Békés Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-06 / 184. szám
Világ proletárjai «gyesiH.irtekf BÉKÉS MEGYEI MSZMP BÉKÉS MEGY FI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA. 1958. AUGUSZTUS 6., SZERDA Ara 50 fillér III. ÉVFOLYAM, 184. SZÁM a„NyírfáCSkák“ Békéscsabán A nagy munkák idején is Másfél évvel ezelőtt még a ro- konszenvezők is kétkedőén fogadták a kommunisták szavait és kíváncsian figyelték, várták, merre haladnak a dolgok. Ha a kommunisták arról beszélgettek, hogy „behegednek még a sebek, lesz itt még szebb élet is, mint ahogy azt a jószándékú emberek elképzelik” legtöbbször az volt a válasz: „Majd elválik..."1 Sok volt a kishitűség. Sok embernél hiányzott a bizalom, fújta a követ a reakció siserehada és sok-sok embert tartottak gyalázkodó hangjukkal félelemben, tanácstalanságban. De hol van már mindez, hol vagyunk mi ettől az időszaktól? Messze! Ma már a becsületes emberek nagy tömegei bíznak a pártban, a kormányban és kitartó kedvvel, sokszorozott akarattal és szorgalommal serénykednék a jobb holnapért. Miért ez a pálfor- dulás? Miért növekedett az emberek szorgalma és alkotó készsége? ■Miért van, hogy utak, járdák kilométereit csinálják falvaink lakói önkéntes munkával? Röviden kimondható: a párt és állami életünk vezetői nem délibábot festettek a magyar égre, hanem világosan megmondták, mint számító apa a gyermekeknek: ezt tesszük, ezt csináljuk, mert ehhez van e- rőnk. Ma sincs másképpen. Az ország vezetői Ilyen gondosan terveznek Jövőt a néppel együtt és határozzák meg az ország jobblétéért a jövendő célokat. Itt van a hároméves tervünk. Az országgyűlés törvényre emelte, a sajtó ismertette. A becsületes emberek nagy többsége megismerte és láthatja, hogy a célok reálisak, nem haladják meg erőinket és gazdasági helyzetünk reális voltára épülnek. Mindazok előtt, akik megismerték ezt a tervet, világossá vált, hogy a nép érdekét szolgálja, életkörülményeink megjavítását célozza, azt, hogy már az idén jobban élhessünk és gyarapodjék népgazdaságunk. Most, többek között a hároméves tervről szóló törvény a felülről jövő szó, amely úgy hangzott el, hogy előzőleg a párt és a kormány gondos körültekintéssel tanulmányozta a dolgozó emberek helyzetét, hangulatát és ennek megfelelően szentesítette törvényben is elhatározását. Ez a szó elhangzott, le is van rögzítve, nem is tegnap, sem tegnapelőtt, hanem néhány hete már és a végrehajtásán szorgoskodunk. Korábban elhangzott, és mégsem beszélnek róla eleget falvainkban. Kevés helyen lapozzák föl a ml elvtársaink a tervet újra.- és újra, kevésszer szólnak róla és annak részletes tennivalóiról a pártszervezetekben, kevésszer ebéd, vagy esti pihenő közben, vagy vasárnap délutánonként tanyázás köziben a kiskapuk előtt. Miért van ez így, mi az oka? Ez kettős dolog. Sok •helyen nem is ismerik a tervet megfelelően, így nem is tudhatják pontosan annak éppen a falura vonatkozó részfeladatait, másrészt több helyen is rosszul felfogott módon azt hangoztatják: „Nem é- rü.nk rá most, majd cséplés után". Igaz, hogy most nagy munkák hevében vagyunk, nemes törekvés él a falvak lakódban: alkotmányunk ünnepére mindenütt végezni akarnak csépléssel, gazolókapálással. De ez nem jelentheti azt, hogy most .szabadságra” küldjük az a- g’itáitocokat. Nem is szünetel ez általában. Számtalan falusi pártszervezetben, vagy pártszervekben gondos körültekintéssel kovácsolják a párttagok az országos egészből a maguk terveit, és a párt tagjai útjait ismertetik a pártonkívü- liek tömegével. A gyomai járási pártbizottság és a járási tanács is elkészíti a maga tervét, elgondolását, s ezek az elgondolások, tervek a tények sokaságával támasztják -alá, hogyan fejlődik járásuk, s az emberek élete, ha a megjelölt célokat, feladatokat, az emberekkel megértetve, egy akarattal hajtják végre. És hány olyan hely van falvainkban, ahol az eső miatti szusszanóban, vagy délidőben előkerülnék az újságolt, egy-egy kommunista felolvas egy cikket, vagy elmondja, mit hallott a rádióban. Csakhogy nem mindig van ez így és ha így van is, kerül benne kifogásolni való, mert sok helyen még nem mindig, legalább is nem elég gyakran beszélnek arról, ami a legfontosabb: hogy milyen lesz a jövő képe, népünk holnapja: a hároméves terv, a mező- gazdaság szocialista átszervezése, a jövő falujának arculata. Mindezekről pedig sokat kellene beszélni a falusi kommunis:áknak, mert a jövő érdekli, nagyon is érdekli az embereket. Másfél évvel ezelőtt Is várakozással tekintettek a becsületes emberek a jövő felé és érdeklődéssel figyelték, merre mutat a párt, milyen jövő felé visz az ország szekere. Várakozással tekintenek a jövő felé a csor- vási földnéküll parasztok, vagy kisföldűek, hogy mi lesz velük? Lesz-e helyük föld nékül, vagy kevés földdel a helybeli termelőszövetkezetekben? Igen, érdekli a jövő az embereket, de nem a „délibábom” jövő, hanem az, melyet a párt, a kormány számukra tudományosan megtervezett, melyet együtt a párttal és kormánnyal, közös egyetértésben kívánnak megvalósítani. Mindezzel összefügg tehát az, hogy az emberek bizalma a pártban, a reális holnapban csak akkor erősödik, ha ismerik is azt a holnapot, ha ismerik, hogy milyen erőfeszítések szükségesek a Jobb holnap megvalósításár au Ezért ma, a nagy munkák idején is kell a JÓ szó a faluban! Békés megye hetedik a gépállomások országos versenyét*»-; Tegnapi számunkban hírt adtunk megyénk gépállomásainak tervteljesítéséből. A hírből kiderült, hogy gépállomásaink többsége jó ütemben dolgozik, s az augusztus 4-d eső után most már nagyobb lendülettel látnak hozzá a nyári talaj műveléshez. Gépállomásaink munkája nyomán Békés megye a 7. helyezést érte el az ország 19 gépállomás! igazgatóságának versenyében. Ezért a helyezésért nem kell szégyenkezniük megyénk traktorosainak, de elbizakodniuk sem lehet, hiszen lehetőségük van az első helyre, vagy legalább a legelsők közé kerülni is. Megjöttek — itt voltak! Két autóbusz virág, rózsa, szegfű, vagi más, de virág mindannyi. Sohse Iá ttu-k őket, s mégis mint régi isme* rősöket köszöntöttük tegnap a szovjet Nyír Jócska-együttes . veit* mennyi tagját. A szőke Nyina, a fekete Mila, tarka ruháikban a fia- taIság, az életöröm vonult be a Csaba Szállóba. Egy csokorban eny* nyi szép lány! Hogy megértsük egymást, nem kellett nyelvtudás, mint régen látott jó barátokkal beszélgettek el, hol egyikünkkel, hol másikunkkal Ljuba Trinova éppúgy, mint Mira Kolcova, vagy Klav- gyija Romanova. * A fogadás, virágcsokor átadás után pihenőre tértek, hogy este frissen, elevenen mutassák be a Viharsarok népének is összehasonlíthatatlan, a maga nemében egyedülálló művészetüket. Ebéd után több csoportban városnézésre mentek, ismerkedtek yJjLTi ifiijliíWkkel, este pedig nagy sikerű előadáson mutatták be művészetüket, melyről következő számunkban részletes tudósítást adunk. A Tanácsköztársaság 40. évfordulójának méltó megünneplésére készülnek Gyulán Gyulán a városi tanács tagjai a Hazafias Népfront városi bizottságának kezdeményezésére elhatá- irozták, hogy a Tanácsköztársaság 40. évfordulója alkalmával emlék- j művet állítanak fel, melyet az ün- | népi nagygyűlésen lepleznek majd le. Német gyermekek Magyarországon A Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnökségének meghívására száz 7—14 éves gyermek érkezett hazánkba a Német Demokratikus Köztársaságból egyhavi üdülésre. A német gyermekek a SZOT balatonmáriai üdülőjében nyaralnak és a hírek szerint kitűnően érzik magukat, és valamen nyien elragadtatással nyilatkoznak a Balatonról. Tanácskoztak a helyiipar újítási felelősei és aktívái Tegnap, kedden délelőtt, a HVDSZ területi bizottsága és a megyei tanács ipari osztálya rendezésében a Szakszervezetek Megyei Tanácsának békéscsabai székházában mintegy húsz helyiipari vállalat .újítási felelőse és újítási aktívája tanácskozott. E tanácskozásnak kettős célja volt. Az egyik: a helyiipari vállalatok egy részénél a tespedésből kivezetni az újítási mozgalmat. A másik: mozgósítani a Szakszervezetek Országos Tanácsa által még ebben az évben megrendezésre kerülő újítók második országos kongresszusára. E két fontos feladatról beszélt Jánosi Ferenc, a szakszervezet területi bizottságának újítási felelőse és Széplaki Imre, a megyei tanács ipari osztályának munkatársa. Az előadók szavaiból félreérthetetlenül kicsengett, hogy az üzemek, a vállalatok többségénél még keveset törődnek a százezre260 művész 540 vázlata érkezett be a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulójára hirdetett pályázatra A Művelődésügyi Minisz;énium ez év elején képzőművészeti és iparművészeti tervpályázatot hirdetett műalkotások készítésére a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulója alkalmából. A pályázat iránti igen nagy érdeklődést igazolja, hogy kétszáz- hatvan művész összesen ötszáznegyven vázlatot küldött be. A tervek elbírálása után 33 művészt bíztak meg kivitelezéssel, további huszonöt művész — vázlatának módosítása után — később kaphat megbízást. Tíz olyan pályaterv érkezett be, amelyeket beruházási munkáknál és emlékműveknél használhatnak fel. A bíráló bizottság javaslata alapján az illetékes állami szervek több művet megvettek. Az alkotások elkészítésével megbízott művészeken kívül — a pályázati részvételtől függetlenül — minden művész beküldheti alkotását • jubileumi kiállításra, a- melyet « jövő év elején rendeznek . két jelentő újítási javaslatokkal. Jánosi Ferenc többek között arról szólt, hogy sok helyen az újítási törvényt sem ismerik kellőképpen a vezetők. Pedig amióta az újítási mozgalom hazánkban ismeretes, sok. millió forintot takarítottak meg a népgazdaságnak az újítók. Joggal hivatkozott azonban arra is, hogy jó néhány helyen az üzemek, a vállalatok vezetői elkedvetlenítik a munkásokat az újításoktól. A vállalat vezetői u- gyanis sok esetben nem kötik meg a törvény által előírt szerződést az újítókkal, vagy hónapokig nem kísérletezik ki a beadott újításokat. De az is megtörténik, hogy a kükfeérleteaett és bevált újításokat csak hónapok eltelte után alkalmazzák a termelésben. A továbbiakban Jánosi Ferenc felkérte az újítási felelősöket és aktívákat, hogy segítsék elő az a- nyagtakarékossági újítást. De hasonlóan nagy lehetősége van még A harmadik szputnyik másfél évig kering a Föld körül A harmadik szovjet mesterséges hold 1958, májusától, fellövésének napjától számítva legalább ötszáz napig, vagyis másfél évig, hordozórakétája pedig kb. hat hónapig kering a ■ Föld körül. A TASZSZ tudósítója a nemzetközi geofizikai év szovjet intéző bizottságától azt a tájékoztatást kapta, hogy az eddig felbocsátott három szovjet mesterséges hold olyan rendkívül ritka légrétegekben kering, ahol a levegő sűrűsége nem haladja meg a Föld levegősűrűségének egy négymilliárdnyi részét, az ellenállási erő pedig a pálya legalacsonyabb részén legfeljebb két gramm egy négyzetméternyi felületre számítva. Mint ismeretes, az első szputnyik 94 napig, a második 163 napig futott a pályáján, (MTI) sok helyen a gépek jobb kihasználásának, a fűtőanyagok és a meghajtó energia ésszerűbb fel- használásának is. Csak helyeselni lehet Jánosi Ferenc előadásának azt a részét, melyben a fizikai munka megkönnyítéséről, egészségügyi és balesetelhárítási tennivalókról szólt. Arról, hogy hasznos újításokkal igen sok üzemben, vállalatnál meg lehetne szüntetni a még mindig veszélyes munkaterületeket. Széplaki Imre, a megyei tanác* ipari osztályának munkatársa, az életből vett példákkal bizonyította, hogy valóban nincs mindenütt rend az újítási Javaslatait körüL Példának említette a Bánya- és Építőanyagipari Egyesültést, ahol az egyik dolgozó nemrég jelentős újítást adott be, melyre a vállalat vezetőitől a mai napig nem kapott választ. Az újítások ilyen „felkarolása’1 miatt történhetett meg az is— amit ugyancsak tőle hallottunk —, hogy 1957-ben e* gyetlen újítás érkezett csak be a megye helyiipari vállalataitól. Az előadások után hozzászólások következtek, melyek többsége — sajnos — igazolta az előadókat abban, hogy az üzemek, vállalatok eg}1 részénél tesped az újítási mozgalom. A Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat, az Orosházi Faipari Vállalat, az Orosházi Községgazdálkodási Vállalat termelési felelőse, újítási felelőse arról beszélt, hogy náluk nincs ilyen mozgalom, vagy alig észlelhető< Nagyon kevesen tudtak arról beszélni — mint a Gyulai Cementipari Vállalat főkönyvelője —, hogy milyen módon segíti a vállalat vezetősége az újítókat. A Gyulai Cementipari Vállalatnál ebben az évben már 61 000 forintot takarítottak meg az újításokkal. Jelenleg is folyamatban van egy háromszázezer forintnál nagyobb megtakarítást jelentő újítás. Bár a tanácskozáson az újítómozgalom negatív jelenségeiről e- sett szó, mégis hasznos volt ez \7. ankét, mely megmutatta, mit kell tenni az újító-mozgalom mielőbbi fellendítéséért. b. i.
