Békés Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-06 / 158. szám

4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG X$5i. Július 8., vasárnap LeOTŰrhető ellenfél Nemcsak rendszerünk ellensé­gei, hanem a becsületes dolgozók egy része is hajlamos annak han­goztatására, hogy a gyors egymás­utánban leleplezett sikkasztások, lopások, csalások, a közvagyon prédálása szocializmust építő tár­sadalmunk „jellegze.essége”. Ez­zel a súlyosan téves és romboló nézettel szembe kell szállnunk. Kézenfekvő a kérdés: Új életünk táptalaja lehet-e ezeknek a cselekményeknek? A válasz egyértelmű — nem! Épü­lő társadalmunk eszmei alapja a rnarxizmus-lenin izmus, az erköl­csileg és anyagilag legjobb, legrna- gasabbrendű emberközösség meg­teremtésének a tudománya. Nevet­séges tehát feltételezni, hogy ez egészségesen élni és növekedni a- karó szervezet önmagát nyomorí­taná. A bacilusok idegen táptalaj­ról származnak, onnan hatolnak az egészséges szervezetbe. A va­gyonszerzési, harácsolási vágy a letűnt világ nyavalyája, de még Itt bomlaszt köztünk, fertőzi éle­tünket. — Az' újságokból ismert példák egész sora igazolja, hogy a társadalom hányféle rétege, annak hányféle foglalkozási ága szolgál­ta; a népvagyon elleni merényle­tekhez emberanyagot. — Azon psrsze senki sem csodálkozik, hogy a gondtalan jólét kövér lováról le­fordított földesurak, gyárosok, gró­fok, bárók, nagykereskedők és má­ig is hű szolgahaduk, fogdmegje- ik kockázat árán is könnyen akar­nak élni, tehát lopnak, csalnak, hamisítanak, ahol csak,.tudnál^. Ellenben a becsületes dolgozók tö^ mege joggal akad fenn azon,* hogj£.|jja bőiként vetemedhetnek a társadal­mi tulajdon dézsmálására egyszerű munkás és dolgozó paraszti szár­mazású emberek? Az ilyen esetek­nél a züllesztőleg ható körülmé­nyek összetételükben sokfélék, és bonyolultak lehetnek ugyan (ital, kártya, nő, sógor-komaság, baráti, sőt családi összefonódás deklasz- szált elemekkel, a növekvő igé­nyek gátlástalan kielégítési vágya és így tovább), de az alapok meg­fejtése egyszerű: a közösségi érzés fejletlensége vagy teljes hiánya Tudott dolog, hogyha valaki mun- kásszármazású, még nincs felvér­tezve osztálytudattal, tehát az „e- nyém“ és a „miénk" közti éles ha­tárvonalat sem képes sokszor ész­revenni, csak mikor már póruljárt. Ez még érthetőddé mivel magya­rázható az olyan emberek közös­ségellenes bűne, akik a tőkés és a szocialista rend közötti erkölcsi különbség lényegével tisztában vannak? Ez azzal a már említett és Lenin által „legszörnyűbb erő­nek” nevezett nyavalyával indo­kolható, melyet a tőkésrendben felnőtt dolgozók szinte az anyatej­jel szívtak magukba. Ott lappang bennük s csak az ellenállóképes- ség csökkenésére vár, hogy elha­talmasodjék. Az itt következő pél­da azt bizonyítja, hogy e kórtol még a felszabadulás előtti nemze­dék gyermekei sem mentesek, ha ártalmas környezetbe kerülnek. Megyénkben történt az eset. K. T. fiatalember édesanyja valamikor a „jóvilágban” napszámosként ten­gődött itt a Viharsarokban, a többi tízezerrel. Későbbi életepárjával úgy ismerkedett meg, hogy ő ép­pen ezen a vidéken tolta izzadva a kubikostalicskáú Tehát tőlük szár­mazott a fiú, nem a Wenckheim- j zés, egyszóval a gyarapodás a le- családtól. Ö maga is nyolc éven át l tűnt kornak léttörvénye volt. Eb­egészen a felszabadulásig fekete J bői a közösségellenes, társadalom­kenyéren nőtt, növekedett. Aztán f ellenes szellemből nem lehet máról minden megváltozott körülötte. Tanult, főiskolái végzett. Az ifjú­sági mozgalomból lelkesen kivette részét. Politikailag képezte magát. Az elméletet nemcsak betéve tud­ta, hanem értette és magáévá is tette. Munkába állt. Idővel olyan beosztásba került, ahol a felelős­ség nagy volt. — Fiatal az igaz, de belevaló. Jobbat nem is találhat­tunk volna — áradoztak a „próba­idő” elteltével az elvtársak, akik odairányították. Jóidéig nem is volt semmi baj Egy napon aztán bekövetkezett a szörnyűség, a szépen indult élet kisiklott. A becsületes dolgozók jelzésére megjelentek a munkahe­lyén az ellenőrzőszervek s az. álta­luk összeállított bűnlajstrom „elő­kelő“ helyén szerepelt ő is. — Szü­lei, akik szorgalmas szövetkezeti emberek, az utolsó pillanatig mit sem sejtettek gyermekük züllésé­ről. Csak egyet tudtak, hogy az utóbbi időben elhanyagolta őket, túlzottan öltözködött, fölényeske­dett, valamiféle úrrá vedlett, — Valójában nem történt egyéb, mint a szokásos út és mód. A vállalatnál meghúzódott , néhány levitézlett elem könnyű pénzszerzési lehető­ség után szimatolva, elérkezett a másutt bevált pontig, a vezető megkörnyékezéséig. A tapaszta­latlan és kezdetben jóhiszemű K. T.-t körülhízelegték, apróbb szívességekkel magukhoz fűzték, szerelmi problémáiban „segítették” Mikor a markukba került, a többi már mént, mint a karikacsapás. a „yezetq, főkönyvelő, raktá­ros” hármas rablásra egybéhango- lódik, akár az egész üzemet elhord­hatja a szunyókálók feje fölül. És ez a „ha" az a csuklófej, melynél megbicsaklik vagy nem bicsaklik meg a dolog. Példánk szereplője már rendszerünk ne­veltje. A tőkésvilágból való élmé­nyei, ha vannak is, kisszámúak és nem mélyek. Nem is lett volna semmi baj, „ha“ meggyőződése még erősebb alapokon tnyugszik, „ha” több élettapasztalattal bír. „ha” az üzemi pártszervezet féltő gonddal ügyel a fiatal vezető tevé­kenységére, „ha” észreveszi meg­változott magatartását és Így to­vább egy sereg „ha“. Nem élünk légüres térben. Ha egy ilyen, az új életünkbe plántált emberben is felkelthető a nagylábomélés ördö­ge, mennyivel több veszély leselke­dik azokra, akik kenyeres vagy ke­nyérfélén életük javát a felszaba­dulás előtti Idők alatt élték! Még igen sok a számuk azoknak, akik­nek gondolkodásmódjuk a tőkés­rendben vívott élethalálharc nyomta bélyegét. A gyűjtés, a má­sok elől való elkaparmrtás, a gyá­réból és az uraságéból való szer­holnapra kilábalni. Ehhez szívós és türelmes politikai és kulturális nevelés szükséges. A dolgozó tömegek és a vezetők túlnyomó többsége becsületes és öntudatos Az ő életük, hatalmas alkotó mun­kájuk azonban népünk, rendsze­rünk ellenségei szemében nem ké­peznek „szenzációt”, nem vernek fel „akkora port”, nem váltanak ki olyan örvendezést, mint a népva­gyon elleni merényletekről és a- zok bírósági tárgyalásáról kiadott közlemények. Ha a társadalmi tu­lajdon ellen vétők arányszámát összevetnénk a becsületes, dolgozó tömegekével, nem lenne ok az ije­delemre. A veszedelem nem is eb­ben rejlik, hanem abban a hatal­mas kártevésben, amit ez a lakos­sághoz mérten nem nagyszámú, siserahad népgazdaságunknak a nap minden órájában, sőt percé­ben okoz. Jóval több és olcsóbb termék állhatna a fogyasztás ren­delkezésére és nagyobb léptekkel mehetnénk előre a fejlődés útján, ezt az országos rablást teljesen fel­számolhatnánk. Ehhez az szükséges, hogy min­den kommunista és nem kommu­nista, aki szívén, viseli népünk er­kölcsi és anyagi jólétének ügyét, a maga munkahelyén ^ltő gonddal vigyázzon mindenre, ahol és ami­ben a dolgozókat a társadalom el­lenségei részéről kár érheti. Ez széles társadalmi harc, mely most kezd kibontakozni teljes nagyságá­ban, Az ellenfél legyűrhető! Huszár Rezső 11IREK Szolgálati lakás tsz tagoknak Fedorsó Pál, a békéscsabai Má­jus X Tsz növenclékmarha-goiidozú- ja és családja részére a tsz szolgá­lati lakást épített. Az istállótól tá­volabb elhelyezett tanyára a na­pokban húzták a tetőt, s az építő- brigád szorgalmas tagjai már be­lülről be is tapasztották. Mivel is van, a tetőgerinc két végére an­tennát húztak, sőt helyet csináltak, a televízió antennájának is, mert ha a villanyt odavezetik, az állat- gondozó televíziót vásárol. Az idén még két szolgálati lakást épít enek a tsz központjában a fejőgulyások Fedorsóéknak világvevő rádiójuk I részére. Olvasd § r A NÉPÚJSÁGOT Nyolc elsősegélynyújtó brigádot szerveztek az aratás-cséplés idejé­re Vésztőn. Az elsősegélynyújtó brigádok a községi orvos felügye­letével működnek.-o~ Ruhabemutatót tart ma délután 3 órakor Békéscsabán a Balassi Művelődési Otthonban a békéscsa­bai Textilfeldolgozó Ktsz.-o­Ma nyitják meg Szabó Iván kisplasztikái kiállítását Gyulán az Erkel Ferenc Múzeumban. A ne­ves szobrász fából faragott, bronz­ból öntött, pírogránit és terakot- ta szobrokat, valamint művészi rajzokkal díszített cserép edénye­ket állít ki. A kiállítást vasárnap délután 2 órakor ünnepélyesen nyitják meg. Hat kombájn és 3 traktorvonta- tásű aratógép aratja az orosházi Dózsa Tsz gabonáját JÓKAI SZÍNHÁZ TAJELÖADAS Mezőkovácsházán, Július 6-án, este órákon Korszerű törzs baromfi óiat építet­tek az eesegfalvi Béke Tsz-ben. Az ötszáz tyúk befogadására alkalmas épületet a napokban adták át ren­deltetésének. Az építő brigád most egy 2 ezer férőhelyes csibeól építé­séh 2Z látott. Jövőre az új ólban mélyalmos eljárással több mint 8 ezer csibét nevelnek,-o­Kéíszáz új tag lépett be, 2 ezer hold földdel 1958 első felében a szeghalmi járás termelőszövetke­zeteibe, Árubemutatóra készülnek Do­boz termelőszövetkezetei és egyé­nileg gazdálkodói. A tapasztalat­cserével egybekötött bemutatót július 20-án tartják a község park­jában. Harmincezer forint értékű, sportfelszerelést juttatott 50 szá­zalékos ártérítéssel a megyei if­júsági sportbizottság a Békés me­gyei ifjúsági sportköröknek. „Semmelweis 140" véséssel ellá­tott nyakláncot adományozott a békéscsabai városi nőtanács és a Vöröskereszt, Rnyihár Juditnak és a Tóth ikertesvémek — Klárá­nak és Máriának — a nagy nőgyó­gyász születésének 140. évforduló­ja alkalmával. A nyakláncokat ünnepség keretében adták át az újszülötteknek a békéscsabai kór­házban. MAR1CA GRÓFNŐ MWWWtHMWtWWHHHHWUWMWWWMHWWtHWtVW UUtUWW tWHMWW Várható időjárás vi sírnap estig Felhős idő, kevés napsütéssel, több helyen eső, egy-két helyen még zivatar. Megerősödő nyugati, északnyugati szél, a hőmérséklet alacsony marad. Várható legalacsonyabb hőmér­séklet éjjel 12—15 fok. Legmaga­sabb narpali hőmérséklet vasár­nap 20—23 fok között. Távolabbi kilátások: a szeles, hűvös idő to­vább tart, Zoli Már két órája gyalogolt a kis csoport, s az idő múlásával mind jobban romlott a hangu­lat. Először még élvezet volt menni a sötét hegyek között Jót nevettek, amikor sikerült megijeszteni a másikat. Éjfél után azonban álmosak és fá­radtak lettek; Bizony ekkor már nagyon nyomta a váltakat a hátizsák. — Tanár úr, sokáig megyünk még? — sóhajtott az egyik fiú* Neki volt a legnagyobb cso­magja. — Még Majd csak járművet, dúlt hátra egy kicsit fiúk! elkapunk valami Különben is — for- huncut mosollyal, — ti most turisták vagytok. A- zoknak csak gyalog illik men­ni; — De éjszaka nem a túrisí* ták, hanem a kísértetek szok­tak mászkálni — szólalt meg egy elszontyolodott hang áme­nét végén; Ezen mindnyájan jót nevettek. Zoli volt a legfiatalabb, ötö­dik osztályba járt; ö elég jól bírta a menetelést, bár a bo­kája még az utazás közbfn megrándult, s most kezdte új­ból érezni. Mégis igyekezett másra gondolni. Előredömtött felsőtesttel, tőle telhetőén igye­kezett lépést tartami a többi­ekkel. Érezte, ha a csoport vé­gére marad, akkor mégegyszer olyan fáradságot fog érezni, mint most. így legalább az il­lúzió tartja benne a lelket. Inkább megpróbálta maga fi­ié képzelni táborukat „Azt mondták, házban laknak majd" •— forogtak a gondolatok az a- gyában. „Nem baj, az is jó, ú- gyis sokat megyünk kirándul­ni..! és Pestre is bemegyünk majd,.;; megnézzük az Állatker­tet, meg a Vidám Parkot. Ott már rég nem voltam.-. No meg a számhé borúzás az erdőben.;, jajj, vájjon nincsen ott kígyó? Hol is olvastam? Valami könyvben, hogy Magyarorszá­gon egyedül a budai hegyekben él mérges kígyó. Vipera!..; Brr! erre még gondolni is rossz”. Csapongó gondolataiban ki­áltás zavarta meg. A szerpentin kanyarulatában feltűnt egy au­tó. Sárga lámpaszemei új re­ményeket keltett bennük. Han­gos fékn/ikorgással állt meg a hadonászó kis csoport előtt; Néhány szavas beszélgetést talán még sohasem hallgattak olyan feszült csendben, mint most, a.nely a „Tanár bácsi” és a „Soffőr” közt folyt le. A „Tanár bácsi” oldaltlépett..; s a fiúk akaratlanul követték a mozdulatot. Elhúzódtak a fel­berregő kocsi elől; Az egyik majdnem sírva suttogta: „El­megy!” Senki sem válaszolt. A kocsi lustán húzódott hát­ra. Mint friss forrás, úgy tört ki belőlük a felismerés okozta örömujjongás. — Hurrá ! —• Szinte hallani vélték, hogy a környező hegyek is felébredtek mély álmukból, velük együtt kiálltam „hurrát”; •—Gyerekek! nem messze van egy pihenőhelyre alkal­mas tisztás. Odáig elviszi a ko­csi édesanyámat és a csomago­kat. Mi pedig folytatjuk az u- tat gyalog. Egyébként, ha vala­ki nagyon fáradt, az szóljon? !..| Senki? Na, jól van. Anyám szálljon be ide előre, a csoma­gokat pedig tegyék a hátsó ü- lésre... Várjatok csak...; Zoli! Hol vagy? Csapó Zoli! — Igen! *— Gyere, ülj be Te is!... Na 6emmi: „de“! Beülni és kész! Neked fáj a lábad, nem tudsz annyit menni. Ne gondold, hogy itt olyan kényelmes lesz. Az összes csomagot az öledben fo­god tartani. Zolit betuszkolták a hátsó ü- lésre. Néhány perccel ezelőtt nem gondolta volna, hogy lehet —1 hátizsákokkal a nyakában ily— lyen mennyei kényelmet érez­ni. A fiúk vidám énekszóval in­tegettek a távolodó kocsi felé-

Next

/
Thumbnails
Contents