Békés Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-06 / 184. szám

Világ proletárjai «gyesiH.irtekf BÉKÉS MEGYEI MSZMP BÉKÉS MEGY FI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA. 1958. AUGUSZTUS 6., SZERDA Ara 50 fillér III. ÉVFOLYAM, 184. SZÁM a„NyírfáCSkák“ Békéscsabán A nagy munkák idején is Másfél évvel ezelőtt még a ro- konszenvezők is kétkedőén fogad­ták a kommunisták szavait és kí­váncsian figyelték, várták, merre haladnak a dolgok. Ha a kommu­nisták arról beszélgettek, hogy „behegednek még a sebek, lesz itt még szebb élet is, mint ahogy azt a jószándékú emberek elkép­zelik” legtöbbször az volt a vá­lasz: „Majd elválik..."1 Sok volt a kishitűség. Sok embernél hiány­zott a bizalom, fújta a követ a re­akció siserehada és sok-sok em­bert tartottak gyalázkodó hang­jukkal félelemben, tanácstalan­ságban. De hol van már mindez, hol vagyunk mi ettől az időszak­tól? Messze! Ma már a becsületes emberek nagy tömegei bíznak a pártban, a kormányban és kitartó kedvvel, sokszorozott akarattal és szorgalommal serénykednék a jobb holnapért. Miért ez a pálfor- dulás? Miért növekedett az embe­rek szorgalma és alkotó készsége? ■Miért van, hogy utak, járdák ki­lométereit csinálják falvaink la­kói önkéntes munkával? Röviden kimondható: a párt és állami éle­tünk vezetői nem délibábot festet­tek a magyar égre, hanem világo­san megmondták, mint számító apa a gyermekeknek: ezt tesszük, ezt csináljuk, mert ehhez van e- rőnk. Ma sincs másképpen. Az ország vezetői Ilyen gondosan terveznek Jövőt a néppel együtt és határoz­zák meg az ország jobblétéért a jövendő célokat. Itt van a három­éves tervünk. Az országgyűlés tör­vényre emelte, a sajtó ismertette. A becsületes emberek nagy több­sége megismerte és láthatja, hogy a célok reálisak, nem haladják meg erőinket és gazdasági helyze­tünk reális voltára épülnek. Mindazok előtt, akik megismerték ezt a tervet, világossá vált, hogy a nép érdekét szolgálja, életkörül­ményeink megjavítását célozza, azt, hogy már az idén jobban él­hessünk és gyarapodjék népgazda­ságunk. Most, többek között a három­éves tervről szóló törvény a felül­ről jövő szó, amely úgy hangzott el, hogy előzőleg a párt és a kor­mány gondos körültekintéssel ta­nulmányozta a dolgozó emberek helyzetét, hangulatát és ennek megfelelően szentesítette törvény­ben is elhatározását. Ez a szó el­hangzott, le is van rögzítve, nem is tegnap, sem tegnapelőtt, hanem néhány hete már és a végrehajtá­sán szorgoskodunk. Korábban el­hangzott, és mégsem beszélnek ró­la eleget falvainkban. Kevés he­lyen lapozzák föl a ml elvtársaink a tervet újra.- és újra, kevésszer szólnak róla és annak részletes tennivalóiról a pártszervezetek­ben, kevésszer ebéd, vagy esti pi­henő közben, vagy vasárnap dél­utánonként tanyázás köziben a kiskapuk előtt. Miért van ez így, mi az oka? Ez kettős dolog. Sok •helyen nem is ismerik a tervet megfelelően, így nem is tudhatják pontosan annak éppen a falura vonatkozó részfeladatait, másrészt több helyen is rosszul felfogott módon azt hangoztatják: „Nem é- rü.nk rá most, majd cséplés után". Igaz, hogy most nagy munkák he­vében vagyunk, nemes törekvés él a falvak lakódban: alkotmányunk ünnepére mindenütt végezni akar­nak csépléssel, gazolókapálással. De ez nem jelentheti azt, hogy most .szabadságra” küldjük az a- g’itáitocokat. Nem is szünetel ez ál­talában. Számtalan falusi párt­szervezetben, vagy pártszervekben gondos körültekintéssel kovácsol­ják a párttagok az országos egész­ből a maguk terveit, és a párt tag­jai útjait ismertetik a pártonkívü- liek tömegével. A gyomai járási pártbizottság és a járási tanács is elkészíti a maga tervét, elgondo­lását, s ezek az elgondolások, ter­vek a tények sokaságával támaszt­ják -alá, hogyan fejlődik járásuk, s az emberek élete, ha a megjelölt célokat, feladatokat, az emberek­kel megértetve, egy akarattal hajt­ják végre. És hány olyan hely van falvainkban, ahol az eső miatti szusszanóban, vagy délidőben elő­kerülnék az újságolt, egy-egy kommunista felolvas egy cikket, vagy elmondja, mit hallott a rá­dióban. Csakhogy nem mindig van ez így és ha így van is, kerül benne kifogásolni való, mert sok helyen még nem mindig, legalább is nem elég gyakran beszélnek ar­ról, ami a legfontosabb: hogy mi­lyen lesz a jövő képe, népünk hol­napja: a hároméves terv, a mező- gazdaság szocialista átszervezése, a jövő falujának arculata. Mindezekről pedig sokat kellene beszélni a falusi kommunis:áknak, mert a jövő érdekli, nagyon is ér­dekli az embereket. Másfél évvel ezelőtt Is várakozással tekintettek a becsületes emberek a jövő felé és érdeklődéssel figyelték, merre mutat a párt, milyen jövő felé visz az ország szekere. Várakozás­sal tekintenek a jövő felé a csor- vási földnéküll parasztok, vagy kisföldűek, hogy mi lesz velük? Lesz-e helyük föld nékül, vagy kevés földdel a helybeli termelő­szövetkezetekben? Igen, érdekli a jövő az embereket, de nem a „dé­libábom” jövő, hanem az, melyet a párt, a kormány számukra tu­dományosan megtervezett, melyet együtt a párttal és kormánnyal, közös egyetértésben kívánnak megvalósítani. Mindezzel össze­függ tehát az, hogy az emberek bizalma a pártban, a reális hol­napban csak akkor erősödik, ha ismerik is azt a holnapot, ha isme­rik, hogy milyen erőfeszítések szükségesek a Jobb holnap meg­valósításár au Ezért ma, a nagy munkák ide­jén is kell a JÓ szó a faluban! Békés megye hetedik a gépállomások országos versenyét*»-; Tegnapi számunkban hírt ad­tunk megyénk gépállomásainak tervteljesítéséből. A hírből kide­rült, hogy gépállomásaink többsé­ge jó ütemben dolgozik, s az au­gusztus 4-d eső után most már na­gyobb lendülettel látnak hozzá a nyári talaj műveléshez. Gépállo­másaink munkája nyomán Békés megye a 7. helyezést érte el az or­szág 19 gépállomás! igazgatóságá­nak versenyében. Ezért a helye­zésért nem kell szégyenkezniük megyénk traktorosainak, de elbi­zakodniuk sem lehet, hiszen le­hetőségük van az első helyre, vagy legalább a legelsők közé kerülni is. Megjöttek — itt voltak! Két autóbusz virág, rózsa, szegfű, vagi más, de virág mindannyi. Sohse Iá ttu-k őket, s mégis mint régi isme* rősöket köszöntöttük tegnap a szovjet Nyír Jócska-együttes . veit* mennyi tagját. A szőke Nyina, a fekete Mila, tarka ruháikban a fia- taIság, az életöröm vonult be a Csaba Szállóba. Egy csokorban eny* nyi szép lány! Hogy megértsük egymást, nem kellett nyelvtudás, mint régen látott jó barátokkal beszélgettek el, hol egyikünkkel, hol másikunkkal Ljuba Trinova éppúgy, mint Mira Kolcova, vagy Klav- gyija Romanova. * A fogadás, virágcsokor átadás után pihenőre tértek, hogy este frissen, elevenen mutassák be a Viharsarok népének is összeha­sonlíthatatlan, a maga nemében egyedülálló művészetüket. Ebéd után több csoportban városnézésre mentek, ismerkedtek yJjLTi ifiijliíWkkel, este pedig nagy sikerű előadáson mutatták be művé­szetüket, melyről következő számunkban részletes tudósítást adunk. A Tanácsköztársaság 40. évfordulójának méltó megünneplésére készülnek Gyulán Gyulán a városi tanács tagjai a Hazafias Népfront városi bizottsá­gának kezdeményezésére elhatá- irozták, hogy a Tanácsköztársaság 40. évfordulója alkalmával emlék- j művet állítanak fel, melyet az ün- | népi nagygyűlésen lepleznek majd le. Német gyermekek Magyarországon A Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnökségének meghívá­sára száz 7—14 éves gyermek ér­kezett hazánkba a Német Demok­ratikus Köztársaságból egyhavi üdülésre. A német gyermekek a SZOT balatonmáriai üdülőjében nyaralnak és a hírek szerint kitű­nően érzik magukat, és valamen ­nyien elragadtatással nyilatkoz­nak a Balatonról. Tanácskoztak a helyiipar újítási felelősei és aktívái Tegnap, kedden délelőtt, a HVDSZ területi bizottsága és a megyei tanács ipari osztálya ren­dezésében a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának békéscsabai székházában mintegy húsz helyi­ipari vállalat .újítási felelőse és újítási aktívája tanácskozott. E tanácskozásnak kettős célja volt. Az egyik: a helyiipari vállalatok egy részénél a tespedésből kive­zetni az újítási mozgalmat. A má­sik: mozgósítani a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa által még ebben az évben megrendezésre ke­rülő újítók második országos kongresszusára. E két fontos feladatról beszélt Jánosi Ferenc, a szakszervezet te­rületi bizottságának újítási fele­lőse és Széplaki Imre, a megyei tanács ipari osztályának munka­társa. Az előadók szavaiból félre­érthetetlenül kicsengett, hogy az üzemek, a vállalatok többségénél még keveset törődnek a százezre­260 művész 540 vázlata érkezett be a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulójára hirdetett pályázatra A Művelődésügyi Minisz;énium ez év elején képzőművészeti és iparművészeti tervpályázatot hir­detett műalkotások készítésére a Magyar Tanácsköztársaság kiki­áltásának 40. évfordulója alkalmá­ból. A pályázat iránti igen nagy érdeklődést igazolja, hogy kétszáz- hatvan művész összesen ötszáz­negyven vázlatot küldött be. A tervek elbírálása után 33 mű­vészt bíztak meg kivitelezéssel, to­vábbi huszonöt művész — vázla­tának módosítása után — később kaphat megbízást. Tíz olyan pá­lyaterv érkezett be, amelyeket be­ruházási munkáknál és emlékmű­veknél használhatnak fel. A bíráló bizottság javaslata alapján az il­letékes állami szervek több művet megvettek. Az alkotások elkészítésével megbízott művészeken kívül — a pályázati részvételtől függetlenül — minden művész beküldheti al­kotását • jubileumi kiállításra, a- melyet « jövő év elején rendez­nek . két jelentő újítási javaslatokkal. Jánosi Ferenc többek között arról szólt, hogy sok helyen az újítási törvényt sem ismerik kellőképpen a vezetők. Pedig amióta az újítási mozgalom hazánkban ismeretes, sok. millió forintot takarítottak meg a népgazdaságnak az újítók. Joggal hivatkozott azonban ar­ra is, hogy jó néhány helyen az üzemek, a vállalatok vezetői el­kedvetlenítik a munkásokat az újításoktól. A vállalat vezetői u- gyanis sok esetben nem kötik meg a törvény által előírt szerződést az újítókkal, vagy hónapokig nem kísérletezik ki a beadott újításo­kat. De az is megtörténik, hogy a kükfeérleteaett és bevált újításo­kat csak hónapok eltelte után al­kalmazzák a termelésben. A továbbiakban Jánosi Ferenc felkérte az újítási felelősöket és aktívákat, hogy segítsék elő az a- nyagtakarékossági újítást. De ha­sonlóan nagy lehetősége van még A harmadik szputnyik másfél évig kering a Föld körül A harmadik szovjet mester­séges hold 1958, májusától, fellövésének napjától számít­va legalább ötszáz napig, vagyis másfél évig, hordozóra­kétája pedig kb. hat hónapig kering a ■ Föld körül. A TASZSZ tudósítója a nem­zetközi geofizikai év szovjet intéző bizottságától azt a tá­jékoztatást kapta, hogy az ed­dig felbocsátott három szovjet mesterséges hold olyan rend­kívül ritka légrétegekben ke­ring, ahol a levegő sűrűsége nem haladja meg a Föld leve­gősűrűségének egy négymilli­árdnyi részét, az ellenállási erő pedig a pálya legalacso­nyabb részén legfeljebb két gramm egy négyzetméternyi felületre számítva. Mint ismeretes, az első szputnyik 94 napig, a második 163 napig futott a pályáján, (MTI) sok helyen a gépek jobb kihasz­nálásának, a fűtőanyagok és a meghajtó energia ésszerűbb fel- használásának is. Csak helyeselni lehet Jánosi Ferenc előadásának azt a részét, melyben a fizikai mun­ka megkönnyítéséről, egészségügyi és balesetelhárítási tennivalókról szólt. Arról, hogy hasznos újítá­sokkal igen sok üzemben, válla­latnál meg lehetne szüntetni a még mindig veszélyes munkate­rületeket. Széplaki Imre, a megyei tanác* ipari osztályának munkatársa, az életből vett példákkal bizonyította, hogy valóban nincs mindenütt rend az újítási Javaslatait körüL Példának említette a Bánya- és Építőanyagipari Egyesültést, ahol az egyik dolgozó nemrég jelentős újítást adott be, melyre a vállalat vezetőitől a mai napig nem ka­pott választ. Az újítások ilyen „felkarolása’1 miatt történhetett meg az is— amit ugyancsak tőle hallottunk —, hogy 1957-ben e* gyetlen újítás érkezett csak be a megye helyiipari vállalataitól. Az előadások után hozzászólá­sok következtek, melyek többsége — sajnos — igazolta az előadókat abban, hogy az üzemek, vállala­tok eg}1 részénél tesped az újítá­si mozgalom. A Békéscsabai In­gatlankezelő Vállalat, az Oroshá­zi Faipari Vállalat, az Orosházi Községgazdálkodási Vállalat ter­melési felelőse, újítási felelőse ar­ról beszélt, hogy náluk nincs ilyen mozgalom, vagy alig észlelhető< Nagyon kevesen tudtak arról be­szélni — mint a Gyulai Cement­ipari Vállalat főkönyvelője —, hogy milyen módon segíti a válla­lat vezetősége az újítókat. A Gyu­lai Cementipari Vállalatnál ebben az évben már 61 000 forintot taka­rítottak meg az újításokkal. Je­lenleg is folyamatban van egy háromszázezer forintnál nagyobb megtakarítást jelentő újítás. Bár a tanácskozáson az újító­mozgalom negatív jelenségeiről e- sett szó, mégis hasznos volt ez \7. ankét, mely megmutatta, mit kell tenni az újító-mozgalom mi­előbbi fellendítéséért. b. i.

Next

/
Thumbnails
Contents