Békés Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-29 / 152. szám

4 BÉKÉS MEGYEI XEPtJSAG 1558. június 19., safái«*n flSsinkiiii Eielizetkcp Néhány sor ház, három-négy művelődési otthon, posta — és öt középület: gazdasági iroda, iskola, váz lakos, ez lehetne a bejegyzés , V ismeretterjesztő füzetben, L Y egy új lexikonban Bánkútró'. ^ftszerűen vizsgálódva szinte el­ősző, apró kis település, egy ágy állami gazdaság központja — semmi más. És hogy a látszat va­lóban mennyire csalóka lehet, azt bánkúti tapasztalataim piros ceru­zával húzzák alá, — Nem szabad sajnálni az időt, mert a jó munka, a hivatásszere­it mindig meghozza gyümölcsét! Gazsi Endre, a bánkúti iskola „utója mondja ezt, miután sok- v jártunk a gazdaságban, em- rekkel beszélgettünk és olyan dolgokat tapasztaltam, melyek nemhogy az ötszáz lakosú Bánkúi­nak, de sok nagyközségnek is büszkeségére válna. A népművelési munkáról be­szélgettünk, majd sorra vettük a KISZ-t, a fiatalok életét, de talán *et sem lehet mondani, hogy sor­ra vettük, hiszen Bánkúton a KISZ-élet és a népművelés szoro­san összefügg, el sem képzelhető egyik a másik nélkül. Amikor — látva a sok, szép eredményt —, el­mondom, hogy jónéhány község­ben nem tapasztaltam ezt, Gazsi Endre rámnéz, kissé összevonja szemöldökét és azt mondja: „Hát •ott nincsenek pedagógusok? Mit csinálnak? Semmit?” Mondjam azt, hogy nincs igaza? Bizony nagy- részben igaza van, mert ki más lehetne a községek, fiatalok isko­lán kívüli népművelésének vezető­je, mint a tanító?! Lehetne...! De nem mindenütt ismerték még. fel pedagógusaink ezt a íef^d^lj^ A „miért“-et most ne boncoljuk, hanem inkább lássuk azt, mit ér­het el egy pedagógus olyan apró kis falucskában, mint Bánkút, ha nemcsak szavakban, hanem cse­lekedeteiben is hivatásáért lelke­sedik? — Nem egyedül — mondja, a feleségem, aki az alsó tagozat ne­velője — legalább annyit tett mindazért, amit elértünk eddig, mint én. És amit láttam, hallottam, most még részletesebben megismerhe­tem. Olyan nagyszerű dolgok e- zek, melyekről nem is tudom, ho­gyan írjak. Szeretném megkérdez­ni minden bánkúti embertől, tud­ják-e, milyen nagy nyereség az, hogy két olyan ember tanítja gyer­mekeiket, mint Gazsi Endre és felesége? Tudják-e, hogy az elis­merés szava, vagy kézszorítása is kevés sokszor ott, ahol a mun­ka eredménye ilyen kézzelfogható­an, értékelhetően kitűnő? Sokszor hallottam már a bán- kúti kultúréletről. Tudom, hogy ha egy falunak is nehezen mond­ható település fiatalsága odáig el­ér, hogy Schiller: „Ármány és sze­relem” című drámájával babért a- rat a megyei fesztiválon, ez már több is, mint nagy szó! Ez már példa, nagyon jó példa. A KISZ erősebb, mint a DISZ volt Taglétszámban' is, mert 52-en vannak és a DISZ-élet nem sok­akul lépte túl a kedélyes biliár- dozgatásí — ma a KISZ-ben már nemcsak kóstolgatják a fia­talok a szervezeti életet, hanem maguk formálják, alakítják, saját tetszésükre és örömükre. A párt- szervezet, a gazdaság-vezetőség segíti őket, hiszen annakidején az igazgató, Kertész Tibor egyike volt azoknak, akik a KISZ megalakítá­sát sürgették és támogatták. A KISZ-íitkár: Varga János, a bolt­ban dolgozik. Kommunista és a pártvezetőséggel jó kapcsolatot é- pitett ki, így aztán közvetlenül láthatja a legfontosabb tennivaló­kat. Minden szerdán klubnapot ren­deznek. Ezek a szerdai összejöve­telek ma már úgy hozzátartoznak a bánkúti fiatalok életéhez, mint a déli ebéd, vagy bánni más, ami nélkül nem teljes az élet. Minden klubnap külön esemény. A prog­ram mindig változatos, mégis egységes a cél: tanulás, szóraiko- zás. Azzal kezdik, hogy különbö­ző újságokból néhány percig vi­lágpolitikai szemlét tartanak, majd a legtöbb kívánság alapján tudományos előadást hallgatnak végig. — Nem szervezzük ezt — ma­gyarázza Gazsi Endre, mert mon­danom sem kell, hogy az előadá­sokat mindig ő tartja meg — ha­nem ahogy éppen kialakul az, hogy miről szeretnének hallani. Van ügy, hogy csillagászkodunk, vagy egészségügyi témakör merül fel. Legutóbb például a kolorádó- bogár elleni védekezésről beszél­tem, mea*t a kertek alatt nálunk is felütötte fejét. Alig győzöm jegyezni a sok, ki­tűnő adatot, amit Gazsi Endre fel­sorol. Máris folytatja: — A művelődés után jön a szóra­kozás. Állandó sakk- és malom- bajnokság „dúl” a KISZ-ben a fiúk között, a lányok pedig Far- kasimszky Mária óvónő vezetésé­vel talán soha nem fejezik be a kézimunka tanfolyamot., hiszen szakkörré alakultak. A klubnap végén elénekelünk egy mozgalmi dalt, utána pedig rövid kis társas^ tánccal végződik az összejövetel. A zenekar?... Kelten, a feleségem­mel és Varga Jancsi, a KISZ-tit- kár, ő a hegedűs, így aztán mi va­gyunk a zenekar. — Hát még mi? — kérdem szinte akaratlanul és Gazsi Endre nem is hagy cserben, gondolkoznia sem kell. máris kész a válasz: „a kultűrcsoportot vezetjük”. Kiszesek a kulíúrmunka élén íratlan törvények tartják össze és irányítják á KISZ-tagokból a- lakult bánkúti színjátszócsoport életét. Olyan kultúrigényt terem­tettek, hogy ma már Bánkúira nem mehet ki akármilyen előadás, hogy az esztrád-műsorokkal há­zaló hakni-társaságokról ne is be­széljünk. Ez igen, ez fejlődés! De kérdezem: csoda-e? Nem az. O- lyan faluban, ahol Schillert, Jó­kait, Móriczot tanulnak és játsza­nak a fiatalok, (de sok idősebb is színjátszó), ott már megalapozott a kultúrigény. A csoport ügyesen gazdálko­dik. Most is van néhány ezer fo­rintjuk, nemrég vettek 13 ezer forintért egy zongorát — és mind­ezt saját erejükből, előadásaik be­vételéből. Bánkúton nincs nyári uborka-szezon, megállás nékül dolgoznak, szerepelnek, tanulnak új darabokat. Az elmúlt szomba­ton mutatták be a Tavaszi kerin- gőt, csütörtökön megismételték, (még így sem láthatta mindenki, (kicsi a kultúrterem!), szombaton Medgyesegyházán, vasárnap pe­dig Almáskamaráson lépnek félj MEGKEZDTÉK az őszi árpa népiesét az újkígyósi Űj Élet Termelőszövetkezetben. A jól elő­készített talaj és az időben tör­tént aratás eredményezte, hogy z rossz időjárás ellenére is tö’ob- mint 16 mázsa átlagtermést értek el holdanként. Utaznak, szerepelnek, tanulnak. A gyulai ifjúsági találkozón húsz KISZ-tag vett részt, a járási nép- íront-bízottság-kezdeményezte eg­ri kirándulásra szintén annyian jelentkeztek, a színjátszók, az é- nekkar, a népitánc-csoport min­den hivatalos ünnepségen fellép, — nagy tervük pedig az, hogy az ősszel bemutatják Dobozy Imre: „Szélvihar’ című, az ellenforra­dalom időszakában lejátszódó drá­máját. Ä tanyai nevelő nemcsak nyolc osztályt nevel — Pegadógiai alapon megy az egész munka, — mondják mind­ketten .— A KISZ-tagok mind ta­nítványaik voltak egykor és ez sokat jelent. Kézben van az ifjú­ság, de többet is kell velük foglal­kozni, mint városban. A tanyai, falusi nevelő nemcsak a nyolc osz­tályig nevel, hanem azon is túl is jóval. Ezért dolgozunk örömmel a KISZ-ben. A postával szemben díszes pla­kát hirdeti a „Tavaszi keringő’’ bemutatóját. A szereplőkről, Kar­dos Ferencről, Takács Margitról, Piombás Juliskáról, Stoll "yörgv- ről azt mondják, hogy nemcsak kitűnő színjátszók, hanem jó mun­kások is. Stoll György élmunkás, de a színpadon is az egyik leg­jobb, erőssége a gárdának így élnek Bánkúton a fiatalok, az idősebbek. Igazat mondok, ha megállapítom azt, hogy abban, hogy így élnek, hogy megismerték és igénylik már a kultúrát, a szer­vezeti életet, a közös örömöket, — abban Gazsi Endrének és felesé­gének, a bánkúti pedagógusoknak nagyon nagy részük van. Hasábo­kat lehetne még írni a sportkör­ről, a kultúrosok és a sportolók jó kapcsolatáról, arról, hogy jövő­re már ebben a kis falusi iskolá­ban zenetanítást is rendszeresíte­nek, hogy Vízhányó elvtárs, a párttitkár mindig szívén viseli a kiszesek dolgát, és szereti a kul- túrcscportot is, hogy a bánkúti is­kola tanulmányi átlaga 3,9 volt most, és hét VIII osztályos tanuló­jából öt tanul tovább, hogy nem­rég Kárpáti József 19-es veterán kommunista tartott élménybeszá­molót a KISZ-klubban, — mind­ezekről azonban majd máskor. Még csak annyit: a bánkúti hely­zetkép azt mutatja, hogy hozzá­értéssel, jóakarattal csodákat le­het művelni. Bár Bánkúton senki sem tartja csodának azt, ami van, ahogyan élnek, és amit szívből tesznek nap, mint nap egymás ja­vára, egymás örömére. * Sass Emin-O­Függetlenített agronómus betil­tását határozták el a békéscsabai Május 1 Termelőszövetkezetben. Eddig az elnök látta el ez: a fel­adatot, a tsz-tagság azonban úgy határozott, hogy a tsz fejlődése megkívánja az agronómus beállí­tását. Hagy nyereményeit megyénkben 3 totón és a lőttén! A legutóbbi hetekben Fortuna istenasszonya szép számmal vá­lasztotta „kegyeljeit” megyénkből. Annyi bizonyos, hogy Oroshá­zán, Szabó József, a Közgép V. gépkocsivezetője e téren is „ve­zet”. A . 25. fogadási héten 635 082 sz. kéthasábos totószelvé­nyén — egyedül az országban! — j 12 találatot ért el s ez 332 688 fo­rint bruttó nyereményt jelent számára. A szerencsét hozó szel­vényt Szarvason vásárolta és „ka­pásból”, a csapatok figyelembe­vétele nélkül töltötte ki. Kedden nézte meg az oi'osházi to’.ózóban, hogy nem is csekélyke összeget nyert. A 22. lottó játékhéten Csík Fe- rencné békésszentandrási háziasz- szony négytalálatos szelvénnyel 89 ezer forintot nyert, a 25. héten pedig Nagy Ferenc szeghalmi la­kost tisztelte meg Fortuna 163 ezer forintos nyereménnyel. Sokan vannak olyanok is, akik a Lottó június 6-i jutalomsorsolá­sán lettek gazdagabbak egy-egy értékes jutalommal. így például Surinás László fürjestanyai lakos egy Panni-robogót, Franciszti Ist­ván Tótkomlósról egy holland ház­tartási robotgépet, Lipcsei Ilona békési lakos 5000 forintos vásár­lási utalvány, egy másik békési fogadó női bőrkabátot. Kovács Il­lés Battonváról 5000 forintos ágy­nemű-utalványt, Bóna János me- zőhegyesi fogadó pedig egy Pan­nónia motort nyert, Az Orosházi Malom dolgozóinak kis kollektí­váját egy csőbútor-garnitúrával lepte meg a szerencse. Igazán nem panaszkodhatnak a megyeiek. Pásztor Béla Óvónők ünnepi összejövetele Mintegy 400 óvónő gyűlt össze, június 28-án a békéscsabai zene­iskola nagytermében, hogy ünnepi nagygyűlésen emlékezzenek meg a magyar óvodák 130 éves évfor­dulójáról. A fiatalok között ott ül­tek a már őszhajú, idős, volt óvó­nénik is, akik szintén eljöttek, hogy tanúi legyenek ennek a ked­ves kis ünnepségnek. Az ünnepi gyűlést Salát János- né, a megyei művelődési osztály óvodai előadója nyitotta meg. Utá­na két kis óvodás kedves versek­kel köszöntötte az óvónéniket. Az ünnepi beszédet Csete József elv­társ, a művelődési osztály vezető­je tartotta. Beszédében megemlé­kezett az első magyar óvoda ala­pítójáról, Brunswick Terézről és az óvodák fejlődéséről. Elmondta, hogy a felszabadulás óta nagy lé­pésekkel fejlődött az óvodák szá­ma is. Békés megyében jelenleg 152 óvoda működik, 339 óvónővel, s több, mint 9 ezer gyermekkel. 1945 előtt ennek mindössze 45 szá­zaléka volt meg. Az ünnepség után a gyűlés rész­vevői megtekintették a Luther ut­cai óvodában a gyermek-munkák kiállítását, majd közös ebéden vet­tek részt, MOZIK MŰSORA SZABADSÁG MOZI, BÉKÉSCSABA Jún. 26-júl. 2.: Az Időzár Kezdés: ü.: #. 3, v,: 4. «. 8 őrskor. BRIGÁD MOZI, BÉKÉSCSABA Június 26-júJ. 2: Bura & fratona K.: h.: fél 5, fél 7, fél 9. V.: lél 3, fél 5, fél 7, fél 9. TERV MOZI, BÉKÉSCSABA Június 26—29 r Till Eotensptegel Kezdés: h.: 6. 8, v.: A 6, 8 érakor. PETŐFI MOZI, GYULA Jún. 26-júl. 1: Négy lépés afellegekkeA K.: h.t 6. 8, v.: 4, 6, 6 éraísor. ERKEL MOZI, GYULA Június 27-júl.2: Patkányfogé. ti: b. fél 6, fél 8, v. fii 4, tél «, fél 8, PARTIZÁN MOZI, OROSHÁZA Június 26—29: Yves Montand énekeL Kezdés: 6, 8, V.: 4, 6 és 8 Órakor. BCKE MOZI, OROSHÁZA Jún. 26—29: Fecske küldetése. K: h- fél 6, fél 8, v: fél 4, fél 6 fé! L TÁNCSICS MOZI, SZARVAS Június 26—29: Játék az. ördöggel Kezdés B.: 7, v.i 3, 5. 7 Órakor* PETŐFI MOZI, SARKAD Június 26—39: Hoffmann meséi. Kezdés: b. 6. 8. v. 4. 8. 8. BASTYA MOZI, BÉRES Jún. 26—29: BecsűIetraMék. K.: h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4, fél 6, fél 8, VÖRÖS OKTOBER MOZI, MEZOKOV ÁCS HAZA Jún 28—30: Égi madár Kezdés: h.: 8, v.: 4, 8, 8 érakor. SZABADSÁG MOZI, GYOMA Jún. 28—30: A test ördöge. K.: h. 8, v.: 4, 6, 8. ADY MOZI, SZEGHALOM Jún. 28—30: Egy halálraítélt megszökött Kezdés: b.: 8, v.t 4, 8 is » Örs kor* JÓKAI SZÍNHÁZ Júlus 29-én este 8 érakor: MA RICA GRÓFNŐ Évadzáró előadás tajelöadas Június 2®-én este 20 érakor, Endrő­dön: SZÉLVIHAB Megkezdték tv kamun Lentit é« * ínurntiyi Petőfi Temelőszöv ttíte- fcst villamosítását. \\ -c­i 7t\rAGONNÁL TÖBB szilva- termést várnak a bucsai Kossuth rN*A n e! ősze -cetkezeiben.-vA -C­\ jvswkszervereíík Békés megyei JTanae.tóvjülius 1-én, kedden dél­után üsd okkor a műszaki értelmi­ségi dorgoz&k számára t&váfob- Saípziési ansdtot rendez a tanács jragyíermében.-o- * SXÁZ IPARI TANÚ LÓ kapott szakmunkás bizonyítványt c b«- kShcseboi Kulitok Gytúa nevét vi- BfeUL Ipari Tanulóintézet kedden iveffkertott évzáró ünnepélyén. \ -e­nyílik meg a Békéscsabai Mévnké^sy Mihály Múzeumban a ktV \JúY vész« k Békés megyei niuríHaksoportjának grafikai ki- sülítkX^ y\ \ -C-­JAXaZARVAS III. kerületi KISZ szerveset és a nőtanács elhatároz­óit, hoctársadalmi munkával új ffulíúrnázat építenek .valamint a Dóísa JTsz-fcől kapott földterületen futbaEpályáK létesítenek, és azt körül éltetik fahsemetéve).

Next

/
Thumbnails
Contents