Békés Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-22 / 197. szám
ÍW*. uifuishM ZZ., péntek BfKES MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A békéscsabai nagygyűlés (Folytatás a 2. oldalról.) •tűk, családjuk jövője jobban van oiztoeítva a termel őszöve t keze t- oen. Sokan az; is látják, hogy a kisparaszti gazdaságoknak alacsony a teimés6zínvonala, drágán •elmeinek. Hajnaltól késő estig kell dolgozni az egyéni gazdaságokban. De a magyar paraszt politikus ember is. Látja, hogy az egész világon a nagyobb gazdaságoké a jövő. A kapitalista országokban ez úgy történik, hogy a kisáru termelő parasztokat tönkreteszik a nagy földbirtokosok. A szocializmusban, nálunk a parasztok önkéntes szövetkezése útján alakul ki a nagyüzemi gazdálkodás, ahol lehet alkalmazni a nagy gépeket, kulturáltabban lehet gazdálkodni, nagyüzemi állat- tenyésztést lehet kialakítani és az egész mezőgazdaságot a be'terjesség, a nagyobb hozam irányába lehet fejleszteni Külön hangsúllyal beszélek a középparasztsághoz. Nem azért, mintha a párt, a kormány megváltozatta volna a politikáját, Mi továbbra is támogatjuk az egyéni parasztokat, továbbra is az önkéntesség alapján kívánjuk növelni a termelőszövetkezetek száméit. De élet, a fejlődés, az ország ér- ue-ke megkívánja, hogy a régi hibák elkövetése nélkül gyorsabban menjünk előre. Igenis agitálni kell a termelő- szövetkezstek mellett, komoly fel- világosfó, szervező munkát kell végezni mindenkinek, aki jobb élétet akar, legyen az munkás, paraszt vagy értelmiségi. Közös érdek, hogy a mező- gazdaságban Is, éppen úgy, núpt az iparban, szocialista nagyüzemi gazdákodás legyen, mert a föld elaprózottsága, az alacsonyabb termelési színvonal egész fejlődésünk gátjává válik. Ne gondolják, hogy csak a me- ^gazdaságban vannak ilyen problémák. Az ipáiban például számos területen új gyártmányokat vezetünk be. De a mukásosz- tály mint mindig, most is megérti az idők szavát. Javasoljuk a j dolgozó parasztoknak és a közép- ‘ parasztoknak is, hogy barátkozzanak meg a szövetkezés gondolatával, lépjenek bátran az új útra. Ez az út biztos út! A szocialista országokban száz é6 százmillió dolgozó paraszt lépett erre az útra. Ezekben az országokban nap- ról-napra növekszik a termelés, emelkedik az egész nép, köztük a dolgozó parasztok életszínvonala is. A mi középparasztjaink kiváló szakemberek, értenek a gazdálkodáshoz. Ha a szövetkezetibe lépnek, szaktudásuk, munkaszeretetük lehetővé teszi, hogy ne kövessük el az egyes szövetkezetekben még meglévő hibákat. A szövetkezetek vezetőinek nem szégyen tanu’ni a középparasztoktól, elfogadni a jó gazdák tanácsait. Sok esetben előfordul, hogy a dolgozó paraszt még nem határozta el magát, arra, hogy családjával együtt belépjen a termelő- szövetkezetbe, de odáig már eljutott, hogy észreveszi a szövetkezet hibáit és azt is tudja, miként kellene azt kijavítani. A szövetkezet tagjainak barátkozniuk kell az egyéni parasztokkal, a középpar asztság- gal. Tudniok kell tanulni egymástól. De a középpa- rasz-tok is járjanak el a szövetkezetekbe, nézzék meg, hogyan dolgoznak ott és mondjanak bátran véleményt, adjanak tanácsot. A termelőszövetkezeti tagok pedig segítsék a közcpparasztokat, hogy ők is minél hamarabb a szocialista útra léphessenek, mert a termelőszövetkezet a közép- parasztság számára is köny- nyebb, nyugodtabb, biztonságosabb, kulturáltabb, boldogabb jövőt jelent. Éppen ezért a nagygyűlésről is felszólítjuk az egyénileg dolgozó középparasztokat, minden egyénileg dolgozó parasztot, hogy fogjanak össze, szövetkezzenek bátran, ne féljenek az újtól, barátkozzanak meg a termelőszövetkezetek gondolatával. Ez saját érdekük, családjuk érdeke, az egész dolgozó magyar nép érdeke. A jövő a szövetkezeté, a jövő a szövetkezetekbe tömörült parasztoké! A parasztfiatalokra ssép feladatok Tárnak a falvakban A paraszti iatalok helyzetéről beszél;; a továbbiakban. Pánunk és kcmiányunk nagy figyelemmel kíséri parsztíiatalságunk életét Mint eddig, a jövőben is mindent megteszünk, hogy boldogabb jövőt biztosítsunk a dolgozó pa- raszitifjúságnak — hangsúlyozta. Sokan termelőszövetkezetben, mások szüleik földjén dolgoznak. De nagyon sokan ott akarják hagyni a falu;. Ez nem egészséges jelenség. A mezőgazdaság szocialista átszervezésében nagy és szép feladatok várnak a fiatalokra. Nagyszámú, jó mezőgazdasági szakemberre van szükség. Állat- j tenyésztők, gépészek, kertészek, I traktorosok, agronómusok kellenek. — Mi a paraszti ifjúság jövőjét elsősorban a szocialista mezőgazdaságban láftjuk, helyüket a közös nagyüzemi gazdálkodásban találjuk. Példák sora bizonyítja ezt itt, Békés megyében is. A termelőszövetkezetekben jól keresnek a fiatalok, a munka mellett jut idő bővein sportra, szórakozásra, tanulásra is. — Mi éppen ezért azt kérjük a parasztfiataloktól, hogy maradjanak a mezőgazdaságban, itt fejt! sé’k ki az egész népnek hasznos I tevékenységüket. E hazában senkit sem érhet hátrány, mert nem magyar anyanyelvűnek vallja magát — Hiba lenne, ha alkotmányunk születésnapján nem tennénk említés; az alkotmány 49. paragrafusáról, amely a hazánkban élő nemzetiségi lakosság jogait iktatta törvénybe. Éppen itt, Békés megyében, ahol jelentékeny számú nemzetiségi honpölgárunk él, meg kell emlékeznünk népi demokráciánknak erről a vívmányáról is. Ha valaki, akkor az itt élők ugyancsak jól tudják, hogy Horthy -Ma gy Írországon kettős elnyomatás alatt szenvedtek a hazánkban élő nemzetiségiek. A gazdasági kizsákmányolás mellett léptcm-nyomon találkoztak a faji gyűlölettel és a „másodrendű polgároknak kijáró“ lebecsüléssel. A mi népi államunk biztosította először, hogy e hazában senkit sem érhet hátrány azért, mert nem magyar anyanyelvűnek vallja magát, és gyermekét nemzetiségi iskolába járatja. — Hazánkban ma már sok «- lyan iskola van, ahol a gyermekek teljes egészében saját anyanyelvükön tanulhatnak. 286 iskolában külön tantárgyként oktatják az anyanyelvet. Vannak saját ginuiáziumaiak, tanítóképzőik. Nemzetiségi diákotthonokat létesítettünk, több millió forintot fordítunk nemzetiségi tankönyvekre. Sorolhatnám a különböző nemzetiségi kultúrái sportok, nemzetiségi szövetségek tevékenységéről szóló adatokat, megemlíthetném saját nyelvű újságaikat, naptá— Békés megye dolgozó népe! Kedves elvtársak! — Az országban a politikai és a gazdasági élet szilárd, minden előfeltétele megvan annak — ha nem bízzuk el magunkat, és tanulunk a múltból —, hogy gazdaságilag gyorsabban menjünk előbbre, városon és falun a széles dolgozó tömegekkel együtt építsük a szocializmust. — Az ország belső rendje szilárd. Hadseregünket átszerveztük. Rendőrségünk tanult az ellenforradalmi eseményekből, fegyveres erőink őrködnek békés építő munkánk felett. Fegyvert adtunk a munkások, dolgozó parasztok, vagyis a munkásőrök kezébe. A népi államunkra törő ellenforradalmi erőket szétvertük. A reakció azonban nem mondott le tervéről. De egy biztos: a mamikat, kulturális kiadványaikat. — Végső soron mindez azt igazolja: a szocializmust építő Magyarországon az alkotmányban biztosított jogok a gyakorlatban i megvalósulnak. Pártunk és kormányunk, mint eddig, ezután is számít a Magyarországon élő nemzetiségek szocializmust építő munkájára. Testvérként haladunk előre hazánk felvirágoztatásáért! gyár népet soha többé nem lehet letéríteni a szocialista útról; — Pártunk vezetésével mindjobban kibontakozik a nemzeti egység, mindjobban erősödik a népfront, kialakul a pártonkivüliek és kommunisták frontjának egységes tábora, a nemzeti egység. — Tudjuk, hogy hazánk függetlenségét, a további szocialista építőmunkát csak úgy tudjuk folytatni, úgy tudjuk megvédeni, ha továbbra is szoros szövetségben maradunk a szocialista országokkal, mindsnekelőtt felszabadítónkkal, segítőnkkel, testvéri támogatónkkal, a világbéke őrével, a szovjet néppel, a nagy Szovjetunióval. (Nagy taps.) — Politikai, gazdasági célkitűzéseinkben a dolgozó nép érdekeiből indulunk ki mindig. A pártnak és a kormánynak nincs a dolgozó nép érdekeitől eltérő érdeke, a párt, a kormány, a nép hatalmas erő, együttes erő, amellyel leküzdhetjük a nehéaségeket és ezzel az erővel, összefogással építjük a jövőt, a szocialista Magyar- országot. (Taps). Ehhez a szocialista épütőrmmkához hívja segítségül a munkásosztály, a párt, a kormány, a dolgozó parasztság nagy tömegeit, középparasztjainkat, hogy a falvakban is minél hamarabb kialakuljon a maga- sabbrendű szocialista gazdálkodás. Meggyőződésünk, hogy e téren ebben az évben is nagy lépésekkel fogunk előremenni. A párt és a kormány nevében még egyszer köszönöm a megye vezetőinek és lakosságának, üdvözletét, amit tolmácsolni fogok a párt vezetőségének és a kormánynak. Kívánok nrrndatmyiukH nak jó munkát, új sikereket, jó egészsége^ — Éljen Békés megye dolgozó népe! Éljen a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége! (Nagy taps.) Éljen a béke! (Hosz- szanfartó, telkes taps.) A beszéd után a Békés megyei üzemek, vállalatok, lsz-ék, kisiparosok, a megye társadalmi szervezeteinek küldöttei különféle ajándékokat — új búzából sütött kenyeret, bort, valamint különféle emléktárgyakat adtak át ajándékként a nagygyűlésen megjelent Dobi Istvánnak és Apró Antalnak. ' A magyar népet soha többé nem lehet letéríteni a szocialista útról Egyes osztrák körök ellensúlyozni szeretnék a moszkvai tárgyalások, eredmény ét Dobi István és Apró Antal látogatása a békéscsabai Előre Tsz-bem A békéscsabai ünnepi nagygyű- j lést követően szerdán délután Do- ' bi István és Apró Antal a békéscsabai Előre Termelőszövetkezetbe látogatott. A szövetkezet most ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját. A termelőszövetkezet tagjai nagy szeretettel vették körül a kedves vendégeket. — Elvtársak! Tiszteletbeli kötelességünknek tartottuk Dobi elvtórssal együtt, hogy a termelő- szövetkezet fennállásának tizedik évfordulója alkalmából meglátogassuk a szövetkezet tagjait — mondotta Apró Antal. Majd így folytatta: Olyan kornak vagyunk a gyermekei, amikor világméretekben óriási harc folyik az emberi életet fenyegető imperialista háborús erők ellen a béke fenntartásáért, az emberi haladásért, a szocializmus erőinek győzelméért. Miért említettem ezt meg? Mert egy Ilyen kis termelőszövetkezetnek tízéves harca, az emberek becsületes munkája is része ennek a küzdelemnek. Nem volt hiábavaló az a harc, amit önök vívtak itt a termelőszövetkezetben. Megbecsülés és tisztelet jár mindazoknak, akik ebben a harcban részt vettek. (Nagy taps.) Ezt követően Apró Antal külpolitikai kérdésekkel foglalkozott, igy a magyar—osztrák viszonyról is beszélt, s kijelentette: — Mi baráti jó viszonyt akarunk minden országgal. Kereskedelmi, gazdasági, politikai kapcsolatot létesítünk. Bennünk megvan a jószándék az együttműködésre. És szeretnék erről a helyről, a szocializmusnak erről a kis szigetéről, a tízéves Előre Termelőszövetkezet tagjai előtt egy üzenetet közvetíteni az osztrák kormányhoz: — Ismeretes, hogy nyugati szomszédunkkal, Ausztriával — amellyel több mint háromszáz kilométeres határunk van — az ellenforradalom alatt és után számos probléma merült fel. Kormányunk különböző nyilatkozataiban beszéltünk énről, s a magyar sajtó is ismertette időről-időre az ezzel kapcsolatos tényeket. Számos esetben hangsúlyoztuk, hogy jószomszédi viszony megteremtésére törekszünk, annak ellenére, hogy a viszony romlása nem a mi hibánkból következett be. Megelégedéssel fogadtuk tavaly ősszel a két ország külügyminiszterének találkozóját, amelyen megegyezés jött létre a függőben levő kérdések rendezésére. E találkozó után úgy tűnt, hogy valóban történnek majd pozitív lépések mindkét ország érdekelnek megfelelően a függőben levő kérdések rendezésére, E reményünk megerősödött Raab osztrák kancellár moszkvai útja után. Raab kancellár úr Moszkvából hazatértekor arról beszélt, hogy Ausztria a még rendezetlen problémákat rendezni kívánja szomszédaival. A magyar kormány ö- römmel fogadta Ausztria kancellárjának e nyilatkozatát. Vártuk, hogy konkrét lépések történnek. — Sajnos meg kell mondanunk, eddigi reményeink nem váltak-va- lóra. Az elhangzott nyilatkozatok után sajnálatos módon számos cikk, tudósítás és kommentár jelent meg az osztrák kormánysajtóban, amely nem a jószomszédi viszony megteremtésének irányában hat. Emellett tanúi lehettünk egyéb furcsa jelenségeknek is. A magyar—osztrák határon az utóbbi hetekben feltűnően megszaporodott a „turista-forgalom1’, a határra érkező „kirándulók” provokálják a magyar határvédelmi szerveket, fényképezik, sőt az is előfordul, hogy átlőnek a magyar határon. A magyar határvédelmi i -Aitmn szervek e jelenségek láttán a magyar területen természetesen min-» dent elkövetnek a határ biztosi-' tására. Nyilvánvalóvá vált, hogy e tfczteség ne essék szólván — ■— ,,turisták” provokálni akarják a magyar határőrséget, hogy azt azután az osztrák sajtó felfújhassa, nagydobsa verhesse. Határvédelmi szerveink önuralmán múlott, hogy ennek ellenére sem történt semmi incidens. Egyébként egészen hasonló jelenségek zajlottak le ez alatt az idő alatt a csehszlovák—osztrák határon is. — E jelenségek, nyilvánvalóan összefüggésben varrnak azzal, hogy bizonyos nyugati imperialista hatalmak érdekeinek megfelelő politikát követő köröknek Ausztriában nem lebecsülhető befolyásuk van az osztrák kormány- politikájában. Ezek a körök szeretnék ellensúlyozni a moszkvai tárgy alások eredményeit, s megnehezíteni, vagy megakadályozni az osztrák— magyar jóviszony kialakulását. Sajnálatos, hogy e körök akarata nem egyszer a hivatalos osztrák politika alakulásában is beleszólhat. — A Magyar Népköztársaság kormánya, mint a múltban, most is őszintén törekszik arra, hogy nyugati szomszédjaival harmonikus, gyümölcsöző együttműködést alakítson ki. — A magunk részéről támogatunk minden kezdeményezést, a- mely előbbre visz a nemzetközi feszültség enyhítésében. De úgy véljük, most már az osztrák kormányon a sor, hogy tettekkel segítsék a népek közötti jóviszony kialakítását — mondotta Apró Antal, majd a beszéd elhangzása után hosszan elbeszélgetett a jubiláló szövetkezet tagjaival.
