Békés Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-28 / 151. szám

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958. június 28., szombat é­A szovjet ifjúság ünnepe Június 29-én első ízben iinnep- " lik a Szovjetunióban az If­júság Napját. Ezen a napon az Idősebb nemzedék visszagondol az ''elmúlt évtized eseményeire, s az emlékezetekben megnyílnak a Szovjet ifjúság történelmének a- mnylapjai. A szovjet fiatalok a kommunis­ta építés valamennyi szakaszában az első sorokban jártak. A Nagy Szocialista Forradalom után, ami- |kor a polgárháború vihara söpört Végig az országon, a fiatalok a köztársaság vívmányainak megvé­désére egyesítették erejüket. Az 'ifjúság acélos akarata és izmos karja volt az az erő, amely nem engedte újból hatalomra jutni a Cári földesurakat. A párt felhívá­sára a fiatalok tömegei ragadtak fegyvert és léptek a Vörös Had­sereg soraiba. E nehéz időben, 1918 őszén szü­letett meg a lenini Komszomol, a- mely a szovjet ifjúságot a kommu­nista párt köré tömörítette. Czovjetuniá-szerte még mindig sokszor emlegetik azoknak a fiataloknak a nevét, akik a kül­földi intervenciók idején hősies­ségükkel és bátorságukkal tűntek ki. A szovjet ifjak és leányok ha- láltmegvető bátorsággal küzdöt­tek a frontokon és önfeláldozóan dolgoztak a hátországban. Mind­ezt a komszomolista századok, ez- redek, valamint brigádok és mun­kacsapatok százai jelezték. Ma már nehezen képzelhetjük el, mi­lyen szörnyű állapotok uralkodtak akkoriban Szovjet-Oroszország- ban. A munkások sorait éhség ti­zedelte, a gyárak pedig nyers- anyaghiány miatt leálltak. Ezek­ben a napokban talán mindennél többet jelentett a szovjet ifjúság lankadatlan életereje és reményt- keltő optimizmusa. Az ifjúmunkások tevékenyen részt vettek a kommunista szom­batokon és minden más önkéntes társadalmi munkában. Gyakran előfordult, hogy munka után vagy szünnapokon összegyűltek és is­kolákat építettek, vasútvonalat javítottak, vagy éppen felvilágo­sító munliát végeztek. 71/1 unkájukat siker koronázta, mert rövid idő alatt a szov­jet népgazdaság rendes kerékvá­gásba került és elindulhatott a fejlődés útján. A párt azt a táv­tatot tűzte a szovjet nép, s ezzel együtt az ifjúság elé, hogy korsze­rű ipart teremtsen és fektesse le a kollektív mezőgazdaság alapjait. Az ifjúság örömmel fogadta e táv­latokat és nagy lelkesedéssel látott hozzá megvalósításukhoz. Az első ötéves terv évei a megfeszített, de mégis örömteli munka esztendői voltak. A fiatalok sokat tanultak, hogy valóban gondos gazdáivá váljanak gépeilcnek, szerszámaik­nak. A Komszomol kezdeményező sére szocialista munkaverseny in­dult, amelybe az ifjúsági brigá­dok fiatalos lendületet vittek. A szovjet ifjúság történelmének egyik legszebb részét alkotja az az időszak, amikor a Komszomol védnökséget vállalt az ország ke­leti szénbányászati és kohászati központja felépítése felett. Azok­ban a gyárakban, amelyekben az Vral-Kuznyeck medencei Szénbá­nyászati Központ gépe be­rendezéseit készítették, ha­marosan komszomolista brigádok alakultak. Ezenkívül sokezer ifjú­munkás közvetlenül is részt vett az építkezésekben. A kuznyecki kohászati kombinát üzembehelye­zését például több, mint 300 ifjú­sági brigád segítette. A kikötőben és vasútállomásokon komszomo- lista ügyeletet szerveztek, ame­lyeknek főfeladata az új létesít­mények számára érkező áruk za­vartalan szállításának biztosítása volt. asonló példákat az ország más területein is találha­tunk. Kijelenthetjük, hogy vala­mennyi ötéves népgazdaságfej­lesztési terv megvalósításában so­kat jelentett a szovjet ifjúság kez­deményező ereje, lendülete, ön­tudatos munkája. A fiatalok a párt legjobb segítő­társának bizonyultak a mezőgaz­daság kollektivizálásában is. A komszomolisták átérezték, hogy a falu mélyreható forradalmi át­alakításáról van szó, s ennek szel­lemében indultak harcba. Sok he­lyen ök léptek be először a kolho­zokba és széleskörű agitációs munkát végeztek a parasztok kö­zött. Hamarosan megalakultak az ifjúsági traktoros-brigádok és a kolhozföldek első barázdáit a fia­talok hasították. Az Ifjúság Napján az egész szovjet nép visszatekint arra a dicső útra, amelyet a szovjet fia­talok az elmúlt 40 esztendő alatt megtettek. Ezt az utat a háború és a béke napjaiban aratott fényes győzelmek övezik. A párt felhívása a fiatalok millióiban talált lelkes visszhangra, amikor a szűzföldek meghódítására indultak, s már az első időkben 350 000 ifjú és leány kezemunkája nyomán olyan he­lyen is szárba szökkentek a növé­nyek, ahol eddig még ember sem járt. A szűzföldek termővé téte­lének gigászi feladatát csak az az ifjúság oldhatta meg, amelyet nagy célok, dicső eszmények, ma gával ragadó eszközök és végelát hatatlan távlatok lelkesítenek. 1 gondolatok jutnak eszünkbe i Szovjet Ifjúság Napján. a nemzetközi helyzetről, a Nagy Imre ügyről és a kenyérgabona-ellátásról tájékoztatott a kormány szóvivője Gyáros László a Tájékoztatási Hivatal elnöke és a kormány szó­vivője pénteken sajtóértekezletet tartott. Röviden tájékoztatott a cip­rusi helyzetről és a libanoni vál­ság súlyosbodásáról. Azzal kapcsolatban, hogy a nyu­gatnémet szövetségi gyűlés ha­tálytalanította a Hitler Nemzeti Szocialista Pártjának betiltását, a szóvivő kifejtette: A nyugatnémet kormány a nyugati hatalmak jó­váhagyásával és támogatásával mind több és több háborús bűnös fasisztát rehabilitál, magas állami és katonai pozíciókba helyezi ő- ket. Ez a lépés, amellyel lehetővé tették a nácipárt tevékenységét, újabb kihívás Európa és a világ békeszerető népei ellen. Ezután Gyáros László szóvivő a belpolitikai vonatkozású kérdé­sekre adott tájékoztatást. — A Nagy Imre-perre vonatko­zóan több kérdést kaptam — mon­dotta a szóvivő — az AFP (fran­cia), a Reuter (angol) és az AP (amerikai) hírügynökségek tudósí­tóitól. A leghelyesebb és legmegfele­lőbb válasz e kérdésekre tulajdon­képpen az lenne: Semmi közük hozzá, törődjenek a saját ügyeik­kel, Ha mégis foglalkozom ezekkel a kérdésekkel, csak azért teszem, hogy egyszer s mindenkorra lezár­jam az ilyen ügyekben a kérdés­felelet játékot. A Nagy Imre és társai bűnpe­réről, a perben kiszabott ítéletről és az ítélet végrehajtásáról kiadott igazságügyminisztériumi közle­ménynek a külföldi sajtóban nagy visszhangja volt. A magyar köz­vélemény ugyanúgy, mint a kül- í földi kommunista sajtó és a ha­- ladó szellemű közvélemény rneg­- j nyugvással fogadta az ítéletet, 5 5 mert igazságérzetük megkövetelte, ~ hogy az ellenforradalom szervezői 1 és az ellenforradalom idején elkö­vetett gyilkosságok és egyéb bűn- cselekmények értelmi szerzői és főbűnösei is megkapják megérde­melt büntetésüket. Majd az ENSZ ötösbizottságá­nak jogtalan létrehozáséról, újbóli színrelépéséről beszélt. Ezután így folytatta: — A magyar kormány elemi jogaival élt, midőn az alkotmá­nyos rendje ellen támadókkal szemben fellépett. Ezzel eleget tett nemzetközi szerződésekben vál­lalt kötelezettségeinek is: az ENSZ alapokmányán kívül a bé­keszerződés 4. cikke is köteles­ségévé teszi, hogy fellépjen a bé­két veszélyeztető cselekmények, valamint a fasizmus feltámasz­tására irányuló kísérletek ellen. Nagy Imre és bűntársai impe­rialista hatalmak érdekében és támogatásával fegyveres felke­lést szerveztek. Működésükkel a háború közvetlen veszélyét idéz­ték elő. Felelősek azért, hogy az állampolgárok szabadságjogainak sárbatiprásával, pogromok szítá­sával és támogatásával megterem­tették a fasizmus uralomra jutá­sának előfeltételeit. Hivatalos tá­mogatásukkal 234 védtelen állam­polgárt koncoltak fel, további há­romezret vetettek börtönbe és több mint tízezer személyről állí­tottak össze halállistát. Felhábo­rító, hogy az öttagú különbizott­ság e gyilkosságok elkövetőit és e gyilkosságok értelmi szerzőit cini­kusan a „demokrácia bajnokai­nak nevezi. Amikor a fegyveres felkelés ve­zetőit és részvevőit az illetékes magyar igazságügyi szervek fele­lősségre vonták, az érvényben le­vő törvények alapján jártak el. Az eljárás lefolytatása az Illetékes magyar szervek kizárólagos ha­táskörébe tartozott. A Magyar Népköztársaság kormánya ebben a kérdésben sem tűr semmiféle beleszólást belső ügyeinkbe. A Bolgár Népköztársaság A Balkán-félsziget északkeleti részén terül el a 110 000 négyzet­kilométer nagyságú, 7.5 millió la­kosú Bolgár Népköztársaság. A lakosság 88 százaléka bolgár, 10 százaléka török, területén azon­kívül makedónok, románok és gö­Bulgária 1944-ig, felszabadulá­sáig elmaradt agrárország volt. Az ötéves tervek az ország arcu­latát megváltoztatták; Számos bolgár folyón, különösen az Isz- keren a víztárolók és erőművek egész sora épült fel, illetőleg áll gária földje ásványokban gazdag. A Rodope-hegység déli részén a görög határ mentén a színes érc­bányák, Dimitrovo és Tirnovo környékén a szénbányák termelé­sét tervszerűen fejlesztik, ugyan­úgy, mint a Tundzsa völgy világ­hírű rózsaolaj-lepárló üzemeit., A Marica és az Arda völgyében, a híres bolgár dohánytermelés köz­rögök Is laknak. Bulgáriát észa­kon a Duna választja el Romániá­tól, nyugaton Jugoszlávia, délen Görögország határolja, keletről pejjig a Fekete-tenger mossa part­jait. Az ország északi részén a Balkán-hegység húzódik, délen a Rodope tömbje emelkedik. építés alatt, a rovaros es uimn- rovo vasipara, Dimitrovgrád ve­gyiművei, Várna hajóépítőgyára, Plovdiv textilkombinátja a szoci­alizmus építésének egy-egy állo­mását jelentik. Bulgária ipara 1957-ben majdnem nyolcszor any- nyit termelt, mint 1939-ben. Bul­pontjaiban számos új feldolgozó üzem létesült. Bulgáriában a me­zőgazdasági szövetkezeti mozga­lom rendkívüli sikerekre tekint­het vissza, a megművelhető föld­terület több mint 91.6 százaléka a termelőszövetkezetek kezén van. A* Nagy Imre-ügy körüli hírve­rés azok érdekében történik,, akik a nemzetközi légkört szeretnék megmérgezni, akik a nemzetek közötti együttműködést felháborí­tó provokációkkal zavarják meg, mint ahogyan a nemzetközi mun­kaügyi szervezet most lezajlott ér­tekezleten is tették. Azok érdeké­ben történik, akik a csúcsértekez­let szabotálásával hónapok óta csúfot űznek az emberiség béke­vágyából. Van egy kérdés, amelyre egésa röviden reagálni kívánok: Igaz-e, hogy Jugoszlávia jegyzéket adott át a magyar kormánynak a Ma­gyar Igazságügyminisztérium közleményével kapcsolatban. A kérdés feltevése eléggé képmuta­tó, mert a kérdező tudósító na­gyon jól ismeri a jegyzék szöve­gét is, mivel a jugoszláv kormány a jegyzéket — a szokástól némileg eltérő módon — az átnyújtással egyidejűleg nyilvánosságra hoztam A jegyzék teljes szövegét a ju- goszlávokkal csaknem egyidejű- leg a nyugati hírügynökségek és az egyéb reakciós propaganda­szervek is közölték. A nyug^B hírügynökségek azonban enn^P sokkal többet tudtak. A Reuter és az AFP már június 22-én egybe­hangzóan jelentette Belgrádból, hogy ottani diplomáciai körök vé­leménye szerint a jugoszláv kor­mány a következő hét elején jegy­zéket ad át Budapesten. A nyugati hírügynökségek által előre beharangozott jugoszláv jegyzéket Jugoszlávia budapesti nagykövete valóban átnyújtotta a Magyar Külügyminisztériumnak* A Külügyminisztérium most ta­nulmányozza ezt a jegyzéket, a- melyre a megfelelő időben meg fogja adni a megfelelő választ. KÉRDÉS: Tudna-e felvilágosí­tást adni a szóvivő a terméskilátá­sokról? Hogyan látja biztosító * nak a kormány a lakosság ken; _gabonával való ellátásit? VÁLASZ: A Minisztertanács tegnapi ülésén megtárgyalta a Földművelésügyi Minisztériumnak a nyári mezőgazdasági munkák előkészítéséről szóló jelentését* A minisztérium arról is be­számolt, hogy az ország e- gész területére kiterjedt ki­adós eső a kalászos gabonáknál, elsősorban az őszi búzánál előse­gítette a szemképződést, s erősen megjavította a kapásnövények és a szálastakarmányok terméskilá­tásait. Ami a kérdés második részét il­leti, a lakosság kenyérgabonával való ellátása nem okoz problémát* Ez évben is megfelelő eredménye­ket várunk a felvásárlástól. Más­részt adataink szerint a hagyo-má* nyosan gabonát exportáló nagy búzatermelő kapitalista országok­ban hatalmas mennyiségű eladat­lan búzakézietek halmozódtak fel. Nyilván ezekkel a tényekkel függ össze, hogy ez év tavaszán már több nyugati országtól érkeztek hozzánk! ajánlatok, amelyekben előre hangsúlyozták, hogy az ed­digieknél lényegesen alacsonyabb áron volna módunkban gabo­nát vásárolni. Rendelkezésre állnak tehát ezek a ajánlatok, de nem valószínű, hogy élünk azok-: kai, mert — emlékeztetett arra, amit Apró Antal elvtárs, az Or­szággyűlés legutóbbi ülésszakán mondott: — igen jelentős tarta­lék-készletekkel rendelkezünk, a- melyek lehetővé teszik a kenyér gabona ellátásában az igények megfelelő kielégítését — mondot­ta többek között a szóvivő.

Next

/
Thumbnails
Contents