Békés Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-22 / 197. szám

4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958. augusztus 82., péntek lljkígj óiíól Békéscsabáig; Izgalmas útiriport a teljes egy óra hosszat tartó utazásról és színes beszámoló szeretett váro­sunkról. (Az útiriportok korát éljük. A fővárosi lapok nccjfpnként adnak beszámolót Egyiptom, Svédor­szág, Albánia életéről. Mi sem akarunk elmaradni laptársainktól, megyei lap lévén megyénk „főváro­sát”' ts szeretjük. Hátha valaki nem ismeri.) bői. Velük tartunk, és újabb tü­I. FEJEZET Tűző napsütésben fut be a vo­nat az állomásra. A batyukkal, szatyorokkal felszerelt tömeg vad rohama ellenére elsőnek sikerül bejutni egv ételmaradékkal és csik­kel díszített luxusvagonba. Megál­lapítjuk azonnal azt is, hogy jó szívű emberek utazhatnak ezen a vonalon, mert leszerelték az ösz- szes hamutartókat, hogy a dohány­zás káros szenvedélyére felhívják embertársaik figyelmét. A fülledt hőség arra kényszerít, hogy ab­lakot nyissunk, de az utánunk felszálló idősebb nőnemű utasok vad „cug van — cug van” felki­áltásban törnek ki. Majd feltátva szájukat ujjaikkal odvas fogukra mutogatnak. A „többség dönt” el­ve alapján becsukódnak az abla­kok és saját verejtékünkben fü- rödve megadóan bámuljuk az ér­dekes tájat. Megkapó látványt nyújt a „Szabadkígyós-Alsó” ki­mustrált vagonból álló állomása. A szabadkígyósi állomásit övező zöldes pocsolyákban úszkáló ka­csákat a nagy hőség ellenére sem irigyeljük. Ezután már csak pár perc és Kender-földeknél va­gyunk! Csodálatos! Csak föld van mindenütt, kender sehol! II. FEJEZET Innen már csak egyszer áll meg a vonat, mert tilosat mutat a szemafor. Míg a „szabad” jel­lekedéis után feljutunk a kelle­mesen fűtött járműre. Itt azonnal tanúi lehetünk egy helyi népszo­kásnak — amely szerint a motor­ban az idős embereknek, a csoma­goktól roskadozóknak állni kell az úton. Viszont az egészségtől duzzadó 10—16 éves korosztály nemcsak, hogy ül a padokon, ha­nem még fel is térdel! Poros ci­pőtalpaikat pedig az álldogálók ruháiba törlik. Elővesszük a jegy­zetfüzetünket és állva feljegyez­zük ezt az érdekességet is. A tanácsháza előtt szállunk le és tanácstalanul nézegetünk, mer­re is induljunk? Ekkor az úttest­ről kiáltást hallunk. Egy régi is­merősünk integet kerékpárjáról, hogy várjuk meg. örvendezések és üdvözlések után felajánlja ide­genvezetői segítségét, de előbb a kerékpárját óhajtja megőrzőbe adni. — Csak ide a posta elé — mondja. Oda néz és nincs ott a megőrző! — Vagy ide az Állami Áruház elé! — Oda néz, hát uram fia! ott sincs. Zavarba jön, mert ő benszülött és gyakran jár erre, de most fogalma sincs mikor és hová tűnhetett el ez a fontos intézmény. Végső szükségben egy akácfa megviselt törzséhez tá­masztja kerékpárját és „ahogy lesz, úgy lesz” felkiáltással beli­begünk a Csaba presszóba. nek minősített tenyérnyi gombán. Miközben bokánkat egy párszor alaposan belevágjuk a kovácsolt vaslábaknak nevezett izéié, azon elmélkedünk, hogy fér el ezen egy 90 kilós vendég? Megrendeljük nemzeti italunkat, a „duplát” és szódavizet is kérünk hozzá. Érdekes helyi szokás, hogy mindkettőt langyosan isszák, sajnos ez eltérő az ízlésünktől. Fo­gyasztás közben alkalmunk van tanulmányozni a benszülött nők öltözködését. Sok szép holmit lá­tunk, de sajnos azt is meg kell állapítani, hogy az életnívó emel­kedése nem általános. Ez megnyil­vánul néhány fiatal nőnél, akik kénytelenek fényes nappal térdig érő, oldalt felszakított nadrágban járni. Felsőtestüket is csak hiá­nyosan tudják betakarni, s hogy meg ne fázzanak, vegy mert máris fáj a torkuk, zsebkendővel kötik be. Bizony szomorú dolog az is, hogy valami járványos szembeteg­ség dúl a fiatal nők és férfiak kö­zött, mert még a zárt helyiségben is félarcukat eltakaró fekete szemüveget viselnek. A fekete elfogyasztása után, mi­vel már későre járt, kedves kísé­rőnktől búcsút vettünk és szállá­sunkra siettünk, hogy reggel ko­rán, kipihenten újra útrakeljünk. Huszár Istvánná HÍREK-miuuUltfiU - események Munkás hétköznapok A MÁV békéscsabai pályafenntartási főnökségének ko~ vácsműhelyében Frankó András brigád vezető, Gyurovics Mi­hály és Oláh István kovácsolják az izzó vasat.--------------SS--------------­B ATTONYÁN, a Művelődési Házban augusztus 24-én kiállítás nyílik, melyen bemutatják a kör­nyék fafaragó népművészeinek munkáit. Ugyanakkor népi régé­szeti kiállítást is nyitnak a mű­velődési házban. * AUGUSZTUS 24-ÉN szövet­kezeti és nemzetiségi napot rendeznek Eleken. A nemzetisé­gi napon román népitáncosok és zenészek is részt vesznek, több országos hírű magyaror­szági nemzetiségi népi együttes mellett. NAGY A FORGALOM GYOPÁROSFÜRDÖN Megyénk egyik legszebb fürdő­helyén, Gyopároson igen nagy a forgalom. Az Orosházi Vendéglá­tóipari Vállalat közlése szerint legutóbb Budapestről érkezt annyian, hogy az újabb üdülő- jelentkezők elhelyezése máris nagy gondot okoz a vendéglátó- ipar vezetőségének. • A BÉKÉSCSABAI ELŐRE Ter­melőszövetkezetben megtették az zésre várakozunk, orrunkat észt- vasztő bűz árasztja Ä "Egy készsé­ges útitárs zsebkendőjével takart orral elmagyarázza, hogy a Ser­téshizlalda előtt állunk. A szagon kívül csodaszép dallamot is so­dor felénk a szél. A hizlalda hang- erősítőjén át egy Liszt-rapszódiát élvezhetünk. Vajon a sertések Is élvezik-e és jobban híznak-e a klasszikus zenétől? Ki tudja? A tudomány útjai végtelenek! Végre megérkezünk Békéscsa­bára! A kilátást egyelőre a másik sínpáron vesztegelő teherkocsik zárják el. A leszállást pedig a nagymennyiségű felszálló akadá­lyozza meg. Amint útitársaim tős­gyökeres népies kifejezéseiből megtudom, vonatunk tovább megy Békésre. És amint a mellékelt áb­ra is mutatja, a békésiek heves, türelmetlen emberek. Néhány váltóvasakon való térd- rerogyás után tágas térre érünk. Kevés valutánk lévén olcsó jár­mű után kutatunk, amely a vá­rosba visz. Megtudjuk, hogy a he­lyi motor, amennyiben nem sik­lott ki a „kitérőben”, röpke fél­óra múlva 50 fillérért beszállít. Addig is szomjunkat akarjuk olta­ni és felfedezünk egy üvegbódét, ahonnan víg kurjongiatás hallat­szik. Belépünk. Nem csalódtunk: italbolt ez a „negyedik osztályból". Falai két méteren felül tiszták, lejjebb földszínűek. Kövezete, mint a vasúti fülkéjé. A padokon ülő, álló és alvó vendégek festői látványt nyújtanak vörös arcuk­kal és vérben forgó szemükkel — mint idegenforgalmi nevezetessé­gek. Távoli tülkölést hallván, „itt a motor” csatakiiáltással néhányan eltávoznak a kedves kis lcutricá­III. FEJEZET A szépen berendezett eszpresz- szóban helyet foglalunk egy szék­Nyereséggel zárták az első félévet • A kalapácsok tompa ütése • kihallatszik az utcára az Űjkí­■ gyósi Vegyes Ktsz cipészmű­■ helyéből. A jókedvű négy 5 mester együtt dúdolja a rá- j dióval a magyar nótákat. Az • egyik a részlegvezető a meg­• rendeléseket veszi fel és föl­■ jegyzi, mit kell javítani a ■ lábbelin, mikorra csinálják : meg, s hogy a munkáért • mennyit kell fizetni. Azután ő • is leül és társaival együtt ■ folytatja tovább. Bizony na­• ponta jónéhányszor fel kell i állnia a pangli (munkaasz- ; tál) mellől, ami jó — ez bizo­• nyitja, hogy van munka bő- 5 ven. Most főleg javítanak, ! talpalnak. : A műhelyben mindenütt ci­| pő, csizma. Egyik része már ! kijavítva, a másik még javí- í tásra vár. Csinálnak új láb- 5 beliket is, többek között stra- j pacsizmát zsírosbőrből és ün- j neplő boxcsizmákat. A bé- | késcsabai nagykereskedelmi • vállalattal pedig 100 pár ci­■ pőre kötöttek szállítási szer­■ ződést. A szállításokat már « meg is kezdték. A cipő őszre í nagyon jó, fekete boxbőrből I ! készül és teljesen zárt, síma ! : felsőrésszel, végig bőrtalppal, j i alacsony sarokkal. ízléses, S kényelmes, az ára 180 forint. S A helyi földművesszövetke- S zetnek is csináltak 60 pár nyá- S ri cipőt. Ezek felsőrészét hűl- ! j ladékból állították össze és | 112 forintért árulják. A jó munka eredménye, : hogy az első féléves tervük- ! ben 9 ezer forint volt a tiszta i nyereség. • G. J, Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési Otthon vezetői mostaná­ban azon töprengenek, hogy a községgazdálkodási hivatal mi okból nem építi tovább az otthon kultúrtermét, holott a nemzetközi tánc- fesztiválig még éjjel is dolgoztak rajta. Akkor nagy volt a hajrá, azonban annak ellenére sem tudták befejezni a színpad építését. A fesztivál után mintha elvágták volna, megtört az építési láz. Elhordták az állványokat és az egyéb eszközöket és eltűntek az é- pítkezés színhelyéről a munkások is. A kultúrházért aggódók attól tartanak, hogy nem is jönnek vissza egyhamar, Viszont ezzel a helyzettel egy csomó gond szakadt a nyakukba. Az időjárás miatt a szabadtéri színpad szeptemberben már nem használható, ha viszont a díszleteket beépítik a kultúrház félig- meddig felépített színpadára, és mégis folytatnák az építkezést, azokat újra leszedhetik. Ahogyan pedig most áll a színpad, nem tudnak villanyt beszerelni és függönyt alkalmazóit Reméljük, lesz aki meghallgatja panaszukaU előkészületeket az almaszüretre, Jonathán-almából rekordtermésre számítanak. • Újból szerepel A SARKADI CUKORGYÁR SZINJÁTSZÓGÁRDÁJA A Sarkadi Cukorgyár színját­szó csoportja augusztus 22-én Kö- íegyánban, 24-én pedig Sarkadon mutatja be Török Tamás „Dél ke­resztje’“ című drámáját. Rendező: Kállai Gyula, • AZ ELMÜLT HETEKBEN kezd­te meg a Szarvasi Vasipari Ktsis a zománcozott tűzhelyek gyártá­sát. A tűzhelyek zománcozását a lámpaárugvár végzi, Budapesten, t?TTTTTTTTTrTTTTyyTfyy»TfTfTTf»T?Ty>TyfTTTTfffTTTfTTTT*?TTT>TTyT?fTT rsS-sfc»“* 0/0 terve Shannon: TERRA A szerencsétlenség körülbelüli színhelye 1958. augusztus 44-én borzalmas repülöszerencsétlenség történt. A KLM — holland léglforgai­mi társaság—egyik óriásgépe Amszterdam—New York útvonalon 99 személlyel fedélzetén, az ír­országi Shannon repülőteréé«» fdszáUva, a partoktól mintegy 810 kilométerre nyugatra, a térgörbe zuhant. Térképünk a szerencsétlenség színhelyét, valamint « gép tervezett útvonalát mutatja.

Next

/
Thumbnails
Contents