Békés Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-26 / 175. szám
1958. Július 26., »somba« BÉKÉS MEG VEI NÉPÜJSÁG 3 Beszélgetés három járás föagronómusaival Hogy halad a cséplés, mily jnek a terméseredmények? Ezek a kérdések foglalkoztatják napja infcban az üzemek dolgozóit, parasztságunkat, mindannyiunkat. S kérdésekre adandó válaszadás végett kerestük fel három járás, az orosházi, a szeghalmi és a szarvasi járás főagronómusaU, hogy tájékoztassanak bennünket, a me ye lakosságát. Áz orosházi járásban — Ma befejezzük a zab aratásit. A járás termelőszövetkezetei, a tótkomlóst Alkotmány, a gerendás! Petőfi és a nagykopáncs! Győzelem Termelőszövetkezetek kivételével a cséplést Is. Az ösz- szes csépelni való pedig előreláthatóan augusztus 10-ére fogy el — adta a választ Hegedű» elvtárs, járási főagronómus. Az említett három termelőszövetkezet ezen a héten szintén végez a cséplési munkákkal. A cséplés korai befejezése annak köszönhető, hogy a járás termelőszövetkezetei igényelték a kombájnokat, s az aratógéppel aratott gabonájuk cséplése mindössze 4— 5 napot vesz igénybe. Ezen a. héten megkezdődött a cséplés az egyénieknél is. A járásban 101 cséplőgép csépeli az egyéniek gabonáját. — Nagyjából már kialakultak a termésátlagok is. A termelőszövetkezetek és az egyéniek terméi közti különbség jóval nagyobb, .int ahogy gondoltuk. A termelőszövetkezetek holdanként 11—12 mázsa átlagot takarítottak be búzából, az egyéniek viszont csak 7— 7,5 mázsát. Az őszi árpánál ugyanígy mutatkozik a különbség. A termelőszövetkezetek 13—14, az egyéniek csak 10—11 mázsás átlagot értek el. Különösen jó eredménnyel dicsekedhet a nagyszénás! Lenin Termelőszövetkezet 19 mázsás őszi árpa termésével. A járási átlag pedig meghaladja a njegyrí átlagot — mondja jigos büszkeséggel. A járás útjain zsákokkal megrakott szekerek nyikorognak. A termelőszövetkezeti tagok viszik az előleget, az egyéniek pedig köz -ellen a cséplés után viszik ga- jnájukat a felvásárló telepekre, s tesznek eleget az állammal szembeni kötelezettségüknek. Nem egy felvásárlótelep előtt egész kocsi- karaván áll, s várják, hogy rájuk kerüljön a sor. Ez a várakozás bizony kiesést jelent a munkából, hisz van még tennivaló. Szántani, trágyázni kell. A járásban a tarlóhántás is jól áll. A termelőszövetkezetek a tarlók 65—70 százalékát, az egyéniek 50 százalékát szántották fel. Szépen vetettek másodnövényt is. A termelőszövetkezetek 940 holdon, az egyéniek csaknem 860 holdon termelnek silókukoricát, vagy rövid tenyészidejű kukoricát. ■ Mind a termelőszövetkezetek, mind az egyéniek betakarították a borsót, csépelik az aprómagva- kat, s a jövő héten megkezdik a föld trágyázását és az őszi magvak alá a taktj előkészítését. Megkezdték a készülődést a jövő hónapi ünnepségekre is. Ugyanis az orosházi járásban több termelőszövetkezet augusztusban ünnepli megalakulásának 10. évfordulóját. A szeghalmi járásban — Mi nem dicsekedhetünk ©- lyan terméseredménnyel, mint az orosháziak — kezdi Szöllősi elv- társ. — De a munka, a cséplés itt is jól halad. A jövő héten befejezik az egész járásban. Igen, a szeghalmi járásban gyengébbek a termések, de gyengébbek a földek is. A járás átlaga búzából 4,5—5 mázsa. Őszi árpából 6,5—7 mázsa lesz. A termelő- szövetkezetek és az egyéniek közti különbség azonban itt is hasonló, mint máshol. A termelő- szövetkezetek búzából 6—7 mázsát, őszi árpából 8—9 mázsát értek el. Az egyéniek mindkét őszi gabonában 2—3 mázsával lemaradtak. Búzájuk 4,5—5 mázsát, őszi árpájuk 5,5—6 mázsát adóit holdanként. A cséplést 60 százalékig elvégezték. A termelőszövetkezetek e héten, vagy a jövő hét elején teljesen befejezik. A gépállomások 86 cséplőgépe hibátlanul, folyamatosan nyeli a kévéket, s ontja a kövér szemeket. — Legjobb eredményt ez évben a füzesgyarmati termelőszövetkezetek érik el. Az Aranykalász 15,6 mázsás őszi árpát takarított be. A Vörös Csillag Termelőszövetkezet pedig 300 hold tavaszi árpájáról holdanként 7 mázsás átlaggal többet termelt, mint Vésztőn az egyénileg dolgozó parasztok együttesen — dicsekszik el vele. Nincs is különösebb baj a járásban, kivéve talán a tarlóhántást és a másodvetést. Az előbbieknél inkább az egyéniek hanyagolták el a munkájukat. A tarlójuknak mindössze 20—25 százalékát szántották fel. A termelőszövetkezetek itt is élen járnak és 70—75 százalékos tarlóhántással messze maguk mögött hagyták az egyénieket. Másodnövényt viszont az egész járás területén csak 623 holdon termelnek. A cséplés befejezésének közeledtével mind több gondot,, időt és munkát fordítanak az őszi gabona talajelőkészítésére. Pétisóval szórják a tarlót, közé-p- és mélyszántással készítik a magágyat. A másik nagy munka a csép’ásen és a talajelőkészítésen kívül a járásban bőven található szikes talaj javítása. Jelenleg Kö- rösladánvban az Üj Életben, a Dózsában és a Zalka Máté Termelőszövetkezetben javítják digózás- sal a sziket, hogy jövőre már a szeghalmi járásban is nagyobb terméseredményről számolhassanak be. A szarvasi járásban Az orosházi járásból a megyében a legjobb terméseredményekről adnak hírt. A szeghalmiban viszont talán a leggyengébbek az e- redmények. A munka azonban mindkét járásban jól halad. Vajon a szarvasi járásban miről tanúskodnak a tanácshoz érkező jelentések? Mit mond erről a járási főagronómus? — Sem az orosházi, sem a szeghalmi járásból jelentettek nem vonatkoznak a mi járásunkra. A kettő között olyan közepesek vagyunk — mondja Hajós elvtárs. Itt is megkezdődött az általános cséplés 72 cséplőgéppel. Eddig három termelőszövetkezet, a csaba- csüdi Dolgozók és a Béke, valamint az örménykúti Május 1 fejezte be a cséplést. Igen találóan mondta Hajós elvtárs, hogy olyan közepesek. Közepesek a terméseredményeik, s talán o is erre értette ezt a meghatározást. Búzából 7—8 mázsás, ő- szi árpából lő—II mázsás átlaguk lesz. De Ott is, mint általában másutt is, és ez már megszökött, hogy a termelőszövetkezetek eredményei jobbak az egyéniekénél. Termelőszövetkezetek búzája 8—9 mázsát, őszi árpája 13—14 mázsát fizetett holdanként. Az egyénieké búzából 2—3, őszi árpából 4—5 mázsával kevesebb. Nem is beszélve arról, hogy a kondorosi Magvető Tsz búzája 15.5 mázsán, őszi árpája 19 mázsán felül fizetett. — A kondorosi termelőszövetkezetek egyébként a legjobb földdel rendelkeznek, de legjobban is gazdálkodnak — magyarázza meg az előbb mondottakat. — A cséplésen kívül milyen munkák folynak jelenleg? — Még sok helyen szántják a tarlót, csépelik az apró magvakat. Igaz, ez is cséplés, de nem gabona — ad választ, s mintha gondolatolvasó lenne, már folytatta is. — Másodvetésünk nem a legjobb, sem mennyiségileg, sem minőségileg. Alig 1000 holdba vetettek csak, de a kikelés után az sem nagyon fejlődik. Kellene az eső. A szarvasi járásban is megkezdték a talajelőkészítő munkát, a trágyázást. Készülnek, mert a következő évben már az orosháziakat is le akarják hagyni. No persze, ha az orosháziak hagyják magukat. « •• —- - Majnán József Ahol csaknem kétmillió forint ^ jövedelmet hoz az állattenyésztés A tótkomló6i piactéren a kisvonat teherkocsijának oldalán mesz- szire virít a felirat: „Haladás Tsz”. A kíváncsiskodónak annyi ideje sincs, hogy elgondolkozzon a látottakon, mert hirtelen megáll a kocsi mellett egy zsákokkal megrakott teherautó s a Haladás Tsz tagjai megkezdik a termény berakását. —Igaz, aprók a szemek, de 84 a fajsúlya az egészséges, piros búzának — magyarázza a szövetkezet agronómusa. — Vetőmagra 26 vagonnal adunk eb Kovács Pál tsz-elnök társaságában alaposan szétnézünk a szövetkezet határában és az állattenyésztő majorban. Menetközben megtudjuk, hogy búzáiból 12, őszi árpából fjedig csaknem 15 mázsa volt az átlag. Aratással, cséplés- sel rég elkészültek. A cukorrépa és kukoricatáblákon haragos zölden díszük a gyommentes növény. A tsz tagjai azonban egyre türelmetlenebbül várják az esőt, hisz jó pár mázsával kevesebb lesz az átlag, ha még sokáig várait magára a csapadék. — A magasabb- termésből mindenütt több jut a termelőnek — magyarázza az elnök elvtárs, — de nálunk különösen fontos, mert második éve alkalmazzuk az újrendszerű munkaegységelszámolást, amely szerint a betakarított termény, a kifejt tej és a húsgyarapodás dönti el a keresetet. Legtöbb eredményt az állattenyésztésben -hozott» az új rendszer, de erről inkább az nyilatkozzanak. állatgondozók ti Látják a gyomai egyénileg gazdálkodók is... Huszonkét gép indult el Gyo- mán a hét elején, hogy a község dolgozó parasztjai mielőbb befejezzék a cséplést. A mukacsapa tokát helyileg és Endrődről állították ki. Az első esépeltetők e- redményei közepes termést mutatnak. Varga Máténál 3 holdról 18,80 mázsa búzát mértek zsákokba. A többi egyénileg dolgozó parasztnál hasonlóképpen hat-hét mázsás átlagtermést mutatnak a cséplések. A gyomai gazdálkodók nagy része a cséplés meggyorsítására s költségének csökkentésére közös szőrűre hordta gabonáját. Varga Máté portáján például négyen, Beke Mihálynál tizenkeiten álltak össze, hogy megkönnyítsék a cséplőcsapat munkáját. De az egyéniek cséplési eredményeiből más is kitűnik. Az, hogy akármennyire igyekeztek minden tőlük telhetőt megadni a földnek. az mégsem fizetett úgy, mint a nagy táblákon. Az Alkotmány Termelőszövetkezetben ugyanis, ahol kombájnnal arattak, holdanként 12 mázsa lett az átlagtermés« Az állattenyésztők valóban minden elismerést megérdemelnek Az egyik konszerű, új istálló előtt hatalmas karámban ötven jó húsban lévő, magyartarka tehenet látni. — Ezek törzskönyvezették, illetve ellenőrzés alatt állnak — magyarázza Tóth élvtárs vezető állattenyésztő. — Ezek valamennyien TBC-fertőzés mentesek. Külön válogattuk a TBC-re reagáló 25 tehenet s a Gibiczó-testvérek más tanyán gondozzák őket. Ezeket folyamatosan kiselejtezzük az elkövetkező években, de már őszre szeretnénk százra szaporítani a tehénállományt. Megnéztük a tejkonyvet is és meglepő eredményeket láttunk. Többek között négy—négy és félliterről 13—14 literre emelkedett az istálló-átlag, amióta új módszer szerint számítják a munkaegységet. Az istállóban számos, húsz literen felüli tehenet látni. Említésre méltó tény az is, hogy újabban olyan gonddal készítik elő az elő- hasú üszőket, hogy az első ellés után 18—20 liter tejet fejnek a fiatal tehenektől. Nem kevesebb a látnivaló a sertéstenyészetben sem — A sertéshízialásnál 38—49 deka a napi súlygyarapodás, a szarvasmarháknál pedig 220—250, — magyarázza Tóth elvtárs. —> Szépek a malacnevélésd eredményeink is. A legutóbbi fiájáéból ICH közül" 165 malacot neveltünk11 fék Elhatároztuk, hogy kicserél-, i (.AVJax- ni jük a kocaállományt. A tótkomlós! Haladás Tsz-toeso ez évben 490 sertést és 100 szarvasmarhát hizlalnak. így nem csoda, hogy év végére csupán állattenyésztésiből egy millió és kilencszáz ezer forint jövedelmet várnak. Ary Róza Sajót erőből építkezik a nagybánhegyesii Zalka Háté Tsz v A mezőkovécsházi járásiban e- gyiíke a legkisebb területű szövetkezeteknek a nagybánhegyesi Zalka Máté. Tagjai mindössze 258 holdon gazdálkodnak. A tagság töretlen szorgalommal dolgozott tavaly és az idén is. Munkájuk gyümölcse nem maradt el, mert ma ez a tsz a járásiban egyike a legjobb termelőszövetkezeteknek. A közös gazdaság tagjai nagy fába vágták a fejszét, mert a 258 holdas gazdaságban ezer törzsbaromfi elhelyezésére ólakat építenek. Ugyanakkor most számolgatják. érdemes-e naposcsibe neveléssel foglalkozni. Kalkulációjuk eredményes volt, így még az idén — saját erőből — egy ezres csdbene- velő házat is építenek. Uj szarvasmarha - hizlalásI akeiókat indít az Állatforgalmi Vállalat Szerződni lehet 70—300 kg súlyú, legfeljebb 18 hónapos korú, hizlalásra alkalmas bika- vagy tinóbor jura, valamint 50—280 kg-os üszőre és felnőttmarhára. Tinószerződés esetén a bikaborjút 4 hónapos koráig ivartalaníta- ni kell. * Átadási alsó súlyhatár bikatinónál 430 kg, Uszfitiél 380 kg A felnőtt szarvasmarha hízlalási akcióban a kötések később indulnak. AZ ÁTVÉTELI ÁRAK NEM VÁLTOZTAK: 10— 10.— forintig, 11— 17.— forintig, 9—14.— forintig, 8.50-14.— forintig. 10 darabon felüli egybika tinó , üsző felnőttmarha Termelőszövetkezetek részére szerre leadott extrém és I. osztályú marha után 1 forint, 20 darabon felül 1.50 forint mennyiségi felárat fizet a vállalat. Az átadásokat a szerződésben kikötött hónapban kell eszközölni. Tenyésztésre alkalmas, leszerződött üszőt a termelő átszerződheti, vagy visszatarthatja magának az előleg visszafizetése mellett. Bővebb felvilágosítást a községi felvásárlók és a járási kirendeltségek adnak. Békés megyei Állatforgalmi Vállalat, Békéscsaba.