Békés Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-22 / 197. szám
2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958. augusztus 22., péntek A békéscsabai nagygyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) pneiwal, India miniszterelnöke a Szovjet békepolitika mellett fog- láh állást a válságban és hasonlóképpen Indonézia. És talán azt se felejtsük el a válságos idők történetéből, hogy Genfben Amerika és Anglia leghíresebb atomtudósai a legnagyobb békességben együtt tanácskoztak a szovjet a- tomfiziikusokkal. Volt valami jelképes jelentősége ennek a békés tanácskozásnak azokban a napokban, amikor az Egyesült Államok A H ou't’n y-fasdszt a rendszerben Békés megye szántóterületének csaknem 42 százalékát a földesurak tartották kezükben. Hatvanezer Békés megyei szegényparasztnak együttesen nem volt annyi földje, mint a megye 55 leggazdagabb földbirtokos családjának. Békéscsabán évről-évre sok ezer volt a munkanélküliek, az inelnöke, külügyminisztere, s vezető katonái azzal voltaik elfoglalva, hogy kardcsörtetéssel riogassák a világot és legjobban saját népeiket. Az ellenforradalom tanulságai érezhetők voltak abban a nyugalomban is, amivel a magyar nép a világpolitikai válságot kísérte s a teljes bizalomban, amit a magyar milliók a szovjet békepolitika iránt a legkülönbözőbb módokon kifejezésre juttattak. ségesek száma. A gyermekek nagy tömege élt népkonyhán, a felnőttek jelentős része dolgozott inség- munkán. Itt a nagygyűlésen bizonyára sokan vannak idősebbek és középkorúak is, akik még jól emlékeznek azokra az évekre. Jól tennék, ha gyermekeiknek, unokáiknak tanulságképpen minél többet mondanának az akkori keA Szovjetunió iránt érzett szövetségi és baráti hűségünk, szeretetünk s a többi baráti országhoz való igaz ragaszkodásunk a magyar külpolitika alapja és népünk jövőbe vetett hitének, a békében való bizakodásának biztosítéka. Szilárd külpolitikai helyzetben, komoly belső gazdasági fejlődés, politikád haladás idején ünnepeljük 1958-ban az alkotmány ünnepét, a magyar dolgozó nép hatalmát. serű évekről, a régi munkás-sorsról. Ha most az ember szétnéz ezen a röpgyűlésen, sok szép fiatalt, vidám fiút és leányt, ipari tanulót, diákot, parasztfiatalt, katonát lát. Árad belőlük az öröm, a jókedv, A mai fiatalok a tőkéseket, a földesurakat, a munkásosztály, a parasztság nyomorát csak könyvekből, vagy színpadról ismerik. — Nem véletlenül idéztem én fel — folytatta — népünk múltjának sötét történelmi emlékeit. Ügy vélem, a történelemből fiatalok, öregek egyaránt sokat tanulhatnak. S még ha rossz emléket idézünk is, vissza kell gondolnunk a múltra, mert sokan vannak közöttük, akik felejtenék. Vannak, különösen a fiatalok között, akik azt hiszik, hogy mindig így élt a nép, mint ma. Nekünk meg kell becsülnünk nagyapáink, apáink harcait, küzdelmeit, mindig emlékeznünk kell népünk hajdani elnyomatására,, tanulnunk kell a történelemből. így tudjuk igazán megbecsülni a jelent, így tudjuk igazán értékelni számottevő, szép eredményeinket és nem utolsó sorban így értjük meg igazán a jövő célkitűzéseinek nagyszerűségét. Megnőtt a dolgozóknak a népi hatalomért érzett felelőssége Ezután országunk belpolitikai és gazdasági helyzetét ismertette Apró Antal. Sikerrel felszámoltuk az ellenforradalom politikai és gazdasági kártevésének jelentős részét. A további alkotómunkára, a jobb, gazdaságosabb termelésre megvan minden politikai és gazdasági lehetőség, mert a széles dolr gozó tömegek támogatják a párt és a kormány helyes politikáját. Mindjobban kibontakozik, erősödik a nemzeti egység. A Hazafias Népfront, amely széles pártonkí- vüli tömegeket tömörít a szocialista építésre, hazánk függetlenségének megvédésére, mindjobban kiterebélyesedik, erősödik s fontos tényezője lett egész politikai életünknek. Széleskörű nevelő, felvilágosító munkát végez, százezreket kapcsol be a közügyek intézésébe. Rendszerünk demokratizmusa tovább fejlődik. Az élet minden vonatkozásában rendes mederben halad. Ma már, huszonhárom hónappal az ellenforradalmi események után, nyugodtan elmondhatjuk, hogy a dolgozók sokat tanultak az ellenforradalmi eseményekből, megnövekedett a népi hatalomért érzett felelősségük és napról-napra növekszik azoknak a száma, akik az üzemekben, a gyárakban, a szántóföldeken munkájukat, egyéni érdekeiket abból a szempontból nézik, hogy mennyire hasznos az a népgazdaságnak. Apró Antal ezután a hároméves terv célkitűzéseit ismertette, majd így folytatta: az ipari munkások, mérnökök, műszaki dolgozók jó munkáját dicséri az a tény is, hogy az 1958. év első félévj termelési tervét 2,9 százalékkal teljesítették túl. Ez lehetővé tette, hogy a lakosság áruellátását tovább javítsuk. Itt Békéscsabán is — mint látom — van minden az üzletekben: ruha, cipő, élelmiszer, szerszám, kerékpár, ősszel több mosógépet, több háztartási gépet adunk az asszonyoknak, ezzel is kényelmesebbé akarjuk tenni munkájukat. Az ipari terv túlteljesítése tette lehetővé, hogy a kormány 1800 millióval megemelje az évi beruházási tervet. Tovább növeljük az exportáruk mennyiségét is. A tervtúlteljesítés, a takarékosabb gazdálkodás kihat majd az életszínvonalra is Ez a kihatás a jól dolgozó vállalatoknál a nyereségrészesedés növekedésében mutatkozik majd meg. Már az elmúlt évben az összdol- gozók 85 százalékának nyereség- részesedést fizettünk ki. Ez évben is, ha a tervet a szükségletnek megfelelő cikkekben túlteljesítik, ha takarékoskodnak az anyag és munkaerő ráfordítással, akkor a nyereségvisszatérítés minden bizonnyal emelkedni fog. Pénzügyi helyzetünk szilárd. Az év első hat hónapjában az állami költségvetés bevételei több mint három milliárd forinttal haladták meg a kiadásokat. A bankjegyforgalom egészségesen alakul és a lakosság szükségleteit szolgáló állami kereskedelmi készletek értéke több mint kétszerese a forgalomban levő pénznek. A párt politikája, a forradalmi munkás-paraszt kormány iránti bizalmat, a szilárd forint iránti bizalmat mutatja a lakosság takarékbetét-állományának alakulása. Ez év eleje óta 770 millió forinttal emelkedtek a takarékbetétek és összegük ma már kétszer olyan nagy, mint az ellenforradalom e- lőtti legmagasabb állomány. A falusi és városi adófizetők többsége becsületesen eleget tesz állampolgári kötelezettségének. Az ország gazdasági helyzetének megszilárdulásához az is hozzájárul, hogy az utóbbi hónapokban sikerült helyreállítani lényegében a külkereskedelmi forgalom egyensúlyát, mindamellett, hogy a fontosabb külföldi nyersanyagokból a népgazdaság, elsősorban az ipar számára jelentős készleteket biztosítottunk; A mezőgazdaság fejlesztéséről szólva megállapította: az a feladat, Tisztelt Nagygyűlés! Kedves Elvtársak! Az igazi belterjes gazdálkodás csak a szocialista mezőgazdasági nagyüzemben valósítható meg — folytatta Apró Antal. — Tudjuk, hogy sok középparaszt fejében megfordult már az a gondolat, hogy talán mégis jó lenne belépni, jó lenne gazdatársaival együtt szövetkezetbe tömörülni, hiszen nincsen olyan nap, hogy új termelőszövetkezetek - alakulásáról ne hallanának az egyik vagy másik járásban. — Az is köztudomású, 'hogy több mint egynegyedmillió dolgozó paraszt, több minit egy és félmillió holdon szövetkezetben gazdálkodik és nyílt titok, hogy évről-évre magasabb temnéslhozamcíkat érnek el, jobban gazdálkodnak, gazdagabbak; — Sokakat még visszatart az elhatározástól a régi, az apók, a hogy ugyanazon a földterületen többet termeljünk, több munkalehetőséget teremtsünk a mezőgazdasági lakosságnak, vagyis a földet belterjesebben műveljük meg< A párt és a kormány sokat foglalkozik a mezőgazdasággal, amelyet az ipar és az egész népgazdaság segít. A műtrágyaellátás növelése nagymértékben segíti a belterjes gazdálkodást. Egy mázsa pétisó felhasználása holdanként 1—1.5 mázsával több gabonatermést e- redményezhet. Örömmel közölhetem a dolgozó parasztsággal, hogy a kazincbarcikai nitrogénműtrágyagyár, a- melynek megépítésére több mint 800 millió forintot fordítottunk, megkezdte a termelést. De ezzel sem lehetünk megelégedve, nekünk ezenkívül még egy újabb nitrogénműtrágyagyár építéséhez kell hozzáfogni, mert azt akarjuk, hogy 1965 ben a háború előtti három kg-os műtrágya-felhasználással szemben hetven kg nitrogénműtrágyát adjunk egy hóid szántóterületre. A párt, a kormány most különös gondot fordít a műtrágyagyárak gyors építésére, mert az ország kenyérellátásának végleges megoldása a mezőgazdaság szocialista át szervezése mellett azon is múlik, hogy mind több műtrágyát adjunk a mezőgazdaságnak. A felvásárlásról elmondotta: az árak kialakításánál arra törekedtünk, hogy helyes arányok legyenek a munkásság és a parasztság jövedelme között és ugyanakkor növeljük a parasztság termelési kedvét. Keményen felléptünk a falunak is és a városnak is kárt okozó spekuláció és lánckereskedelem ellen. Az eltelt másfél év tapasztalatai igazolták,' hogy az új felvásárlási rendszer bevált. A városok élelmiszerellátása — bár még kisebb-nagyobb hiányosságok akadnak —jobb, mint az ellenforradalom előtti bármelyik időszakban. A múlt évi jó termelés a felvásárlás és bizonyos mennyiségű gabonabehozatal lehetővé tette, hogy az idei aratás előtt az állam több havi készlettel rendelkezett.Az Idei gabonafelvásárlás országos méretekben jól halad és a parasztság eleget tesz a gabonaátadási kötelezettségének is. Békés megye már túlteljesítette Ilii negyedévi kenyér- és takarmány- gabona felvásárlási tervét és jól halad a sertés- és vágómarha-felvásárlás is. összegezve: mezőgazdasági árrendszerünk lényegében bevált és alapvető változtatást a kormány nem kíván végrehajtani; nagyapóktól megszokott gazdálkodási mód, emellett akarnak maradni. Megértjük ezt a töprengést; Sokan azt mondják, hogy „magam ura vagyok, független vagyok, azt csinálok, amit akarok”. Hát ez nem éppen így van. De ilyen gondolkodású emberek is vannak. Vannak olyanok is, akik már magukban elhatározták, hogy belépnek, de még visszatartja őket a család, a feleség. De van olyan is, amikor a feleség, a sok munka, a családi gond, nem utolsó sorban az öregséggel járó gond miatt már úgy gondolkodik, hogy mégis jól lenne belépni, de ezt még nem meri megmondani az urának. — Körülbelül így fest a régihez való ragaszkodás, de a gyümölcs érik, a dolgozó parasztok gondolkodnak, terveznek, mert legtöbben látják, hogy saját ma(Folytatás a 3. oldalon.) Augusztus 20: A munkások, parasztok testvéri szövetségének ünnepe Dobi István nagy tapssal fogadott beszéde után Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács első elnökhelyettese lépett a mikrofon elé. Apró Antal bevezetőben átadta a gyűlés résztvevőinek, a megye dolgozó parasztjainak, munkásainak, értelmiségijeinek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és személyesen Kádár János elvtárs Üdvözletét. (Hosszantartó nagy laps.) Ma szerte az országban mindenütt alkotmányunk születését, népünk kivívott szabadságát, szocialista vívmányait, a munkásosztály és a dpi gozó parasztság szabadságát ünnepeljük — mondotta» majd így folytatta: A pórt központi bizottsága, a kormány tagjai, a falvak, a városok vezetői e- zen a napion száz- és százezrek előtt ismertetik a neppef^ä'szoci- alizmus építésében elért eredményeinket és pártunknak, kormányunknak hazánk, dolgozó népünk további felemelkedésével, a szocializmus további építésével kapcsolatos politikai, gazdasági célkitűzéseit. Vagyis a vezetők tájékoztatják népünket az ország ügyeiről és ez kétszeresen hasznos. Hasznos azért, mert a vezetők a magyar dolgozó társadalom minden rétegével találkoznak, megismerik a dolgozók nézeteit, tanácsait, bírálatát, tanulnak a tömegektől és ezután tovább erősödik a bizalom, a barátság az ország vezető ereje: a pórt és a dolgozó tömegek között. Az ilyen népgyűlés egyben jó alkalom arra is, hogy véleményt cseréljünk, mert a „több szem többet lát" régi közmondás elve a politikában is érvényes. Augusztus 20-a jelképesen az új kenyér ünnepe is, a munkás-paraszt találkozó ünnepo, a két nagy dolgozó osztály barátságának, testvéri szövetségének ünnepe. A munkásosztály a történelem során mindig a dolgozó parasztság oldalán állt a földesurak elleni harcban éppen úgy, mint a felszabadulás után a földosztásnál, a kiosztott földek megvédésénél. Most is a dolgozó parasztság oldalán áll a falu szocialista átépítésében. Éljen és erősödjék társadalmunk két nagy dolgozó osztályának: a munkásosztály és a dolgozó parasztság megbonthatatlan szövetsége! Apró Antal ezután utalt arra, hogy népi demokráciánk alkotmányának megszületése nagy ünnep. A mi alkotmányunk az e- gész dolgozó nép törvénye, alkotmánya. A magyar állam többé nem királyság, hanem népköztársaság. Nemcsak nevében, hanem lényegében is igazi népi hatalom, amelyben munkások, parasztok, értelmiségiek százezerszámra vesznek részt a közügyek intézésében, a hatalom gyakorlásában. — Népünk történetében új korszak kezdődött 1945-bsn, amikor a Szovjetunió dicső Vörös Hadserege felszabadította hazánkat a náci fasiszták és magyar bérenceik elnyomó uralma alól. Ügy vélem, nagygyűlésünk részvevői egyetértenek velem és helyeslik, hogy innen, a békéscsabai nagygyűlésről, alkotmányunk nagy ünnepén forró testvéri üdvözletünket küldjük a szovjet _ népnek, kormányának, a Szovjetunió Kommunista Pártjának mindazért az áldozatos segítségért, amelyet az elmúlt 14 esztendő alatt a magyar népnek nyújtott és 1945-ben és 1956-ban népünknek visz- szaadta a szabadságot. (Hosszantartó, nagy tapis.) Ezután emlékeztetett arra, hogy Békés megye a magyar parasztmozgalom, a haladás, a jobbágyfelszabadítás, a földosztó mozgalom viharsarka, központja volt. Már száz évvel ezelőtt gyökeret vert itt a szocializmus tanítása, nagy aratósztrájkok voltak errefelé. Orosházán már 1891-ben nagy munkástömegek ünnepelték május elsejét, Békéscsabán ugyanebben az évben hatalmas szegényparaszt tüntetésre került sor. E vidék népét a Várkomyi István vezette agrárszocialista mozgalom, az Achim L. András által vezetett szegényparaszti megmozdulások tették híressé. A dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság megteremtésében ugyancsak élenjártak a megye dolgozói. Sokan fegyverrel harcoltak a Tanácsköztársaság megvédéséért. Békéscsabaiak, gá- dorosdak, orosháziak a szentesiekkel, csongrádiakkal, szegediekkel együtt küzdöttek és sokan közülük hősi halált haltak a Tanács- köztársaság védelméért. Amikor az imperialista túlerő és a jobboldali szociáldemokraták árulása megdöntötte a Tanácsköztársaságot, Horthyék itt a Viharsarokban is ezrével börtönözték be, szakították el családjuktól a legiharco- sabb munkásokat és parasztokat. Tanuljunk a történelemből Legtöbben látják, hogy jövőjük jobban van biztosítva a termelőszövetkezetekben
