Békés Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-15 / 140. szám
IM*. június 15.. vasáru** BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Hatszázezer a forint sikkasztás, csalás, okiratkanisitás megyei ÉlSatferpImi Vállalatnál Vonaton, utcán, hivatalokban és a határban egyaránt hetek óta foglsúkoztatja a megye lakosságát a Békés megyei Á!!atí'orgai;mi Vállalatnál elkövetett nagyarányú sikkasztás, csalás, okirathamisítás. Húszán voltak, akik gálád módon becsapták, megkárosították a vállalatot és a vállalattal kapcsolatba lépő embereket. Az Állatforgalmi Vállalat évenként mintegy 500 millió forint forgalmat bonyolít le. Persze a nagyarányú állatfelvásárlások lebonyolítását más vállalatok segítségével közösen bonyolítják le: a földművesszövetkezetekkel, a mezőgazdasági terményeket értékesítő szövetkezeti központtal, stb. Külonöíen a földművesszövetke- zetekkel van meg a vállalat szoros együttműködése, melynek közvetlen segítségével bonyolította le a Békés megyei Állatíosgalml Vállalat a nagymennyiségű takarmány- és állatíelvásárlást. Takarmány! elvásárlás — okirathamisítással • A M agy arfoámhegy esi Földmű- i&szövelkezetnél a közellátás ve- j szélyeztetéséért büntetett előéletű Galisz Pál volt megbízva a szálastakarmány felvásárlással és ál- j landó összeköttetésben állt Fodor i Józseffel, az Állatforgalmi Válla- j lat medgyesegyházi központi hizlaló telep vezetőjével. Fodorhoz sűrűn kijárt Csomós István, a vállalat központjának takarmányelőadója ellenőrzés végett. Hogy milyen „alapos" ellenőrzéseket csinált Csomós, az mindjárt kiderül. Galisz Pál, Fodor József és Csomós Pál 1956 júniusában közösen elhatározták: fiktív takarmány eladásokat feltüntető hamis felvásárlási jegyek alapján nagyobb összegű pénzre tesznek szert, amit egymás között aztán „testvérie» :n’‘ szétosztanak. Abból indultak i, hogy a medgyesegyházi központi hizlaló telepen szálastakar- mány-többlet van. Ez abból adódott, hogy gyakran szemre, sacco- lásra vásárolták a takarmányt, s az eladókat becsapva többletük k-tt. Az így mutatkozó többletet pedig úgy tüntették el — persze saját javukra —, hogy a többlet- takarmány értékét hamisítóit felvásárlás! jegyekre vezették rá. Később már annyira belejöttek a ■csalásba, hogy figyelmen kívül hagyták, van-e többletük és egymás után állították ki a hamisított felvásáriási jegyeket s szedték fel rá a vállalattól a nehéz ezreseket, amit maguk között a legjobb egyetértésben szét is osztottak. 1956. júniusától 1957 végéig több száz mázsa törekpolyva, hereszéna, alomszalma és takar- mányszalma árát számolták el a vállalatnak hamisított felvásárlási Jegyeken, létező és nem létező medgyesegyházi lakosok nevére. Vagyis 185 rendbeli csalást követtek el és ezzel a Medgyesegyházi Földművesszövetkezetnek, s az Állatforgalmi Vállalatnak 332 ezer 798 forint kárt okoztak. Az eladók egy részét úgy csapták be, hogy átlagban vásárolták a takarmányt, azonban a vállalatnak a beszállításkor csak a mérlegelés alapján a mindenkori súlynak megfelelő összeget számlázták. Vagyis az eladóikkal olyan felvásárlási jegyeket Írattak alá, melyekre az összeg nem volt feltüntetve és csak később írták ők be azt a sülymennyiséget, amit jónak láttak. Cselekményük elkövetésébe bevonták Nacsa Istvánt is, a medgyesegyházi központi hizlaló brigádvezetőjét. így nemcsak hallgatott Nacsa, hanem vállalkozott több hamis felvásárlási jegy aláírására is — hiszen ő is részesült a „jövedelemből". A Nacsa Istvánnal most már négy tagúra szaporodott társaság annyira hozzászokott az okirathamisításához, hogy a központi hizlaló telepre több száz mázsa be nem szállított takarmányt is elszámoltak a vállalatnál. Hogy személyenként és összességében mennyi pénzt tulajdonítottak el, azt nem lehet megállapítani. „Jószántából” Galisz Pál 80 ezer, Fodor József 45 ezer és 400, Csomós István 61 ezer, Nacsa István pedig 7 ezer forintot ismer el. Ez persze még a felét sem teszi ki az okirathamisítáesal elkövetett csalásnak. Hisz Galisz Pál, a Medgyesegyházi Föl d m ü vesszővé (kezet takarmányfelvásárlójának több, mint 1700 mázsa szálastakarmány hiánya „ugrott” ki, ami 65 ezer 400 forint összeget jelent. Fodor Józsefnek, a medgyesegyházi központi hizlaló telep volt vezetőjének. 1200 mázsa szálastakarmány- hiánya lett, ami 60 000 forint értéket képvisel. Tehát a hiányzó takarmányok értéke meghaladja a 324 000 forintot. De a hiányt pontosan a vállalat sem tudja kimutatni, mivel a felméréseket o- lyan emberekre bízták, akik részesei a bűnszövetkezetnek. Persze Boros Pál, a vállalat a- nyaggazdálkodési és beruházási osztályvezetője is tudott a sikkasztás minden részletéiről, azonban némán hallgatott. Ez érthető is, hisz Csomós István terv-statisztika vezető 1956. nyarán több alkalommal mintegy 23 000 forintot csúsztatott a markába^ hogy fogja be a száját. Boros a könnyen jött pénzért kellőképpen hallgatott is. Kukoricaszár-felvásár- lás, fuvarelszámolás busás haszonnal Galisz, a Medgyesegyházi Földművesszövetkezet szálastakar- mányfelvásárlója kukoricaszárat is vásárolt. A múlt novemberben S. Nagy Alfréddel, az Állatforgalmi Vállalat szálastakarmány előadójával ügyesen szövetkezve 15 fiktív felvásáriási jegyet állítottak ki. A kukorlcaszár mennyiségéről az átvételi elismervényt S. Nagy Alfréd írta alá. Persze a felvásárlási jegyekre most is légből kapott neveket írtak. Ezzel több, mint 12 653 forintot tulajdonítottak el, melyen Galisz és S. Nagy lelkibarát módra megosztoztak. A fuvardíjak elszámolásánál is megtalálták a panamázás lehetőségeit. A medgyesegyházi községi tanácsnál nem létező fuvardíjakat is igazoltatott Galisz, melyben részt vett Fodor és Csomós is. A Galisz és Fodor által 19 esetben kiállított hamis fuvarelszámolással csaknem 54 000 forintot vágtak zsebre. Újabb „vezérek" a bűnszövetkezetben De a csalás, az Okirathamisítás, a nép vagyonának herdálása tovább gyűrűzik. Űj „tagok" sorakoznak a közös vagyon tépázásá- ra. Fekete Miklós hamis adatszolgáltatásért büntetett előéletű, az Állatforgalmi Vállalat számviteli osztályának vezetője, a vitézi várományos Mádai Miklós, a vállalat föagronómusa és Madarász Oszkár elszámolása csoportvezető — valamennyien vezető, irányító, ellenőrző „kiválóságok", „márkás” személyiségek — összebeszélve elhatározták, olyan pénzkiutalásokat csinálnak, melyek esetéiben tényleges állat felvásárlás nem történik s a kifizetésre kerülő ellenértéket saját céljaikra fordítják. Ezt a következőképpen, csinálták. Madarász és Mádai megadták ismerőseik címét Fekete Miklósnak. Fekete postán feladta a meghatározott összegeket és ismerőseiktől átvették a 3-tól 7000 foimtig terjedő összegeket, utána megosztoztak rajta. Fekete Miklós persze — igen ravasz módon a nem számlázott szállítások számlájára különböző felfelé kerekítésekkel, igazításokkal számolta el. Fekete 12 esetben ismételte ezt a műveletet. 1953-ban Madarász Oszkár és Mádai Miklós a vállalattól való távozása után Fekete Csomóssal folytatta tovább a társadalmi tulajdon herdálást. (Egyébként Mádai Miklós volt az ellenforradalmi munkástanács elnöke a vállalatnál.) Ettől kezdve Csomós István, Fodor József és Nacsa István szerzett ismerősöket, akikkel előzetesen megbeszélték, hogy címükre a vállalattól pénz érkezik és vegyék át, mert az a vállalaté — ok majd elmennek érte. A kiutalást továbbra is Fekete Miklós intézte. Ily módon 1953. áprilisától 1957. december végéig békéscsabai, gyulai, sarkad), csorvási, nagyszénása, orosházi, medgyesegyházi, medgyesbodzási. kunágo- tai, magyarbánhegyesá, puszta- ottlakai és gyulavári ismerőseik címére — persze saját részükre — csaknem 158 000 forintot küldtek ki a vállalat kasszájából. E köny- nyen jött pénzből Fekete Miklós 80 000, Csomós István 40 000, Mádai Miklós 9000, Galisz Pál 3800, Fodor József 3420, Madarász Oszkár 3000 forintot vágott zsebre. Nem létező emberek részére kiállított számlák Az okirathamisítással elkövetett csalás tovább terjedt, 1957 májusában Csomós István javaslatára Frank Sándor, a -magyar bánhegyesi ciroktelep vezetője és Nacsa István brigádvezető között újabb megállapodás jött létre. Elhatározták: olyan mérlegelési és elszámolási jegyeket állítanak ki, melyre a szálastakarmányt ténylegesen nem vásárolják meg, csak a pénzt teszik zsebre. Ebbe a cselekménybe bevonták Varga Józsefet is, a ciroktelep adminisztrátorát. így a hamis mérlegelések és elszámolási jegyek alapján, nagybánhegyesi, kunágotai emberek nevére Frank Sándor 19 rendbeli és csaknem 39 ezer forint értékben, Varga József 14 rendbeli és csaknem 24 ezer forint értékben károsította meg a közös vagyont. Ebből Frank és Nacsa 6—6 ezer forintot, Csomós 8 ezer, Varga pedig 5700 forintot kapott. Az Állatforgalmi Vállalat kaszaperi telepéről, Takács Erzsébet akkori telepvezető közreműködésével az ellenforradalom u- tán közvetlenül Mádai Miklós megbízta Fekete József célgazdasági éjjeliőrt, hogy magánszemélyektől vásároljon kukoricát. Fekete vett is 20 mázsát, de ezenkívül Bartha Lászlótól, a célgazdaság brigádvezetőjétől két zsák kukoricadarát elvitt a vállalat tulajdonából. 1957 decemberében, mivel Fekete már nem tudott Má- daival magánszemélyektől kukoricát vásárolni, megegyezett Bar- thával, Nacsával és Takács Erzsébettel, hogy Mádai 6 ezer forintját szétosztják maguk között és majd a vállalat tulajdonából kiadják a 20 mázsa kukoricát, év végén a többletből. De a magyar- bánhegyesi telepről nem tudták kiadni. így Takács Erzsébet telefonon beszélte meg Fodor Józseffel, a medgyesegyházi telep vezetőjével a Mádai 20 mázsa kukorica kiadását — persze a vállalatéból. A kukoricapanama több e- setben is megismétlődött* Takács Erzsébet 1957 februárjában — mint a kaszaperi központi hizlaló telep vezetője — megbeszélte a kétszeresen büntetett előéletű Lukovszki Józseffel, a telep akkori alkalmazottjával, hogy a többletként mutatkozó 10 mázsa korpát adják el. (Lukovszki most a kaszaperi Aranykalász Tsz elnöke.) Lukovszki — az újsütetű bűnszövetkezet tagja —el is adta a medgyesegyházi piacon, s a 2300 forint eladási árból Lukovszki 300 forintot, Takács Erzsébet pedig 2000 forintot vágott zsebre. Később persze Takács Erzsébet észrevette, hogy a 10 mázsa korpa hiányzik. Ezért kénytelen volt 5 mázsa kukoricát venni Lukovsz- kitól. A másik öt mázsáról pedig Nacsa és Bartha közrejátszásával fiktiv jegyzőkönyvet készítettek a magyarbánhegyesi célg^zdasás rovására. Takács Erzsébet és Lukovszki fiktív átvételi elismervényekkel meg nem történt szálastakarmány vásárlás címen csaknem 23 ezer forinttal károsították meg a vállalatot — 11 rendbeli magánokirat hamisítással. Trágyával is üzérkedtek A magyarbánhegyesi telbisz- majori célgazdaságot a 150 holdas földbirtokos fia, Gorondi József irányítja 1957 januárjától, Mos- kcvicz Györgyné pedig adminisztrátor. Elhatározták, hogy a felgyülemlett trágyát 1.65 forintos mázsánkénti áron eladják. Gorondi és Moekoviczné először 3200 forint értékű trágyát adott el, melynek az árával nem számoltak el a vállalatnak. 1957 januárjában Koltai Jánosné kisteleki lakos trágyát igényelt. Frank Sándor magyarbánhegyesi ciroktelepvezető javaslatára Nacsa István brigádvezető és Gorondi József három vagon trágyát le is szállítottak, melyért Koltainé 100 l;ter borral fizetett, amit a társaság egvmás között szétosztott. Félik Mátyás volt magyarbánhegyesi állomásvezető — akit a megyei bíróság ebben az évben izLibára darabonként kacsára darabonként gatásért 11 hónapra ítélt — Í9 kapcsolatba lépett a telbiszi céh gazdasággal és 9,80 forintos mé* zsánkéntl áron szállított a Kees» kémét melletti Katona-telep zöld* ségeseinek trágyát, A busás jövedelmen Peták, Gorondi és Bar* tha közösen osztozkodtak. Peták ilyen módon 1® vagon trágyát szállított és adott el árdrágítással! Mázán Pál; a Medgyesegyházi Földművesszövetkezet ’mágve* zetője volt; Feladata lett volt!a e szálastakarmányok felvásárlásán nak az ellenőrzése 19; Nem érzett felelősséget feladatának ellátásé-' ért: Mert ha becsületesen dolgozik, akkor Csomós István és társai nem okozhattak volna 600 e® zer forint kárt a földművesszöveí® kezelnek és az Állatforgaliri Vállalatnak! Mázán Pálnak feltűnt ugyan Galisz Pál és Fodor József nagyvonalú költekezése, azonban ennek ellenére sem tartott ellenőrzést —noha ez hivatali, kötelessége lett volna. De hasonlóan elmulasztotta az ellenőrzést Andó Gábor is, aki 1953-tól ügyvezetője volt a Medgyesegyházi Földmű- vesszövetkezetnefc: Nem ellenőrizte Mázán Pál üzemágvezetőt, A sikkasztásoknak, a csalásoknak így ő is okozója lett* A nagyarányú sikkasztást Csomósék is kénytelenek beismerni, amit a lefoglalt bűnjelek, okiratok, a könyvszakértői vizsgálat és a több, mint 1000 kihallgatott tanú bizonyítja. Szabjon ki a bíróság példás ítéletet a népvagyon fosztogatóira Az utóbbi hetekben sokat foglalkoznak az egyszerű emberek megyénkben az egymást követő sikkasztásokkal. Jogos a besszan- kodásuk. Mind többen követelik, hogy a bíróságok foganatosítsanak a népvagyon fosztogatóival szemben súlyosabb büntetést, péidá- sabb felelősségre vonást, mely dó] valóban tanulnak mások is. Ügy véljük, ez a bűnügy olyan, hogy a legsúlyosabb büntetéstől sem szabad visszariadni egyik-másik vádlott esetében. A súlyos bűncselekmények o- kozója az is, hogy az illetékes minisztérium ellenőrzési főosztálya sem ellenőrzött megfelelő körültekintéssel, és felelősök azok is, a- kik észrevették a nagylábon- é lést, de megjátszva a jó fiú szerepét, némán hallgattak. 25 forint, 7 forint ELŐLEGET AD A HELYI FÖLDMŰ VESSZÖVETKEZET, Baikus Imre Pénze is lesz, libája is, kacsája is maradi Kössön toliértékesítési szerződési I kétszeri vagy háromszori tépésre.
