Békés Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-12 / 137. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 1958. június 18., csütörtök Tanácsaink már az első lépést megtették, de ezen az úton nem állhatunk meg Az ellenforradalom megyénkben is kihasználta azokat a hibás módszereket, melyek­kel korábban dolgoztunk és ezért sikerült ideig-óráig a lakosság egy részét a tanácsokkal szembeállítania. Feladatunk volt tehát, hogy tanácsaink megerősítésével egyidőben javítsuk a munkastílust, növeljük a tanácsok befolyását a tömegekre, s elérjük, hogy a lakosság mi­nél nagyobb része bekapcsolódjon az állami szervek tevékenységébe, figyelemmel kísérje azok munkáját, ellenőrizze és segítse azt. Ä tanácsok iömegkapcso- latának erősítéséhez kedvező feltételeket terem­tett a párt helyes politikája, a kormány különböző intézkedé­sei s az, hogy a megváltozott helyzet következtében a taná­csoknak módjuk és lehetőségük Volt behatóbban foglalkozni a la- kósságot közvetlenül érintő és ér­deklő problémákkal. Meg kell állapítanunk azon­ban, hogy tanácsaink nem min­den esetben éltek ezekkel a lehe­tőségekkel. A politikai, gazdasági és kulturális feladataink végre­hajtása során tanácsaink község­politikai munkája nem javult ki­elégítően, s tömegkapcsolatuk nem szélesedett megfelelően. En­nek oka elősorban az volt, hogy mind az alsó, mind a felső tanács­szervekben dolgozó vezetőink egy rész® az elmúlt év során nem élt megfelelően az új helyzet ad­ta lehetőségekkel. Nem igyekez­tek új módszereket meghonosíta­ni munkájukban és sok esetben-a régi, adminisztratív módszerekkel igyekeztek megoldani a feladato­kat. Énnek következtében — bár sok helyen helyes kezdeményezéseket tapasztaltunk — a tanácstagok aktivitása nem javult megfelelő mértékben, így a lakosság mozgó­sítása, bekapcsolása a községppli- tikai feladatok végrehajtásába gyenge képet mutatott. . Az 1958. évi községfejlesztési tervek készítése során azonban tanácsaink végrehatjó bizottságai már számos jó módszert alkal­maztak, Az 1958. évi 7. számú tvr. alapján megszerveztük, hogy valamennyi városban és község­ben a múlt évben elkészített köz­ségfejlesztési terveket a törvény- erejű rendelet lehetőségeinek fel- használásával dolgozzák át. Mód­szerként javasoltuk: a tanácsta­gok a választókerületekben kisgyűléseken vitassák meg a lakossággal, hogy a végre­hajtó bizottság mit javasol beil­leszteni a községfejlesztési ter­vekbe és kérjék ki a lakosság vé­leményét a további községfejlesz­tési feladatokra vonatkozóan. Ezt a munkát megyénkben is megkezdtük, amihez nagy lendü­letet adott a tanácsfnukcionáriu- sok országos értekezlete, mely is­mételten aláhúzta, hogy a lakosság anyagilag és önkéntes társadalmi mun« kával kész segíteni a tanácsot, részt vesz községének feljeszté- sében, ha a tanács megfelelően, a párt politikájának szellemében a lakosság mindennapi szükségle­teinek kielégítését tartja szem e- lőtt. Éppen ezért az országos érte­kezlet anyagának ismertetése so­rán különös gondot forditottunk a községpolitikai kérdésekre és központi feladatává igyekeztünk tenni valamennyi városi és köz­ségi tanácsnak, hogy az 1958. évi községfejlesztési terveket és a községfejlesztési hozzájárulás mértékét a lakosság javaslatainak figyelembe vételével állapítsák meg. Tanácsaink túlnyomó többsége így is cselekedett és munkájuk nyomán jó eredmények jelentkez­tek. Tanácsaink községpolitikai munkáia márciusban—áprilisban igen sokat javult és a tanácstagok részéről szinte soha nem tapasz­talható aktivitás mutatkozott. A megyében 2456 kisgyűlést tartot­tak, több, mint 42 ezer dolgozó részvételével. A kisgyűléseken mintegy 3000 javaslat hangzottéi különböző községfejlesztési kér­désekről és a lakosság sok koráb­bi sérelmének megoldására vo­natkozóan. A javaslatok igen vál­tozatosak voltak, és egy-egy köz­ség igen sok problémáját felölel­ték. Utak, kutak létesítésére, vil­lanyhálózat bővítésére, kultúrház építésére, járdák létesítésére, is­kolák bővítésére, parkosításra, u- tak fásítására, külterületi vízte­lenítésekre, piacok rendezésére és hasonló feladatokra vonatkoztak. A javaslatok mint azt mutatták, hogy a lakosság ténylegesen sa­játjának érzi községe fejlesztésé­nek ügyét, szívesen és készséggel segít javaslataival, kezdeménye­zéseivel a régebben húzódó, vagy újszerűként jelentkező problémák megoldásánál. Hogyan jelentkezik ez az aktivitás, a munkastílus javulása a számok tükré­ben Az 1958. évi községfejlesztési vo­lumen 140 százalékkal nagyobb, mint az 1957. évben tervezett. Az 1957. évi tényleges bevételhez vi­szonyítva több, mint 20 millió fo­rinttal növekedtek az 1958-ra ter­vezett bevételek. Az emelkedésé­ből adódóan növekedik a felada­tok értéknagysága, s így az ez évi előirányzott feladatok értéke 41.5 millió, ami 276 százalékos e- melkedést jelent. A tanácstagok jobb munkáját és a lakosság segítőkészségét tükrözi a társadalmi munka szer­vezésénél tapasztalható eredmény is. 1957. évben 627 ezer forint volt a társadalmi munka mérté­ke, az idén 1 602 000 forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel az emberek. Ugyanakkor a helyi anyagok előirányzata mintegy 1 300 000 forinttal nagyobb, myit az 1957. évben felhasznált helyi anyag értéke. A lakosság által javasolt, elfo­gadott és a tanácsülések által megállapított községfejlesztési hozzájárulás mértéke megyei szinten 8 százalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítva, s ez a különbség mintegy 10 millió fo­rintnak felel meg. A tanácsfunkcianáriusok or­szágos értekezlete után rövid idő alatt megmutatkoztak az eredmé­nyek. Helytelen volna azonban, ha azokat a körülményeket, hi­bákat, melyekre Apró Antal elv­társ beszámolójában rámutatott, nem használnánk fel a tanácsi munka állandó, folyamatos javí­tására. A beszámoló helyes fel­dolgozása alapos lehetőségeket ad a hibák megszüntetéséhez. Az országos értekezlet után ta­nácstagjaink, az apparátus dolgo­zói a Hazafias Népfront vezetői­vel megyei, járási, városi és köz­ségi értekezleteken vitatták meg az országos tanácskozás anyagát. Ezeken az értekezleteken igen sok javaslat hangzott el a tanácsülések munkájá­nak megjavítására, a tanácstagok bevonására a kü­lönböző feladatok végzésébe. Több helyen kifogásolták a tanácsülések napirendi pontjainak megválasz­tását és javasloták, hogy a végre­hajtó bizottság határozza meg munkatervében a negyedévben sorrakerülő községi tanácsülések napirendi pontjait, azonban ezt ne a már összehívott, hanem az elő­ző tanácsülésen jelentsék be. így a tanácsülésnek módja lesz azokon változtatni és a végrehajtó bizott­ság a megváltoztatott napirendi pontot megfelelően elő tudja ké­szíteni. Általános tapasztalat volt, hogy a tanács hatáskörét mindenütt szélesíteni kívánják, Mezőhegye­sen javasolták, hogy a községi ta­nács dolgozóinak kinevezését vi­tassa meg a tanácsülés is, s csak annak véleménye alapján eszkö­zölje a végrehajtó bizottság a ki­nevezést. Sok helyen kifogásolták, hogy a végrehajtó bizottságok a tanácsta­gokat nem tájékoztatják rendsze­resen a felsőbb szervek intézkedé­seiről, a kormányrendelkezésekről, a vb. határozatairól, vagy intéz­kedésedről, így a tanácstagok nagy része tájékozatlan, nem tud meg­felelő felvilágosítást adni a ta­nácsért hozzá forduló dolgozók­nak. Az értekezlet alapján a munka­tervek a megye területén elkészül­tek és több járásban jóvá is hagy­ták ezeket. A kezdeti lépéseket már megtették tanácsaink, s ha az -út felfelé íveb csak fokozódhat tanácstagjaink, s általuk a lakos­ság nagy tömegének cselekvő részvétele a közügyek intézésében. Arany Tóth Lajos, a Békés megyei Tanács VB elnöke. A Francia Koimnnnista Párt Központi Bizottságának határozata A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága hétfőn és kedden a Párizs melletti Ivry- ben ülést tartott. A Központi Bizottság tanulmányozta a de Gaulle hatalomra kerülésével előállt új helyzetet és e helyzet­ből a pártra, a mukásosztályra, a népre háruló feladatokat. A határozat többi közt megállapít­ja: „De Gaullet összeesküvés juttatta hatalomra, összeeskü­vés adta meg az eszközöket ar­ra, hogy törvényeket hozzon, al­kotmányt csináljon. Hatalma mögött a fasizmus fenyegetése rajzolódik ki. Az a katonai és gyarmatosító csoport, amelyre de Gaulle támaszkodik, megpró­bálja egész Franciaországra ki­terjeszteni az állítólagos közüdv- bizottságokkal a fasiszta párto­kat jellemző önkényt, a feljelen­tési rendszert és az erőszakot. Megállapítja, az algíri háború Franciaország számára csak sze­rencsétlenséggel végződhet. De Gaulle a háború súlyosbításá­nak, a háború egész Észak-Af- rikára való kiterjesztésének út­ján indult el. A diktatúra kormányát a nagytőke, a gyarmatosítók, a mi- litarizmus és a reakció támogat­ja. A személyi hatalomhoz fo­lyamodásuk nem erejük, hanem gyengeségük bizonyítéka lenne. Nem tudván többé politikájukat a hagyományos parlamenti deí* mokrácia módszereivel kierő- sza.kolnl, félredobják a népkép- visdeten alapuló köztársaságot, „erős államot’* követelnek, pa- ranesuralml rendszert, amely a tömegekre kényszer és demagó­gia révén erőszakolja rá politi­káját. De Gaulle alkotmányre­formjának csak ez a célja. Fran­ciaország bajainak oka nem a demokrácia, nem a parlamenti rendszer, hanem éppen ellenke­zőleg, a népképviselti rendszer elveinek és a választók akaratá­nak kommunistaellene sségbof fakadó állandó megsértése. A kommunistaellenesség és a kül­földi imperializmus követelései­nek való szolgai alávetettség megakadáyozza a munkásosz­tályt abban, hogy jogait páriá­mén: i- és^ hormánysíkon gya­korolhassa. Hatmillió francia szavazatának számbavételét el­utasítani, választottaikat kizárj az alkotmányos intézményekben való részvételből: ez annyit je­lent, mint meghamisítani a de­mokrácia működését, felbom­lasztani a köztársasági erőket és behódolni a reakciónak Óriási a jobboldali szocialista vezetők, különösen Guy Mollet felelős­sége. Az a tény, hogy elutasítot­ták a munkásosztályra támasz­kodást, a kommunista párttal való szövetséget, 1956. február 6-án a túlzó gyarmatosítók előtti fegyverletételre és az 1958. jú­nius 1-i árulásra vezetett. Hangsúlyozza a határozat: nem a fasizmus és a kommuniz­mus között, hanem a reakcióra és a militarizmusra támaszko­dó, fasizmusra vezető személyi diktatúra és egy olyan demok­ratikus rendszer között kell vá­lasztani, amely a franciák több­sége követelte politikát kívánja folytatni. A szocializmus országainak életéből Kínában rekordtermés várható A Kínai Népköztársaság mezőgazdasági miniszterének helyetie- se kijelentette, hogy ha a következő hónap során nem következik be valamilyen komoly elemi csapás, úgy a kínai parasztok az idén rekordtermést takarítanak be. Eben az évben 35 millió 800 ezer hektárnyi területről takarítják be a termést. Ebből körülbelül 20 millió hektár az őszi búza. A többi területen repcét, borsót, burgonyát, batátát és más növényeket termelnek. Szigorú törvény a huligánok ellen A lengyel szejm szigorú törvényt fogadott el a garázda bűn­cselekmények ellen. A törvény szerint a garázda bűncselekmények elkövetőivel szemben a bíróság általában soha sem fogja alkalmaz­ni a büntetés feltételes felfüggesztését. A garázda bűncselekmé­nyekre kiszabott büntetés alsó határát hat hónapi börtönre emelték fel, bizonyos meghatározott garázda bűncselekményeknél pedig egy évre. Magasabb büntetést rónak ki ezentúl a mások egészségét és életét veszélyeztető bűncselekményekre. Aki hatósági közeget tá­mad meg, öt évi börtönnel bűnhődik. A törvény felhatalmazza a bíróságokat, hogy a garázda bűncse­lekményben hozott jogerős ítéletet a huligán költségére közzétegyék a sajtóban, vagy más módon. Szovjet mozdonyvezető hőstette Az ukrajnai köztársasági munkásújság hirt ad egy szovjet segéd- mozdonyvezető bátor cselekedetéről, aki élete kockáztatásával meg­mentett egy kisgyereket. G. Latinszkij, a Szovjetunió délnyugati va­sútvonalai kazatyini fűtőházának segédgépésze a robogó mozdony előtt néhány méternyire egy sínen ülő kisgyereket vett észre. A mozdonyt már nem lehetett megállítani. A kisgyermek a moz­dony sziréna jelzése után is nyugodtan ült a sínen. Latinszkij ekkor haláltmegvető bátorsággal a mozdony első ütközőjéig kúszott és ki­nyújtott kezével szinte a kerekek alól kapta el a kisgyereket. Fel­emelni már nem bírta, s ezért egész testével baloldalra vetette ma­gát. A gyermekkel együtt lehempergett a magas töltésről. A moz­dony pár méternyi futás után megállt. A mozdonyvezető kiugrott a mozdonyból. Latinszkij ekkor már talpra állt magához ölelve a megmentett gyermeket. Szoboljev: „Libanon panasza teljesen alaptalan és azt el kell utasítani!44 A Biztonsági Tanács kedd délutáni ülése A Biztonsági Tanács kedden délután folytatta ülését, hogy megvitassa az Egyesült Arab Köztársaság ellen emelt libano­ni vádakat. Mint már jelentet­tük, Omar Lutfi, az Egyesült Arab Köztársaság küldötte szó­lalt fel. Visszautasította Liba­nonnak azt a vádját, hogy az Egyesült Arab Köztársaság be­avatkozott Libanon belügyeibe. Malik libanoni külügyminiszter bejelentette, hogy másfél órá­val az ülés előtt telefonon be­szélt Beiruttal és arról érte­sült, „a helyzet komolyabbá vált”. Egyre komolyabb a fegyveres beszivárgás Libanon­ba. Jarring svéd küldött java­solta, az ENSZ küldjön hala­déktalanul megfigyelő csopor­tot Libanonba. Szoboljev szov­jet megbízott kijelentette: „Li­banon panasza teljesen alapta­lan, és el kell utasítani. Nyuga­ti beavatkozás veszélye fenye­geti Libanont, méghozzá igen súlyosan, nem oedig valamiféle beavatkozás az Egyesült Arab Köztársaság részéről.”

Next

/
Thumbnails
Contents