Békés Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-22 / 197. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958. augusztus 22., péntek A békéscsabai nagygyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) pneiwal, India miniszterelnöke a Szovjet békepolitika mellett fog- láh állást a válságban és hason­lóképpen Indonézia. És talán azt se felejtsük el a válságos idők történetéből, hogy Genfben Ame­rika és Anglia leghíresebb atom­tudósai a legnagyobb békességben együtt tanácskoztak a szovjet a- tomfiziikusokkal. Volt valami jel­képes jelentősége ennek a békés tanácskozásnak azokban a napok­ban, amikor az Egyesült Államok A H ou't’n y-fasdszt a rendszerben Békés megye szántóterületének csaknem 42 százalékát a földes­urak tartották kezükben. Hatvan­ezer Békés megyei szegénypa­rasztnak együttesen nem volt annyi földje, mint a megye 55 leg­gazdagabb földbirtokos családjá­nak. Békéscsabán évről-évre sok ezer volt a munkanélküliek, az in­elnöke, külügyminisztere, s vezető katonái azzal voltaik elfoglalva, hogy kardcsörtetéssel riogassák a világot és legjobban saját népei­ket. Az ellenforradalom tanulságai érezhetők voltak abban a nyuga­lomban is, amivel a magyar nép a világpolitikai válságot kísérte s a teljes bizalomban, amit a ma­gyar milliók a szovjet békepoliti­ka iránt a legkülönbözőbb módo­kon kifejezésre juttattak. ségesek száma. A gyermekek nagy tömege élt népkonyhán, a felnőt­tek jelentős része dolgozott inség- munkán. Itt a nagygyűlésen bizo­nyára sokan vannak idősebbek és középkorúak is, akik még jól em­lékeznek azokra az évekre. Jól tennék, ha gyermekeiknek, uno­káiknak tanulságképpen minél többet mondanának az akkori ke­A Szovjetunió iránt érzett szö­vetségi és baráti hűségünk, szere­tetünk s a többi baráti országhoz való igaz ragaszkodásunk a ma­gyar külpolitika alapja és népünk jövőbe vetett hitének, a békében való bizakodásának biztosítéka. Szilárd külpolitikai helyzetben, komoly belső gazdasági fejlődés, politikád haladás idején ünnepel­jük 1958-ban az alkotmány ünne­pét, a magyar dolgozó nép hatal­mát. serű évekről, a régi munkás-sors­ról. Ha most az ember szétnéz ezen a röpgyűlésen, sok szép fia­talt, vidám fiút és leányt, ipari ta­nulót, diákot, parasztfiatalt, kato­nát lát. Árad belőlük az öröm, a jókedv, A mai fiatalok a tőkéseket, a földesurakat, a munkásosz­tály, a parasztság nyomorát csak könyvekből, vagy szín­padról ismerik. — Nem véletlenül idéztem én fel — folytatta — népünk múltjá­nak sötét történelmi emlékeit. Ügy vélem, a történelemből fiatalok, öregek egyaránt sokat tanulhat­nak. S még ha rossz emléket idé­zünk is, vissza kell gondolnunk a múltra, mert sokan vannak kö­zöttük, akik felejtenék. Vannak, különösen a fiatalok között, akik azt hiszik, hogy mindig így élt a nép, mint ma. Nekünk meg kell becsülnünk nagyapáink, apáink harcait, küzdelmeit, mindig emlé­keznünk kell népünk hajdani el­nyomatására,, tanulnunk kell a történelemből. így tudjuk igazán megbecsülni a jelent, így tudjuk igazán értékelni számottevő, szép eredményeinket és nem utolsó sor­ban így értjük meg igazán a jövő célkitűzéseinek nagyszerűségét. Megnőtt a dolgozóknak a népi hatalomért érzett felelőssége Ezután országunk belpolitikai és gazdasági helyzetét ismertette Apró Antal. Sikerrel felszámoltuk az ellenforradalom politikai és gazdasági kártevésének jelentős részét. A további alkotómunkára, a jobb, gazdaságosabb termelésre megvan minden politikai és gazda­sági lehetőség, mert a széles dolr gozó tömegek támogatják a párt és a kormány helyes politikáját. Mindjobban kibontakozik, erősö­dik a nemzeti egység. A Hazafias Népfront, amely széles pártonkí- vüli tömegeket tömörít a szocialis­ta építésre, hazánk függetlensé­gének megvédésére, mindjobban kiterebélyesedik, erősödik s fontos tényezője lett egész politikai éle­tünknek. Széleskörű nevelő, felvi­lágosító munkát végez, százezre­ket kapcsol be a közügyek intézé­sébe. Rendszerünk demokratizmu­sa tovább fejlődik. Az élet minden vonatkozásában rendes mederben halad. Ma már, huszonhárom hónap­pal az ellenforradalmi esemé­nyek után, nyugodtan elmond­hatjuk, hogy a dolgozók so­kat tanultak az ellenforradal­mi eseményekből, megnöveke­dett a népi hatalomért érzett felelősségük és napról-napra növekszik azoknak a száma, akik az üzemekben, a gyárak­ban, a szántóföldeken mun­kájukat, egyéni érdekeiket ab­ból a szempontból nézik, hogy mennyire hasznos az a nép­gazdaságnak. Apró Antal ezután a hároméves terv célkitűzéseit ismertette, majd így folytatta: az ipari munkások, mérnökök, műszaki dolgozók jó munkáját dicséri az a tény is, hogy az 1958. év első félévj ter­melési tervét 2,9 százalékkal tel­jesítették túl. Ez lehetővé tette, hogy a lakosság áruellátását to­vább javítsuk. Itt Békéscsabán is — mint látom — van minden az üzletekben: ruha, cipő, élelmiszer, szerszám, kerékpár, ősszel több mosógépet, több háztartási gépet adunk az asszonyoknak, ezzel is kényelmesebbé akarjuk tenni munkájukat. Az ipari terv túlteljesítése tette lehetővé, hogy a kor­mány 1800 millióval megemel­je az évi beruházási tervet. Tovább növeljük az exportáruk mennyiségét is. A tervtúlteljesítés, a takarékosabb gazdálkodás kihat majd az életszínvonalra is Ez a kihatás a jól dolgozó vállalatok­nál a nyereségrészesedés növeke­désében mutatkozik majd meg. Már az elmúlt évben az összdol- gozók 85 százalékának nyereség- részesedést fizettünk ki. Ez évben is, ha a tervet a szükségletnek megfelelő cikkekben túlteljesítik, ha takarékoskodnak az anyag és munkaerő ráfordítással, akkor a nyereségvisszatérítés minden bi­zonnyal emelkedni fog. Pénzügyi helyzetünk szilárd. Az év első hat hónapjában az állami költségvetés bevételei több mint három milliárd forinttal haladták meg a kiadásokat. A bankjegyforgalom egész­ségesen alakul és a lakosság szükségleteit szolgáló állami kereskedelmi készletek értéke több mint kétszerese a forga­lomban levő pénznek. A párt politikája, a forradalmi munkás-paraszt kormány iránti bizalmat, a szilárd forint iránti bizalmat mutatja a lakosság taka­rékbetét-állományának alakulása. Ez év eleje óta 770 millió forint­tal emelkedtek a takarékbetétek és összegük ma már kétszer olyan nagy, mint az ellenforradalom e- lőtti legmagasabb állomány. A falusi és városi adófizetők többsége becsületesen eleget tesz állampolgári kötelezettségének. Az ország gazdasági helyzeté­nek megszilárdulásához az is hoz­zájárul, hogy az utóbbi hónapok­ban sikerült helyreállítani lénye­gében a külkereskedelmi forgalom egyensúlyát, mindamellett, hogy a fontosabb külföldi nyersanyagok­ból a népgazdaság, elsősorban az ipar számára jelentős készleteket biztosítottunk; A mezőgazdaság fejlesztéséről szólva megállapította: az a feladat, Tisztelt Nagygyűlés! Kedves Elvtársak! Az igazi belterjes gazdálkodás csak a szocialista mezőgazdasági nagyüzemben valósítható meg — folytatta Apró Antal. — Tudjuk, hogy sok középparaszt fejében megfordult már az a gondolat, hogy talán mégis jó lenne belép­ni, jó lenne gazdatársaival együtt szövetkezetbe tömörülni, hiszen nincsen olyan nap, hogy új ter­melőszövetkezetek - alakulásáról ne hallanának az egyik vagy másik járásban. — Az is köztudomású, 'hogy több mint egynegyedmillió dolgozó pa­raszt, több minit egy és félmillió holdon szövetkezetben gazdálko­dik és nyílt titok, hogy évről-évre magasabb temnéslhozamcíkat érnek el, jobban gazdálkodnak, gazda­gabbak; — Sokakat még visszatart az elhatározástól a régi, az apók, a hogy ugyanazon a földterületen többet termeljünk, több munkale­hetőséget teremtsünk a mezőgaz­dasági lakosságnak, vagyis a föl­det belterjesebben műveljük meg< A párt és a kormány sokat fog­lalkozik a mezőgazdasággal, ame­lyet az ipar és az egész népgazda­ság segít. A műtrágyaellátás növelése nagymértékben segíti a belterjes gazdálkodást. Egy mázsa pétisó felhasználása holdanként 1—1.5 mázsával több gabonatermést e- redményezhet. Örömmel közölhetem a dolgozó parasztsággal, hogy a kazincbar­cikai nitrogénműtrágyagyár, a- melynek megépítésére több mint 800 millió forintot fordítottunk, megkezdte a termelést. De ezzel sem lehetünk megelégedve, ne­künk ezenkívül még egy újabb nitrogénműtrágyagyár építéséhez kell hozzáfogni, mert azt akarjuk, hogy 1965 ben a háború előtti három kg-os mű­trágya-felhasználással szem­ben hetven kg nitrogénmű­trágyát adjunk egy hóid szán­tóterületre. A párt, a kormány most különös gondot fordít a műtrágyagyárak gyors építésére, mert az ország ke­nyérellátásának végleges megoldá­sa a mezőgazdaság szocialista át szervezése mellett azon is múlik, hogy mind több műtrágyát ad­junk a mezőgazdaságnak. A felvásárlásról elmondotta: az árak kialakításánál arra töreked­tünk, hogy helyes arányok legye­nek a munkásság és a parasztság jövedelme között és ugyanakkor növeljük a parasztság termelési kedvét. Keményen felléptünk a falunak is és a városnak is kárt okozó spekuláció és lánckereske­delem ellen. Az eltelt másfél év tapasztalatai igazolták,' hogy az új felvásárlási rendszer bevált. A városok élelmiszerellátása — bár még kisebb-nagyobb hiányosságok akadnak —jobb, mint az ellenfor­radalom előtti bármelyik időszak­ban. A múlt évi jó termelés a fel­vásárlás és bizonyos mennyiségű gabonabehozatal lehetővé tette, hogy az idei aratás előtt az állam több havi készlettel rendelkezett.­Az Idei gabonafelvásárlás or­szágos méretekben jól halad és a parasztság eleget tesz a gabona­átadási kötelezettségének is. Bé­kés megye már túlteljesítette Ilii negyedévi kenyér- és takarmány- gabona felvásárlási tervét és jól halad a sertés- és vágómarha-fel­vásárlás is. összegezve: mezőgaz­dasági árrendszerünk lényegében bevált és alapvető változtatást a kormány nem kíván végrehajtani; nagyapóktól megszokott gazdál­kodási mód, emellett akarnak ma­radni. Megértjük ezt a töprengést; Sokan azt mondják, hogy „magam ura vagyok, független vagyok, azt csinálok, amit akarok”. Hát ez nem éppen így van. De ilyen gon­dolkodású emberek is vannak. Vannak olyanok is, akik már magukban elhatározták, hogy be­lépnek, de még visszatartja őket a család, a feleség. De van olyan is, amikor a feleség, a sok munka, a családi gond, nem utolsó sorban az öregséggel járó gond miatt már úgy gondolkodik, hogy még­is jól lenne belépni, de ezt még nem meri megmondani az urá­nak. — Körülbelül így fest a régi­hez való ragaszkodás, de a gyü­mölcs érik, a dolgozó parasztok gondolkodnak, terveznek, mert legtöbben látják, hogy saját ma­(Folytatás a 3. oldalon.) Augusztus 20: A munkások, parasztok testvéri szövetségének ünnepe Dobi István nagy tapssal foga­dott beszéde után Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács első el­nökhelyettese lépett a mikrofon elé. Apró Antal bevezetőben átadta a gyűlés résztvevőinek, a megye dolgozó parasztjainak, munkásai­nak, értelmiségijeinek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és sze­mélyesen Kádár János elvtárs Üdvözletét. (Hosszantartó nagy laps.) Ma szerte az országban minde­nütt alkotmányunk születését, né­pünk kivívott szabadságát, szoci­alista vívmányait, a munkásosz­tály és a dpi gozó parasztság sza­badságát ünnepeljük — mondotta» majd így folytatta: A pórt köz­ponti bizottsága, a kormány tag­jai, a falvak, a városok vezetői e- zen a napion száz- és százezrek előtt ismertetik a neppef^ä'szoci- alizmus építésében elért eredmé­nyeinket és pártunknak, kormá­nyunknak hazánk, dolgozó népünk további felemelkedésével, a szo­cializmus további építésével kap­csolatos politikai, gazdasági célki­tűzéseit. Vagyis a vezetők tájékoz­tatják népünket az ország ügyei­ről és ez kétszeresen hasznos. Hasznos azért, mert a vezetők a magyar dolgozó társadalom min­den rétegével találkoznak, megis­merik a dolgozók nézeteit, taná­csait, bírálatát, tanulnak a töme­gektől és ezután tovább erősödik a bizalom, a barátság az ország vezető ereje: a pórt és a dolgozó tömegek között. Az ilyen népgyű­lés egyben jó alkalom arra is, hogy véleményt cseréljünk, mert a „több szem többet lát" régi köz­mondás elve a politikában is ér­vényes. Augusztus 20-a jelképesen az új kenyér ünnepe is, a munkás-pa­raszt találkozó ünnepo, a két nagy dolgozó osztály barátságának, testvéri szövetségének ünnepe. A munkásosztály a történelem során mindig a dolgozó pa­rasztság oldalán állt a földes­urak elleni harcban éppen úgy, mint a felszabadulás után a földosztásnál, a kiosztott földek megvédésénél. Most is a dolgozó parasztság olda­lán áll a falu szocialista átépítésé­ben. Éljen és erősödjék társadal­munk két nagy dolgozó osztályá­nak: a munkásosztály és a dolgo­zó parasztság megbonthatatlan szövetsége! Apró Antal ezután utalt arra, hogy népi demokráciánk alkot­mányának megszületése nagy ün­nep. A mi alkotmányunk az e- gész dolgozó nép törvénye, alkot­mánya. A magyar állam többé nem királyság, hanem népköztár­saság. Nemcsak nevében, hanem lényegében is igazi népi hatalom, amelyben munkások, parasztok, értelmiségiek százezerszámra vesznek részt a közügyek intézé­sében, a hatalom gyakorlásában. — Népünk történetében új kor­szak kezdődött 1945-bsn, amikor a Szovjetunió dicső Vörös Had­serege felszabadította hazánkat a náci fasiszták és magyar bérenceik elnyomó uralma alól. Ügy vélem, nagygyűlésünk részvevői egyetér­tenek velem és helyeslik, hogy innen, a békéscsabai nagy­gyűlésről, alkotmányunk nagy ünnepén forró testvéri üdvöz­letünket küldjük a szovjet _ népnek, kormányának, a Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak mindazért az áldozatos segítségért, amelyet az elmúlt 14 esztendő alatt a magyar népnek nyújtott és 1945-ben és 1956-ban népünknek visz- szaadta a szabadságot. (Hosszantartó, nagy tapis.) Ezután emlékeztetett arra, hogy Békés megye a magyar paraszt­mozgalom, a haladás, a jobbágy­felszabadítás, a földosztó mozga­lom viharsarka, központja volt. Már száz évvel ezelőtt gyökeret vert itt a szocializmus tanítása, nagy aratósztrájkok voltak errefe­lé. Orosházán már 1891-ben nagy munkástömegek ünnepelték má­jus elsejét, Békéscsabán ugyaneb­ben az évben hatalmas szegény­paraszt tüntetésre került sor. E vidék népét a Várkomyi István vezette agrárszocialista mozgalom, az Achim L. András által vezetett szegényparaszti megmozdulások tették híressé. A dicsőséges Ma­gyar Tanácsköztársaság megte­remtésében ugyancsak élenjártak a megye dolgozói. Sokan fegyver­rel harcoltak a Tanácsköztársaság megvédéséért. Békéscsabaiak, gá- dorosdak, orosháziak a szentesiek­kel, csongrádiakkal, szegediekkel együtt küzdöttek és sokan közü­lük hősi halált haltak a Tanács- köztársaság védelméért. Amikor az imperialista túlerő és a jobb­oldali szociáldemokraták árulása megdöntötte a Tanácsköztársasá­got, Horthyék itt a Viharsarokban is ezrével börtönözték be, szakí­tották el családjuktól a legiharco- sabb munkásokat és parasztokat. Tanuljunk a történelemből Legtöbben látják, hogy jövőjük jobban van biztosítva a termelőszövetkezetekben

Next

/
Thumbnails
Contents