Békés Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-22 / 197. szám

BÉK ÉS MEG YEl ™* ******

Népújság

MSZMP BÉKÉS MEGYE! BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA.

1958. AUGUSZTUS 22., PÉNTEK Ára 50 fillér III. ÉVFOLYAM, 197. SZÁM

Mai számunkból;

Augusztus 20-i sporteredmények

*

Súlyos balesetek gondatlanságból

*

Hol történt a világ legsúlyosabb légikatasztróláj a

A pártnak és a kormánynak nini*** a dolgozó nép érilekeitlíl eltérő énleke

Hatvanezer ember hallgatta meg Békéscsabán az alkotmány ünnepén Dobi István és Apró Antal beszédét

Az alkotmánynapi ünnepség hangulata már jónéhány napja érződött megyénk székhelyén, Bé- késcsabán.Már kedden a megye minden részéből érkeztek a lakosság képviselői — munkások, dolgozó parasztok, értelmiségi dolgozók — idősebbek, fiatalok egyaránt. Különvonatok, autóbuszok, tehergépkocsik szállították az érdeklődőket, a környék közeli és messzebb eső falvaibái, községeiből.

Szerdán a korareggeli óráktól kezdve egymást érték a Békéscsabára érkező csoportok. Nemzetiszínű és piros zászlókkal díszített teherautók, autóbuszok követték egymást a város központjába vezető országutakon, de sokan jöttek motorkerékpáron, kerékpáron, sőt gyalogosan is.

Az alkotmány ünnepe alkalmából szerdán Békéscsabán a Puskin téren nagygyűlést rendezett a Hazafias Népfront megyei elnöksége, az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága és a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A zászlódíszbe öltözött város főutcáján, a vasútállomástól a nagygyűlés színhelyéig ezrek és ezrek álltak már jóval tíz óra előtt a környező utcákon, a tér körül. Az ünnepi nagygyűlés kezdetére mintegy hatvanezer ember gyűlt egybe.

Tíz órakor felhangzottak a Himnusz akkordjai, majd Bátkai Pál, a Hazafias Népfront megyei bi- '.ottságának titkára üdvözölte a megjelenteket, a díszemelvényen helyet foglaló Dobi Istvánt, az Elnöki Tanács elnökét, Apró Antalt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Minisztertanács első elnökhelyettesét, a megyei és városi pártszervek, tanácsi szervek és társadalmi szervezetek vezetőit és képviselőit, a megye kiváló dolgozóit. Az üdvözlő szavak után Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke emelkedett szólásra.

Senkit nem kényszerítünk a szövetkezetbe

Dobi István beszéde

— Alkotmányunk ünnepén szeretettel és barátsággal üdvözlöm Békéscsaba és Békés megye népét s a távoli vidékekről ide összegyülekezett vendégeket. Ünnepelünk és tanácskozunk a régi nagy békési agrármozgalmak megyéjében Áchim L. András városában. Osztatlan és igaz az örömünk, hogy augusztus 2ö-án a dolgozó magyar nép hatalmát ünnepelhetjük. Nincsenek grófjaink, földesuraink és a gyű- lésező nép körül nem keringenek kakastollas csendőrök, mint cserkésző vadászkutyák — kezdte beszédét Dobi István, majd emlékeztetett arra, hogy 1945-ben a szovjet nép hős fiai szabadították fel az országot és 1956-ban megint .az ő segítségükkel tudtunk úrrá lenni az ellenforradalom felett és kezdtünk megint új életet. Hálával és tisztelettel kell megemlékezni itt is róluk, mert a Szovjetunió fegyveres segítség- nyújtása nélkül ma ezen a helyen megint a grófok ünnepelnének, de egy másik alkotmányt, a szétosztott nagybirtokban megint bent ülnének a régi urak, a városházán -a régi parancsnokok.

Ezután az utóbbi másfél év eredményeiről beszélt részletesebben.

— Kettős feladat áll előttünk a mezőgazdaságban. Növelnünk kell a termelést és rendületlen elhatározottsággal folytatnunk a mezőgazdaság

szocialista átszervezését. Megállapíthatjuk, hogy a párt agrárpolitikája nemcsak a termelő- szövetkezetek és egyéb alacsonyabb típusú szocialista jellegű tái-sulások létesítésére nyújtott erőteljes ösztönzést. Növelte azoknak az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak a termelési kedvét is, akik ma még csökönyösen ragaszkodnak a maguk régi termelési módszereihez. Állatokat nevelnek, hizlalnak, gondosabban művelik a földjeiket, apró gazdaságaik minél erőteljesebb kihasználására törekednek és megtalálják az utat a piacra —• néha még a spekuláció görbe útjait is megtalálják. Amíg nem spekulálnak, nem lesz semmi baj. Amint azonban spekulálni kezdenek, nekik lesz bajuk, mert beleütköznek a törvénybe és ha már ott tartanak, nem számíthatnak sem barátságra, sem elnézésre. Nem tűrhetjük a fogyasztók, a tömegek kárára űzött spekulációt és mindig keményen üldözni fogjuk a spekulánsokat.

— Az állam — folytatta — a párt agrárpolitikájának szellemében eljárva, senkit sem kényszerít szövetkezetbe. De minden egyéni gazda, akinek szeme és értelme van, hamarosan kénytelen lesz felismerni, hogy igen hamar elérkezik apró gazdaságának fejlődési határáig.

És minél erősebbek a szocialista nagyüzemek, annál nehezebben fog boldogulni az egyéni paraszt a piacon kifejlődő versenyben. És különösen azért fogja nehezen bírni a versenyt, mert a gépnek és az agrártudománynak a kihasználására (kisüzemben korlátozottak a lehetőségek, ezzel szemben a nagyüzem terméseredményei évről-évre számszerűen is növekedni fognak.

Az idei termésben olyan kiáltó eltéréseket találunk, mint a szentlőrinci Úttörő Termelőszövetkezet negyven holdon aratott 13 mázsás búzaátlaga és vele szemben az ottani egyéni gazdák hét és fél mázsás eredménye. Vagy a felső- nánai Űj Élet 36 holdon termelt őszi árpája 13 mázsás átlaggal, vele szemben pedig a falubeli egyéni gazdák kilenc mázsája. A békési átlagok is a nagyüzem fölényét mutatják. Búzából nyolc mázsás átlagot értek el Itt a ter- me'őszövefkezetek, hat mázsát az egyéni gazdák. Rozsból hé* és felet a szövetkezetek, hat és felet az egyéniek, őszi árpából 10,8-et a termelőszövetkezetek, nyolc mázsát az egyéniek. Az olyan termések pedig, mint a nagyszónási Lenin 51 holdon aratott 16 mázsás búzája, 72 holdon aratott 18,7 mázsás őszi árpája, a magyardomib- egyházi Rákóczi Termelőszövetkezet tíz holdon elért 24,1 mázsás őszi árpa átlageredménye valószínűleg az ország legjobb nagyüzemi terméseredményei között fognak szerepelni, mikor már minden terméseredmény ismeretessé válik.

— A* idei szeszélyes időjárás különösen szembeötlően megmutatta a nagyüzemi gépi művelés előnyeit és semmi túlzás sincs abban a becslésben, a- melyik szerint legalább három millió mázsával több gabonatermést takarítottunk volna be az idén, ha az egész mezőgazdasági gabonatermö területet nagyüzemi módszerekkel műveltük volna meg.

Ez pedig nem kicsi szám, sem • népgazdaság, sem a termelő munkában érdekelt dolgozó parasztság jövedelme szempontjából.

— Ez év június végén 2657 termelőszövetkezet, 819 termelőszövetkezeti csoport, 2393 szakcsoport és társulás működött az országban egymillió hatszázötvenezer hold földterülettel és 240 ezer taggal. Júliusban huszonkét új termelőszövetkezet, tíz termelőszövetkezeti csoport, hetvenegy szakcsoport és társulás alakult. Kilencszáz taggal és több mint hatezer hold földterülettel növekedett a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek és a termelőszövetkezeti csoportok földje. Az elmúlt hónapban Békés megyében 11 termelőszövetkezeti csoport a- lalkult át mezőgazdasági termelő- szövetkezetté, Szolnok megyében négy, Borsod megyében jelenleg tíz működési engedélykérelem vár jóváhagyásra a megyei tanácsnál. Szolnok megyében 41 előkészítő bizottság működik* Nógrádban hat, Somogybán három. Mindezek a számok bizonyítják, hogy a párt és az állam, miután szigorúan elhatárolta magát a szövetkezeti mozgalom korábban alkalmazott helytelen, erőszakos módszereitől, az önkéntesség tiszteletbentartá- sával, de minden politikai és gazdasági érv felhasználásával, a pa- | következetesen folytatja a mező- rasztság körében kifejtett széles- ; gazdaság szocialista átépítésének körű agi ációs, nevelő munkával ' politikáját.

Hárommillió mázsa kenyérgabonát vesztettünk a kispareellák miatt

— Szocialista országban szocialista mezőgazdaságot akarunk, nem utolsó sorban általános gazdasági érdekből és a parasztság javára.

Azt mond t am, hogy ál talános gazdasági érdekből. Ha csak kenyér- gabonából hárommillió mázsát vesztettünk azzal, hogy ,a kisipar- cellát géppel nem lehet rendesen megművelni, próbáljunk meg következtetni, hogy év végéig száz millió forintokban mennyire fog növekedni az a népgazdasági kár, amit a kisparcella átkának „köszönhet“ az ország és maga a parasztság.

Az állam biztosabban tud építeni a szocialista nagyüzemre, mint a kisparcellára és ebből természetesen következik, hogy beruházásokban, árpolitikában az elért terméseredmények jutalmazásában számottevő előnyöket nyújt a szocialista üzemeknek, legelsősorban a termelőszövetkezeteknek. A 3004-es kormányhatározat, amely a különböző előnyökről, kedvezményekről szól, érezhetően hatott a szövetkezetek termelésére, belső megszilárdulására és magára a szövetkezeti mozgalomra. A népi demokratikus állam támogatja az egyénileg gazdálkodó parasztok termelési erőfeszítéseit is. De lényegesen nagyobb súlyt helyez a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek támogatására. Szövetkezeti vezetők, párt- és tanácsi szervek tegyenek meg

mindent, hogy a régi termelőszövetkezeti tagok, ha vissza akarnak térni, mielőbb bejuthassanak a régi szövetkezeteikbe és dolgozzanak tovább. Hűségükkel, szorgalmukkal, becsülettel bizonyítsák be, hogy odavalók. De hogy bizonyíthassanak, ahhoz igen sok csökönyösen és meggondolatlanul lezárt kaput kell .kinyitni a mi szövetkezeti mozgalmunkban. Nem hiszem, hogy nekünk elsősorban ezek között az egykori szövetkezeti tagok között kellene keresnünk a belső ellenséget. Ha ezek az emberek hozzájárulhatnak a termelőszövetkezetek további megerősödéséhez, akkor nyissuk csak kt előttük-sörgősen a kapukat. Sarkig nyissuk ki, mert ha ők 1» visszamennék, visz majd a sodra* másokat is, legyen hely a jelentkezőknek, a szocialista mezőgaz« daságért habdaindulóknak. Mert minden új tag —propagandista é* új harcos a szövetkezeti mozgalomban. Haladjunk előre a magunk szocialista útján és legyünk büszkék rá, hogy az eredmények igazolták és igazolják a mozgalom Igazát. Az a mozgalom, amelynek olyan büszkeségei vannak, mint a Solti Szikira, a békéscsabai Májú* 1, a koppánmonostori Dózsa — é* sorolhatnám még sokáig a példamutató híres szövetkezeteinket — le fogja győzni a parasztságban még fellelhető idejétmúlt hagyományokat.

Külpolitikánk alapja testvéri szövetség, baráti hűség a Szovjetunióhoz és a népi demokratikus országokhoz

Ezután a nemzetközi kérdésekről beszélt. Utalt arra, hogy az amerikai külügyminiszter néhány hónappal ezelőtt olyan furcsa módon határozta meg az Egyesült Államok külpolitikájának céljait, hogy az még Angliában és Franciaországban is felháborodást keltett. Azt mondotta, hogy újra és újra el kell vinni az Egyesült Államokat a világháború szakadékénak pereméig és onnan kell visszafordulni. Anglia, Franciaország és a többi atlanti ország közvéleményének nem tetszett ez a nyilatkozat, mert ezek az országok érezték, hogy a szakadék szélén való tántorgás őrült politikájának ők viselik a legnagyobb kockázatát. Amerikában mindenesetre e- melkedett a fegyverkezési részvények árfolyama. De hogy az átlagos, egyszerű amerikai hogyan gondolkodik erről a politikáról, arról érdekes tanúságtételt kaptam a minap egy beszélgetés során. Bár Dulles úr republikánus és az amerikai, akivel találkoztam, büszkén vallotta magát a demokrata párt tagjának, mégis

figyelemreméltó volt a kitörés«. Durva jelzővel illette külügyminisztere elmeállapotát, majd azt jósolta, hogy Dullesnek vagy Kairóban, vagy Moszkvában fognak egyszer szobrot állítani, mert, Ó mondta, nála — az amerikai külügyminiszternél — nagyobb szolgálatokat senki sem tett az araboknak és a nemzetközi kommunista mozgalomnak. Nos, én ehhe* a jósláshoz hozzászólni nem tudóik. De látom a szakadék szélén való tántorgás politikáját és erről megvan a véleményem.

—• Ebben a súlyos helyzetben a Szovjetunió azzal a hideg nyugalommal vitte a maga külpolitikai vonalát, ami ezerszer több erőt és biztonságérzetet sugárzott, mint az amerikai politikusok, diplomaták és katonák minden „rörködé- se”, tanácskozása és nyilatkozat-áradata.

Nasszer elnök a legveszélyesebb napokban a szovjet kormányhoz sietett az imperialistáktól durván fenyegetett arab népek aggodal(Folytatás a ?. oldalam.)