Békés Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-20 / 196. szám
1958. Augusztus 20., szerd» BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Három és félmillió forint forgalom az ünnepi vásáron kedd délig Már tegnap — kedden — sok ezren érkeztek a környék községeiből, városaiból Békéscsabára, az ünnepi vásárra. Már kora reggel a vásár megnyitása után nagy volt az érdeklődés a mosógépek, a különböző lakberendezések, a bútor, a 48 köbcentis motorkerékpárok, a különböző konfekciós áruk és az Orosháza és Környéke Kiskereskedelmi Vállalat televíziós készülékei iránt. Igen sokan válogattak az állami, a szövetkezeti és a kiskereskedelmi vállalatok szebbnél-szebb áruiból. A Békéscsabai Kiskereskedelmi Vállalat a vásár megnyi ása után pár óra hossza alatt igen nagy forgalmat bonyolított le a különböző kultúrcikkekből. Érdekessége a vásárnak az új kereskedelmi formák: az önki- szolgáló. önkiválasztó és a minta utáni kiszolgálás, ahol cipőféleségeket, méterárukat, lakberendezési tárgyakat vásárolhatnak a látogatók. Tegnap délig mintegy 20 ezer látogatója volt a vásár ízlésesen dekorá’t pavilonjainak. Az eddigi éveknél nemcsak az áruféleségek mennyisége, a pavilonok dekorációja szebb, de gazdagabb a választék is. Mindebből következik, hogy úgy az állami, mint a szövetkezeti kereskedelem a helyi .gényeket teljesen ki tudja elégíteni. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek több vagon friss zöldség-, gyümölcs-, nagy mennyiségű dinnye-féleséget hoztak a kétnapos ünnepi vásárra. És hogy az ünnepi vásár vidám is legyen, arról a vendéglátó vállalatok gondoskodnak. A megéhezett és megszomjazott embereket már tegnap is teljesen felkészülve várta — mint ahogyan ma még inkább =- a gyulai várat ábrázoló Gyulai Vendéglátóipari Vállalat, a Kondorosi Csárda és a jóhírű Békéscsabai Gulyáscsárda. Hogy valóban bő választék áll Békés megye lakossága előtt, az ünnepi vásáron, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tegnap — kedden — délig lebonyolított forgalom. Tegnap déli 12 óráig a vásáron résztvevő állami kiskereskedelmi, szövetkezeti pavilonokban több mint 3,5 millió értékű bútor, motorkerékpár, mosógép, különböző lakberendezések találtak gazdára. Tegnap este az ünnepi vásár első napjának méltó befejező aktusa volt a gyulai várat ábrázoló Gyulai Vendéglátóipari Vállalat pavilonjában megrendezett ma- gyarnóta-est. A magyarnóta-esten Boros Jolán ismert magyarnóta- énekes és több vidéki zenész szórakoztatta a békéscsabai és vidéki vásárlátogatókat.------------»C-----------J övőre több vasúti hidat újjáépítenek A MÁV 1959-ben folytatja a háború alatt felrobbantott hidak újjáépítését, valamint a korszerű vasútforgalomnak nem megfelelő hidak megerősítését és felújítását. Borsod megyében a jövő évben két nagyobb vasúti hidat újjáépítenek. Szabolcs-Szatmár megyében a matolesi Szamos-hidat, Csong- rádban az algyői Tisza-hidat, Vas megyében a szombathely—nagy- kanizsai vonalon levő püspök- molnári Rába-ártéri hidat, a Körmend melletti Pinka-ártéri hidat építik újjá. bér megállapításánál férfi és nő, ifjú és felnőtt között különbséget tenni nem szabad. 47. i.i A Magyar Népköztársa- ság védi a dolgozók egészségét és segíti a dolgozókat munkaképtelenség esetén. Míg 1938-ban 370, 1956-ban már 012 orvos végzett egyetemeinken. Ennek köszönhető, hogy a múlt év közepén csaknem 30 százalékkal volt több Orvosa az országnak, mint az utolsó békeévben, Magyarországon tízezer lakosra 14 orvos jut, ami azt jelenti, hogy e szempontból magunk mögött hagyunk számos fejlett nyugat-európai államot. A nagyarányú beruházások eredményeként kórházi ágyaink száma már egy évvel ezelőtt meghaladta a 67 000-et, 20 000- rel több ágy áll a betegek rendelkezésére, mint 1938-ban. 1938-hoz képest kereken százzal több tüdőbeteggondozó intézet működik, a tüdőbaj megelőzését, illetve korai felismerését milliókra kiterjedő szűrő- vizsgálatok biztosítják. A tuberkulózis ma már nem népbetegség hazánkban: tízezer lakosra 3.5 tbc halálozás jut, alig negyede az 1908. évinek. Évről-évre javul az anya- és csecsemővédelem Is. Csaknem valamennyi terhes anyára kiterjed az intézményes gondozás, a tanácsadás. Budapesten lényegében minden szülés intézetben, orvosi segítséggel történik, s ez az arány már vidéken is meghaladja a 60 százalékot. Egészségügyi viszonyaink általános javulását jelzi egy olyan fontos mutató is, mint a csecsemő- és gyermekhalálozásé. A csecsemőhalandóság több mint 50 százalékkal, az egy—-kilenc éves gyermekek halandósága 70 —78 százalékkal alacsonyabb, mint a felszabadulás előtti évek átlaga. 48. §.i A Magyar Népköztársaság biztosítja a dolgozóknak a művelődéshez való jogát — Hogyan valósult meg alkotmányunk e pontja az oktatás területén? Míg 1945 előtt a 6—-12 éves gyermekek voltak iskolakötelesek, a felszabadulás óta 14 éves korig kötelező az általános iskolai oktatás. Ugyanakkor megszűnt iskolarendszerünk korábbi széttagoltsága, az alsó- és közép- és a felsőfokú oktatás szervesen épül egymásra. Ezen túl a dolgozók iskoláiban a felnőtteknek is módjuk nyílik arra, hogy esti, vagy levelező tanfolyamokon szerezzék meg azt a tudást, amelyet a régi rendszer megtagadott tőlük. Míg 1933-ban 1140 óvodában 112 000 gyermek számára volt hely, ma már több mint két és félezer óvodában hatezernél több óvónő foglalkozik mintegy 170 000 gyermekkel. Az 1937—38-as tanévben kereken 1 100 000 gyermek járt az akkori elemi iskolákba, 1956— 57-ben az általános iskolai diákok száma megközelítette az 1 260 OOO-et. Nem csekély jelentőségű az sem, hogy még a háború előtti utolsó békeévben az iskolakötelesek 79 százaléka járt elemibe, 1956—57-ben a gyermekek 98 százaléka részt vett az oktatásban. A háború előtt az ország 285 középiskolájába 52 000 diák iratkozott be, míg az 1956-57- es tanévben 456 gimnáziumban, technikumban és más középiskolában 125 000 diák tanult. Ez másképp kifejezve azt jelenti, hogy a háború előtt ennek a korosztálynak csak 7,4 százaléka, az említett tanévben pedig már 21,2 százaiéira járt középiskolába. Emellett az esti és a levezető tanfolyamokon 30 000- nél több felnőttet oktatnak. Amíg elfutottam Nem sok olyan ember akad a megyében, aki annyit töprengett volna, míg végleg és visszavonhatatlanul eljutott a termelőszövetkezetig, mint id. Varga Gyula 8 holdas kaszaperi dolgozó paraszt. 1952-ben kezdődött a vívódása. Aszályos esztendő volt, Vargúéknak kevés lett a gabonájuk. Sem vetőmagra, sem fejadagra nirn maradt. Varga ekkor látta meg először, hogy akármilyen hibák is voltak az akkori Lenin Termelőszövetkezetben, tagjainak feleannyi nehézsége sem volt soha, mint neki. Meglett a fejadagjuk, nem szorította őket soha. mint a kívülállókat az adófizetés és egyéb kötelezettség teljesítésének gondja-baja. — Nehéz év volt — emlékezik id. Varga Gyula. A rőzserakás mellett egy-egy tönkön ülünk. Az arpójószágtól népes udvar lakói (70 csirke és 10 kacsa matat erre- arra) néha-néha érdeklődve sereglenek körénk, ilyenkor a gazda ággal hessegeti őket arrébb. Csendes, mélyről ,övő hangon mondja el hat évi töprengéseit, nem takarva a külső körülményeket sem, melyek olykor kényszerítőbben hatottak, mint a belső elhatározás. — Az az év tette be először a kaput az én egyéni portámon. Nem akartam vándorútra kelni valamerre,inkább itt maradtam és a termelőszövetkezetet választottam. Harmadmagammal dolgoztunk a tsz-ben. Igazságtalan lennék, ha azt mondanám, hogy nem kaptunk eleget. Árpával együtt 60 mázsa gabonát vittem haza a zárszámadáskor..; De nehogy azt higgye, hogy ez minden. Nem tudtam én beletörni abba, hogy nincs sajátom. Hozzá vagyunk mi már kérem ahhoz szokva, hogy mienk lett a nagybirtok. Hiányzott a saját föld. S mikor 1953-ban erre lehetőség adódott, otthagytam a közöst, újra egyénileg kezdtem gazdálkodni.«- — — Aztán megint évről évre csak szaporodott a gond. 1955-ig mégA II. világháború előtt 11 700 hallgatója volt egyetemeinknek és főiskoláinknak. 1956—57-ben, amikor hazánkban már 31 felső- oktatási intézmény működött, 53 karral, a hallgatók száma megközelítette a 41 000-et. A Hor- thy-rendszerben a hallgatóknak mindössze 3,5 százaléka volt munkás vagy szegényparaszt számazású, ma az egyetemistáknak több mint fele kerül ki ezekből a társadalmi osztályokból. A rendszeres beruházásokon kívül 1956—57-ben például az egyetemi hallgatók 91 százaléka részesült ösztöndíjban. A legjobbak — ezernél többen — ugyancsak államunk segítségével külföldi egyetemeken folytatják tanulmányaikat; Rendkívül nagy a fejlődés a könyvkiadásban. Míg 1938-ban 17 millió könyv jelent meg hazánkban, 1956-ban már 43 millió példányban adtak ki könyveket. Kiadói politikánk .nemzetközileg is kiemelkedő sikereket ért el az Olcsó Könyvek megjelentetésében: 3—4 forintért a hazai és a világirodalom műveihez százezres példányszámokban jutnak hozzá az olvasók; Az ország legnagyobb könyvtárai milliós állománnyal rendelkeznek, ugyanakkor elérte már a négy és félezret a területi könyvtárak száma, ahol 4,2 millió kötet között válogathatnak az olvasók. Ehhez járul még a vállalatok és hivatalok üzemi könyvtárainak /hat és félezres hálózata, ahol a könyvállomány megközelíti a négymilliót. Ugrásszerűen gyarapodik a rá- diózók tábora: a múlt év végén már csaknem 1,8 millió rá- dóelőfizetőt tartottak nyilván, azaz hazánk csaknem minden ötödik Iákosának van rádiója. i sem léptem be. Egyáltalán nem I vonzott, hogy a termelőszövetke- I zet kúkoricásában kaszálni lehe- lett a gazt. Abban az időben nem j tudták rábírni a tagokat a jobb j munkára. Nem tudom, miért ? Ök maguk azt hangoztatták szélté- ben-hosszában: úgy beszélnek velünk bent egyesek, mint régen az ispánok... Pedig de sokat ki lehetett volna akkor is hozni abból a földből jobb vetéssel, szorgalmasabb munkával. Később láttam meg, mi a baj. Sokan nem törődtek akkor saját gazdaságukkal, kényszernek vették a munkát, elhanyagoltak szinte mindent. Ennek ellenére fejlődött a termelő- szövetkezet és mikor egy-két nótárius munkakerülőt kiközösítettek maguk közül, úgy gondoltam, most már megint csak jobb lesz bent. Újra beléptem. — De megint csak egy évig tartott a munkám a termelőszövetkezetben. Jött az ellenforradalom és Kaszaperen is feloszlatták a tsz-t a hőzöngők. Még az istállók is az állami gazdaság kezébe kerültek. — Utána a régiekből és sok új emberből ismét összeállt a szövetkezet. De én kívül maradtam, őszintén örültem annak, hogy sok minden megváltozott, ami azelőtt elkeserítette a parasztok é- letét. Nem lesznek az egyéniek felett olyan zaklatások, nyugodtan tudunk gazdálkodni. Nem is panaszkodhatok a két esztendőre, elég jól állok, erről meggyőződhet. Nem komáztam én senkivel sem a tagok közül, attól eltekintve, hogy közöttük van az öcsém, a vejem, meg a fiam. Inkább láttam, hogy a szövetkezetben is 0,5 hold cirok maggal 0,5 hold répa 120 1,5 hold kukorica 40 2,4 hold gabona 27 összesen: Voltam már kétszer is tsz-tag, tudom, legkevesebb 320 munkaegységet fordítottam ebben az évben a földjeimre. Ha ezt a tsz munkaegységének értékével, 53 forinttal megszorozzuk, kereken 17 ezer forintot tesz ki. Igen ám, de az én bevételemből még elmegy a kiadás. Hét mázsa búzaadó, 5 mázsa gép- és munkásrész maga 5000 forint, hogy a többiről ne beszéljek. Már ez is 14 000 forintra csökkenti a jövedelmet, míg egy tsz-tagnak ahhoz a 320 munkaegységéhez még hozzájön 6— 7000 forint a háztáji gazdaságából — Nem vágyók már mai csirke, látom, amit látok. A tsz-ta- gok szükséglet szerint kaptak gabonát fejenként három mázsáit. Ha valakinek kilenc tagú a családja, mint Gálosnak is, 27 mázsa gabonát vihetett haza. Ezenkívül a fölös eladásából 1400 forint jutott csak gabona után minden tagra. Hol vagyok én ettől? Ezért határoztam úgy, hogy most már egyszer s mindenkorra megyek a termelőszövetkezetbe. Nem üres marokkal. Van két lovam, egy ü- szőm, kocsim, s két munkáskarom. Ha csak annyit fogok dolgozni a tsz-ben, mint a sajátomon, a mosmegváltozott minden, egészen más lett a Lenin Tsz, mint azelőtt. — Hogy csak az elsőt említsem: minden hónapban 15,50 forint előleget kapnak vejemék ts munkaegységenként. Igaz lesz, amit ő mond: az év végi 53 forintos munkaegység. Ha így maradok, nekem sohasem lesz ennyi jövedelmem. Minden évben közbejön valami, most ;s bevágott az aszály. Mi tehetetlenek vagyunk vele szemben, ők meg sem érezték. Összevont területeiken 16 mázsás gabonatermésük lett. Az enyém 9 mázsás. Kifogástalan a cirokjuk, kukoricájuk. Nekem is van cirkom fé!- holdnyi, de közel sem olyan, mint az övéké. A kukoricám is elmaradt az övékétől. Emlékszem, ha régen szólt a brigádvezető valakinek, hogy eredj kapálni, csak káromkodás volt a válasz. Ma az e- gyénileg gazdálkodók között sincsenek olyan szorgalmas emberek, mint a tsz-tagok. Minden másképp van náluk, mint azelőtt. Naponta 250 liter tejből csinálnak tejszínt, kiszámítottam, ez 15 000 forintos bevételt jelent havonta. A soványtejet a sertésekkel etetik, ezért o- lyan szépek a kocáik. A kenderért félmillió forintot utaltak át nékik. Nyolcvankét holdon termelték, 35 mázsás átlaggal. Répájuk is, dohányuk is első osztályú. — Szóval nincs mellébeszélés, a termelőszövetkezet jó. Nagyon iparkodtam én is a munkákat időben s jól elvégezni, de hiába. Nem tudtam oda haladni, ahol egy tsz-tag áll. Mikor mindezt láttam, leültem számolni: mi lesz az én évi jövedelmem: együtt 3500 Ft mázsa 4500 Ft mázsa 6000 Ft mázsa 5000 Ft 19 000 Ft tani 14 000 forintos évi jövedelem helyett 23—24 000 forint bevételem lehet a háztájival együtt. Eny- nyi meglesz, mert amíg azelőtt 500 felé húztak a tagok, most 154-en egykézként dolgoznak. És közöttük én leszek a százötvenötödik.. Jegyezte: Varga Dezső Tanács-funkcionáriusok és pedagógusok érfekezlete a Balassi Kultúrotthonban Augusztus 19-én délőtt 9 órakor egésznapos értekezletre gyűltek össze Békéscsabán a Balassi Művelődési Otthon nagytermében a megye iskoláinak és diákotthonainak igazgatói, a járási, városi tanácsok végrehajtó bizottságának elnökhelyettesei, a megyei, járási általános és szakfelügyelők, népművelési felügyelők, számadó igazgató és óvodai felügyelők. Az értekezleten Tóth Lajos elvtárs, a Megyei Tanács Művelődési Osztályának vezetője tartott beszámolót a következő tanév feladatairól. Az értekezletről következő számunkban közlünk részletes tudósítást.
