Békés Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-10 / 161. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 1958. július 10., csütörtök Okáiiyhan történi A történet, melyet előbb a já­rási pártbizottságon, később pedig Qkányban hallottunk, tulajdon­képpen egészen rövid. Ugyanis azt beszélik, hogy a községi tanács végrehajtó bizott­ságának ülésére, annak rendje és módja szerint meghívták a két termelőszövetkezet elnökét, hogy beszámoljanak a közös gazdálko­dás eredményeiről és mondják el problémáikat. Az „Üj Élet”-ből Petres János elnök elment az ülésre. A „Rá­kóczi” elnöke, Mártha Gergely a- zonban nem. Az a hír járja, hogy amikor megkérdezték tőle, miért nem ment el, azt válaszolta, hogy — maszek parasztoknak — nem számol be. No, ezt jól megmond­ta, legmélyén a dolognak biztos nem ez az igazság — gondolták az emberek és az eset miatt igen rosszallóan és érthetetlenül csó­válták a fejüket, Mert Mártha Gergelyt mégis csak szeretik, hi­szen azért választották a tanács­ba, a mezőgazdasági állandó bi­zottságba, és a pártbizottságnak is tagja. De mi ütött belé, hogy most így vélekedik? — Tűnődnek az emberek. Hogy a dolSg mögé lássunk, előbb Baráth Imre tanácselnököt kerestük fel Kérdéseinkre elmondotta, hogy a két termelőszövetkezet között nem a legjobb a kapcsolat. Az el­lenforradalom előtt egyek»voltak, utána szétoszlottak, majd két ter­melőszövetkezet alakult belőlük. A gazdasági épületek, javak és felszerelések elosztása miatt sok vita volt, és még akad most is. A döntés természetesen legtöbb e­ul 5 A í;ii----------------------------­-.1 setben a tanácsra hárult. Nem mindig sikerült a két termelőszö­vetkezet igényét megfelelően ki­elégíteni, mert amit az egyik akart, azt leginkább akarta a má­sik is. Ebből az ellentét, a terme­lőszövetkezet vezetője és a tanács között — mondotta. Ezért nem számol be, Mártha elvtárs, a „Rákóczi” elnöke. Eb­ből az áldatlan helyzetből adódik az is, hogy elhanyagolja a tanács­tagi teendőit. Ez évben hat tanács­ülés volt, de felén sem jelent meg. A mezőgazdasági ál­landó 'bizottság, melynek elnöke még ebben az évben nem tanács­kozott, Mártha Gergely elvtárs­nak, amikor erről beszélnek azt válaszolja; van dolga elég, nem küszködik vele. Az igaz, hogy sok dolga van, de mégsem rendes dolog, hogy sér­tődését, mely ha jogos is, elébe helyezi a legfontosabb közügynek, így beszélt a tanácselnök, és most nézzük mit szól Mártha Gergely elvtárs? A község határában a cséplőgép mellett találtuk meg, amint ép­pen tanácsokát és utasításokat a- dott a kövér zsákok és a hatalmas asztag mellett szorgoskodó embe­reknek. Elismerte, hogy nem a legjobb a kapcsolat a tanáccsal, mint mon­dotta, megsértették az igazságér­zetét. Az ellenforradalom alatt, amíg csak lehetett védte a termelő­szövetkezetet. Nem bújt el. De akkor a többiek, a vezetők nem sokat segítettek. Később azonban a legjobb földeket vették ki ma­guknak. Amikor ezt szóvá tette nekik, azt a választ kapta: Pont neked kell ezt meglátni? Ülésezett a megyei pártoktatási bizottság Az MSZMP megyei bizott­ságának épületében a na­pokban ülésezett az agitációs és propaganda osztály mellett aktívákból megszervezett okta­tási bizottság. Az első ülésü­kön megbeszélték hatáskörü­ket és feladataikat. Többek között szó volt arról, hogy a bizottság tagjai hogyan segítik a pártoktatás előkészí­tését, szervezését, a tanulási Időszak alatt pedig a tanulmá­nyok sikerét. Kovács Ferencné elvtársnő, miközben felhívta a figyelmet a pártoktatással kap­csolatos határozat tanulmá­nyozására, röviden ismertette az 1958—59. évi oktatási for­mákat. Mint mondotta Idősze­rű: kérdések tanfolyamából szervezünk a legtöbbet. A tan­folyamokra a képzettebbek és kevésbé képzettek megkülön­böztetve lesznek csoportosítva» Felhívta a figyelmet arra, hogy a múlt évben sokan ezt az ok“ tatás! formát lebecsülték. Nem vették figyelembe, hogy a szer­vezett oktatásban a követel­mények a régebbi gyakorlat­hoz viszonyítva alaposan meg­növekedtek. A marxizmus-le- ninizmus tanfolyamokra első­sorban aktivistákat, párttitká­rokat és vezetőségi tagokat vesznek majd fel az alapszer­vezetek. Nem többet, mint a múlt oktatási évben, mert a ta­pasztalatok azt bizonyították: megfelelő politikai előképzett­ség híján sokan nem tudták tel­jesíteni a követelményeket. Ezen oktatási forma iránt nagy az érdeklődés, éppen ezért, ha a felvételekre sor kerül, gondo­san ügyeljünk arra, hogy olyan elvtársak jelentkezését fogad­ják el, akik tudnak ezen a fo­kon tanulni. Ezért a kiváloga­tást akkor helyes megkezdeni, ha megérkeztek a tanfolyamok tematikái A politikai gazdaságtan, a magyar párttörténet és a filozó­fia önálló tanulásánál megszű­nik a konzultációs módszer, mert nem vált be. Konferenci­ák lesznek, melyeken a tanul­tak alapján az egész anyagot megvitatják. Csak egészen ke­vesen tanulnak majd konzultá­ciós módszerrel. Itt is szüksé­ges megszűntetni az olyan nagylétszámra törekvést, mely a konferenciák színvonalát ve­szélyezteti. Ezek a tanfolya­mok három évig tartanak — mondotta többek között Ko­vács elvtársnő, majd a követke­zőkben arról szólt, hogy a tö­megpropaganda előadások most is havonként lesznek. Ezután a propagandisták ki­válogatásáról beszélt. Mint mondotta, ez július végéig feje­ződik be. Ott csinálják ezt helyesen, a- hol a múlt évben lelkiismerete­sen munkálkodott propagandis­tákat összehívják és megbeszé­lik velük, hogy továbbra is vállalják a megbízatásukat. A tapasztalatok szerint alig van aki ne vállalná ezt megtisz­telő megbízatást. Csupán az mond le, aki valami oknál fogva akadályoztatva van. A pártonkivüliek szervezett pártoktatásban való részvételé­ről elmondta, hogy közülök a- zokat helyes bevonni, akik a közeljövőben alkalmassá válhat­nak a párttagjelöltségre, vagy oktatásuk egyéb ok miatt hasz­nosnak látszik, képesek eleget tenni a követelményeknek. Hát ki lássa meg?! — tette fel a kérdést nekem is —, hogy a ta­nácselnök és az akkori párttitkár ahelyett, hogy a jó földdel a ter­melőszövetkezetet segítenék, ma­guk felé húz a kezük. Aztán egyéb vitákban sem tudtak dűlőre jut­ni. Ez a helyzet mondotta és rám­nézett, hogy megértem-e. Kérdés­sel feleltem. De Mártha elvtárs, ha mégis elment volna a tanács ülésére, miről tudott volna beszá­molni? Rövid szavakkal válaszolt. Hu­szonkilenc családdal kezdtük. Ma hatvanhétén vagyunk, és a leg­utóbbi kisgyűlésünkön hét új je­lentkezőt vettünk fel. Négyet el­utasítottunk, mert olyanok voltak, mint a gólyamadarak, hol ide, hol oda repültek. Most is van nyolc jelentkező. Jönnek hozzánk, mert látják, hogy jó eredményeink vannak. Nyolc mázsás lesz a búzatermé­sünk és a tavaszi árpa is 6—7 mázsát ad. Az őszi árpa, amit ép­pen csépelünk, 16 és fél mázsát hozott holdanként. — Milyen az állatállományuk? — Háromszázhúsz birkánk van és ötvenhat tehenünk, húsz fehér­hús hasas kocánk. A tavasszal 45 kh rizst telepí­tettünk, ötszázhatvan ruca úszkál most rajta és 120 kiló halivadékot vittünk rá. Terven felül van hu­szonöt tehenünk is. Most építet­tünk 100 férőhelyes tehénistállót, mely augusztusban elkészül. A gazdaságban, ahol csak lehet, géppel dolgozunk. Kiskaszával csak ott vágjuk a gabonát, ahova a gép nem juthat. A kapásokat Is géppel munkáljuk. A 380 holdas gazdaságunkban összesen három lovat tartunk» •** ÍŰU * ,j 1&Ü& >,..«•> j, . Az a véleményünk, jobb ha a tehenek eszik meg a takarmányt Arra törekszünk, minél több kész­pénzt kapjon a tagság. Terv sze­rint 86 forintos munkaegységre számítunk. Ebből természetben 30 forint értéket osztunk ki. Minden hónapban munkaegység előleg­ként 10 forint készpénzt kapnak a szövetkezet tagjai. A naggyát véve körülbelül erről tudtam volna beszámolni a gyűlé­sen, ha elmentem volna — mond­ta az elnök. Igen jók ezek az eredmények. Jó vezetést a szövetkezet tagjai­nak munkáját dicsérik. Szólni kell erről ott Is, ahol nem kérdik — válaszoltam és hozzátettem: nagy baj, hogy rossz a kapcsolat a tanáccsal, mert ez a viszony kárt okoz a termelőszövetkezeti moz­galomnak is. A termelőszövetke­zet nemcsak a tagok ügye, hanem az egész községé, sőt az egész or­szágé. Ezen aztán nem vitatkoztunk, mert ebben nem is volt ellentét közöttünk. Azonban úgy vettem észre, hogy a gyakorlat eddig mást mutatott. Ezt az észrevéte­lemet meg is mondtam. Sajnos, a beszélgetések során elfelejtettem valamit. Megkérdezni a tanácsel­nököt és Mártha Gergely elvtár­sat, hogy vajon, ha a volt uraság arra vetődne és megkérdeznék tőle, jól teszik-e, hogy haragsza­nak egymásra és — emiatt itt-ott kötelességeikből mulasztanak, jól teszik-e, hogy néha egymás és a község ellenére cselekednek, mit gondolnak, mit válaszolna. Ha ő- szinte lenne, minden bizonnyal azt, hogy nagyon jól teszik, amit tesznek. Ezt mondanák az ellen­ségeik, ha tanácsot adhatnának. Gondolják meg: Nem lenne-e okosabb közös erővel küzdeni az újért a régi ellen, mint egymást visszahúzni? Boda Zoltán Eisenhower és Diefenbaker keddi eszmecseréjéről James Hagerti, a Fehér Ház szó­vivője kedden, Eisenhower elnök és Diefenbaker kanadai minisz­terelnök első ottawai megbeszélé­se után kijelentté: a két államférfi kanadai—amerikai honvédelmi miniszteri bizottság létesítését tervezi. A honvédelmi kérdésekben jár­tas körök szerint e szervnek az lenne a célja, hogy biztosítsa Washington és Ottawa szoros kap­csolatát. Viszont Ottawában az el­lenzéki pártok már a Colorado Sping-ben (USA) nemrég létesített egyesített légi parancsnokságot is hevesen ellenezték. Maga Lester Pearson, a kanadai liberális párt vezetője is csatlakozott ezekhez as ellenvetésekhez és azt kérte, hogy a „North American Air Defense;’-t olvasszák be a NATO-ba, nehogy az Egyesült Államok esetleges erő­teljes megtorló akcióval háborúba * sodorhassa Kanadát, Ottawa véle- ! ményének előzetes megkérdezése | nélkül. Mint a kanadai fővárosban | mondják, a kérdésről egyelőre I semmit sem határoztak még. A nyugati imperialisták most a bagdadi egyezményt akarják felhasználni a libanoni ügyekbe való beavatkozásra Az amerikai sajtó közleményei arra mutatnak, hogy az amerikai hivatalos körök szerfelett elége­detlenek a libanoni megfigyelők első jelentésével. A megfigyelők által megállapított tények el­lenére az amerikai és angol kor­mánykörök továbbra is azt a ha­zug verziót terjesztik, hogy az E- gyesült Arab Köztársaság beavat­kozik Libanon belügyeibe. a New York Times tudósítója el Is árul­ja, miért elégedetlenek az ameri­kai hivatalos körök. „Hammars­kjöld és a megfigyelő csoport meg­állapításai következtében rosszab­bodtak a kilátások arra, hogy az Egyesült Államok és Angija az ENSZ engedélyével vagy anélkül valamilyen akciót hatjhiasson vég­re Libanonban.” Annak következtében, hogy nyílván kudarcot szenved az a terv, amelynek értelmében az E- gyesült Nemzetek Szervezetét a- karták felhasználni a libanoni belügyekbe való imperialista ka­tonai beavatkozás leplezésére, az amerikai sajtóban most olyan közlemények láttak napvilágot, a- mélyek szerint a bagdadi paktu­mot akarják felhasználni ugyan­ilyen célokra. így a New York Ti­mes tudósítója jelenti Beirutból, hogy a bagdadi szerződés négy mohamedán résztvevője — Irán, Pakisztán, Irak és Törökország — kötelezte magát, hogy támogatja Chamoun libanoni köztársasági el­nököt a felkelők elleni harcában.7 A tudósító hozzáteszi: „Törökor­szág és Irak hajlandó részt venni minden olyan lépésben, amelynek célja Libanon megmentése.”-----------***-----------­A Szovjetunió kulturális értékeket ad vissza a Német Demokratikus Köztársaságnak A Szovjetunió Minisztertanácsa elhatározta, hogy visszaadja a Német Demokratikus Köztársaság kormányának azokat a kulturális értékeket, amelyeket a szovjet csa­patok a Németország területén folyt harcok idején mentettek meg és megőrzésre a Szovjetunióba szállítottak. A visszaadásra kerülő múzeumi értékek között vannak többek kö­zött Rembrandt-művek is. Az NDK kormányával kötött megállapodás értelmében a német múzeumi értékeket visszaadásuk előtt Moszkvában és Leningrád- ban kiállítják. Angol vidéki lapok súlyos vereségként könyvelik el a libanoni ENSZ'jelentést Tekintélyes vidéki lapok beismerik, hogy a libanoni ENSZ-je* lentés súlyos vereséget jelent a nyugati hatalmakra nézve. A jelen* tés ugyanis megcáfolja azt az angol—amerikai beavatkozást élőké* szító propagandaállítást, hogy az Egyesült Arab Köztársaság téridé* téről csapatok „szivárogtak'’ Libanonba. A Birmingham Post diplomáciai tudósítója jelenti. — Az ENSZ-jelentés kínos zavart keltett Londonban, ahol azt állították Ohamoun elnök és külügyminisztere, dr. Malik bemondása alapján, hogy nagyméretű csapatbeszűrődések folytak. Londonban bírálják a jelentést azon a címen, hogy a megfigyelők állítólag nem szemlélték meg az egész határt, nem beszélnek arabul, nem tudnak különbséget tenni libanoniak és Szíria iák között, stb. Kí­nos zavarba hozta Anglia és az Egyesült Államok kormányát az a tény, hogy eredetileg világgá kürtölték a Szíriái—arab beavatkozás­ról szóló híreszteléseket s most kénytelenek szégyenszemre vissza­szívni saját szavaikat. A Scotsmann írja második vezércikkében: >— A libanoni ENSZ-jelentés nem támasztja alá a nagyarányú stíriai-egyiptomi beavatkozásról szóló híreszteléseket. Ez ellenkezik az amerikai és az angol kormány korábbi álláspontjával. Az ENSZ jelentés végleg megsemmisítette Chamoun tekintélyét azzal, hogy nyilvánosan visszautasította állításait. Most Chamount megkönnyeb­büléssel fogják sürgetni szövetségesei, kíséreljék meg az összeütkö­zés politikai megoldását. A zendülök valószínűleg ragaszkodnak majd összes követeléseik teljesítéséhez. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents