Békés Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-06 / 158. szám
Wilt túlim» 8., vasárnap ßfivF.S MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A szócsatábag Gura János győzött Suhognak a kaszák, köröznek az arat ógépek és a kombájnok a 11 eleki tszcs kisebb-nagyobb gabona tábláiban. Látszólag olyan nyu- j godtan aratnak most is, mint é- vekkel ezelőtt. De ez csak látszat. | A tszcs-k csaknem valamennyi tagját súlyos gondok gyötrik. Nem a tavaszi aszály, nem is a gyenge terméskilátások miatt. Az eleki határban lévő minden vetés szebb és nagyobb termést Ígér, mint bármelyik a gyulai járásban. Mi okoz hát súlyos gondokat a tszcs tagoknak? Az, hogy válaszút előtt állnak. Az ősz beállta előtt választaniuk kell: csatlakoznak-e azokhoz, akik megúnták, hogy 5—7 éve a nagyüzemi gazdálkodás „első osztályát” járják, s most aratás előtt és közben a legfelsőbb osztályba iratkoztak, vagy maradnak továbbra is a régiben. Olyan nagy itt a nekibuzdulás, mint 1951-ben, amikor E- lek határának 72 százalékán tsz és tszcs gazdálkodás alakult. Ez a fő beszédtéma, mert nemcsak a 908 tszes-kbe tömörült család, hanem még az egyénileg dolgozó 120 dolgozó paraszt házában is. A községi tanács a múlt hét végi e- sős időt kihasználva 15 kisgyűlést hívott össze a község különböző pontján, hogy megvitassa az aratás és cséplés feladatait, továbbá az adófizetést, de bizony minden kis- gyűlésen háttérbe szorította ezt a két napirendet a tsz-mozgalommal kapcsolatos vita. Azon a kisgyűtésen is erre terelődött a beszélgetés, amelynek az előadója Radnóti József tanácstag volt, ha ugyan beszélgetésnek lehet nevezni azt a pro és kontrát, ami három nagycsaládos ember, a tsz-be lépést eddig még nagyon ellenző Dóczi András 11 holdas középparaszt, Aradi József tszcs- tag és Gura János tsz-tag, de főleg Dóczi és Gura között lezajlott. Azzal kezdődött a szócsata, hogy Dóczi kijelentette: nem cserél senkivel, akármelyik tsz-ben van is. És sorolta, hogy mennyit keresett Ihat munkaképes családjával ltt- ott napszámmal, meg odahaza s mennyit jövedelmezett tavaly a 11 hold föld. Meg kell hagyni, szép összeg, összesen 80 ezer forint ü- tötte a hét Dóczi markát. Csakhogy a József Attila Tsz-ben hatodmagával dolgozó Gura János markát ezzel szemben 120 ezer forint. Kényes pontossággal ott számították ki családjaik tavalyi Jövedelmét a kisgyűlés 17 résztvevője előtt. És hogy Gura János számításában nem volt semmi túlzás, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a be nem lépésre sok fogadalmat tett Dóczi András harmad, vagy negyednap belépett a két héttel ezelőtt alakult Rákóczi Tsz-be. Az újságot rendszeresen olvasó előtt nem ismeretlen, hogy E- leken már 8 éve működik „Ráflmerikai mezőgazdasági szakértők érkeztek Moszkvába A Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kulturális együttműködési program keretében július 4-én Moszkvába érkezet az amerikai földművelésügyi minisztérium munkatársainak egy csoportja. Az amerikai szakemberek egy hónapig fogják tanulmányozni a szovjet mezőgazdaságot. kóczi” tszcs. néven egy I-es típusú Nos az összes tszcs tagok jelenlegi gondiának ez a tszcs a szerzője Pontosabban, ennek a tszcs-nek néhány vezetője és tagja, akik a tsz-tagok nyugdíjazásáról szóló rendelet és a 3004-es kormányhatározat megjelenése óta beszélgettek, vitatkoztak az átalakulásról. Két héttel ezelőtt aztán, amikor összesen tízen értettek egyet az elnök, Mátyási Lajos, meg László János és Hévízi István tervével, megalakították a tsz-t, a tszcs-én belül a régi névvel. Azóta 32-en csatlakoztak hozzájuk, köztük o- lvanok is, akik még soha tszcs- tagok nem voltak és olyan tszcs- tagok, akik nem győzték várni, hogy az ő tszcs-jük is átalakuljon. Most vasárnap újabb 20 jelentkező sorsáról dönt a közgyűlés. Egy hét sem telt el a Rákóczi Tsz forradalmi megmozdulásától, amikor az összes vezetőségi tag — Rédei József, Csontos Gábor, Nagy András és a többiek — kezdeményezésére önálló tsz-t alakítottak 15-en a Petőfi Tszcs-én belül. Itt is voltak és vannak még ellenzők, de mind többen tesezik túl magukat ezen. Negyedikén estig már 46 család volt az előbbre lépő Petőfi Tsz-be. Nagy András szerint őszig belép az addigi tszcs tag 100 család csaknem mindegyike Közben ide is jelentkeznek a többi tszcs-kből is. Eddig négyen jöttek az Arany Kalászból és a Békéből. A Lenin Tszcs 36 tagjának többsége a József Attila Tsz- be akar menni. A Vörös Csillag Tszcs-ben viszont Június 80-án 10 tagú tsz-előkészítő bizottság alakult. Itt is töprengenek tehát a tagok. Dolgozó paraszttársaik állították őket válaszút elé, azok, akik előbbre akarnak lépni saját elhatározásukból mindenfelülről, vagy bárhonnan jövő rábeszélés, vagy erőltetés nélkül. Az ellenforradalom leverése után az Elek községet jelző tábla alá ismét felkerült a felirat, de nem a szokásos „Termelőszövetkezeti község”, hanem csak a ,,Szövetkezeti község”, hiszen a község 7529 hold szántójából eddig csak 1050 hold volt a tsz-eké, 5516 hold pedig a tszcs-ké. Ahogy most nekibuzdultak, nem lehetetlen, hogy a község határának többségét ősszel már a legfejlettebb szövetkezeti formában művelik. Állatorvosok is tagjai lehetnek a termelőszövetkezeteknek A földművelésügyi kormányzat lehetővé tette, hogy az állatorvosak is tagjai legyenek egy-egy termelőszövetkezetnek. A szükséges vizsgálatokat, oltásokat, ellenőrzéseket és más állategészségügyi munkákat a termelőszövetkezet, az előzetesen kötött megállapodás szerinti arányban, munkaegységgel fizetheti a tagságot vállalt állatorvosnak. A tagság az állatorvos részére nem jelent megkötöttséget. Magánrendeléseit folytathatja, sőt más termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban is vállalhat munkát. A könnyűipari miniszter felhívása a gyárak vezetőihez A Könnyűipari Értesítő most \ egyetemet, ha szükséges, az üze* megjelent száma közli Nagy Jó-| mek támogatásával is —hangzik zsefné könnyűipari miniszter fel- i a felhívás. — Ezért helyesnek tar* hívását a tárcához tartozó nagy- j tóm. hogy elsősorban a könnyű- üzemek vezetőihez. A felhívásban : 'Pari nagyüzemek tanulmányi ösz- a miniszter kéri, hogy alapítsalak j t öndíj at alapítsanak, amelyek fel- ösztöndíjakat a szakemberek képzésének segítésére: „Államunk jelentős összegeket áldoz az oktatás, különösen az e- gyetemi oktatás fejlesztésére. Az előttünk álló feladatok még inkább szükségessé teszik, hogy a könnyűipari üzemek dolgozói közül mind többen végezzék el az használhatók arra, hogy a vállalat állományában lévő, s jelenleg az e- g.vetem esti, vagy levelező tagozatán tanuló dolgozók az utolsó évfolyamokat a nappali tagozatán vállalati munkájuk alól mentesítve fejezhessék be. Az ö^ztönflíiak pénzügyi forrásai az igazgatói alap és a nyereségrészesedésből tartalékolt összegek lehetnek.“ 18 Vasárnapra több napsütést és 22-23 fokos meleget jósol a meteorológia Társadalmi munkával mentik az árterületekről a veszélyeztetett terményeket A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályától kapott tájékoztató szerint vasárnap tovább erősödik a szél, de mivel e- lőzőleg már megjárta a körforgásban a Fekete-tenger és a Szovjetunió déli térségeit, nem hoz erősebb lehűlést, sőt a jelek arra mutatnak, hogy a felhőtakaró vasárnap már felszakadozik, több lesz a napfény, s a szombat déli Hasznos javaslatok a műszaki dolgozók továbbképzésére Az SZMT Műszaki Tanácsa július elsején a műszaki dolgozók továbbképzéséről ankétot tartott. A vita során egyetértettek, hogy a technika mai állása mellett a műszaki dolgozók rendszeres továbbképzésére — mely egyrészt általános, és a korábban is tanult elméleti, matematikai, fizikai, mechanikai stb. ismeretek állandó kiegészítésére, másrészt speciális szakágazat részletes elméleti és gyakorlati megismerésére irányul —, nagy szükség van. A SZOT Mérnökök és Technikusok Tanácsa eddig 8 javaslatot dolgozott ki a különböző fokú és minőségű továbbképzésekre, ezeket az ankéton Lázok Lajos ismertette, a METESZ pedig áprilisban Pécsett külön országos ankétot szentelt elsősorban a vidéki mérnökök továbbképzésének megoldására. Ezt Körösfalvy Pál ismertette. Körösfalvy elvtárs javaslatára a Műszaki Tanács rövidesen kérdőívekkel keresi fel a műszaki dolgozókat a továbbképzés igényének bejelentése, pontos felmérése és a tájékozódás végett. Ezzel egyidejűleg a Műszaki Tanács tájékozódik a vállalatoknál a továbbképzések anyagi feltételeiről. 18 fokról legalább 22—23 fokra e- melkedik a hőmérséklet. A Duna vízállásának hirtelen emelkedése miatt Fejér megyében több helyen elborította az ár a partmenti területeket. A Sinate- lepi Állami Gazdaságnak 300 hold gabonája került veszélybe. A szovjet katonák segítségével — kb 40 hold kivételével — sikerült megmenteni a termést az árvíz elől. A Duna mintegy 50 kilométeres baranyai szakaszán kemény munkával készülnek a levonuló irhullám fogadására. Több he- 'yen a vártnál gyorsabban érkezett a víz, ezért most ladikokkal mentik a fát. A mentési munkákkal egyidőben, végig a Duna mentén „fejelik” a gátakat: 50—6^ centiméterrel magasítják a töí- M. A Duna ártéri erdőgazdaság tolnai erdészetében napok óta megfeszített erővel dolgoznak s a Szekszárdtól délre eső keselyűst erdőrészen 135 vagon fát mentetlek ki a hullámtérről. Az elmúlt napok nagy esőzései következtében medrükből kilépett folyók és belvizek miatt Borsod megyében kölübelül 15 000 hold- nyi terület, nagyrészt kaszáló, került víz alá. A Hernád és a Sajó mentén, valamint a Bodrogzugban levő kaszálókról a víz elvitte * szénatermést, s jelentős kárt okozott a kapásokban is. — TillTii'niTinuTLtTLiTITXTJ gozni. A fiam úgy Péter birtokán egy- ják a S holdat felesVajon mi les% velük? van vele, hogy azt csinálja, amit a felesé(„Egy" megöregedett paraszt szülő segítségre vár) °e akar- Az vedig nem szívlel engem. E történet bár ne könnyek, Egész lé- hogy a$ Vrbán-ta- Teher vagyok neki, lenne igaz. Rossz á- nyéböl határtalan nyákon laknak és meg akar tőlem szolomként könnyű len- fájdalom, szomorú- Farkas Lajosnénak bódulni, mert nem ne elfelejteni. Nem ság és tanácstalanság hívják, 74 éves, férje hozok ' hasznot. Azt lehet. Megtörtént. áradt A beszélgetés Pedl9 hetvenhárom. mondja a fiamnak, már befejeződött, de Dolgozni már csak az hogy nem tartom az 6 csak állt és várt, uram tud — mondot- anyádat. Csak az u- mint aki nem tudja, ta, de 6 is beteges, ram kap enni, mert menjen-e vagy ma- Aztán a családjáról az dolgozik. Az 6 radjon még. Néhány beszélt, hogy egy fi- porcióját osztja meg pillanatra csend ült a únak és három lány- vele™, még ha egy- szobára... Hirtelen nak adott életet. A magának kevés is, megszólaltam és hely- lányok férjhezmen- Azt nem veszik sem- lyel kínáltam, mert tek, egyikük Domb- húbe, hogy a mi fölnem lehetett nézni, egyházára, a másik hogy egy percig is Kovácsházára, a álljon. Aztán kértem, harmadik Durbán- mondja el, hogy 6 pusztán él, hold földjüket, me- beivel, özvegyen, a lyet most a családja férje meghalt a fron- művel, miért akarja ton. A fia megnősült másoknak felesbe ki- és már 13 éves csa- adni? Lassan, fájda- ládjuk van. Most e- lommal ereszkedett a gyütt élnek egy fa- székre. Nehezére e- nyán az öregekkel. sett meghajlítani a A szülők 6 hold föld- ............ d erekat, mely tudj’ ián gazdálkodnak. Én fásultan nézett maga isten, hányszor hajolt már nem tudok dől- elé. Kérdéseimre az- meg az életben. Az- gozni mondotta, majd tán újra beszélni kéz- tán, hogy fájdalma így folytatta: nekem dett. Megtudtam, elmúlt, beszélni kéz- nem adnak enni, hogy régen cselédek Szereplői itt élnek közöttünk a megyében, Kunágota határában és ki tudja, talán másutt is. Az asszonnyal a tanácselnök szobájában találkoztam. , Amikor beléptem, ott állt az íróasztal előtt és hallgatta az elnököt; intézkedünk, legyen nyugodt Farkas néni, kérelmét elintézzük„t Néztem az asszonyt, mezítláb volt és fekete ruhában. Gör- nyedten, egyik kezével botjára támaszkodott, a másikban zsebkendőt szorongatott, mellyel ráncos arcát törölgette. Nem, nem sírt. Sírni talán már el is felejtett. Talán belül gyűltek a néma dett. dünkből élnek és még én is teszek-ve- szek a ház körül, jószágok körül. Ha tíz- - szer ki nem adták az utamat, egyszer sem. Amikor beteg voltam, és nem bírtam felkelni, az asszony még az ételt is restellte behozni. Most nem tudom mit eszek újig. A szava itt elakadt, Elmondotta, mert nem tudok dől- voltak. Báró Urbán folytában 33 évet dolgoztak. A cselédkönyvük is megvan, és bizony nyugdíjat is kaphatnának, de ki intézi ezt el, ki segít nekik? Ki törődik az ilyen öregekkel? Mint mondotta, most is 7 kilométert gyalogolt, hogy beérjen a tanácshoz. •— A fiát hogy nevelte Farkas néni?— kérdeztem. A válasz az volt, a- mit vártam. Hogy is nevelhette volna másként, mint szeretettel. Mindent megadott neki, amit csak tudott. A saját szájától Is megvonta a falatot, hogy csak nekik, a gyerekeknek jusson. Sokat, nagyon sokat dolgozott értük. A fia kicsi korában sokszor volt beteg, sok baj, gond járt vele. De az anyai szív melegével mégis felnevelte. Most pedig ezt kapja viszonzásul; mint haszontalan holmit, az utcára dobnák. Hát ezért akarbe kiadni, hogy éhen ne haljanak a fia házában, A beszélgetés végén fáradtan, nehezen, meg-megrogy- gyanva, botjára támaszkodna állt fel. Megígértem neki, hogy társadalmunk segít rajta. Nem engedjük, hogy így bánjanak vele. ö talán nem sokat értett meg abból, hogy mit jelent az, hogy a mi társadalmunk. De azt minden bizonnyal megértette, hogy segítünk neki. Most a pártszervezeten, » KISZ-fiatalokon és a nőtanácson a sor, hogy nyújtsák ki segítő kezüket. A személyes és közvetlen segítségen túl pedig dolgozzunk úgy, hogy mielőbb megszűnjenek a mezőgazdaságban a kisparcellák, melyeken nemcsak hogy kevesebb a termés, de sokszor kevesebb az emberség is. Boda Zoltán
