Békés Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-27 / 150. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958. június 27., péntek 2 bátran A minap 02 endrődi ■pártbizottságoin az egyik idős harcos röviden így fogalmazta meg a Jközségben folyó agitációs munkát: ‘Agitálunk mi valamennyien, beszélgetünk az emberekkel, de nem úgy, mint a 45—46-os években. Akkor volt népinevelés, meg felvilágosító munka, de most...? Igen, a mostanról van szó. A lizeh'kiléncesek, a 45-ös párttagok jfeóvárogva beszélnek azokról az időkről. „Akkor nem ismertük a fáradtságot, éjjel-nappal dolgozatunk és volt eredmény." Sok-sok ízépet mondott arról az időről az idős kommunista s az ott lévők csak heüyeselték. Az nem baj, fvogy a 12 év előtti időszakot emlegetik, hiszen volna mit tanulni, okulni belőle. Csak az kell, hogy ténylegesen okuljunk belőle és szívleljük meg a mára szóló tanulságot. Ugyanazt tenni balgaság lenne, hiszen teljesen más körülmények között élünk, dolgosunk ma, mások a célok, a feladatok. Olyan lenne ez, mint a kinőtt ruha, amit mindenáron ránk akarnának erőszakolni. Egyet a- zonban sosem szabad feledni, tiogy a kor szelleme fejlődik, változik. S ezt kell jól megszívlelnünk és ennek megfelelően dolgoznunk. Ai akkori időszakok egyik legfontosabb jellemzője a kommunisták őszinte és bátor fellépése, kiállása. Tanították, nevelték a munkásosztályt, a népet, hogy éljen a kezébe adott szabadsággal. Küzdöttek a maradiság, a tudatlanság ellen. Hirdették az Igazságuk tudatában, hogy most elkezdődött egy új világ felépítése. Akik megértették a kommunisták akaratát, velük együtt'me- jve teltek, dolgoztak. Mindig szemtől szembe a néppel hirdették az igazságot, őszintén és bátran, hogy mindenki lássa, hallja és értsen belőle. Nem, nem csupán a taggyűlések és más pártrendezvények Vitatkozó légköre miatt mondhatjuk: ma: „ha úgy dolgoznánk”. Hanem azért, mert a kommunisták a nép körében éltek, terjesztették bátran a szocializmus eszméjét. A párt szervezetei gyorsan mozgó és áz élet legkisebb rezdülésére is érzékenyen reagáló harci csapataik voltak. Ez tette elevenné a pártmunkát. Es ma ? Igen, újra csgk a máról van szó. Elmondhatjuk-e azt, hogy a mai is így vám? Kevésbé. Az endrődi kommunistákban az 1956-os. októberi események u- tán 5—6 hónapig magasan lobogott a harci kedv, a lendület. Mostanában azonban történt valami. A- lábbhagyott a nagy nekirugaszkodás. Vannak, akik csak helyeselnek, bólogatnak, mások megelégedettek, elbizakodottak, „megy itt. minden magától", „úgyis az lesz, ahogyan mi akarjuk", van olyan is, aki úgy van, „minek agitáljuk az embereket, még megsértődnek". „Termelőszövetkezetről minek beszélni itt, hiszen az egész község szeme láttára jól gazdálkodnak, láthatja mindenki, hogy jobb a tsz gabonája, szebb a kukoricája, mint az egyéni parcellákon.” „Minek kell hát beszélgetni?" „A- gitálnak itt az eredmények." Valóban úgy volna, hogy az endrődi tsz-ek eredményei maguk is agitálnak? Van ilyen is, hiszen az idei termésük — búzából is — azon a kevésbé jó földön 2—3 mázsával jobban fizet. De elegendő ez? Az emberek szeretnek szétnézni az üzletekben, amikor vásárolni akarnak. Nem elégednek meg azzal, amit a kirakatban látnak. A kommunistáknak az élő szó erejével kell a szövetkezetek eredményeit eléjük tárni. Ha úgy tetszik, kirakatot rendezni belőle. Meg kell teremteni az őszinte szót, az agitáció alapján. Keveset ér az olyan szó, amelyet a Béke Tsz-ben is folytatnak. Az egyéni parasztoknak arról beszélnek, milyen előnyös, milyen jó a közös gazdálkodás. Ha valaki azt mondaná, hogyha olyan jó, hát megpróbálom, közétek megyek, akkor azt válaszolnák, jó, jó, de csak úgy gyere, ha annyi földet hozol, hogy elégendő lesz arra, hogy megéljél belőle, mert földünk az nincs. C'ak olyanokat fogadunk be, akik földdel jönnek. A földnélküliek ne is próbálkozzanak, mert siker úgy sem koronázza útjukat. Az azonban keveset segít, ha arról beszélünk, hogy milyen jó, de a- zért ne náluk próbálkozzanak, hanem másutt. Pedig a Béke Tsz- nek is van lehetősége arra, hogy egy kicsit belterjesebb gazdálkodást folytassanak, több állatot tartsanak. Ez nem rontaná még akkor sem a tagok jövedelmét, ha béléoőket vennének fel! Endrodön nehezíti a termelőszövetkezet agitációit az is, hogy kissé elbizakodottak „Nálunk nincs nagy szükség az agitációra, hiszen a földterület csaknem 50 százalékán nagyüzemi gazdálkodás folyik. Az ellenforradalom előtt még ennél is több volt. Tudják itt a parasztok, milyen a tsz, majd jönnek, csak még egyelőre várnak.” Itt azonban azt lehetne mondani, hogy a kommunisták várnak arra, hogy a parasztember magától ébredjen fel s önként jelentkezzen egyik, vagy másik tsz.be. Nem ezt kell várni, hanem őszinte szóval elmondani, hogy a további fejlődés még inkább megköveteli a több termelést, a nagyüzemi gazdálkodást. Ne szégyenkezzenek a kommunisták erről beszélni, mert nincs ezen mit szégyellni, hiszen az idő úgyis őket igazolja. Éppen úgy, mint eddig is sok-sok esetben a felszabadulás óta. Jót akarnak, hiszen ők is a többi munkás- és paraszttársukkal jobban, boldogabban akarnak élni. Aki igényt tart arra, hogy kommunistának becsüljék, annak mindig legyen bátorsága őszintén véleményt mondani. Akkor is, ha azt megelégedettség kíséri, és akkor is, ha először nemtetszéssel találkozik. Az ilyen kommunista köztiszteletnek fog örvendeni, szemben azzal, aki a dolgok elhallgatásával, demagógiával akar megbecsülést szerezni magának. Ugyanis később az élet a bátor, nyílt vélményt fogja igazolni, s akkor ezért elismeréssel szólnak annak képviselőjéről. Csepkó Eta II libanoni helyzet A libanoni hadsereg főparancsnokságának közleménye: Beirut (MTI) Mint AFP jelenti, a libanoni hadsereg főparancsnokságának a rádióban is beolvasott közleménye szerint a hadsereg egységei „vidéken is folytatták tevékenységüket.” A libanoni hadügyminisztérium hivatalos közleménye cáfolta az egyik ellenzéki napilapban megjelent hírt, amely szerint Beirut közelében, egy kaszárnyában háromszáz jordánlai és iraki katona tartózkodik. A minisztérium állítása szerint a „libanoni fegyveres erők soraiban nem szolgál egyetlen külföldi katona, vagy önkéntes sem.” Libanoni vita az angol alsóházban London (Reuter) Selwyn Lloyd brit külügyminiszter szerdán kijelentette az alsóházban, hogy Nagy-Britannia semmiféle kérést nem kapott a libanoni kormánytól katonai beavatkozásra. Henderson munkáspárti képviselő biztosítékot kért arra nézve, hogy a brit kormány csak az ENSZ keretében avatkozik be Libanonban, ha az ENSZ ottani megfigyelői azt jelentették, hogy valamely más ország közvetlen támadást intézett Libanon ellen. Bevan, a munkáspárti ellenzék külügyi szóvivője kijelentette, hogy kétértelműség mutatkozik a helyzetben. „Ha egyes országok saját nézetük szerint értelmezik az alapokmányt és a nemzetközi jogot, akkor ez nyilvánvalóan annyit jelent, hogy eltértünk a kollektív biztonságtól és visszatértünk az egyoldalú akcióhoz?” —• tette fel a kérdést Bevan. A külügyminiszter azzal válaszolt, hogy az alapokmányt 5L cikkelye értelmében az egyes kormányok felelősek a kollektív önvédelemért. „Vannak azonban bizonyos körülmények, amelyekre nézve nem áll az a formula, hogy csak az ENSZ keretében hajtható végre valamely akció” — tette hozzá Lloyd. (MTI) 9€~ Korea népe az amerikai csapatok kivonulását követeli Phenjan (TASZSZ) A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fővárosában és valamennyi vidéki központjában nagygyűlések voltak „az amerikai imperialisták elleni — harc” napja alkalmából. A koreai^ dolgozók valamennyi gyűlésen az amerikai csapatok azonnali kivonását követelték Dél-Korea területéről. (MTI) I A FORRONGÓ KÖZEL-KELET A' Földközi-tfcnger keleti része véres összeütközések és politikai sakkhúzások színhelye. Nem lehet nem meglátni a libanoni háború és a ciprusi zavargások közötti összefüggéseket. Ciprusért, a sziget hovatartozásáért folyó viták az utóbbi hetekben nagymértékben kiéleződtek. A sziget nagyvárosaiban fegyveres összeütközésekre került sor a görög és török lakosság között. A Viharsarki Hónapok előkészítéséről A Viharsarki Hónapok megrendezésére a Hazafias Népfront megyei bizottsága előkészítő bizottságot alakított. E bizottság később egy operatív és különböző albi- zo tságokat hozott létre. Az operatív bizottság nemrég elhatározta, hogy a Viharsarki Hónapokra való megfelelő felkészüléshez olyan propagandacsoportot szervez, melynek tagjai azokon a területeken dolgoznak, ahol a tömegek tájékoztatási, vásárlási és utazási és ehhez hasonló igényeiket elégítik ki. E csoport csütörtökön délelőtt a Hazafias Népfront megyei irodájában megalakult és tanácskozott a feladatokról. A megbeszélésen sok hasznos javaslat és határozat született. Egyebek között a program ismertetése során szó volt arról, hogy augusztus 20-án Viharsarki Nagygyűlés lesz Békéscsabán és Marosán György államminiszter mond beszédet. Ugyanezen a napon és 19-én ünnepi vásár megrendezésére kerül sor. Ez alkalommal a nagygyűlésre és rendezvényekre más megyékből és baráti országokból is jönnek hozzánk vendégek, küldöttek, kultúrcsoportok és sportolók. Az eseményekkel kapcsolatosan a nagy tömegek igényeinek kielégítése érdekében szükség van a propaganda munkára — mondotta többek között Rusznák János, a népfront titkárhelyettese. Többek között ezt a célt szolgálja az is, — folytatta, — hogy a jövő hét végén a Hazafias Népfront megyei bizottsága a Viharsarki Hónapokkal kapcsolatos kérdésekről sajtó- tájékoztatót tart, melyre más területekről is hívnak meg érdekelteket. A továbbiak során a propa- gandacsoport tagjai különböző tájékoztató jellegű és egyéb feladatokra kaptak megbízást, melyet szívesen és azzal a meggyőződéssel vállaltak, hogy munkájukkal hozzájárulnak a megyénkben első alkalommal megrendezett Viharsarki Hónapok sikeréhez. B. Z. Kinek állott érdekében ismét forrpontra hevíteni a ciprusi helyzetet? Az angol sajtó napokon át cikkei zett arról, hogy a kormány javaslatokat óhajt előterjeszteni a „ciprusi helyzet rendezésére” vonatkozóan. Kézenfekvő a feltevés: a zavargások fellobbantásával az angolok igyekeztek egymásnak ugratni a törököket és görögöket, hogy demostrálják: az angolok jelenléte elengedhetetlenül szükséges, különben a görögök és a törökök lemészárolják egymást. S ha valakinek kételyei támadnának a ciprusi zavargások háttere tekintetében, a Daily Telegraph című lapból meggyőződhetik kételyei oktalanságáról. Az angol konzervatív lap meglepő őszinteséggel kikottyant ja a nagy titkot, mondván: „Az egyedüli lehetséges megoldásnak csak a felosztás tekinthető... Az a körülmény, hogy a zavargások éppen most robbantak ki, amellett bizonyít, hogy a kérdést csak Anglia oldhatja meg. Ebben a pillanatban mi gyakoroljuk a hatalmat a sziget fölött s ez a tény ebben a tekintetben bátorságra és határozottságra kell, hogy ösztönözze a brit kormányt.“ Tehát az angol politikai sakkhúzások hátterében világosan kirajzolódik az a törekvés, hogy a sziget megmaradjon angol fennhatóság alatt. A szigetet stratégiai fontossága miatt Anglia nem a- karja kiengedni a kezéből. Mintegy másfél hónapja fegyverek dörögnek a Ciprustól alig 200 kilométernyire lévő Libanoni Köztársaságban. Mi is történt tulajdonképpen Libanonban? A Földközi-tenger melletti kis országban már a múlt év tavaszán megindult az erjedés, amikor a kormány elfogadta az Eisenhower- doktrinát. A feszültség és a nép függetlenségi törekvése csak erősödött az Egyesült Arab Köztársaság megalakulása óta. Ez év április elején az ország északi és déli részén már nyílt fegyveres harcokra került sor a függetlenségükért harcoló hazafiak és a csendőrség között, amelynek eredményeként az általános sztrájk az ország nagy részét nyolc napra szinte megbénította. Erre a kormány terroríhullámot indított a hazafias erők ellen, megerősítette i rendőrséget és csendőrséget. Május 8-án futótűzként terjedt el a hír, hogy Bejrutban meggyilkolták Metnit, a „Telé- gráf" című ellenzéki lap főszerkesztőjét. A gyilkosság olaj volt az amúgy is izzó parázj-ra. A Nemzeti Front, amelyhez az illegális Kommunista Párt is csatlakozott, ellenállásra szólított fel. A felkelők harcba indultak az Eisenhower-doktrinát elfogadó, a nagytőkés országokat mindenben kiszolgáló Chaman-kormány eilen. Jelenleg utcai harcok folynak Befrutban, az ország fővárosában, a felkelők kezén van az ország terüetének kétharmada, beleértve az ország második (Tripoli) és harmadik (Zahle) legnagyobb városát. A nyugati tőkés országok számára igen fontos ez az ország, mert itt halad keresztül a Közel- Keletet a Fö'dközi-teingerrel össze* kötő két legfontosabb olajvezeték, azonkívül Beirut a Közel-Kelet egyik legfontosabb tőkés centruma. Az amerikai és angliai katonai előkészületeket figyelembe véve egy imperialista kaland lehetőségei nincsenek kizárva, de kérdéses, hogy egy intervenció nem járna-e súlyosabb következményekkel az imperiahsta koncepciókra; A szuezi agresszió azt bizonyította, hogy az arab népek még eltölt eltebb szándékkal harcolnak függetlenségükért és nemzeti érdekeikért. S ez komoly figyelmeztető* az imperialistáknak, akik kalandor terveket forgatnak fejükben? Kovács Jenő
