Békés Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-28 / 151. szám

195?. június 2?.. swunifea* BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG .3 Koria Kutobei professzort Románia képviselőjének jelölték az atomszckírtői értekezletre Moszkva (TASZSZ) A Román Népköz társaság kormánya Horia lulubei professzor akadémikust, , fizikai tudományok doktorát, az itomfizikai intézet igazgatóját ne­vezte ki arra, hogy részt vegyen i magrobbantások felderítésének nódját tanulmányozó szakértők genfi értekezletének munkájában. A szovjet kormány a Román Népköztársaság kormányával e- gyetértésben közölte az Egyesült Államok kormányával H. Hulubei professzornak a Román Népköz- társaság szakértőjévé való kine­vezését. A Lottó nyerőszámai 12, 21, 55, 70, 83 Infravörös sugárzással szárítják a nyomtatványokat a Békési Nyomdában A Békéscsabán működő Bé­kési Nyomdában mintegy 155 000 • rintot akarnak ebben az évben egtakarítani a népgazdaságnak külföldi cellulóze-papír és hulla­dék felhasználásával. Jelentős megtakarítást értek el az újítások alkalmazásával: többek közt egy korszerű vágógép késköszörűt szerkesztettek és sikeresen kísér­leteznek a nyomtatványok infra­vörös sugárzásos szárításával. A tsz-ek négy-öt mázsával több ösziárpa- termést takarítanak be, mint az egyéniek Gyula város húszezer holdas ha­tárában 4800 holdon öt termelőszö­vetkezet gazdálkodik. Koratavasz óta a nagy táblákon szemmel lát­hatóan szebben, egyenletesebben fejlődött minden növény, mint az egyéniek kisparcelláin. A szakem­berek és a termelők kíváncsian várták a terméseredményt. Az őszi árpa aratását a szövetkezetek földjén géppel, az egyéniek pedig kézi kaszával napok óta folytatják s kiderült, hogy a tsz-ek holdan­ként legalább négy-öt mázsával magasabb termést takaríthatnak be. Számos egyéni gazda tíz mázsán aluli termést takarít be holdan­ként, az Erkel Tsz-bem pedig 17, a Rákócziban 15. a Petőfiben 14, a Béke és a Népköztársaság Tsz- ben pedig 12—12 mázsát adott holdja. Búzából — aminek az ara­tása egy hét múlva kezdődik — hasonló terméskülönbségre szá­míthatnak a szövetkezetek javára. Megoldódik az ipar- és bányavidékek vízellátása Július első napjaiban adják át a Borsodi Vizműrendszer első egységét A háború utáni nagy iparosítási programmal ipar- és bányavidéke­ink vízügyi rendszerének kiépíté­se nem tartott lépést. Némelyik I központi bányavidék — például Várpalota és Inota, valamint a Bosodi medence — vízszükséglete nagyobb ütemben nőtt, mint a ren­delkezésre álló készlet. Az Orszá­Az anyagon múlik, hogy huszonöt fiatal leány munkához jusson Uj üzemrésszel, a kesztyűkötö- dével gazdagodon az idén a Gyu­lai Kötőipari Vállalat. Az új ü- zemrész világos nagy ablakaival, neonvilágításával, mondhatni a vállalat büszkesége. Saját erőből létesítették, mintegy 200 ezer fo­rintot költöttek a helyiség rendbe­hozására, korszerűsítésére. Itt, A KESZTYÜKÖTÖDÉBEN találkoztunk Szigeti Lászlóval, a válalat műszaki vezetőjével, aki az egyik gépet javította. Amikor elkészült a munkával, és a gép is­mét jól működött, beszélgetni kezdtünk. A kesztyűkötödéről ér­deklődtünk, ahol a női és gyer­mek gyapjúkesztyűket kötik. — A kötődében most még csak egy műszak dolgozik. Itt 25 asz- szonyt és leányt foglalkoztatunk — tájékoztatott bennünket. — Ja­Megkezdték a búza aratását Békés megyében Békés megyében az állami gaz­daságok, tsz-ek és egyéniek föld­jén ezer és ezer holdon fejezték be az őszi árpa aratását s kasza alá érik a búza is. Ilsőnek Medgyesegyháza határá­ban a homokosabb talajon kezd­ték meg a kenyérgabona aratását, ahol az egyéniek kisparcelláin holdanként hat—kétmázsás ter­méseredményt értek el. Péntek reggel a tótkomlósi Viharsarok Tsz egyik tábláján is megkezdte egy aratógép a búza lc-takarítását. A szakemberek véleménye szerint a Viharsarok Tsz-ban holdanként 12—13 mázsás átlagtermése lehet számítani. nuár I-től mostanáig 25 ezer pár kesztyűt kötöttek, s a félév végé­ig meglesz az ötezer pár. HOVA SZÁLLÍTJÁK? — Elég sok városba eljutnak készítményeink: Békéscsabára, Kecskemétre, Bajára, Szegedre, Debrecenbe, Szolnokra, Nyíregy­házára, sorolta a városokat. E- gyelőre csak a belföldi igények kielégítésére dolgozunk, de remél­jük, mert a kollekciót a MODEX külkereskedelmi vállalatnak is el­juttattuk, hogy exportmegrende­lést is kapunk. Jól jönne ez, mert akkor még több dolgozót foglal­koztathatnánk a kesztyűkötödé- ben. Farkas Erzsébet, a kesztyűkötö- de vezetője is hasonlóképpen vé­lekedett: Természetesen szeretnénk bővíteni a termelést, szeretnénk két müszalcot szervezni. Ezzel munkaalkalmat teremtenénk, kü­lönösen azoknak a fiatal leányok­nak a számára, akik most kerül­tek ki az általános és középisko­lákból. Két dolgozónk: Pettner Júlia és Papp Klára az érettségi után jöttek hozzánk. Annyira megkedvelték azóta a kesztyűkö­tést, hogy most már semmi pénzért sem mennének máshová dolgoz­ni. NAPONTA TÖBB LEÁNY FELKERES BENNÜNKET, szeretne nálunk elhelyezkedni. Kedden három érettségizett leány gos Vízügyi Főigazgatóság a he­lyes vízgazdálkodás megteremté­sére többéves vízfejlesztési fel­adat-tervet dolgozott ki. A második hároméves tervben és az a2t követő ötéves tervbe» több fontos ipari-és tbányavidék vízmű-rendszerét építik fel. Ezek •közül a Pécs—Mohácsi, továbbá a Borsod megyei regionális vízmű építkezése megkezdődött. A Vár­palota—Inota—Péti vízmű terve­zési munkái már megindultak. A következő nyolc-tíz ■ évben mint­egy ötszáz millió forintot fordíta­nak a vízműlétfesítésre. A hozzá­vetőleges számítások szerint tel­jes kiépítés esetén a bánya- és iparvidékek részére naponta hat­százezer köbméter vizet tudnak juttatni. Ez fedezi a szükségletet. Á hatalmas munkának első e- redménye a mintegy 25 millió fo­rint költséggel készülő Borsodi vízműrendszert, amelynek első egységét, a kazincbarcikai szivaty- tyút július 6-án adják át. Ekkor avatják fel a mintegy harminc ki­lométer hosszú fővezeték eddig el­készült húsz kilométeres szaka­szát. A szivattyú Szu'hafeálló,: Izsófalva, Ormosbánya és Rudolf- telep lakóinak naponta kétezer köbméter vizet ad. A borsodi regionális vízmű épí­tésének további szakaszában elké­szül a Rakacza-völgyi ötvenmillió köbméter befogadóképességű víz­tároló és teljesen kiépítik a csőve­zetéket. A Rakacza-völgyi víztá­rolónál 700 méter hosszú gátat é- pitenék, befejezése előreláthatólag 1960-r>a várható. A szakemberek-( nek az az elgondolása, hogy a bor­sodi regionális vízmű teljes kiépí­tésével bekapcsolják és megold­ják az ózdi medence vízprobJéméit is. (MTI) jelentkezett felvételre. Sajnos, nem vehettük fel őket — Miért? — Nincs elegendő anyag — vá­laszolt helyette Szigeti elvtárs. — Két műszakra ugyanis csak ak­kor állhatnánk át, ha negyedé­venként még 600 kilogramm gyapjúfonalat kapnánk. Tudja, mit jelentene ez? _ ?? — H uszonöt dolgozóval foglal­koztathatnánk többet a kesztyű- kötődében, ha negyedévenként legalább még ennyi gyapjúfona­lat kaphatnánk. BIZONY JÖ LENNE, annál is inkább, mert akkor nem kellene elutasítani a jelentkező­ket. A gyapjúfonalnak a kesztyű- kötődében való feldolgozása sok­kal gazdaságosabb. Ugyanis eny- nyi fonal a másik kötődében — a- hol női kardigánokat, kuligánö- kat kötnek — 8 dolgozó munkaal­kalmát biztosítja, ezzel szemben a kesztyükötödében 25-nek adna elfoglaltságot. Ehhez szeretnénk mi segítséget kapni. Gond ez, hiszen az anyagellá­tás nem valami bőséges. Mégis jó lenne, ha meghallgatnák és telje­sítenék a gyulaiak kérését, mert azzal 25, az iskolákból most kike­rülő leánynak adhatnának mun­kaalkalmat. Csupán az anyagon múlik, hogy ez megvalósulhasson. (P-P-) Külföldi események Frankfurt. (AP) Egy nyugatné­met bizottság csütörtökön befejez­te a müncheni repülőtéren febru­VVkHHiH UÜHUHUUUiUlHH^UHUiUUHUUUUUUUUUUUUHHU^ As egykori uradalom — Egy kühajításra van csak — adták a felvilágosí­tást Medgyescgyházán a tanács dolgozói. Megbocsátsanak, de valaki közel négy kilométerre eldobja a követ, az minden to­vábbi néikül világbajnok lesz. Ha másból nem is, de kőhajítás­ból. Szóval ilyen négy kilométe­res hajításnyira terül el Med- gyeshegyházától keletre a kül­földön is elismert, híres bánkúti búza bölcsője, Bánkút. A nyári kánikulában húst adó nyárfák mind megannyi felhőt helyettesítve emelkednek a ma­gasba az út két szélén. Alájuk ült. lepihenni már régebben is a szántó-vető ember, s ott pihen ma is a Kertimag és Gyógynö­vény Termelő Gazdaság bánkúti üzemegység elfáradt arató mun­kása. Szép vidék. Az erdővel tarkított tájat egészséges levegő­je, no meg jól termő földje mi­att nem ok nélkül használta pi­henésül József főherceg valami­kor. Az egykori cselédek azon­ban ma házigazdái a festői ro­mantikával, szépséggel bőven rendelkező vidéknek. A Mező­hegyes-Szeged közti vasút ál­tal kettészelt gazdaságiban 500 ember, idős, fiatal, fiú, leány dolgozik. A kertinövények biro­dalma ez. Az egyik táblán bor- sószedö-lányok tarkítják a ha­tárt. Ruhájuk mind megannyi pipacs, vagy búzavirág kedves­kedő színei, így madártávlatból szinte virágoskertet varázsol a jámbor szemlélő elé. Másutt a szél erőtlen símogatásától alig mozgó őszi árpában gépkolosz- szus. Dől a gabona, ömlik az ár­pa a zsákokba. Aratnak. Hirtelen hűs hullám szakítja meg a gyönyörködést. Mintha hirtelen eső eredne meg a felhőtlen égből. A vizágyú a permezető esőt szégyenítőn, szin­te ködalak'ban szórja 40—45 mé­teres körzetben az éltető vizet.- A kertészet paprikái, uborkái úgy élednek fel bágyadtságukból, mint tavasszal a természet ál­mából. így lüktet az élet József fő­herceg egykori birtokán. Azóta már új nemzedék nevelkedhet, akik a már nekik csak meséibe illő keserű valóságot, a múlt nyomorúságát a nagyszülők, szü­lők emlékezéseikből ismerik; Ügy dolgoznak, hogy azt ők ne is ismerjék meg, hogy az so­ha többé vissza ne térjen, De az idősebbek sem hagyják magu­kat. — Túlteszek én még ma is, ha megemberelem magam nem egy fiatalon — ad hangot a gon­dolatoknak Gubincsik Ignác bá­csi, a gépcsoport vezetője. Az erősen őszülő, régi harcos kézszorítása bizony nem árul­kodik koráról, pedig félévszázad már mögötte van. 1929 óta dol­gozik Bánkúton. Hamiskásan, fiatalos jókedvvel mondja, hogy sok olyat látott József főherceg ideje alatt, ami bizony a legko­molyabb embert is mosolygásra készteti. Nyugdíjra jogosult len­ne már, de meg is sértődne, ha csak megmentenék is neki. A szakma kiváló dolgozója. Mun­kakedve állandó. A tétlenség, lustaság Ismeretlen előtte. Most is hatalmas vasdarabot cipel az üllőre, s akkorákat csap rá, hogy az engedelmesen formálódik. Gubincsik bácsi újí­tó is. A csaknem 30 év, melyet szakmájában töltött, sok min­denre tanitotta meg. — Könnyítettem volna én a régi Időben Is a munkán, de azt mondták, hogy ne okoskodjam. Ma azonban... íme, egy sajáteü­gondolású műtrágyaszóró — mutat rá a napfényben csillogó, acélkék színű, tölcséralakú szer­kezetre. Centrifugális elven működő műtrágyaszóró. Sokat törte fejét míg kifundálta, de sikerült. Most csak azt várja, hogy a mi­nisztériumból kijövő szakember elfogadja. Megérné, hisz míg a szalagos műtrágyaszóróval tíz óra alatt 10 holdat szórtak be, addig ezzel 150—180 holdat. Ke­vesebb a baj is vele. ősszel az Országos Mezőgazdasági Kiállí­tásra is felviszik. Ez a mindig újat akaró, produkáló ember most sem nyugszik. Ismét egy új dolgon töri a fejét. Szerény­sége nem engedte, hogy beszél­jen rála, de mégis megtudtuk, hogy egy szerkezetnélküli fű- kaszállót tervez. Most már ket­ten vannak az üllőnél. A Inásik fiatalabb, fia is lehetne, s mind­kettőjük erőtől duzzadó karjá­ban magasra emelkedik a kala­pács, hogy aztán lecsapjon és engedelmességre bírja a vasat. A déli ebédnek már Jó ideje vége. Az 500 munkás szerte a határban arat, borsót szed, kapál, öntöz, vagy éppen a gépműhelyben szorgoskodik... Majnár József ár 6-án történt repülőszerencsét­lenség ügyében folytatott vizsgá­latát. Mint ismeretes, február 6- án zuhant le a Manchester United angol labdarúgó csapatot szállító repülőgép. A szerencsétlenségnek huszonhárom halálos áldozata volt, köztük a csapat nyolc játékosa. A vizsgálat megállapította, hogy a szerencsétlenséget előidéző egyik legfőbb tényező a repülőgép felső szárnyain előállott nagyfokú jege- sedés volt. Más, utólagos, már ki nem deríthető tényezők is hozzá­járulhattak azonba a szerencsét­lenséghez — állapítja meg a bi­zottság jelentése. ►o­Párizs (MTI) De Gaulle egy nap­pal előrehozta algériai utazását és július elsején indul Algériába. A hivatalos közlés szerint utazása „lényegében katonai jellegű" lesz. A tábornok július 3-án tér vissza Párizsba. De Gaulle-mak így egy napja marad arra, hogy az algériai szemleúton elhatározott intézkedé­seket Párizsban formába önthes­se. Július 5-én John Foster Duk les külügyminisztert fogadja Pá* rizsban,

Next

/
Thumbnails
Contents