Békés Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-12 / 137. szám

1957. június 12., csütörtök

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG

3

Megkezdik az aratást megyénkben a iövö héten

Megyénkben is sárgul már az őszi árpa. A gyomai járásban, az ecsegfalvi Alkotmány Tsz-ben, a (1 évaványai és a gyomai termelő- szövetkezetekben, valamint a gépállomásokon nagyban készülnek az aratásra, amelyet előreláthatólag a jövő hét szerdáján, vagy csütörtökjén kezdenek meg. őszi árpából az idén megyei átlagot véve, kb. kilenc mázsás, közepes tér- més várható, Juhász Józsefnek, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya főmezőgazdászának előzetes becslése szerint.

Szerdán kiadósnak ígérkező esőzés kezdődött a megyében. Ameny- nyiben az időjárás megfelelő lesz, s végezhetik a talajmunkát, akkor őszi árpa után a takarmány pótlására mintegy négyezer holdon rövid tenyészidejű kukoricát vetnek szemtermésre a termelőszövetkezetek.

Ipari híradónk

Az Építők Napjára készülődnek

A Békés megyei Tatarozó és Építő Vállalat dolgozói már javában készülődnek az idei Építők Napjára.

A lökösházi iskola építkezésénél dolgozó munkások az ünnep tiszteletére versenyre hívták ki a kétsopronyi és a körösújfalui építkezés dolgozóit, hogy a munkálatokat határidő előtt befejezik. A lőkösháziak a maguk részéről vállalták, hogy j5nius 30-ára elkészülnek a kőműves munkával az épületet átadják a festőknek. A versenyfelhívást a többi munkehelyen is elfogadták, s így minden remény megvan ahhoz, hogy az iskolákat a tanév kezdetére átadhatják a tanulóknak.

A vállalat dolgozói szombaton társadalmi munkával a szabadkígyós! parkban felépítik a színpadot, ahol vasárnap, az Építők Napján egésznapos szórakozás várja a megye építőmunkásait.

Nyolc téglavágó automatát gyártottak Jugoszláviának

A Békés megyei Téglagyári Egyesülés központi műhelyében az ország sok téglagyárának, sót exportra is gyártanak téglavágó automatát. Az idén márciusban egy Ilyen gépet készítettek albán megrendelésre. Azóta újabb külf öldi megrendelést kaptak, többek között Jugoszláviától is. Tegnap, szerdán a Jugoszláviának gyártott nyole téglavágó automata elkészült, s a gépeket rövidesen rendeltetési helyükre szállítják.

A munkában különösen kitűnt a központi műhely dolgozói közül Máté András szerelő, az „Építőipar kiváló dolgozója", aki sokat tett azért, hogy az export megerendelésnek időben eleget tehessenek.

Nehéz a lakosság zoldségellátása, de a termelők sokat segíthetnek

»

Az idén az évszázad legkedve- lílenebb időjárási körülményei sújtották a zöldségtermelőket, a szövetkezeti kereskedelmet és természetesen a lakosságot is. A XX. században a meteorológiai feljegyzések tanúsága szerint még sohasem volt olyan hideg, száraz, csapadékszegény április, mint az idén. Ez az időjárás a lehető legkedvezőtlenebb volt a palán tanerőiéire és zöldségfélék vetésére. A tavaszba húzódó tél után augusztusi kánikula tört be és hetekig tartotta magát. Semmiféle agrotechnikai eljárás itt nem hozhatott segítséget, a korai zöldségfélék szédületes gyorsasággal kezdtek érni, sőt túlérni és elsárgulni. Ezzel párhuzamosan a kártevők elképesztő mennyiségben léptek pi. a korai és a későbbi zöldségfélék érési ideje egybeesett, a különböző cikkek szezonideje felére, negyedére csökkent. Htrtelenében az egyébként erősnek nem mondható zöldségtermelés egyszerre jelentkezett a piacokon, bizonyos cikkekből olyan torlódás állt elő, amelynek levezetésére képtelen volt a felvásárlás, de az eladó kereskedelem is.

A bajbajutott cikkek közé tartozik a saláta

A szövetkezeti kereskedelem maximális árutérítést produkált salátából. Nyolc-kilencszázezer fej salátát hozott naponta forgalomba Budapesten és néhány nagyobb ipari városban. Szinte a kétszeresét annak, amit bármely megelőző évben. Mégis mintegy tízmillió fej saláta magzott fel a termelőknél a hirtelen kánikula miatt. De ez a szám csak becslés, ennél minden valószínűség szerint jóval több saláta vált értékesíthe- tetlenné, jóllehet ez a mennyiség hetekre meghosszabbította volna a saláta szezont. így azonban az értékesíthetetlen salátamennyiség ellenére is a lakosság saláta hiányra számíthat.

Hasonló a helyzet a retekkel is

Nem tudott ellenállni a nagy melegnek, egyik napról a másikra még a termőföldben megpudva- sodott. A legnagyobb baj azonban a zöldhagymával történt. A beállott torlódások miatt az áru lassabban került piacra. Sok helyen volt ezért látható fonnyadt, nem éppen vonzó külsejű az áru. A fogyasztói igény maximálisan ki

lett elégítve belőle, de a lerövidült szezonidö miatt egyre több hagyma várt felvásárlásra. Erre a felvásárló kereskedelem nem vállalkozhatott, mert az egyenlő lett volna a szállítás és tárolás közben használhatatlanná vált, megromlott áru forgalombahozatalá- val. Ezért a zöldhagymát termelő zöldségesegnek meg kell érteniök, hogy semmiképpen sem lehet célja a szövetkezeti kereskedelemnek és a népgazdaságnak termelvé- nyük megsemmisítése. Sokkal,.helyesebb tehát még a zöldhagymára szerződött termelőknek is a földben hagyni a hagymát, hogy az a későbbiek során főzőhagymaként kerülhessen értékesítésre. Természetesen a földben maradt hagyma további gondozást kíván, mert a most átvételre nem került zöldhagymát a későbbiekben mint fözöhagymát csak akkor lehet forgalombahozni, ha az a fö- zóhagyma minőségi követelményeinek megfelel. Nem szabad tehát elhanyagolni ezeken a hagymaterületeken. a növényápolási munkákat és a kártevők elleni védekezést;

Bár a zöldborsó szezon nem régen kezdődött, a gondok már itt is jelentkeznek

A kései kitavaszodás miatt zöldborsóból ötven-hatvan százalékos árukiesés várható a tavalyival szemben. A meglévő kis mennyiség viszont néhány nap alatt jelentkezik a piacon. A borsó fokozatosan érik be. A vetésterület bizonyos részem a termés egy része korábban szedhető, mint a nagy átlag. Igen rosszul jár az a termelő, aki megvárja, míg egész borsó termését egyszerre szedheti le, mert akkorra mór árujának nagy része minőségileg igen csökkent értékű lesz. Nagyon fontos a kártevők elleni védekezés. Porozni kell a zöldségféléket a vHungária Matador"’ porozószerrel sikeresen vehetjük fel a kártevők elleni harcot. Nagy gondot fordítsunk a növényvédelemre a burgonyánál és a gyümölcsnél is. A burgonyatermesztés még a kezünkben van, a fantasztikus időjárás egyelőre még itt nem tett kárt, csak azt a nem éppen üdvös csodát produkálta, hogy a piacon e- lőbb jelentkezett a cseresznye,

letekkel. Ez nemcsak a termelők gondja, hanem a szövetkezeti kereskedelemé is, ugyanis a zöldségfélék gyors lefutása miatt a következő szakaszban zöldséghiánnyal lehet számolni. Ez nagy zökkenőket okozhat a lakosság á- ruellátásában. Éppen ezért jó, ha a termelők ezzel előre számolnak.

A kiégett területekre tanácsos — ha Ai.údójárás.,engedi -5-,későbbi, zöldségféléket ültetni. Számbaj ö- het ebből a szempontból a kései

1 f-ÜT-' x,* A.!N»vhVf’a>r Vtfßii -J •

zöldborsó, a káposzta és e- gyéb zöldségfélék. így a termelők is pótolhatják azt a veszteséget, amelyet az elemi csapás miatt el kell szenvedőtök, a lakosság áruellátása is kevésbé fogja megérezni a katasztrofális időjárást.

faeb&9<ibd<i<íá$i {.egybetékElég volt az akármilyen gépekből!

Ha igaz az, hogy akit emlegetnek, az csuklik, akkor a magyar gépkísérletező és gyártó vállalatok vezetői és konstruktőrei nagyon sokat csuklanak. A gépekkel dolgozó Békés megyeiek u- gyanis nagyon sokat emlegetik őket. Sajnos nem dicsérik, hanem — enyhén szólva — ócsárolják őket gyártmányaikkal e- gyütt már évek óta. Igen, évek óta követelik szóban és írásban, hogy a tájegyeségeknek megfelelő erő- és munkagépeket konstruáljanak a kísérletezők, gyártsanak a vállalatok — de akár a tölgyfának írnák és mondanák, hogy menjen odébb.

Kovács Gábor elvtársnak, a szarvasi kutató intézet igazgatójának panaszkodott a Panko- tai Állami Gazdaság igazgatója, hogy mintegy 20 centiméter mélységű réteg alatt palásodik a- föld.

— Dehogy palásodik. az a baja, hogy mindig egyformán szántják. Igaz. hogy a meglévő ekékkel nem lehet mélyebben szántani, mert törik, szakad. Ekék kellenének, amivel szántani lehet! — kiáltott fel ingerülten, de akiknek meg kellett volna hallaniuk ezt, még nem hallották.

— Lényegében jó a járva sí* lózó kombájn konstrukciója, do miért olyan vacak anyagból! gyártják, ami törik, szakad? Miért nem gyártanak jóminőségn aprómag-cséplőt? így hiába, ösztökélnek bennünket a felsőbb» szervek magfogásra, nem les* jóminőségű lucerna- és heremagunk. A gyártó vállalatoknak mindegy, hogy mit gyártanak, csak a tervüket 'teljesítsék. Ha a gépesítési főigazgatóságnak-ez jó, akkor legalább ne erőltetné rá a silányul elkészített gépeket a gazdaságokra. A Walwulg- tr akt torok kai is ez törtéit!. "Valaki imádásig beleszeretett a felső szerveknél s küldi a.-gazdasagokba — holott csak a cukor répa kapálására jó. Küldjenek a Walwulg helyett Zetort.

A fentieket Póka Ferenc elvtárs, a Hidasháti Állami Gazdaság igazgatója kérdezte, illetve mondotta el. Ha még ezek sem késztetik gondolkodásra a magyar mezőgaedaság gépesítéséért felelősöket, akkor folytatjuk a hasonló megnyilatkozások felsorolását. De jobb volna, ha hamarosan változtatnának, hogy ez a probléma kerüljön le végre a napirendről.

örökös refrén: nagyobb felelősséget

Aligha van a szótárunkban egy másik olyan mondat, amit-any- nyiszor hangoztattunk volna, mint ezt a bizonyos nagyobb felelősséget. Csak az a baj, hogy nem sok foganatja van. Elég sok embernek a fülén áthatol ez a felhívás anélkül, hogy megrezegtetné ítf agyát és felébresztené a lelkiismeretét. Nagy baj, mert a felelőtlenségért nagyon nagy árat fizetünk. Állami gazdaságonként minden évben legalább egymillió forintot. Országos viszonylatban ez 300 millió.

Túlzás'talán? Csepel sem. De haréálárfíelyik állami gazdaság ve-1« zetője kételkedik benne, úgy vezessen egy „felelőtlenségi naplót"» Jegyezze fel, mennyi >vol1r<a áaem veszteség, a földben hagyott répa, &’ ' jószág alomjába került abrak és széna, a rosszul megkapált növény, a gépek törése, s mennyivel lenne olcsóbb a gépek javítása, mint indokolatlan alkatrész-csere stb. stb.

De jelentősen meg tudnánk növelni a népgazdaság erejét és ezzel együtt az életszínvonalat, ha mindenki felelősségteljesen dolgozna! Dehát még sokan nem dolgoznak felelősségteljesen, pedig nem is olyan nehéz.

MMUtMMM WWMWWWVVWMWVWWWiMMMWWWWtWiWiWMWMmWMW

mint az újkrumpli.

A feltorlódott érés miatt szá- iben> az árokban, az át- molhatunk kipusztult zöldségterü- $ járók alatt, az útszéli

Azt a bizonyos gumót, amelyet sülve, főve gyúrva, p aszírozva és csak az asszonyok a megmondhatói, hogy hány féleképpen esszük délben, esszük este — burgonyának, krumplinak mondjuk. Van a Tiszántúlon olyan község, ahol kolompárnak nevezik. Mindegy hogyan nevezzük, nélküle nem tudunk meglenni. Ezért ültetjük és kapáljuk, tisztogatjuk. S ha valami veszély fenyegeti, vigyázzuk, óvjuk. Most e tavaszon, Popolka is nekibuzdult május egyik délelőttjén, mert akármerre nézett — falon, kerítésen, villanyoszlopon plakát és plakát. Nyomtatva és kézzel írva. Mindegyiken egy ü- gyetlen rajz bogarat ábrázolt.

Már vagy öt plakátot végigböngészett Popolka, s mindegyiken u- gyanaz a szöveg: Kolo- rádó bogár, veszedelmes kártevő! Ha meglátod, azonnal jelentsd a tanácsnál! Ezután már nem is nézte a plakátokat, hanem leste a fold’s Kolorádó bogarat talált Popolka

repedésekben, nem talál-e a plakátokon rajzolt bogárhoz hasonlót. Gömbölyű arca belevö- rösödött a sok hajlon- gásba, s tompa orráról fel-fel tolta szemüvegét, úgy szuszogott. Bántotta a lelkiismeret, hogy a- kármennyire igyekszik, a veszedelem ellen nem tud semmit sem tenni. Lesújtva indult hazafelé, hog\fő, aki mindig hasznos dolgot csinál a köznek, most, amikor ilyen nagy dologról van szó, minden kísérlete összeomlott, mint a kártyavár. A múltkor is az a bitang malac, hogy ösz- szetaposta volna a piactéri virágoskertet, ha nem kapja el a lábát. Pedig az is milyen nehéz volt, kétszer is utánavetette magát.

Szóval rettenetesen lesújtva ballagott a főutcán és csak szokásból sandított rá az egyik kirakatra. S mintha áramütés érte volna, felsziszszent, — majd odaugrott a kirakathoz. Neki is hajolt, nem csal-e a szeme. De nem! Ott nyugodott egy skatulyában a bogár, a veszedelmes kártevő. Popolkának a homloka is kigyöngyözött, lám, mégsem hiába való a nagy akarás, hogy hasznos dolgot műveljen. Itt van! Megvan a bogár! Jelenti! S melle repedésig feszült a büszkeségtől, amikor a tanácsházán a hivatalnok arcába kiáltotta: bogár, kolorádó! Néhány pillanat múlva az egész tanácsháza a kolorádó bogártól visszhangzott, s Popolka meg egy íróasztalon ült, gyönyörűséggel hallgatta a telefonhívásokat, az ajtók csapódását, félig lehunyt szemmel kísérte a nagy sürgés-forgást. Gömbölyű arcát bevonták az elégedettség vonásai, hogy ő, Popolka ilyen nagy dolgot művelt, a növényvédő állomás emberei, rendőrök, újságírók, tanácsi emberek s 0 jó ég tudja még kicsodák gyülekeztek, hogy elhárítsák a veszettel) met. S hadvezért fejtartással hallgatta, amikor megköszönték neki, hogy ilyen fáradhatatlan, hogy képes saját dolgait félre tenni, ha a közügyről van szó. Most már csak azt mondja m-g, hol, merre látta, vezesse őket oda, hogy rögvest hozzálássanak a kártevő pusztításához.

...Popolka még ma is azon töpreng, hogy mi is történt ezután. Arra emlékszik, hogy a göcői- dűlőben lakó bajuszos Makra Lajos bácsi vállon ragadta s úgy leperdült az íróasztalról, hogy egy akrobatának is díszére vált volna. S arra is, hogy Lajos bácsi a kocsijára dobta fel. S este azzil fekszik, reggel azzal kél, hogy mi is történt vele, nappal tenyerébe hajtva gömbölyű fejét, búsan mered az asztal lapjárat hogyhát, amikor kérdezték tőle, hol látta a veszedelmes bogarat, d megmondta, hogy í? népbolt kirakatában és el is vezette volna őket oda, de a Lajos bácsi fei- paprikázódott. Pedig tikár hitték,akár nem, ott volt a népbolt kirakató• ban, egy skatulyában> <r-el