Békés Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-26 / 175. szám

1958. Július 26., »somba« BÉKÉS MEG VEI NÉPÜJSÁG 3 Beszélgetés három járás föagronómusaival Hogy halad a cséplés, mily jnek a terméseredmények? Ezek a kérdések foglalkoztatják napja infcban az üzemek dolgozóit, parasztságunkat, mindannyiunkat. S kérdésekre adandó válaszadás végett kerestük fel három járás, az orosházi, a szeghalmi és a szarvasi járás főagronómusaU, hogy tájékoztassanak bennünket, a me ye lakosságát. Áz orosházi járásban — Ma befejezzük a zab aratá­sit. A járás termelőszövetkezetei, a tótkomlóst Alkotmány, a geren­dás! Petőfi és a nagykopáncs! Győzelem Termelőszövetkezetek kivételével a cséplést Is. Az ösz- szes csépelni való pedig előrelát­hatóan augusztus 10-ére fogy el — adta a választ Hegedű» elvtárs, járási főagronómus. Az említett három termelőszö­vetkezet ezen a héten szintén vé­gez a cséplési munkákkal. A cséplés korai befejezése annak köszönhető, hogy a járás terme­lőszövetkezetei igényelték a kom­bájnokat, s az aratógéppel aratott gabonájuk cséplése mindössze 4— 5 napot vesz igénybe. Ezen a. hé­ten megkezdődött a cséplés az egyénieknél is. A járásban 101 cséplőgép csépeli az egyéniek ga­bonáját. — Nagyjából már kialakultak a termésátlagok is. A termelőszö­vetkezetek és az egyéniek termé­i közti különbség jóval nagyobb, .int ahogy gondoltuk. A termelő­szövetkezetek holdanként 11—12 mázsa átlagot takarítottak be bú­zából, az egyéniek viszont csak 7— 7,5 mázsát. Az őszi árpánál ugyan­így mutatkozik a különbség. A termelőszövetkezetek 13—14, az egyéniek csak 10—11 mázsás át­lagot értek el. Különösen jó ered­ménnyel dicsekedhet a nagyszé­nás! Lenin Termelőszövetkezet 19 mázsás őszi árpa termésével. A járási átlag pedig meghaladja a njegyrí átlagot — mondja jigos büszkeséggel. A járás útjain zsákokkal meg­rakott szekerek nyikorognak. A termelőszövetkezeti tagok viszik az előleget, az egyéniek pedig köz -ellen a cséplés után viszik ga- jnájukat a felvásárló telepekre, s tesznek eleget az állammal szem­beni kötelezettségüknek. Nem egy felvásárlótelep előtt egész kocsi- karaván áll, s várják, hogy rájuk kerüljön a sor. Ez a várakozás bi­zony kiesést jelent a munkából, hisz van még tennivaló. Szántani, trágyázni kell. A járásban a tarló­hántás is jól áll. A termelőszövet­kezetek a tarlók 65—70 százalékát, az egyéniek 50 százalékát szántot­ták fel. Szépen vetettek másodnö­vényt is. A termelőszövetkezetek 940 holdon, az egyéniek csaknem 860 holdon termelnek silókukori­cát, vagy rövid tenyészidejű kuko­ricát. ■ Mind a termelőszövetkezetek, mind az egyéniek betakarították a borsót, csépelik az aprómagva- kat, s a jövő héten megkezdik a föld trágyázását és az őszi mag­vak alá a taktj előkészítését. Megkezdték a készülődést a jövő hónapi ünnepségekre is. Ugyan­is az orosházi járásban több ter­melőszövetkezet augusztusban ün­nepli megalakulásának 10. évfor­dulóját. A szeghalmi járásban — Mi nem dicsekedhetünk ©- lyan terméseredménnyel, mint az orosháziak — kezdi Szöllősi elv- társ. — De a munka, a cséplés itt is jól halad. A jövő héten befeje­zik az egész járásban. Igen, a szeghalmi járásban gyengébbek a termések, de gyen­gébbek a földek is. A járás átlaga búzából 4,5—5 mázsa. Őszi árpá­ból 6,5—7 mázsa lesz. A termelő- szövetkezetek és az egyéniek köz­ti különbség azonban itt is ha­sonló, mint máshol. A termelő- szövetkezetek búzából 6—7 má­zsát, őszi árpából 8—9 mázsát ér­tek el. Az egyéniek mindkét őszi gabonában 2—3 mázsával lema­radtak. Búzájuk 4,5—5 mázsát, őszi árpájuk 5,5—6 mázsát adóit holdanként. A cséplést 60 száza­lékig elvégezték. A termelőszö­vetkezetek e héten, vagy a jövő hét elején teljesen befejezik. A gépállomások 86 cséplőgépe hibát­lanul, folyamatosan nyeli a kévé­ket, s ontja a kövér szemeket. — Legjobb eredményt ez évben a füzesgyarmati termelőszövetke­zetek érik el. Az Aranykalász 15,6 mázsás őszi árpát takarított be. A Vörös Csillag Termelőszövetkezet pedig 300 hold tavaszi árpájáról holdanként 7 mázsás átlaggal töb­bet termelt, mint Vésztőn az egyé­nileg dolgozó parasztok együtte­sen — dicsekszik el vele. Nincs is különösebb baj a járás­ban, kivéve talán a tarlóhántást és a másodvetést. Az előbbieknél inkább az egyéniek hanyagolták el a munkájukat. A tarlójuknak mindössze 20—25 százalékát szán­tották fel. A termelőszövetkezetek itt is élen járnak és 70—75 száza­lékos tarlóhántással messze ma­guk mögött hagyták az egyénie­ket. Másodnövényt viszont az egész járás területén csak 623 holdon termelnek. A cséplés befejezésének köze­ledtével mind több gondot,, időt és munkát fordítanak az őszi ga­bona talajelőkészítésére. Pétisó­val szórják a tarlót, közé-p- és mélyszántással készítik a mag­ágyat. A másik nagy munka a csép’ásen és a talajelőkészítésen kívül a járásban bőven található szikes talaj javítása. Jelenleg Kö- rösladánvban az Üj Életben, a Dó­zsában és a Zalka Máté Termelő­szövetkezetben javítják digózás- sal a sziket, hogy jövőre már a szeghalmi járásban is nagyobb terméseredményről számolhassa­nak be. A szarvasi járásban Az orosházi járásból a megyé­ben a legjobb terméseredmények­ről adnak hírt. A szeghalmiban vi­szont talán a leggyengébbek az e- redmények. A munka azonban mindkét járásban jól halad. Vajon a szarvasi járásban miről tanús­kodnak a tanácshoz érkező jelen­tések? Mit mond erről a járási főagronómus? — Sem az orosházi, sem a szeg­halmi járásból jelentettek nem vo­natkoznak a mi járásunkra. A kettő között olyan közepesek va­gyunk — mondja Hajós elvtárs. Itt is megkezdődött az általános cséplés 72 cséplőgéppel. Eddig há­rom termelőszövetkezet, a csaba- csüdi Dolgozók és a Béke, vala­mint az örménykúti Május 1 fe­jezte be a cséplést. Igen találóan mondta Hajós elv­társ, hogy olyan közepesek. Köze­pesek a terméseredményeik, s ta­lán o is erre értette ezt a megha­tározást. Búzából 7—8 mázsás, ő- szi árpából lő—II mázsás átlaguk lesz. De Ott is, mint általában má­sutt is, és ez már megszökött, hogy a termelőszövetkezetek eredmé­nyei jobbak az egyéniekénél. Ter­melőszövetkezetek búzája 8—9 mázsát, őszi árpája 13—14 mázsát fizetett holdanként. Az egyénieké búzából 2—3, őszi árpából 4—5 mázsával kevesebb. Nem is be­szélve arról, hogy a kondorosi Magvető Tsz búzája 15.5 mázsán, őszi árpája 19 mázsán felül fize­tett. — A kondorosi termelőszövetke­zetek egyébként a legjobb földdel rendelkeznek, de legjobban is gaz­dálkodnak — magyarázza meg az előbb mondottakat. — A cséplésen kívül milyen munkák folynak jelenleg? — Még sok helyen szántják a tarlót, csépelik az apró magvakat. Igaz, ez is cséplés, de nem gabo­na — ad választ, s mintha gondo­latolvasó lenne, már folytatta is. — Másodvetésünk nem a legjobb, sem mennyiségileg, sem minősé­gileg. Alig 1000 holdba vetettek csak, de a kikelés után az sem na­gyon fejlődik. Kellene az eső. A szarvasi járásban is megkezd­ték a talajelőkészítő munkát, a trágyázást. Készülnek, mert a kö­vetkező évben már az orosházia­kat is le akarják hagyni. No per­sze, ha az orosháziak hagyják ma­gukat. « •• —- - Majnán József Ahol csaknem kétmillió forint ^ jövedelmet hoz az állattenyésztés A tótkomló6i piactéren a kisvo­nat teherkocsijának oldalán mesz- szire virít a felirat: „Haladás Tsz”. A kíváncsiskodónak annyi ideje sincs, hogy elgondolkozzon a látottakon, mert hirtelen megáll a kocsi mellett egy zsákokkal meg­rakott teherautó s a Haladás Tsz tagjai megkezdik a termény bera­kását. —Igaz, aprók a szemek, de 84 a fajsúlya az egészséges, piros bú­zának — magyarázza a szövetke­zet agronómusa. — Vetőmagra 26 vagonnal adunk eb Kovács Pál tsz-elnök társaságá­ban alaposan szétnézünk a szövet­kezet határában és az állatte­nyésztő majorban. Menetközben megtudjuk, hogy búzáiból 12, őszi árpából fjedig csaknem 15 mázsa volt az átlag. Aratással, cséplés- sel rég elkészültek. A cukorrépa és kukoricatáblákon haragos zöl­den díszük a gyommentes növény. A tsz tagjai azonban egyre türel­metlenebbül várják az esőt, hisz jó pár mázsával kevesebb lesz az átlag, ha még sokáig várait magá­ra a csapadék. — A magasabb- termésből min­denütt több jut a termelőnek — magyarázza az elnök elvtárs, — de nálunk különösen fontos, mert második éve alkalmazzuk az új­rendszerű munkaegységelszámo­lást, amely szerint a betakarított termény, a kifejt tej és a húsgya­rapodás dönti el a keresetet. Leg­több eredményt az állattenyész­tésben -hozott» az új rendszer, de erről inkább az nyilatkozzanak. állatgondozók ti Látják a gyomai egyénileg gazdálkodók is... Huszonkét gép indult el Gyo- mán a hét elején, hogy a község dolgozó parasztjai mielőbb befe­jezzék a cséplést. A mukacsapa tokát helyileg és Endrődről állí­tották ki. Az első esépeltetők e- redményei közepes termést mutat­nak. Varga Máténál 3 holdról 18,80 mázsa búzát mértek zsákokba. A többi egyénileg dolgozó parasztnál hasonlóképpen hat-hét mázsás át­lagtermést mutatnak a cséplések. A gyomai gazdálkodók nagy része a cséplés meggyorsítására s költ­ségének csökkentésére közös sző­rűre hordta gabonáját. Varga Má­té portáján például négyen, Beke Mihálynál tizenkeiten álltak össze, hogy megkönnyítsék a cséplőcsa­pat munkáját. De az egyéniek cséplési eredmé­nyeiből más is kitűnik. Az, hogy akármennyire igyekeztek minden tőlük telhetőt megadni a földnek. az mégsem fizetett úgy, mint a nagy táblákon. Az Alkotmány Ter­melőszövetkezetben ugyanis, ahol kombájnnal arattak, holdanként 12 mázsa lett az átlagtermés« Az állattenyésztők valóban minden elismerést megérdemelnek Az egyik konszerű, új istálló előtt hatalmas karámban ötven jó hús­ban lévő, magyartarka tehenet látni. — Ezek törzskönyvezették, illet­ve ellenőrzés alatt állnak — ma­gyarázza Tóth élvtárs vezető ál­lattenyésztő. — Ezek valamennyi­en TBC-fertőzés mentesek. Külön válogattuk a TBC-re reagáló 25 tehenet s a Gibiczó-testvérek más tanyán gondozzák őket. Ezeket fo­lyamatosan kiselejtezzük az elkö­vetkező években, de már őszre szeretnénk százra szaporítani a te­hénállományt. Megnéztük a tejkonyvet is és meglepő eredményeket láttunk. Többek között négy—négy és fél­literről 13—14 literre emelkedett az istálló-átlag, amióta új módszer szerint számítják a munkaegysé­get. Az istállóban számos, húsz li­teren felüli tehenet látni. Említés­re méltó tény az is, hogy újabban olyan gonddal készítik elő az elő- hasú üszőket, hogy az első ellés után 18—20 liter tejet fejnek a fiatal tehenektől. Nem kevesebb a látnivaló a sertéstenyészetben sem — A sertéshízialásnál 38—49 deka a napi súlygyarapodás, a szarvasmarháknál pedig 220—250, — magyarázza Tóth elvtárs. —> Szépek a malacnevélésd eredmé­nyeink is. A legutóbbi fiájáéból ICH közül" 165 malacot neveltünk11 fék Elhatároztuk, hogy kicserél-, i (.AVJax- ni jük a kocaállományt. A tótkomlós! Haladás Tsz-toeso ez évben 490 sertést és 100 szarvas­marhát hizlalnak. így nem csoda, hogy év végére csupán állattenyésztésiből egy mil­lió és kilencszáz ezer forint jöve­delmet várnak. Ary Róza Sajót erőből építkezik a nagybánhegyesii Zalka Háté Tsz v A mezőkovécsházi járásiban e- gyiíke a legkisebb területű szö­vetkezeteknek a nagybánhegyesi Zalka Máté. Tagjai mindössze 258 holdon gazdálkodnak. A tagság töretlen szorgalommal dolgozott tavaly és az idén is. Munkájuk gyümölcse nem maradt el, mert ma ez a tsz a járásiban egyike a legjobb termelőszövetkezeteknek. A közös gazdaság tagjai nagy fá­ba vágták a fejszét, mert a 258 holdas gazdaságban ezer törzsba­romfi elhelyezésére ólakat építe­nek. Ugyanakkor most számolgat­ják. érdemes-e naposcsibe nevelés­sel foglalkozni. Kalkulációjuk ered­ményes volt, így még az idén — saját erőből — egy ezres csdbene- velő házat is építenek. Uj szarvasmarha - hizlalásI akeiókat indít az Állatforgalmi Vállalat Szerződni lehet 70—300 kg súlyú, legfeljebb 18 hónapos korú, hizlalásra alkalmas bika- vagy tinóbor jura, vala­mint 50—280 kg-os üszőre és felnőttmarhára. Tinószer­ződés esetén a bikaborjút 4 hónapos koráig ivartalaníta- ni kell. * Átadási alsó súlyhatár bikatinónál 430 kg, Uszfitiél 380 kg A felnőtt szarvasmarha hízlalási akcióban a kötések ké­sőbb indulnak. AZ ÁTVÉTELI ÁRAK NEM VÁLTOZTAK: 10— 10.— forintig, 11— 17.— forintig, 9—14.— forintig, 8.50-14.— forintig. 10 darabon felüli egy­bika tinó , üsző felnőttmarha Termelőszövetkezetek részére szerre leadott extrém és I. osztályú marha után 1 forint, 20 darabon felül 1.50 forint mennyiségi felárat fizet a vállalat. Az átadásokat a szerződésben kikötött hónapban kell eszközölni. Tenyésztésre alkalmas, leszerződött üszőt a termelő átszerződheti, vagy visszatarthatja magának az előleg visszafizetése mellett. Bővebb felvilágosítást a községi felvásárlók és a járási kirendelt­ségek adnak. Békés megyei Állatforgalmi Vállalat, Békéscsaba.

Next

/
Thumbnails
Contents