Békés Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-22 / 197. szám
4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958. augusztus 82., péntek lljkígj óiíól Békéscsabáig; Izgalmas útiriport a teljes egy óra hosszat tartó utazásról és színes beszámoló szeretett városunkról. (Az útiriportok korát éljük. A fővárosi lapok nccjfpnként adnak beszámolót Egyiptom, Svédország, Albánia életéről. Mi sem akarunk elmaradni laptársainktól, megyei lap lévén megyénk „fővárosát”' ts szeretjük. Hátha valaki nem ismeri.) bői. Velük tartunk, és újabb tüI. FEJEZET Tűző napsütésben fut be a vonat az állomásra. A batyukkal, szatyorokkal felszerelt tömeg vad rohama ellenére elsőnek sikerül bejutni egv ételmaradékkal és csikkel díszített luxusvagonba. Megállapítjuk azonnal azt is, hogy jó szívű emberek utazhatnak ezen a vonalon, mert leszerelték az ösz- szes hamutartókat, hogy a dohányzás káros szenvedélyére felhívják embertársaik figyelmét. A fülledt hőség arra kényszerít, hogy ablakot nyissunk, de az utánunk felszálló idősebb nőnemű utasok vad „cug van — cug van” felkiáltásban törnek ki. Majd feltátva szájukat ujjaikkal odvas fogukra mutogatnak. A „többség dönt” elve alapján becsukódnak az ablakok és saját verejtékünkben fü- rödve megadóan bámuljuk az érdekes tájat. Megkapó látványt nyújt a „Szabadkígyós-Alsó” kimustrált vagonból álló állomása. A szabadkígyósi állomásit övező zöldes pocsolyákban úszkáló kacsákat a nagy hőség ellenére sem irigyeljük. Ezután már csak pár perc és Kender-földeknél vagyunk! Csodálatos! Csak föld van mindenütt, kender sehol! II. FEJEZET Innen már csak egyszer áll meg a vonat, mert tilosat mutat a szemafor. Míg a „szabad” jellekedéis után feljutunk a kellemesen fűtött járműre. Itt azonnal tanúi lehetünk egy helyi népszokásnak — amely szerint a motorban az idős embereknek, a csomagoktól roskadozóknak állni kell az úton. Viszont az egészségtől duzzadó 10—16 éves korosztály nemcsak, hogy ül a padokon, hanem még fel is térdel! Poros cipőtalpaikat pedig az álldogálók ruháiba törlik. Elővesszük a jegyzetfüzetünket és állva feljegyezzük ezt az érdekességet is. A tanácsháza előtt szállunk le és tanácstalanul nézegetünk, merre is induljunk? Ekkor az úttestről kiáltást hallunk. Egy régi ismerősünk integet kerékpárjáról, hogy várjuk meg. örvendezések és üdvözlések után felajánlja idegenvezetői segítségét, de előbb a kerékpárját óhajtja megőrzőbe adni. — Csak ide a posta elé — mondja. Oda néz és nincs ott a megőrző! — Vagy ide az Állami Áruház elé! — Oda néz, hát uram fia! ott sincs. Zavarba jön, mert ő benszülött és gyakran jár erre, de most fogalma sincs mikor és hová tűnhetett el ez a fontos intézmény. Végső szükségben egy akácfa megviselt törzséhez támasztja kerékpárját és „ahogy lesz, úgy lesz” felkiáltással belibegünk a Csaba presszóba. nek minősített tenyérnyi gombán. Miközben bokánkat egy párszor alaposan belevágjuk a kovácsolt vaslábaknak nevezett izéié, azon elmélkedünk, hogy fér el ezen egy 90 kilós vendég? Megrendeljük nemzeti italunkat, a „duplát” és szódavizet is kérünk hozzá. Érdekes helyi szokás, hogy mindkettőt langyosan isszák, sajnos ez eltérő az ízlésünktől. Fogyasztás közben alkalmunk van tanulmányozni a benszülött nők öltözködését. Sok szép holmit látunk, de sajnos azt is meg kell állapítani, hogy az életnívó emelkedése nem általános. Ez megnyilvánul néhány fiatal nőnél, akik kénytelenek fényes nappal térdig érő, oldalt felszakított nadrágban járni. Felsőtestüket is csak hiányosan tudják betakarni, s hogy meg ne fázzanak, vegy mert máris fáj a torkuk, zsebkendővel kötik be. Bizony szomorú dolog az is, hogy valami járványos szembetegség dúl a fiatal nők és férfiak között, mert még a zárt helyiségben is félarcukat eltakaró fekete szemüveget viselnek. A fekete elfogyasztása után, mivel már későre járt, kedves kísérőnktől búcsút vettünk és szállásunkra siettünk, hogy reggel korán, kipihenten újra útrakeljünk. Huszár Istvánná HÍREK-miuuUltfiU - események Munkás hétköznapok A MÁV békéscsabai pályafenntartási főnökségének ko~ vácsműhelyében Frankó András brigád vezető, Gyurovics Mihály és Oláh István kovácsolják az izzó vasat.--------------SS--------------B ATTONYÁN, a Művelődési Házban augusztus 24-én kiállítás nyílik, melyen bemutatják a környék fafaragó népművészeinek munkáit. Ugyanakkor népi régészeti kiállítást is nyitnak a művelődési házban. * AUGUSZTUS 24-ÉN szövetkezeti és nemzetiségi napot rendeznek Eleken. A nemzetiségi napon román népitáncosok és zenészek is részt vesznek, több országos hírű magyarországi nemzetiségi népi együttes mellett. NAGY A FORGALOM GYOPÁROSFÜRDÖN Megyénk egyik legszebb fürdőhelyén, Gyopároson igen nagy a forgalom. Az Orosházi Vendéglátóipari Vállalat közlése szerint legutóbb Budapestről érkezt annyian, hogy az újabb üdülő- jelentkezők elhelyezése máris nagy gondot okoz a vendéglátó- ipar vezetőségének. • A BÉKÉSCSABAI ELŐRE Termelőszövetkezetben megtették az zésre várakozunk, orrunkat észt- vasztő bűz árasztja Ä "Egy készséges útitárs zsebkendőjével takart orral elmagyarázza, hogy a Sertéshizlalda előtt állunk. A szagon kívül csodaszép dallamot is sodor felénk a szél. A hizlalda hang- erősítőjén át egy Liszt-rapszódiát élvezhetünk. Vajon a sertések Is élvezik-e és jobban híznak-e a klasszikus zenétől? Ki tudja? A tudomány útjai végtelenek! Végre megérkezünk Békéscsabára! A kilátást egyelőre a másik sínpáron vesztegelő teherkocsik zárják el. A leszállást pedig a nagymennyiségű felszálló akadályozza meg. Amint útitársaim tősgyökeres népies kifejezéseiből megtudom, vonatunk tovább megy Békésre. És amint a mellékelt ábra is mutatja, a békésiek heves, türelmetlen emberek. Néhány váltóvasakon való térd- rerogyás után tágas térre érünk. Kevés valutánk lévén olcsó jármű után kutatunk, amely a városba visz. Megtudjuk, hogy a helyi motor, amennyiben nem siklott ki a „kitérőben”, röpke félóra múlva 50 fillérért beszállít. Addig is szomjunkat akarjuk oltani és felfedezünk egy üvegbódét, ahonnan víg kurjongiatás hallatszik. Belépünk. Nem csalódtunk: italbolt ez a „negyedik osztályból". Falai két méteren felül tiszták, lejjebb földszínűek. Kövezete, mint a vasúti fülkéjé. A padokon ülő, álló és alvó vendégek festői látványt nyújtanak vörös arcukkal és vérben forgó szemükkel — mint idegenforgalmi nevezetességek. Távoli tülkölést hallván, „itt a motor” csatakiiáltással néhányan eltávoznak a kedves kis lcutricáIII. FEJEZET A szépen berendezett eszpresz- szóban helyet foglalunk egy székNyereséggel zárták az első félévet • A kalapácsok tompa ütése • kihallatszik az utcára az Űjkí■ gyósi Vegyes Ktsz cipészmű■ helyéből. A jókedvű négy 5 mester együtt dúdolja a rá- j dióval a magyar nótákat. Az • egyik a részlegvezető a meg• rendeléseket veszi fel és föl■ jegyzi, mit kell javítani a ■ lábbelin, mikorra csinálják : meg, s hogy a munkáért • mennyit kell fizetni. Azután ő • is leül és társaival együtt ■ folytatja tovább. Bizony na• ponta jónéhányszor fel kell i állnia a pangli (munkaasz- ; tál) mellől, ami jó — ez bizo• nyitja, hogy van munka bő- 5 ven. Most főleg javítanak, ! talpalnak. : A műhelyben mindenütt ci| pő, csizma. Egyik része már ! kijavítva, a másik még javí- í tásra vár. Csinálnak új láb- 5 beliket is, többek között stra- j pacsizmát zsírosbőrből és ün- j neplő boxcsizmákat. A bé- | késcsabai nagykereskedelmi • vállalattal pedig 100 pár ci■ pőre kötöttek szállítási szer■ ződést. A szállításokat már « meg is kezdték. A cipő őszre í nagyon jó, fekete boxbőrből I ! készül és teljesen zárt, síma ! : felsőrésszel, végig bőrtalppal, j i alacsony sarokkal. ízléses, S kényelmes, az ára 180 forint. S A helyi földművesszövetke- S zetnek is csináltak 60 pár nyá- S ri cipőt. Ezek felsőrészét hűl- ! j ladékból állították össze és | 112 forintért árulják. A jó munka eredménye, : hogy az első féléves tervük- ! ben 9 ezer forint volt a tiszta i nyereség. • G. J, Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési Otthon vezetői mostanában azon töprengenek, hogy a községgazdálkodási hivatal mi okból nem építi tovább az otthon kultúrtermét, holott a nemzetközi tánc- fesztiválig még éjjel is dolgoztak rajta. Akkor nagy volt a hajrá, azonban annak ellenére sem tudták befejezni a színpad építését. A fesztivál után mintha elvágták volna, megtört az építési láz. Elhordták az állványokat és az egyéb eszközöket és eltűntek az é- pítkezés színhelyéről a munkások is. A kultúrházért aggódók attól tartanak, hogy nem is jönnek vissza egyhamar, Viszont ezzel a helyzettel egy csomó gond szakadt a nyakukba. Az időjárás miatt a szabadtéri színpad szeptemberben már nem használható, ha viszont a díszleteket beépítik a kultúrház félig- meddig felépített színpadára, és mégis folytatnák az építkezést, azokat újra leszedhetik. Ahogyan pedig most áll a színpad, nem tudnak villanyt beszerelni és függönyt alkalmazóit Reméljük, lesz aki meghallgatja panaszukaU előkészületeket az almaszüretre, Jonathán-almából rekordtermésre számítanak. • Újból szerepel A SARKADI CUKORGYÁR SZINJÁTSZÓGÁRDÁJA A Sarkadi Cukorgyár színjátszó csoportja augusztus 22-én Kö- íegyánban, 24-én pedig Sarkadon mutatja be Török Tamás „Dél keresztje’“ című drámáját. Rendező: Kállai Gyula, • AZ ELMÜLT HETEKBEN kezdte meg a Szarvasi Vasipari Ktsis a zománcozott tűzhelyek gyártását. A tűzhelyek zománcozását a lámpaárugvár végzi, Budapesten, t?TTTTTTTTTrTTTTyyTfyy»TfTfTTf»T?Ty>TyfTTTTfffTTTfTTTT*?TTT>TTyT?fTT rsS-sfc»“* 0/0 terve Shannon: TERRA A szerencsétlenség körülbelüli színhelye 1958. augusztus 44-én borzalmas repülöszerencsétlenség történt. A KLM — holland léglforgaimi társaság—egyik óriásgépe Amszterdam—New York útvonalon 99 személlyel fedélzetén, az írországi Shannon repülőteréé«» fdszáUva, a partoktól mintegy 810 kilométerre nyugatra, a térgörbe zuhant. Térképünk a szerencsétlenség színhelyét, valamint « gép tervezett útvonalát mutatja.
