Békés Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-29 / 152. szám

ViJíg proletárjai egy satt! je telet BÉKÉS MEGYEI NépúfaÁQ MSZMP BÉKÉS MEGYE! BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA. 1958. JÚNIUS 29., VASÁRNAP Ara 60 fillér III. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság párt- és kormányküldötteinek nyilatkozata A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság párt­ér korvtánykiildötteinek tárgyalásairól szóló nyilatkozatból az a- tóbbiakban részleteket közlünk. NYILATKOZAT a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság párt- és kormánykiildöttségainok tárgyalásairól A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság párt- és kormányküldöttségeinek tárgya­lásairól: A Magyar Szocialista Munkás­párt és a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány küldöttsége a Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának és a Bolgár Népköztársaság kormányának meghívására 19.;8. június 23—23. között baráti látogatást tett a Boigir Népköztársaságban. A magyar párt- és kormány­küldöttség bulgáriai tartózkodása alatt tárgyalásokat folytatott a Bolgár Kommunista Párt és a Bolgár Népköztársaság kormá­nyának küldöttségével. \ Magyar Szocialista Munkás­párt es a Bolgár Kommunista Párt képviselői megállapították, hogy a kommunista- és munkáspártok ia57. novemberében Moszkvában megtartott értekezletén elfogadott nyilatkozat és a békékiáltvány helyessége és történelmi jelentő­sége teljesen igazolódott. A Magyar Szocialista Munkás- ki irt igen nagyra értékeli a Bol­gár Kommunista Párt vezette munkásosztály és az egész bolgár nép sikereit. A Bolgár Kommunista Pár! üd­vözli a Magyar Szocialista Mun­káspártnak a népgazdaság és a kulturális élet fejlődésében, a dol­gozó tömegek életszínvonalának emelésében elért nagy sikereit, va­lamint az ellenforradalom marad­ványainak felszámolásáért, a ma­gyar nép ellenségeinek és árulói­nak, az imperializmus ügynökei­nek megbüntetéséért folytatott következetes elvi politikát. A ma­gyar igazságszolgáltatás által Nagy Imre és bűnös csoportjára, a szocializmus és a magyar nép áru­lóira mért igazságos ítéletet, a bolgár nép helyesléssel fogadja és a magyar munkásosztály és a dolgozó nép szilárd elhatározott­ságéinak kifejezését, hogy megvé­di népi demokratikus rendjét és szocialista vívmányait. A kél testvárpárt elsőrendű fel­adatának tartja a revizionizmus. az opportunizmus, valamint a marxista-leninista elmélet min­denfajta elferdítése elleni harco és a marxizmus-leninizmus esz­mei tisztaságának megőrzését. A koniunista- és munkáspártok fi­gyelmének a revizionizmus lelep­lezésére kell irányulnia, mivel ma ez ^ legfőbb veszély a nemzetkö­zi kommunista és munkásmozga­lom számára. A revizionizmus nyilvánvaló hordozója ma a Ju­goszláv Kommunisták Szövetségé­nek vezető csoportja. A két párt a Jugoszláv Kommun istáfc Szövet- 1 ségének VII. kongresszusán elfo­gadott revizionista programot a munkásmozgalom eszmei megza­varására és megbontására irányu­ló káros törekvések kifejezésé­nek tekinti, s a legerélyesebben elítéli a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megbontá­sát, vagy lazítását célzó minden­fajta hasonló vagy egyéb jelensé­geket. A Magyar Szocialista Munkás­párt és a Bolgár Kommunista Párt újólag kifejezte azt a szilárd elhatározását, hogy proletár in­ternacionalizmus szellőmében e- rősíti és mélyíti kapcsolatait egy­más között és a többi testvérpárt­tal. műidének előtt a Szovjetunió Kommunista Pártjával. II. A két ország képviselői az idő­szerű nemzetközi kérdések kap­csán megállapították, hogy a szo­cialista tábor országai hatalmas sikereket és eredményeket értek el. A béke és a háború kérdése ma a nemzetközi kapcsolatok közpon­ti kérdése, a mai politika alapvető kérdése. Ma a béke erői kétségte­lenül fölényben vannak a hábo­rú erői felelt. A béke erőinek a- zonban szüntelen éberséget keil tanúsítaniok, s nem szabad megfé- ledkezniök az imperialista erők­nek a nemzetközi légkör megron­tására és a feszültség kiélezésére irányuló kísérleteiről. Az Egyesült Államok imperialis­ta körei az egész világ agresszív imperialista köreinek élén a né­pek érdekeit és békevágyát sem- mibevéve új világháborúra készül­nek, hogy uralmukat az egész vi­lágra k i tea-j esszék. A varsói szerződés a béke meg­őrzésének fontos tényezője, tekin­tettel az agresziv atlanti blokk or­szágainak a békeszerető erők el­leni fokozódó háborús előkészüle­teire. A felek határozottan támogatják a Szovjetuniónak a legmagasabb színtű értekezlet összehívására s az atom- és hidrogénfegyverekkel folytatott kísérletek megszünteté­sére irányuló javaslatait, valamint a varsói szerződésben résztvevő országoknak azt a javaslatát, hogy a varsói szerződés és az északat­lanti paktum országai kössenek megnemtámadási egyezményt. Az imperialista körök ama kí­sérletei, hogy a tervezel! legmaga­sabb színtű értekezlet napirendjé­re felvegyék a népi demokratikus országok viszonyainak kérdését, durva beavatkozást jelentenek e- z,en országok belúgyeibe, ellentét ­ben állnak az ENSZ alapokmá­nyában kifejtett elvekkel és az i értekezlet összehívásának további ‘ megnehezítésére irányulnak, Szu­verén országaink senkitől sem tű­rik e), hogy beavatkozzanak bel- ügyeikbe. A két kormány támogatja a Lengyel Népköztársaságnak a kö­zépeurópai atomfegyvermentes ö- vezet létesítésére vonatkozó ja­vaslatait. Ha a Német Szövetségi Köztársaság magáévá teszi ezt a javaslatot, amelyet a Német De­mokratikus Köztársaság és a Csehszlovák Köztársaság már el­fogadott, elhárul az atomháború veszélye Európa egyik legsűrűb­ben lakott területén. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Nép köz Iái sasig elítéli a gyarmatosítás minden formáját, és támogatja a népeknek a szabad­ságért és függetlenségért vívott harcát. A Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségével való ideológiai nézetel­térések ellenére a Magyar Népköz- társaság és a Bolgár Népköztár­saság a jövőben is erőfeszítéseket tesz a Jugoszláv Szövetségi Nép- köztársasággal való jószomszédi viszony továbbfejtesztésére, ,g bal­káni ás az európai béke érdeké­ben. III. A felek megelégedéssel állapít­ják meg, hogy eddigi politikai és kulturális együttműködésük ked­vező eredményekkel járt. Az 1957. júniusában Budapesten lefolytatott tárgyalások jelentősen hozzájárultak a két ország kap­csolatainak fejlődéséhez és mege­rősödéséhez. A felek megegyeztek abban, hogy a jövőben tovább szélesítik együttműködésüket a politikai, gazdasági és kulturális élet min­den területén. A felek megegyeztek, hogy az országaik szocialista mezőgazda­ságának építésében szerzett ta­pasztalatok tanulmányozására me­zőgazdasági küldöttségeket cse­rélnek. A két nép kulturális kapcsola­tainak továbbfejlesztése érdeké­kében a két küldöttség egyetért abban, hogy tudományos együtt­működési megállapodást kötnek a két ország tudományos akadé­miája között, szélesítik kulturális intézeteik tevékenységét Magyar-- országon és Bulgáriában. A jelen tárgyalások alkalmá­val konzuli egyezményt és a ket­tős állampolgárságra vonatkozó megállapodást írtak alá. Szófia, 1958. június 27. A magyar párt- és kormánykül­döttség nevében: adar jános a Magyar Szociális a Munkás­párt Politikai Bizottságának tag­ja. a Központi Bizottság első titkára, államminiszter. A bolgár pár:- és kormánykül­döttség nevében: TODOR ZSIVKOV, a Bolgár Kommunista Párt Po- ■ litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság első titkára, a nemzetgyűlés elnökségének tag;». I kommunisták legyenek a falu szocialista építésének eloharcosai Ülést tartott a Megyei Pártbizottság A Megyei Pártbizottság pénte­ken kibővített ülésen a megye szövetkezeti mozgalmának helyze­tét vitatta meg. Megállapította: a termelőszövetkezetek ebben az esztendőben szervezetileg tovább erősödtek, gazdaságilag gyarapod­tak és számszerűleg is fejlődtek. Jelenleg 203 mezőgazdasági és 2 halászati szövetkezet, 1C9 szövet­kezeti csoport, 230 szakcsoport és társulás van a megyében. A termelőszövetkezetek célsze­rűbb gazdálkodását mutatja az is, hogy az előző évekhez viszonyítva az ipari növények aránya 1,19 százalékról 10,84 százalékra, a ta­karmány növények aránya 38,44 százalékról 47,6 százalékra növe­kedett. Nagyobb gondot fordítanak a termelőszövetkezetek a talaj­erő fenntartására is. Míg 1957-ben szántóföldjük 14,8 százalékát, ad­dig ebben az évben 19 százalékát trágyázzák. A műtrágya használa­ta is növekedett. 91 tsz kataszírá- lis holdanként több, mint 100 ki­logramm, a többi 50 kilogramm­tól 100 kilogrammig használt fel vegyes műtrágyát. A párt politikája az életből indul ki Mindez most különösen a ter­mésátlagokba mutatkozik meg. Amíg az egyéni parasztok az ed­digi becslések szerint megyei át­lagban 7,5 mázsa őszi árpát taka­rítanak be holdanként, addig a szőve tkezetek 10—11 mázsát. A kenyérgabona termésben és kuko­ricában is nyilvánvalóan látszik a terméskülönbség. A nagyüzemi művelés bármilyen talajon meg­mutatkozik. Kiderül ebből, hogy a párt politikája az életből indul ki, a mezőgazdaság egészében na­gy óbb terméseredményeket csak nagyüzemben érhetők el, mert csak itt van lehetőség kiaknázni a fejlett agrotechnikát és a gépesí­tést. Ezt az egyéni parasztok is látják már ma és igénylik, hogy részletesebben megismerjék a na­gyobb termés elérésének módjait. Többen szóvátették. mint Csonká­son is, hogy teremtsenek erre le­hetőséget. A pártbizottság vélemé­nye szerint a népfront bizottságok ennek az igénynek eleget tehet­nek: szakemberek ismertessék ho­gyan, mi módon érhetők el a na­gyobb terméseredményeik. Az eredmények láttán mind na­gyobb az érdeklődés a szövetkezeti mozgalom iránt az egyéni parasz­tok között, több helyen előkészítő bizottságokat alakítanak, egyes helyeken, mint Szabadkígyóson azt kérik, hogy küldjenek hozzá­juk jó szövetkezeti embereket és mondják el, hogyan élnek, dolgoz­nak. Az érdeklődés abban is kife­jezésre jut, hogy egyre nagyobb számban látogatják az egyéni pa­rasztok a szövetkezeteket. Ennek kielégítését azzal szolgálják az egyes tanácsok, hogy látogatásokat szerveznek, mint, ma vasárnap is a gyomai tanács. Egy ilyen láto­gatás alkalmával mondta az e- gyik paraszt a szövetkezeti kuko­ricát látva, hogy ilyen tegyen, azt csak géppel lehet bírni. A szövet­kezeti mozgatom fejlődésének mutatója az is, hogy több helyem termelőszövetkezetekké alakulnak át a szövetkezeti csoportok, mint Eleken, vagy Kertészszigeten. A pártbizottság észrevételezte, hogy sok hetven a 3004 sz. rende­lei kedvezményeit az egyéni pa­rasztok félreértik, nem tudják, hogy a kedvezményt éppen * 'többtermelés érdekében van, mert a helyi párt és tanács szervek er­ről nem világosítják fel őket. Ha például műtrágyából holdanként egy mázsán felül használ fel a szövetkezet, akkor kedvezményt kap, hiszen akkor a termésered­ménye is nagyobb. És az a lényeg« az egész rendeletnek, hogy a me­zőgazdaság minél több termékkel lássa el a népgazdaságot. a szövetkezeti mozgalom további fejlődésének gátjai Megállapította a pártbizottság, hogy az elért eredmények ellené­re a szövetkezeti mozgalom to­vábbfejlesztésének vannak olyan gátló tényezői, melyek megszünte­tése a párt, az állami szervek és a tömegszervezeteknek első rend ü feladata. Ha a szövetkezetek tag­jai és különösen a kommunisták meg is értik, hogy a szövetkezetek számszerű fejlesztése, új szövetke­zetek alakítása az ő ügyük, az e- gész nép ügye, gyakorlatilag egyes helyeken keveset tesznek ezért, vagy éppen helytelen nézetek mi­att akadályt gördítenek a fejlesz­tés elé. Úgy vélekednek helyen­ként, mint az endrődi Búzakalász Tsz-ben: megvan a szövetkeze­tünk, megvédtük az ellenforradal­mároktól, most már rendben van minden. Ezért a szövetkezet kör- j nyékén lakó egyéni parasztokkal csak véletlenül találkoznak, úgy­mond: ha be akarnak lépni, majd meggondolják magukat. Ez azt je­lenti, nem látják helyenként, hegy a szövetkezeti mozgalmat győze­lemre vinni a faluba csak akkor lehet, ha ezért teszünk is valamit, ha hirdetjük a közös gazdálkodás eredményeit, ha a bizonytalanko­dóknak megmutatjuk, mi van a szövetkezetekben és elmondj uk, mi lenne egy-egy faluban, ha va­lamennyi dolgozó paraszt a nad- rágszíjj-parcella helyett nagy­üzemben dolgoznak. Azt kell el­mondani, hogy mennyivel lenne akkor több gabona és más mező- gazdasági termék. Azt, hogy még a föld is „nőne”, hiszen a sok mezsgye összeadva sok holdat tem- ! ne ki. A párt parasztpolitikája állami szerveink egyes emberei előtt nem világos A szövetkezeti mozgalom , a párt parasztpolitikája államhatal­mi szerveink és állami vállalata­ink egyes emberei előtt sem vilá­gos, ami szintén gátolja a falu szocialista fejlődését. Jóllehet, a 3004-es rendeletet ismerik, de annak végrehajtásában már zökkenők vannak. Ismeretes, hogy az ellenforradalom követ­keztében a szövetkezetek baromfi állománya megsemmisült és most­már, éppen a belterjesebb gazdál­kodásának megfelelően, baromfi­állományokat állítanak be a tsz- ek A békéscsabai Kossuth Tsz is ezt tette ebben az esztendőben. Azonban csak tette volna, mert napos csibét még csak tudott kap­ni, de a betervezett 500 pulykát és 500 kacsát már nem kapta meg. Előfordulnak egészen aprónak (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents