Békés Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-26 / 175. szám

2­BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958. július 26., szombat A párttagok törődjenek as élet minden területével A titkári értekezleten csaknem az utolsó napirendi pont­ként tárgyalták az agitációs mun- 'ka fontosságát. Nem azért, mintha ez csak olyan mellékes probléma : volna, sőt ennek jelentőségét a- karták hangsúlyozni. A járási elv­társak beszámolójukban sajnos csak negatív vonást emeltek ki egyes községekből, ahol nem ki­elégítő az agitáció. A titkár elv- társak ennek nem is mondtak el­lent. Valóban sok-sok javítanivaló van még az agitációs munkában a mezőkovácsházi járás községei­ben. A valóság az, hogy a párt po­litikáját még mindig nem kielégí­tően juttatják el az egyszerű dol­gozókhoz. És ebből fakad, hogy nem is ismerik sem a párttagok, sem a községi pártbizottságok a tömegek hangulatát úgy, ahogyan kellene A járási pártbizottság újból és **“ újból hangsúlyozta, hogy égy neveljék a párttagokat, hogy azok bátran, őszintén mondják el véleményüket a párt politikájáról, és ismertessék meg ezt a párton- kívüliekkel is, de hallgassák meg azok véleményét is. Ne térjenek könnyen napirendre egyes fontos párthatározatok felett. A ftilusi ^munkáról szóló határozat hosszú időre megszabta a kommunisták feladatát. Mégis tapasztalható a mezőkovácsházi járásban, hogy a határozat a termelőszövetkezetekig eljutott, a taggyűlésen beszéltek róla a párttagok, a községi alap­szervezetekben is, de csak egy al­kalommal, s azóta sem tanulmá- nXOgták, elő sem vettél^ zatot. Az egyszerű felolvasás pe­dig nem elégséges ahhoz, ' hogy megfontolt politikai munkát fejt­hetnének ki hónapokon át. JJelyesen cselekednek a mező­hegyes! elvtársak, amikor egy-egy alkalommal előveszik és közösen vitatkoznak, beszélgetnek a határozatról. Ezért kedvelték meg a mezőhegyesi elvtársakat a közeli termelőszövetkezetekben, mert tudományosan, hozzáértően beszélgetnek a mezőgazdaság fej­lődéséről, a termelőszövetkezetek előnyeiről. Nem ijesztgetéssel bi­zonyították azt, hogy a termelő- szövetkezeteknek van jövője, ha­nem számokkal. Az egyéni pa­rasztok egy-egy látogatás után bi­zony gondolkodnak és nem egyszer A pártélet hírei A Mezőhegyesi Állami Gaz­daság kommunistái vállalták, hogy több termelőszövetkezet pártszervezetébe ellátogatnak szabad idejükben és ott segíte­nek a politikai munkában, va­lamint a szakirányításban. Az állami gazdaság kommunista szakemberei főleg azokat a ter­melőszövetkezeteket keresik fel is keresték a tsz-t, hogy meg­győződjenek. Nem erőszakoskod­tak, meghallgatták ők az egyszerű parasztokat is és ha igazuk volt, azt is elismerték. A termelőszövet­kezetekben sem fenékig tejfel minden. De olyan alapvető hibák nincsenek, amelyek cáfolnák a termelőszövetkezet fölényét. ^Jem tétlenkednek a kaszaperi Lenin Tsz kommunistái sem. Ismertetik a falusi munká­ról szóló párthatározatot a község egyénileg dolgozó parasztjai kö­zött. De nem elvonatkoztatva csak a száraz betűket ismételgetik, ha­nem a saját példájukkal fűszere­zik és ez is hozzájárul ahhoz, hogy a kaszapert Lenin Tsz csaknem minden közgyűlésén újabb jelent­kezőket vesznek fel. A legközeleb­bi közgyűlésen is mintegy 20 ké­relmező felvételéről dönt a tag­ság. Ez is azt igazolja, ahol helye­sen foglalkoznak az agitációval, ott jobb eredmények születnek. Itt nem másról van szó, mint ar­ról, hogy minden párttag csak egy-egy jó ismerőst, jó barátot, szomszédot győzzön meg a boldo­gabb, kényelmesebb élet lehető­ségeiről. Ha minden kommunista, különösen a tsz-tagok ezt tennék, akkor előbb végrehajtanánk a fa­lusi munkáról szőlő párthatároza­tot. Nem, nemcsak arról van szó, hogy »falusi mun káról szóló hatá­rozatot ismertessék meg a dolgo­tokkal, Erről is, de ezenkívül a párttagoknak kötelességük, hogy törődjenek az élet minden terüle­tével Hogyan győzött az iraki forradalom? Az iraki miniszterelnök sajtóértekezlete Abdul Karim Kasszem, az új Iraki Köztársaság miniszterelnö­ke sajtóértekezletén ismertette, hogy a hadsereg tisztjeinek e- gyik csoportja hogyan készítet­te elő és hajtotta végre július 14-én az iraki királyságot meg­buktató forradalmat. A miniszterelnök ugyanakkor ismételten hangoztatta. Irak tel­jesíti fennálló nemzetközi köte­lezettségeit és baráti kapcsaia- tokat tart fenn mindazokkal, a- kik barátai akarnak lenni. Ki­fejezésre juttatta azt a rémé* nyét, hogy a nyugati országok hamarosan elismerik az Iraki Köztársaságot. Mint mondotta, nem áll módjában arról nyilat­kozni, részt vesz-e Irak a bag­dadi szerződés tagországainak a Londonban tartandó értekezle­tén és tagja marad-e Irak a bag­dadi szerződésnek, mert a szer­ződés többi tagja még nem is* merte el Irak új kormányát. A miniszterelnök a követke­zőket mondotta még a forrada­lom lefolyásáról: A forradalom terveit gondosan készítettük el, az előkészületek titokban foly­tak és a legfontosabb tényező annak meglepetésszerű volta volt. Ügy döntöttünk, hogy az Iraki tisztek a forradalmat a nép őszinte elemeinek együtt­működésével indítják meg. Ügy számítottunk, hogy a forradalom első feladatait július 14-én hat óráig megoldjuk és valóban eb­ben az időpontban Irak egész területén a hadsereg és a nép szilárd támogatása révén urai voltunk a helyzetnek. Az iraki hadsereg egyik egy­ségét Jordániába vezényelték. Ennek az egységnek a július 13- ról 14-re virradó éjszakán kel­lett keresztülvonulnla Bagda­don. Felhasználtam ezt az alkal­mat, hogy a mozdulatban a had­sereg más egységei is részt ve­gyenek és minden egyes egység­nek parancsot adtam egy-egy igen egyszerű és világos terv végrehajtására. Ezekből az egyes tervekből alakult ki a forrada­lom végrehajtásának átfogó ter­ve. (A miniszterelnök egyik pa­rancsnoka volt a Bagdadba ve­zényelt 3. páncélos hadosztály­nak. A főparancsnokot letartóz­tatták és a miniszterelnök vette át az egész hadosztály parancs­nokságát.) Talán helyes, ha köszönetét mondok azoknak, akik úgy dön­töttek, hogy az Iraki hadsereg egy részét Jordániába vezény­lik. Ezzel a döntésükkel önma­gukat ptisztították el. Ugyanis lehetőséget adtak nekem a for­radalmi tervek végrehajtására, így azután még a régi rendszer tagjai is bizonyos értelemben részt vettek a forradalomban, mert akaratuk ellenére elősegí­tették a forradalom győzelmét. Áz ENSZ-körök bizalmas tanácskozásai Az ENSZ-ben egymást követik a bizalmas tanácskozások arról* hogyan lehetne megoldani még a Biztonsági Tanács keretében tar­tandó kormányfői értekezlet előtt Irak képviseltetésének fogas kér­dését. Megbízható ENSZ-körök csü­törtökön azt jósolták, hogy ez em­lített tanácskozások eredménye­képpen Irak új, forradalmi kor­mányának képviselője jelen lesz az ülésen, miután az ENSZ-diplo- maták igyekeznek elhárítani, hogy a legfelső síkú értekezlet előesté­jén kelet-nyugati ellentétek tá­madjanak. A többi problémák egyike: mi­lyen arab országokat hívjanak meg. Hruscsov leszögezte, hogy az érdekelt arab országokat meg kell hívni, de nem nevezte meg azo­kat. Az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak a közép-keleti válsággal fog­lalkozó eddigi ülésein csupán Li­banon, Jordánia és az Egyesült Arab Köztársaság képviselője vett részt. Irak tagja a Biztonsági Ta­nácsnak. Eldöntetlen kérdés vi­szont, meghívják-e a többi hé arab országot is. Izrael kormánya most mérlegeli, szorgalmazza-e meghívását. A jelenlegi kilátások szerint a Biztonsági Tanácsban megvalósí­tandó kormányfői értekezlet az ünnepélyes megnyitó ülés után bi­zalmas tanácskozásokon foglalkoz­nék a közép-keleti válsággal. Ha valóban ez lesz a helyzet, nagyon sok ország esetleg úgy dönt, hogy csupán külügyminiszterével, sőt esetleg állandó ENSZ-küldöttével képviselteti magát, Az arab Kelet Líbiától Kuwaitig fel, amelyek legjobban igénylik a szakmai segítséget. Ilyen se­gítségnyújtás már több alka­lommal meg is történt, amit szívesen fogadnak a termelő­szövetkezeti pártszervezetek.-o­A békési járási pártbizottság ma a megyei bíróság részvételé­vel ankétot rendez a fegyelmi jog­körrel biró állami, gazdasági és hivatali vezetőknek. Az ankétot az tette szükségessé, hogy a vezetők sok esetben nem érvényesítik megfelelően a munkatörvény­könyv rendelkezéseit, s emiatt törvénysértéseket követnek el. Egyike korunk leginkább előtérben álló kérdésének az arab népek egy­ségének eszméje. A megvalósítás első részébe akkor lépett, mikor az Egyiptomi Köztársaság, mely 1952 július 23-án lerázta a monarhikus igát és Így a modern fejlődés útjára léphetett, 1936-ban a Szovjetunió és a népi demokráciák erkölcsi támogatásával ellen tudott állni Nagy-Britannia, Fran- eiaország és Izrael együttes támadásának. Egyiptom akkori sikere szárnyakat adott az arab nemzeti gondolatnak. Ez év elején a Szíriái Köztársaság Egyiptommal egyesült, megalakítva az Egyesült Arab Köztársaságot. Röviddel azután a dél-arábiai Jemen Is ál­lamszövetségre lépett az Egyesült Arab Köztársasággal, létrehozván az Egyesült Arab Államot. Jordánia és Irak feudális országainak reakciós királyai megpróbáltak ugyan egy ellen-szövetséget alakítani Arab Szövetség néven, azonban alig néhány hónap után ez az állam ma már a múlté. Irakban megdöntötték a királyságot és az új Iraki kormány szoros szövetségre lépett az Egyesült Arab Köztársasággal. Ugyanakkor a kis, félig keresztények lakta arab ál­lamban, Libanonban az arab nacionalizmus lángjai szintén magasra csap­tak és az ország nagyobbik része ma a felkelő hazafiak kezén van. A tőkés nagyhatalmak számára az arab Kelet rendkívül fontossággal bir a terület stratégiai helyzete és óriási kőolajkészlete miatt (a kapitalista világ kőolajkészletének kb. 60 százaléka ezen a területen található, és a ki­aknázás joga a nyugati olajmonepóliumoké), nem volt hajlandó tétlenül nézni az arab népek nemzeti mozgalmainak elsöprő sikereit. Először a diplomáciai kombinációkkal létrehozott Bagdadi Paktummal, — melynek éle a Szovjetunió eUen is irányult — próbálták megosztani az arab világot, Miután Irak, a Bagdadi Paktum egyetlen arab állama és az imperialisták közel-keleti fő támasza, az iraki forradalom első következményeként kilépett a Bagdadi Paktumból, a tőkés hatalmak nyílt Intervencióra szánták el ma­gúkat. így került sor az utolsó héten leplezetlen amerikai beavatkozásra Li­banonban, angol partraszállásra Líbiában és Jordániának angol ejtőernyő­sök által való megszállására. A legkisebb területű állam — melynek egy­úttal a Közép-Keleten legnagyobb az olajtermelése — Kuwait, egyelőre brit védnökség alatt áll és ezért a brit imperialistáknak ott nem kellett beavat­kozni, miután már a helyszínen vannak. Ezek azok a konfliktusok, melyeknek megoldását a világ a Szovjetunió által javasolt csúcsértekezlettől várja. Jelmagyarázat: L USA 6. flotta ten gerészgyalogosainak partraszállása Li­banonban. 2. Az adanai USA légitámaszpont, 3. Légi úton érkezett amerikai csapatok összevonása Törökországban, 4. Ejtőernyős USA-csapatok szállítá­sa Libanonba, 5. Brit tengerészek partraszállása Líbiában, 6. Brit ejtőernyő­sök szállítása Jordániába, 7. Brit csapatösszevonások Cypruson, 8. Brit légi­támaszpontok, 9. A Bagdadt Paktum tagjai.

Next

/
Thumbnails
Contents