Békés Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-19 / 143. szám

2

BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG

1958. június 19., csütörtök

így lesz, mert o pártszervezet helyes utat követ

Ismeretlen Lenin levelet találtak

A bekötőút mentén frissein vágott repcerudasok, sorakoznak. A tábla végében derégi'j érő, immár másodszor kapált kukorica. Odébb ham vaszöld dirmye- tövek sokasága. A földje tiszta, ahogy mondani szokás: a tűt is megtalálni rajta. A központi tanya udvarán is tarka kép fogad. A tiszta ebédlőben az egyik ember még mo6t falatozza a párolgó disznópaprikást. Bicskára öltött kenyerét forgatja a zsíros lében, a másik jókora darab hússal bajlódik, s közben csontot vet a nyelvét öltögető puli elé. A folyosón új zsákok garmada s rajta pirosfestékes monogramul adja tudtul, hogy az az örménykúti Petőfi Tsz vitathatatlan tulajdona és övék a magasba szökkent új, 30 vago- nos gabonaraktár, a szépen gondozott földek, övék, százkilencvenöt tagé az 1500 hold termése és minden zege-zuga.

A kultúrterem előtti lócákon ebédje végzett emberek töltik déli pihenőjüket. A fiatalok kissé távolabb, mókás kedvvel vili áncol ássál áldoznak a pihenőnek, az idősebbek pedig újságok fölé hajolva olvasgatnak. Egy- egy résznél megállnak, elgondolkoznak, majd rövid megjegyzések csúsznak ki a szájakon s a vádirat olvasása közben megelevenedik előttük a kép: 1956 ősze, tele az ellenforradalom tombolása. Az árulás, melyet a párt leple alatt vitt véghez Nagy Imre és csoportja. Az agyakban újra ott zsong Mindszenty földet visszaperlő, zsellérsorsot visszaállító programja. És a parasztajkak újabb vádpontokat sorakoztatnak. Az övékét, hisz nehéz, küzdelmes és sok verítékkel áztatott évek eredményét a- k-arták itt is egycsapásra megsemmisíteni. De nem sikerült. És az élet megy tovább a maga útján. Megy és egyre jobban, szebben, bizalommal-teljesebben ebben a szövetkezetben is. S hogy miért a bizalom, miért az Optimizmus, erre felelgetnek most itt az emberek és válaszaikban, fejtegetéseikben refrénként ismétlődik: a párt, igen elvtárs, a pártszervezet helyes utat követ.

melegedett meg, könnyű most beülni a vanjba”. A pártszervezet azonban éberen figyelt és csendre intette elsősorban a párttagokat. Ma már egyenlő mércével mérnek minden embert és méltó helyet kapott a vezetésben a most belépett volt középparaszt, együtt kelnek kora hajnalban és suhogó faszájuk nyomán rendre dől a lé termést ígérő repce.

Az idei szeszélyes időjárás eléggé próbára teszi a paraszti idegeket s ez alól a Petőfi Tsz tagjai sem kivételek. Várják, egyre várják ők is az áldást hozó esőt, s egynémelyig ember — különösen az újak — mór a korábbi hónapokban nyugtalankodtak: Mi lesz velünk? Éhkoppon maradunk, ha így megy. De nemcsak őket töltötte el aggodalom, hanem a pártszervezet és a tsz vezetőségét is. ök viszont nemcsak aggódtak, hanem cselekedtek is. Az egyik estén, amikor már rég álomra szende- redtek az emberek, a párt vezetősége és a tsz-elnök, Válás- tyán elvtárs gondokba merülten töprengtek, mit, hogyan csináljanak és a közös vita alapján döntöttek: széna temérdek van. Háromezer mázsa takarosán be van kazlazva. A tervben 60 sőre hizlalása szerepel. Állítsunk be kilencvenet. És a csibék? Pénzt mertünk belőle eddig is, mégpedig sokat. A terv szerint 12 ezret nevelünk, de miért ne legyen 16 ezer. A kertészetet is lehet bővíteni, 5 hold dinnyével még megbirkózunk, ha ráfordít! az idő, ebből is jó pénz lesz, s ha már ennyi a takarmányunk, az összes lucerna- és v iröshere- xnagot fogjuk meg. És így lett s közös töprengés alapján határozat, melynek híre végiggyűrűzött a termelőszövetkezeten.

A módosítást párttaggyülésen vitatták meg a kommunistáki Szót kértek, javasoltak és kifejezésre jutott, hogy most, most érvényesül igazán a párt agrártéziseinek valóra váltósa. Ezt vitatták a munkacsapat vezetők értekezletén és így került az immár másodszorra módosított terv a közgyűlés asztalára, mely az 6 gondolatukat fejezte ki és egyhangúlag került elfogadásra. Az övéké volt és ma minden ember a terv meg valósi’ásónak cselekvő részese és szószólója. Ha egy-egy embert megállítunk és a szövetkezet terveiről érdeklődünk, beszél, mondja és olyan jól informált, mintha elnök volna.

Az élet mint mindenütt, itt is meghozza a mindennap gondját. Most az aratás és a cséplés előkészületei kerültek napirendre, s ki más mozgatná ezt, mint a pártszervezet és a tsz igazgatósága. Ezért újabb tanácskozásra dugták össze a napokban a fejüket. A repce beérett, nem várat magára. Ha nappal vágjuk, pereg a szem, szólítsuk éjszakai munkára az embereket, javasolta Petneházi János főag- ronómus, aki egyébként pártvezetőségi tag. Ha a kommunisták kezdik, biztosan követik ő- ket a többiek.;» És kezdték. Megszívlelték a vezetőség határozatát. Most együtt veti vállára a kaszát az éjszaka csendjében a párttitkár Homonnai elvtárs, meg a többiek, idősek és fiatalok, párttagok, pártonkívüliek és a felkelő nap sugarai simogathatják a végtelennek tűnő rendeket.

Az idő gyorsan elszaladt. Az ebédidő rég lejárt. A szusszanó nem ártott, hiszen az éjszakai munkások nem pihentek meg. Kapát, villát fogtak a repcevágás után és tovább dolgoztak. Éjszaka újrak kezdik és vágják töretlen szorgalommal, gyűjtik a forintokat egy akarattal és így lesz ez minden munkánál; így lesz, erre adtak garanciát az emberek, mert náluk a párt- szervezet helyes utat követ.

Deák Gyula

Az SZKP Központi Bizottságának marxizmus—leniinizmus intézetéhez érdekes, eddig ismeretlen Lenin levél érkezett. Az Bkono- micseszkaja Zsizny című lap szerkesztőségéhez, az állami tervbizottsághoz és a Központi Statisztikai Hivatalhoz címzett 1922. április 10-d keltezésű levelet I. (1. Alekszandrov akadémikusnak az özvegye juttatta el az intézethez. A szovjet kormányfő a levélben rámutat arra, hogy a gazdasági értekezletről szóló beszámolókat kevéssé használják fel a gyakorlati munkában és a sajtóban. Vlagyimir Iljics hangsúlyozza, hogy csak az ilyen jellegű beszámolók helyes és rendszeres tanulmányozása révén biztosítható a helyes politikai és gazdasági következtetések levonása.

A levél végén Vlagyimir Iljics aláírása áll. A levélhez csatolva volt egy lap Lenin jegyzetfüzetéből, amelyen az egyik építkezéssel kapcsolatos kérdéseikre hívja fel az Állami Tervbizottság figyelmét.

KÜLFÖLDI HÍREK

Nassier együttműködést ajánlott fel az Egyesült Államoknak a libanoni válság megoldására

A középkeleti hírügynökség „illetékes forrásból” megerősíti az A1 Ahram egyiptomd lap azon értesülését, amely szerint Nasszer elnök májusban Raymond Hare amerikai nagykövetnek felajánlotta az Egyesült Arab Köztársaság közreműködését a libanoni válság megoldáséiban.

Halált kért Sukarno Indonéz elnök három merénylőjére a főügyé»x

Sukarno indonéz köztársasági elnök merénylőinek tárgyalásán kedden a főügyész halálbüntetés kiszabását kérte a négy fővádlott közül Jusuf Ismail és két társára, mint főbűnösökre. Megállapítja a vádirat, hogy a három vádlott kézigránátokat dobott az elnökre és ezzel a cselekedetével kilenc személy halálát, 105 személy sebesülését okozta. A vádirat ismertetése után a bíróság július 8-ra elnapolta a tárgyalást, amikor a vádlottakat és a védelmet hallgatják meg.

A lap hangoztatja, hogy az E- gyesült Államok eddig nem felelt erre a javaslatra, húzta-halasztot- ta a dolgokat, hogy időt nyerjen és rágalomkampányt indíthasson az Egyesült Arab Köztársaság ellen. A

17 halálraítélt

1949. augusztus 17-én Matsuka- wa állomás közelében vasúti baleset történt. Az Egyesült Államok

megszálló hatáságai és a japán kormány ekkor húsz hazafias érzelmű vasúti munkást tartóztatott le. Ezek közül 17-et halálra, vagy hosszú börtönbüntetésre ítéltek. Ettől kezdve a japán nép állhatatosan harcol az áldozatok felmentéséért.

A Japán Kommunista Párt Központi Bizottsága nemrégen tartott ülésén határozatot fogadott el, aí melyben felhívja a pórt tagjait és a demokratikus erőket, hogy a közeljövőben tartandó főtárgyaló- són követeljék a Matsukawa-ügy áldozatainak felmentését.

A munkanélküliek helyzete

az USA-ban

Igen, a pártszervezet az, a- mely segítője, motorja itt Is az élet jobbá, szebbé formálásának. S ha lehet így kifejezni: a szövetkezet barométere. A munkacsapatokban tevékenykedő kommunisták felfigyelnek az emberek jelzéseire, aggodalmaira és ezek nem maradnak pusztába kiáltott szavak, hanem tettekre serkentik a párt és a jó együttműködés révén a ts2 vezetőségét. Tavaly csak 41-en birkóztak, foggal, körömmel, összevetett vállal a temérdek földön. Megállták a sarat, jól zártak, s a télen meg a tavasziban szinte elözönlötték a szövetkezetét az új emberek. Most 195-en vannak, volt középparasztok, volt agrárproletárok vegyesen. És egy ilyen nagyarányú fejlődés nem olyan könnyen zajlik le. Ahány ember, annyi lelkialkat, annyi gondolkodás s bizony mitagadás, eleinte néhány régi tag úgy volt velük, hogy „lassan az agarakkal, még a helyetek sem

, Amerikában egyre kevesebb a derülátó vélemény és mind több a pesszimista nyilatkozat a válságjelenségekkel kapcsolatosan. Ma már szertefoszlottak azok az illúziók, amelyeket egyesek tápláltak:, hogy következik a gazdasági fellendülés. Emlékezetes; hogy maga Eisenhower elnök jelentette be, hogy a gazdasági fellendülés közel van, mert azt két tényező — az olcsó hitel és a hadimegrendelések — fogja biztosítani;

Ennek ellenére az USÁ-ban jelenleg a termelés színvonala állandóan csökkenőben van, az árueladás kilátásai pedig mind a belső, mind pedig a külső piacon egyre rosszabbodnak s a munkanélküliek száma egyre emelkedőbb tendenciát mutat. ^

1957 végén és 1958 elején annak ellenére, hogy fokozott mértékben erőltették a részletre való eladást, sokkal kevesebben vásároltak, mert megélhetésük bizonytalanná vált. A raktárakban eladatlan árucikkek tömegei hevernek. A gyárosok az elmúlt év végén azt remélték, hogy a karácsonyi vásárok során megszabadulnak a felesleges árucikkektől, de csalódtak reményeikben. S a kilátások most egyre rosszabbodnak. Figyelembe kell venni azt, hogy a munkások és alkalmazottak jövedelmének 1 százalékos csökkenése a társadalom vásárlóerejének 2 milliárd dollárral való csökkenését vonja maga utón és ezt z

csökkenést érzékenyen érzik az USA- liói állnak sorban a munkaközvetítő ban; hivataloknál és a munkanélküli segéMár jelenleg is az amerikaiak mii- lyező helyeknél. A szabad" ameiiAz amerikai tőkések így akarják eloszlatni a válságjelenségeket.

kainkat kilakoltatják lakásaikból, a

részletre vásárolt rádiót, televíziót; háztartási cikkeket és a gépkocsit elviszik tőlük. Pedig mindezeket már magukénak hitték, mert rendszeresen kinyögték az esedékes részleteket, de most a munkanélküliség következtében nem tudnak fizetni. Részletfizetés elmulasztása esetében

pedig a részletvásárlási engedményt adó eég úgy szerez érvényt jogainak, hogy elviszi a részletre eladott holmikat.

Amerikában a 67 millió foglalkoztatott közül a munkanélküli biztosítáa csupán 43 millió embert, azaz kétharmadrészt ölel fel. (A mezőgazdasági munkások, háztartási alkalmazottak és a négy munkásnál kevesebbet foglalkoztató üzemek munkásai nincsenek biztosítva.)

A munkanélküliek sorsa sem rózsás! Több heti várakozás után kapja csak meg az elbocsátott munkás a segélyt, amely korábbi munkabére arányában — államonként változó. Általában a munkanélküli segélyt heti összege csupán 40—50 százalékban fedezi a család legszükségesebb kiadásait. Amerikában a munkáscsalád legnagyobb kiadását a házbér teszi ki. Ezért elsősorban az élelmezésen kell takarékoskodni s minden más kiadásról le kell mondani a munkanélkülieknek. Az egyedülálló munkanélküliek számára egyes helyeken fáóllították a leveskonyhákat, de csak azok vehetik Igénybe, akik már nem kapnak munkanélküli segélyt.

Ilyen a helyzet a maga nyers valóságában és az amerikai munkások többsége attól retteg, hogy a helyzet

még súlyosbodni fog.- kJ -