Békés Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-10 / 161. szám
1958 júJíu«. IP., csütörtök BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A megye 3 éves terve első hot hónapjának eredményei Békés megye 3 éves állattenyésztési és növénytermesztési tervének az a célkitűzése, hogy ráirányítsa dolgozó parasztságunk figyelmét azokra a lehetőségekre, melyeknek kiaknázásával jelentős !é- l>ést tehetünk a jövedelmező belterjes gazdálkodás megteremtése, az állattenyésztés minőségének, a tej-, a hús-, a gyapjú term elés megjavítása s & kultúrnövények terméshozamának fokozott növelése felé. As 1960-ig kidolgozott tervből még csak egy fél év telt el Számos célkitűzés eredményéről, többek között megyénk ossz szarvasmarha állományának, a tej- hozam, a növényeit terméshozamának, stb. növekedéséről csak az év vége fele és a jövő év elején lehet pontos képet adni. A terv első félévéről alkotott képet néhol közönbösségből, szűklát ókörűségből fakadó hibák tarkítják ugyan, a// nban az a jellemzője, hogy megyénk dolgozó parasztsága, különösen a termelőszövetkezetek — a mezőgazdasági szakemberek segítségével — igyekeznek kiaknázni az adottságokat, felhagynak az elavult gazdálkodási módszerekkel s egyre inkább rátérnek a jövedelmező belterjes gazdálkodásra. A terv egyik iő célkitűzése a megye szarvasmarha állományának, ezen belül a tehénállomány számszerű növelése Ebben az évben a tavalyi 92 232 ijessz szarvasmarha állomány számát 96 380-ra, a tehenek számát pedig a tavalyi 45 168-ról, 47 878- ra, vagyis 2710-el kell növelni. A megnövekedőit állattenyésztési kedv lá.tán a terv lényeges túlteljesítésére lehet következtetni. Annál is inkább, mert a termelőszövetkezetek a 3004-és kormányhatározat nyomán már az első félévbén is sok tenyészérett üszőt és tehenet vásároltak fel. Terv szerint a tsz-ek ebben az évben 1860 darabbal akarták szarvasmarha te- tenyészállatokkal lényegesen ja- lás útján, s az első félévben 1147 darabot vásároltak. A megvásárolt ‘enyészálla tokikai lényegesen javult a tsz állatállományának mi- teősége is. A sertéstenyésztésben is a minőség javítása a lő cél l E cél megvalósítására ez év első (elében sok helyes törekvést tapasztaltunk. Nemcsak számos termelőszövetkezet, hanem igen sok egyénileg dolgozó paraszt is felismerte a fajtiszta sertésállomány értékét s kicserélték eddigi korcs- kocáikat. Tenni és javítani való sajnos még van bőven, hiszen a dolgozó parasztok nagy többsége — például Kétegyházán is — még nem sokat törődik azzal, hogy az a sertésállomány, amit tart, mennyire értékesíti az elfogyasztott takarmányt. Sok felvilágosító szóra, szaktanácsra lesz még szükség, amíg minden dolgozó paraszt tenyésztéssel cseréli fel az állattartást. Az ezirányú törekvés nyomán azonban máris javult a sertésállomány minősége is a mennyiség mellett. Termelőszövetkezeteink többsége itt is példát mutat. Az elmúlt hat hónap alatt 599 fajtiszta, főleg törzskönyvezett kocát vásároltak s a tájegységnek megfelelően főként fehér hús, vagy tiszta mangalica fajta tenyésztésére tért át több tsz. A juhtenyésztés célkitűzéseit a megnövekedett igények — amelyek kielégítése eddig főleg import gyapjúból történt — figyelembe vételével határozza meg a hároméves terv. Éppen ezért az 1958. évi 71.246 juhot 1960-ra 83.400-ra kívánja növelni Az elég nagy tervszám indokolttá teszi, hogy minden nagy és kisgazdaságban legyen juhtenyésztés. A- zonban érdeklődés és nagyobb a- rányú juhtenyésztés főleg a szeghalmi, a szarvasi és a gyomai járásiban van. A mezőkovácsházi járás termelőszövetkezeteinek csak 6, az orosházi járás tsz-einek 50, a békési járás tsz-einek csak 46 százalékában van juhtenyésztés. A megye 206 tsz-e közül 104 ismerte fel eddig a juhtenyésztés jövedelmezőségét és népgazdasági jelentőségét. E tények mellett örvendetes az, hogy a juhtenyésztő tsz-ek állandóan növelik állományuk számát, s hogy az idén újabb tsz-ek térnek rá a juhtenyésztésre. Erre az évre 5230 juhot igényeltek termelőszövetkezeteink törlesztésre. S a kedvező árak egyre több egyéni gazdát is ösztönöznek a juh tartására. A legszembetűnőbb fejlődés a baromfitenyésztésnél tapasztalható Az elmúlt években nagyon kevés tsz-nek volt baromfiállománya s tavaly is csak 37 000 naposcsibét szállítottak ki a keltető állomásokról. Ez év első felében már megyénk 175 termelőszövetkezete foglalkozik baromfi tenyésztéssel és neveléssel. Amellett, hogy saját maguk kb 30 000 csibét keltettek, a keltetőállomásokról 28 000 darabot szállítottak ki s ebből 47 000 fajtiszta csibét továbbtenyésztésre hagynak meg. Az érdeklődés még mindig nagy a csibék iránt. A termelőszövetkezetek előreláthatólag több mint 300 000 naposcsibét nevelnek fel az idén. A csibenevelésbe az eddigieknél fokozatosabban kapcsolódtak be az egyénileg dolgozó parasztok, akik helyenként (Mezőberény, Kétsop- rony, Sarkad, Mezőkovácsháza) barom íinevelési és tenyésztési szakcsoportot alakítottak. A szakcsoportok és az egyéniek a földművesszövetkezeitekhez kétmillió naposcsibe-igényt jelentettek be. A termelőszövetkezetek a csibéken kívül 12 200 pulykát, .3000 kacsát és 2000 libát is szállítottak a keltető állomásokról. Bár helyenként rossz viszonyok között próbálkoztak a neveléssel, s egyes tsz-eknek elmegy a kedvük a baromfitenyésztéstől, az általános kép azonban az, hogy számos tsz állandó feladatának tekinti a baromfitenyésztést, vagyis megfelelő baromfiólakat épít. 100 éves jubileumát ünnepli a békéscsabai dohánybeváltó Száz évvel ezelőtt kezdték építeni a békéscsabai dohánybeváltót. Az akkor épült raktárakat lerombolta a második világháború barbarizmusa: az angol repülők bombái, a vasútállomás helyett a raktárépületeket találta el. Néhány régi raktár azonban még szilárdan áll: megvédte őket az időnkénti tatarozás, felújítás. A dohánybeváltó üzem dolgozói a jubileumot a legrégibb, az 1867-ben épült raktár falai között ünnepük meg július 12-én, szombaton. E mellett a raktár mellett vannak „fiatalabbak”: az egyik 1871-ben, a másik 1876-ban, a harmadik 1881-ben épült. A raktárakat egymás után tata- rozgatják újra s többek között egy, drappszínre meszelve, új „öltözetben” várja a dohánybeváltó dolgozóit és a megye legkiválóbb dohánytermelőit a jubileumi ünnepségre. Meghívót kaptak többek között a nagyszénás! Dózsa és Lenin, a kamuti Petőfi, az újkígyósi Dózsa és Üj Élet Termelőszövetkezet vezetői s több egyénileg gazdálkodó dohánytermelő, köztük a szarvasi Salgó Lajos, a med- gyesegyhúzi Karazst György, a csabacsüdi Kiss Pál Antal. A dohánybeváltó lényegében befejezte munkáját az ö- szi átvevésig, most csupán 15 dolgozó szorgoskodik a telepen s főleg a legrégibb raktárt igyekeznek szépítgetni a szombati ünnepségre. A szé- pítgetők között találtuk Lá- * zár Ferencnét és Horváth Je- nőnét, akik 32. éve símítgat- ják, rakosgatják a dohányleveleket a beváltóban. Kezük alól sok-sok bála dohány került el a világ minden tájára. Tavaly csupán a franciák 19 vagon dohányt szállítottak el, s nemrég ismét járt egy francia kereskedelmi küldöttség a beváltóban. Van még itt sok érdekesség, de meghagyjuk az ünnepségről szóló tudósításunkba. A burgonyát és a konyhakerti növényeket ehetetlenné teszi a Iliit védekező szerrel \ aló permetezés simul tv,ql«v s tv« >,,>! Hazánkban két hatásos érintő méreg van forgalomban a rovarkárok elleni védekezésre, a DDT és a HOH. Az utóbbi időben több írásbeli és szóbeli panasz érkezett az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet növényvédőszer osztályához, amelyek azt mutatják, hogy sokan a kolorádóbogár elleni védekezés közben a burgonyaföldeken és a konyhakertekben a hatásosabbnak vélt HCH porozó és permetezőszert használják. Az OMMI ezzel kapcsolatban felhívja a termelők figyelmét, hogy a HCH erősein dohos —a benzoléhoz hasonló — szagát a burgonya, a karfiol, a paradicsom és e- gyéb konyhakerti növények felveszik és meg is tartják. így hosszas főzés után is rossz ízűek maradnak. Az intézet javasolja, hogy ezt a védekezőszert csak a gabonaföldeken, a lennél, a kendernél és más efféle növényeknél használják. A burgonyabogár elleni védekezéshez a DDT a legmegfelelőbb. Tíz egyetemet végző, batyui érettségizett az államilag gondozott fiatalok közt Békés megyében A Gyulán levő Békés megyei I lő vigyáz megyeszerte, s figyelem- gyermekvédő otthon gyámoiításá- mel kíséri tanulmányi előmenete- val jelenleg 1190 gyermeket ne- lüket is. veinek a Viharsarokban, 430 gyerHáromszáznegyvenkét > mázsa árpát esépelt egy' nap alatt az örménykáti ifjúsági cséplőcsapat rí ! A ai taofi ,. afr/ Az utóbbi evekben az Örmény-* kúti Állami Gazdaság Bredjuk módszerrel dolgozó ifjúsági cséplőcsapata országosan jelentős ered-* menyekkel dicsekedhetett. A régi „gárda’1 tagjai szétszóródtak u- gyan, de a Bredjuk-féle gyorscsép- lési módszert ismét felelevenítették Orménykúton. A nagy feladatra a szomszédos Kondoros község harmincnégy fiatalja vállalkozott, Az eddigi legnagyobb napi telje* sítményük 342 mázsa volt. Annak ellenére, hogy munkájukat csaknem minden nap megzavarja az eső, egy hét alatt 17 vagon őszi árpát eresztettek zsákokba. A fia-* tatok úgy tervezik, hogy az őr* ménykúti hagyományokhoz híven legalább száz vagon gabonát csépelnek el. A gazdaság vezetői előszeretettel gondoskodnak a jó munkakörülmények megteremtéséről.---------------------------------------------------A megyei tejtermelési verseny eredményei június 30-ig Az állami gazdaságok versenyében a nagygazdaságok között legjobb eredményt elért tehenészet a Mezőhegyes! Törzs állattenyésztő Állami Gazdaság O-Mezőhegyesi üzemegysége. Átlagos tehénlétszámuk 225, egy tehénre jutó tejtermelés 2725 liter, 3 9 százalékos tejzsírral. A legjobb eredményt elért tsz- ek tehenészeteinek versenyében a nagygazdaságok között az o- rosházi Vörös Csillag Tsz került az élre, 42.8 átlagos tehénlét- számmal, az egy tehénre jutó termelése 3X14 liter. 3.8 százalékos tejzsírral. A kisgazdaságok versenyében a kétsopronyi Dóssá Tsz vezet, 21.1 átlagos tehénlétszámmal, tehenenként, ebben az évben 3000 Ht*r, 3 6 százalékos zsírtartalmú tej termelésével. Az egységnyi területen legtöbb tejet termelő állami gazdaságok versenyében a nagygazdaságok között a Mezó hegy esi Torzsán atteny észtő Állami Gazdaság tehenészei vezetnek 100 holdra jutó 14 754 liter tej kife- jésével. A kisgazdaságok közül elsők az Orosházi Mezőgazdasági Technik uni tehenészei ebben az évben eddig minden 100 holdra 21 482 liter tejet fejtek ki. Az egységnyi területen legtöbb tejet termelő mezőgazdasági termelőszövetkezetek között ugyancsak az orosházi Vörös Csillag Tsz vezet, mégpedig 100 holdanként 12 711 liter tej előállításával. A kisgazdaságok versenyében a mezohegyesl Törekvő Tsz-ben 14 776 liter tej kite Jése jut 100 holdra. mek nevelőszülőknél van, a többieket intézetekben gondozzák és tanítják. Az S3 éve működő állami gyermekvédő intézet gondozásában csaknem 46 000 gyermek volt az eltelt fél évszázad alatt. Egy időben József Attilát és Jolán testvérét is a mai intézet egykori elődje helyezte ki Öcsödre gondozásba, csaknem ötven évvel ezelőtt. A gyermekek ma túlnyomórészt erkölcsi és anyagi okokból kerül- riek állami védelembe. A múlt és jelen közötti különbséget mutatja az, hogy az intézet által gyámolított gyerekek közül csak az utóbbi négy év alatt mintegy hatvanon é- rettségiztek, tízen egyetemi diplomát szereztek, illetve egyetemi hallgatók, többen a tanári, illetve óvónői, valamint katonatiszti és gyógyszerészeti pályát választották. Az intézet oltalmában az új tanévben is körülbelül 160 gyermek általános iskolai, 75—S0 pedig középiskolai tanulmányokat folytat. Az államilag gondozott gyermekek nevelésére tíz felügyeli Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat értesíti a termelőket, hogy csirkenevelési szerződést továbbra is lehet kötni az orosházi, mezőkováesházi, szarvasi és gyomai járás területén a helyi földmüvesszövetkezetek baromfi felvásárlóinál Naposcsibét a baromfifelvásárló útján lehet igényelni. 100 db. naposcsibe után 25 kg legalább 90 dkg darabonkénti súlyú csirkét kell visszaadni október 1—december 31-ig. A csirkék átvételi ára 21.— Ft kilogrammonként. Bővebb felvilágosítást a helyi földművesszövetkezeti felvásárlók adnak.
