Békés Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-20 / 196. szám

2

BÉRÉSMEGVE1 NEPCJSÄG

1958. augusztus 20.. szerda’ Bátrabban hirdessük

a marxizmus-leninizmus alapvető tanításait

A marxizmus-leninizmus al**■ kötői, Marx, Engels, Lenin ! kérlelhetetlen harcot hirdettek a kommunista és munkáspártokban megnyilvánuló ferdítésekkel, elhajlásokkal szemben. Marx, Engels halála után a ferdítések, elhajlások képviselői eljutottak a nyílt revizionizmusig, a munkásosztály ügyének nyílt elárulásáig. Különösen élessé vált az összeütközés a marxizmus és a revizio- nizmus közt a forradalom alapvető kérdésénél, a hatalom kérdéséinél. A revizionisták élesen támadták a marxizmust a századforduló után a proletárdiktatúrára való törekvés miatt. Nem egyszer kihangsúlyozták az ismert „belenö- vési" elméletet, azt, hogy a kapitalizmus békésen „belenő” a szocializmusba. Ezzel igyekeztek igazolni az osztályharcról alkotott ferde nézetüket, hogy nincs szükség a munkásosztály forradalmi harcára, s így végül eljutottak a forradalmi párt szükségességének tagadásához.

A revizionizmus képviselői és a csoport vezetői nyíltan támadták a proletárhatalmat. Az írók — Háy Gyulával az élen — általános demokráciáról beszéltek, ugyanakkor támadták a proletárhatalom vezető erejét, a pártot.

A mi járásunkban is az ország egyéb területéhez hasonló helyzet alakult ki. Az ellenforradalom leverése után a párt tisztázta, s megmutatta a félrevezetett dolgozóknak, hova is vezet a revizionizmus. De bármily sokat haladtunk is előre ennek megértetésében, á revizionizmus nyomai még ma is sokaknál felelhető!«. Igaz, ma- a megnyilvánulás fmóOiabb' forrgáb^n. jelentkezik, detnek ők most nézeteket, hanem egyszerűen tartózkodnak az állás- foglalástól, véleménynyilvánítástól. Pedig ha jobban megvizsgáljuk, ez a tartózkodás is revizionista, antimarxista, kispolgári burzsoá nézeteket takaró állásfoglalás. Sokszor találkozunk még ma is olyan emberekkel, akik helytelen nézeteiket saját Véleményüknek állítják be. Ilyen esetben feltétlenül helyes, ha megmondjuk, hogy nézete nem marad meg önmagának, hanem közvetlenül vagy közvetve meghatározott csoportot támogat, Hogy melyiket, azt mindig nézeteik tartalma határozza meg.

A revizionizmus többek között osztálybékét hirdetett. E nézetnek is voltak követői a mi járásunkban és még ma is él e- gyes emberekben ennek az antimarxista nézetnek a hatása. Sok esetben elvtársaink sem lépnek fel az ilyen híresztelésekkel szemben. Elhallgatják az osztályellenség agitációját. E nézetnek nagyobb a talaja az értelmiségi körökben, ahol vagy szolidáris magatartásból vagy udvariasságból nem lépnek fel az ellenséges személyekkel szemben. Ügy vélem, mindkettő káros és ellenkezik a szocializmus építésével, annak eszméjével.

Egyesek még ma sem látják világosan, hogy a Nagy Imre-cso- port által képviselt revizionisták eljutottak a nyílt hazaárulásig. Hallani még ma is — bár szórványosan — kétkedést e csoport működését illetően. Vannak még ma is nyílt hirdetői annak a revizionista, nacionalista nézetnek, amit Nagy Imre és csoportja képviselt. Ilyen Kiss István füzesgyarmati borbélymester. Ö a következőkben fejti ki nézetét: A rendszernek „nagyjából’' híve, mert engedi, hogy dolgozzon, a családját nevelheti. Az ellenforradalmat „forradalomnak”, az ellenforradalmárokat „forradalmároknak” nevezi. — Sokféle katonát látott már Magyarországon,

de még amerikai tengerész-gyalogost nem. Azt hiszem, elég a példa annak bizonyítására, hogy a kispolgári rétegek egyes tagjaiban milyen mély revizionista, nacionalista nézetek vannak. Becsmérelve a pártvezetést, a Szovjetuniót, magasztalva az imperialista erőket — így lehet eljutni az ország amerikai csapatok által történő megszállásának hangoztatáséig. Mi ez, ha nem ugyanaz, a mit Nagy Imre és csoportja képviselt?

A revizionistáknak ismert módszerük volt a szocializmus építése közben elkövetett hibák mértéktelen felnagyítása s ez a módszer még ma is megnyilvánul egyes embereknél. Nemrég Vésztő községben képviselői beszámoló volt. A képviselő a termelőszövetkezetről is beszélt. A hozzászólók között akadtak, akik néhány nappal előtte a füzesgyarmati termelőszövetkezetben jártak látogatóban. Az egyik ilyen látogató semmit nem mondott az eredményekről, de annál többet a hibákról — természetesen eltúlozva, felnagyítva. Végül a jelenlevők közül megbírálták helytelen nézete miatt és visszautasították eltorzított hozzászólását. Elmondották, milyen eredményekkel találkoztak mint látogatók, végül a felszólaló kénytelen volt helyesbíteni korábbi nézeteit újabb felszólalásban.

örvendetes, hogy ma már egyre több azoknak a párttagoknak és pártonkívülieknek száma, akik nem hallgatják el sem a revizionista, sem a demagóg nézeteket, Jidnem" azonnal visszautasítjuk á- zokat.

n> ÍFkt&tttti köfítétéftd&-ézaSi'4i'út,,a becsületes dolgozók részéről. Az a helyes, ha mindjárt helyben — ott, ahol elhangzik a marxizmus— leninizmustól idegen nézet- fellépünk ellenük, semmit sem engedünk igazunkból, harcolunk igazságunk teljes tudatában tovább a revizionista nézetek ellen.

Ma is ez a fő veszély — e nézet ellen kell a leghatározottabban küzdeni, mint mondani szoktuk: a főtüzet e nézet ellen irányítani.

A jobboldali megalkuvó revizionista nézetek mellett

megtalálhatók a szektás dogmatikus nézetek is a szeghalmi járásban. A már említett vésztői képviselői beszámolón hangzott el o- lyan felszólalás is — fontos beosztásban levő dolgozóktól —, hogy akár akarják, akár nem a dolgozó parasztok, be kell lépniök a termelőszövetkezetbe. Ügy hiszem, ez szektás módszere lenne a tsz-szer- vezésnek, ez az adminisztratív eszközök alkalmazását fejezi ki, csak nem mondták ilyen. nyíltan. Erre a felelet az, hogy meglevő termelőszövetkezeteinket gazdaságilag kell még tovább erősíteni, tudatosítani eredményeiket, napnap után felvilágosítani a ma még egyénileg gazdálkodókat. Csak az a vezető dolgozik jól — legyen az párttag vagy pártonkívülí —, aki a szocializmus építésén következetesen dolgozik és ettől sem jobbra, sem balra nem kalandozik. A szektásság másik megnyilvánulása a termelőszövetkezeti tagságnál található. Gyakran teszik fel a kérdést az újonnan belépőiknek: „Hol voltál eddig, csak most szántad rá magad, hogy belépj?”

Ilyen véleményt lehet hallani a szeghalmi Rákóczi Tsz tagságáról is. A baj ennél a tsz-nél ott van, hogy ezt a dolgozó parasztoknak mondják, ugyanakkor néhány kuláikot felvettek a tsz-be, tőlük nem kérdezték, hol voltak eddig. Ezzel nem akarom azt mondaná, hogy minden kérdezés, érdeklődés nélkül vegyék fel a belépőket

a tsz-be, de ne ez legyen a — főleg ne felelősségre vonásként elhangzó—főkérdés. Barátibb, megértőbb módon kell foglalkozni a belépni szándékozókkal. Kisebb- nagyobb mértékben ilyen véleménnyel még csaknem minden tsz-ben találkoztunk. Bár nem főveszély a szektásság, de keményen és határozottan kell küzdeni minden ilyen megnyilvánulás ellen. A szektásság sem a munkás- osztály politikai állásfoglalását tükrözi. Gyökerei ugyanúgy a sikerek és forradalmi fellendülések idején a párthoz közelkerült, a pártra, a munkásosztályra befolyást gyakorló kispolgári rétegek ideológiai megnyilatkozásaiban keresendők, akárcsak a revízión izmusé.

Az ellenforradalom és a revizionizmus egymást felülmúlva, minden marxi—lenini tételt igyekszik vitássá tenni. Nekünk a helyes tételeket meg kell védeni és a gyakorlat alapján azokat még pontosabbá tenni. Másrészt politikánk alapvető módszerévé kell válnia a tömegek meggyőzésének. El kell mélyíteni agitációnkat és propagandánkat, arra kell törekednünk, hogy tömegpolitikai munkánk egyre színvonalasabb legyen. A kétfrontos harc megköveteli, hogy világosan kialakítsuk állásfoglalásunkat a két hibás és káros nézettel szemben, hogy ne csak puszta tagadásukat, hanem a marxi—lenini elvek alkotó kifejezését és alkalmazását állítsuk velük szembe.- i Láda éiKírús,

a szeghalmii járási pártbizottság titkára.

‘JJ . "«3-»isi O- ' ‘ • c Á • ■* o ' • ‘-L'O áL vűi.,

Köszöntjük a 10 éves termelőszövetkezeteket

Megyénkben 19 termelőszö- úttörői. Ennek a gerinces helytvetkezet 10 éve, vagy ennél több ideje gazdálkodik közösen.

A termelőszövetkezeti mozga- lomhám eltelt 10 esztendő eléggé viharos volt. A letűnt úri rend maradványai, a földbirtokosok, a kulákok, a spekulánsok és ezek hű kiszolgálói állandóan fékezték ezt az erőteljesen fejlődő mozgalmat. Nagy Imre kétszer is gátat vetett*» a szövetkezeti mozgalom elé, de megakadályozni mégsem tudta a parasztok összefogását a biztosabb jövőért. Parasztságunk sejtette Nagy Imre gálád manővereit és éppen ezért egy emberként sorakozott fel 9 tett eleget a forradalmi munkás-paraszt kormány felhívásának: megvédték termelőszövetkezeteiket és példamutatóan szántottak, vetettek. Ebben a munkában élen jártak a mozgalom

állásnak volt köszönhető, hogy

1957-ben a szövetkezetek oszthatatlan vagyona 116 millió forint fölé emelkedett. A párt és a forradalmi munkás-paraszt kormány jó gazdasági politikája következtében ebben az évben 68 millió forintot ruháznak be a Békés megyei termelőszövetkezetek, amely az 1957. évi tiszta vagyon felénél jóval több.

Ilyen ütemben erősödnek év- ről-évre megyénk termelőszövetkezetei és nyernek meg egyre több egyénileg dolgozó parasztot. A szövetkezeti mozgalom erősödésében nagyszerű tanúbizonyságot tettek az 1948- ban alakult termelőszövetkezetek. Köszöntjük a 10 éve működő kollektív gazdaságokat, amelyek tagjai a legviharosabb napokban is hűek maradtak a szövetkezeti gazdálkodáshoz.

Megkezdődött a III. országos bizalmi tanácskozás

A Szakszervezetek Országos Tanácsa augusztus 19-re és 20- ra tanácskozásra hívta össze a szervezett dolgozók legközvetlenebb képviselőit, a szakszervezeti bizalmiakat az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Otthonába. A kétnapos megbeszélés kedden reggel fél kilenc órakor kezdődött, amelyen több száz bizalmi, gazdasági vezető, igazgató, művezető vett részt. Jelen volt a tanácskozáson Somogyi Miklós, az MézMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke, Marosári

György, az MSZMP Politikái Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Vas-Witteg Miklós, a SZOT alelnöke, Nagy Józsefné könnyűipari miniszer, Sándor József, az MSZMP pártós tömegszervezeti osztályának vezetője, valamint az indonéz szakszervezeti küldöttség tagjai. ‘ A tanácskozást Vas-Witteg Miklósnak, a SZOT alelnökének üdvözlő szavai nyitották meg,' hiiajd Somogyi ' Miklósb a" SÉO^ elnöke mondott beszámolót;

A nép törvénye

7. A Magyar Népköztársaság elismeri és biztosítja a dolgozó parasztok jogát a földhöz és kötelességének tekinti, hogy... elősegítse a mezőgazdaság szocialista fejlődését.

Az 1920—30-as években a lat kosságnak csaknem 60 százaié* ka, a II. világháborút közvetlenül megelőző években több mint fele a mezőgazdaságból élt. Kisszámú, több ezer holdas nagybirtok mellett a nagy adókkal terhelt mintegy milliónyi törpe -és kisbirtokos még lét- mmim/urnát sem tudta biztosítani. További másfél millió volt a nyomorban tengődő földnélküli gazdasági cselédek és mezőgazdasági munkások számai Röviddel a felszabadulás után, a Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére végrehajtott földreform 75 000 birtok 5,6 millió katasztrális holdját osztotta szét 642 000 volt cseléd, mező- gazdasági munkás és törpebirtokos között. .

Ezzel párhuzamosan a földreformkor igénybe vett terület egy részén és a későbbiek folyamán állami tulajdonba jutott földeken — a régi állami birtokok mellé — újabb nagyüzemeket, állami gazdaságokat szerveztek. Megkezdődött a nagyjelentőségű gépállomást hálózat kiépítése is. Ma 466 állami gazdaság és 256 gépállomás működik az országban.

Az égyénileg gazdálkodó parasztok társulásával 1949-től sorra alakultak meg a termelő- szövetkezetek. Jelenleg mintegy három és félezer szövetkezet és szövetkezeti csoport gazdálkodik, összesen másfélmillió holdon.

45. {.! A Magyar Népköztársaság biztosítja polgárai számára a munkához való jogot és a végzett munka mennyiségének és minőségének megfelelő díjazást... E Jogot a népgazdaság termelőerőinek tervszerű fejlesztésével... valósítja meg.

Közvetlenül a felszabadulás titán megkezdődött a szocialista termelési viszonyok kialakításai 1945—1949 között az egész gyáripar az állam tulajdonába került. Jellemző, hogy míg 1938- ban 335 000 tonna nyersvasat és 647 000 tonna acélt termeltek hazánkban, addig 1950-ben már 461 000, illetve 1 048 000 tonna volt az évi termelés e fontos alapanyagokból. Alumínium termelésünk 1949-ben tízszerese volt az 1938-asmak.

A gyáripari termelőeszközök köztulajdonba vétele 1949 szeptember 1-én fejeződött be. amikor a 20. számú törvényerejű rendelet a 10 munkásnál és alkalmazottnál többet foglalkoztató vállalatokat vette köztulajdonban .

A fejlődés méreteire jellemző, hogy 1950—54 között 75 új iparvállalat épült az országban. E- Ziek közül csupán 16 Budapesten, a többi pedig az iparilag elmaradott országrészekben. A beruházások segítségével a magyar gyáripar több ezer kisüzemből fejlett nagyiparrá alakult át. Ma a munkásságnak több mint a fele ezer munkásnál többet foglalkoztató, további negyedrésze pedig 500— 1000 munkást foglalkoztató vállalatoknál dolgozik.

Az iparfejlesztéssel párhuzamosan emelkedeit a munkások reálbére is 1949-et száznak véve, 1957-<ben az egy keresőre jutó reálbér mutatója 130 Volt', -oAlkotmányunk lefektette a munkajog alapelveit, az alapelveket pedig a Munka Törvény- könyve szabályozza részletesen. A munkaidő országunkban általában napi nyolc óra, ellentétben a felszabadulás előtti időkkel, amikor a munkanap nem kevés helyein hosszabb volt'; Ezen'.úl egyes munkakörökben •— például az egészségre ártalmas munkáknál — a' törvény alacsonyabb munkaidőt ír élő. A dolgozókat naponta fizetett ebédidő illeti meg, az év filya- mán pedig hét fizetett- ünnepnap van.

A Munka Törvénykönyve valamennyi dolgozónak évente fizetett szabadságot biztosít, A szabadság a munkában töltött évektől és a munkakörtől függően általában 12—24 munkanap, egyes foglalkozásoknál pedig — mint például a pedagógusoknál — ennél is több. A középiskolába és egyetemre járó dolgozók a 12 nap alapszabadságon túl évi 12—36 nap fizetett tanulmányi szabadságot vehetnek igénybe. Ugyancsak hosz- szabb szabadság jár az ipari tanulóknak és a 16—18 éves ifjúmunkásoknak.

Országunkban törvény őrködik a dolgozók egészségének védelme felett. Kötelezi az üzemeket védőberendezések felszerelésére, az előírt esetekben munkaruha biztosítására, védőétel juttatására, rendszeres orvosi vizsgálat megszervezésére; Külön intézkedések gondoskodnak a dolgozó nők védelméről.

Alkotmányunk szellemében — a Horthy-rendszer gyakorlatától eltérően — megvalósult hazánkban az egyenlő munkáért egyenlő bér elve. A munka-