Békés Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-27 / 150. szám

június IT. péntek BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 3 Keseljosi újdonságok. Egészen felvillanyozott a hír, íogy a gyomai Győzelem Tszcs- jen munkaegységre dolgoznak a .agak és több, mint 150 000 forint jrtékű közös vagyonuk van. No­sza gyerünk, nézzük meg, mert ehhez hasonlót nem hallottam mostanában. Girbe-gurba dűlőutakon vezet íz út a keselyősi határba, a tszcs elnökének, Putnoki Józsefnek a tanyájához. — Kint van az államiban az RTatógépekné! — mondja a fele­sége. Az egyik aratógép éppen állt, elszakadt a lánca. Ott bíbelődött vele Putnoki József a Zetor-veze- tóvel. Egykettőre összekötötték a szakadt láncot s a Zetor tovább körözött a vadonatúj aratógéppel. Leültünk beszélgetni Putnoki Jó­zseffel. — Az államinak nincs elég ara­tógépje, nekünk meg nincs őszi árpánk. De Zetorunk sincs. így aztán megegyeztünk, hogy a gaz­daság olyan nagy búzaterületet huzat le. két Zetorral mint ameny- nyit levág nekik a mi két arató­gépünk — mondja ottlétének o- |at. ”— Jó egyességet kötöttek a tsz javára — mondtam elismerés­sel. — Ügy csináljuk, ahogyan tud­juk. Jobban szeretnénk, ha saját Zetorunk lenne. De még nem fu­totta rá. Hat éve alakult a csopor­tunk, de lényegében csak tavaly kezdett gyarapodni a közös va­gyonunk. 1957. januárjában 22 000 forint volt, ez év januárjában pe­dig 158 000, Persze ez a közös va­gyon gépekben, felszerelésekben van. Ezzel az új géppel, amit most javítottunk, három aratógépünk van. Igaz, hogy kettő lóvontatású, de jó. Az is lóvontatású, amit a- mott vontat a Zetor. Olyan szé­pen „borotválja" az árpát, hogy jobban se kell. Van aztán egy ö- reg traktorunk, egy 18 soros vető­gépünk, 100 zsákunk, meg egy da- rálómalmunk. — Hányán is vannak, és hány hold földön gazdálkodnak? — ötvenhárom tag van, 461 hold a földünk. 1956 őszén tagosí- tottunk. De azóta többen jöttek s 121 hold megint széjjel van. — Most is vannak jelentkezők, igérkezők? — Ebben a nagy dologidőben nein igen. Azazhogy lennének, de föld nélkül. Már pedig mi földnélkül csak mesterembereket veszünk fel. Ez is új dolog. Még nem hal­lottam, hogy egyestípusú tszcs-nek mesteremberekre lenne szüksége. Kérdeztem is Putnoki Józseftől, hogy mi céljuk velük? — Állandóan fejlődünk — vá­dozást a tagok közül. Van mind­nek a háza körül elég. — Látja, ezért kellene legalább vagy két földnélkülit felvenni — jószággcndozónak. — Ho, hiszen veszünk is fel, ősz­nél tovább nem maradunk közös állomány nélküL Mert azt a takar­mányt se osztjuk széjjel mind, a- mj azon a 119 holdon terem, amit közösen, munkaegységre műve­lünk. — Aztán miért ennyit müveinek közösen? — Azért, mert ebből 101 hold ál­lami tartalék. A többi olyan ta­goké, özvegyasszonyoké, vagy idős embereké, akik egymaguk nem bírnak vele. Ezeknek fizetünk föld járadékot és a teljesített mun­kaegység arányában részesednek. Pénzt ér majd egy-egy munka­egység, mert van 5 hold közösen műveit konyhakertészetünk is. Lassanként úgy gazdálkodnak, mint az önálló tsz-ek. De igaza van Punoki Józsefnek, az alaku­lásra még nem értek meg a ta­gok. meg aztán nincs még közös gazdasági épületük sem. Majd lesz, hiszen gyorsan fejlődnek. Bár csak így fejlődne minden egyes típusú termelőszövetkeze­tünk. K. L Sok százezer forint érték szárad el a hullámtereken Évek óta sok szó esik az aszály elleni küzdelemről, az öntözött területek növeléséről. A szó és a tett azonban még nem került egé­szen összhangba. A földek megművelő! között van még egy »agy adag idegenkedés. Sokakban azonban van akarat, s van víz is bő­ven a Körösök medrében. De az öntözéshez nem csak akarat, ha­nem eszközök, gépek Is kellenének. A megfelelő eszközöket és gé­peket régen feltalálták már s gyártják Is egyre modernebb válto­zatban, csak a termelők nem jutnak hozzá. Helyesebben, nincs még annyi pénzük a Körösök mentén lévő termelőszövetkezeteknek, hogy egy-egy nélkülözhetetlen öntözőhajót vásároljanak Köztudomású hagy Békés megye területéből több tízezer hoM földet foglalnak el a Körösök gátjai között lévő hullámterek. Eze­ket a hullámtereket jórészt legelőnek és lí aszalónak használják. A fűtermés — a folyók vízzel telt medrének két pontján — azonban kJ van téve az Időjárás szeszélyeinek. A kaszálót legtöbb esztendő ben csak egyszer lehet megkaszálni A második hasra Ián legtöbbször nagyon sovány, vagy teljesen leég a nyári kánikulában. A legelőnek használt hullámterek is csak az állatok Jártatására jók már június végén. Az endrődl termelőszövetkezetek vezetői már panaszkodnak, hogy a hullámtéri legelőkön lévő teheneik teje rohamosan apad. Az Üj Barázda és Búzakalász Tsz szeretné másodszor is wgtewil ni a hullámteret. Gondolkoznak rajta, hogy meg kellene öntözni legalább egyszer. De honnan vegyenek öntözőhajót? A Gyomai Gép­állomásnak nincs és ha csak a szarvasi kutató intézet nem ad, nem kaszálhatnak másodszorra. De miért nines a gyomai és a Körösökhöz, a Berettyóhoz, a na­gyobb élővíz- és öntözőcsatomákhoz közel lévő minden gépállomá­son legalább egy-egy öntöaöhajó? Miért nem gyártat a Főhknine lésügyi Minisztérium? Hiszen sok százezer forint értékű szénát, te­jet, húst nyernének vele. Egy kis leleményességgel készíthetnének egyet-egyet a gépállomások Is. Mindegy, hogy milyen megoldást ta­lálnak a különböző sz-rvek, a fő az, hogy minél előbb öntöaőltajok kerül ienek Békés megye és az ország valamennyi folyóvizére, hogy legalább a hullámterek adjanak jó legelőt és bő szénatermést «sa­pad éltszegény esztendőkben. Nevelői lakú» épült tiorösladány községben (Tudósítónktól.) Korösladány községben a neve­lők laká6kérdése mindig gondot okozott. „Kevés a lakás” — mon­dották a falu vezetői. Uhrin Lajos iskolaigazgató azonban nem nyu­godott, és a központban levő isko­la épületeit felülvizsgálva megál­lapította, hogy van olyan rész, a- hol egy megfelelő nevelői lakást míthetnek, illetve alakítanának P a munkálatok elvégzése 30 ezer forintba került, azonban er­re csak 18 900 forint összeget tu­dott biztosítani a járási tanács és így a hiányzó 12 000 forint érté­kű munkát a község társadalmi munkával oldotta meg. Segítettek k termelőszövetkezetek dolgozói, az erdőgazdaság alkalmazottai, a Körösladányi íTéglagyár dolgozói, a nevelők és a közös munka ered­ményeképpen meg is született, el­készült egy háromszoba-konyhás lakás. Nem állanak meg a félúton, ha­nem a község lakosságának segít­ségével még egy rajzterem építé­sét is beindítják az ősz folyamán, melyhez 20 000 forintos társadalmi munkával járulnak hozzá. Ebből a munkából főleg a szülői munkakö- vállalt nagy részt. N. J. laszolta. Szaporodnak a gépek, az­tán meg most már ideje lenne é- pítkezni, közös jószágállományt beállítani. — Hát még nincs közös állatál­lomány? ’, 1 / ) — Nincs. Akartunk már tavaly is vagy tíz sertést hízóba állítani, ennyit meg tudnánk hizlalni a daráló vám-keresetéből. Aztán vagy tíz borjút is szerettünk vol­na. De nem vállalta senki a gon­3 hír a Békéscsabai Vasöntödéből A Békéscsabai Vasöntöde do 1- Qozoi az _év_ első öt hónapjának öntési tervét 119.8 százaTéürá'tel*' jesífetffik. A fprw ,. ^Iteljej^ésen kívül figyelemreméltó az is, hogy ez idő alatt a programszerűségben is 99.8 százalékot értek el. Több gondot a tsz fejlesztésére Jelentkezzen a „nyolcas“! A Szabadkígyóson megtartott Építők Napján megrendezett sporteseményeken a totóered­mény a következő volt: 1, 1, 1, 1, x, 1, 2, x, x. Telitalálat nem Volt, 8 találatot 1 fogadó ért el a 255. sz. szelvényen, 7 találatot 2 fogadó ért el a 24, és 32. sz. szelvényen. A 7 találatos tulaj­donosai jelentkeztek. Kérjük a 8 találatos szelvény tulajdonosát, hogy a szelvényt pontos címzéssel küldje meg a Békés megyei Tatarozó és Épí­tő Vállalatnak, Békéscsaba, Kétegyhizi út 1921/2. Rende­zőség. A Gyulai Járási Tanács mező- gazdasági osztálya és a községi gazdasági felügyelők értekezletet tartottak az időszerű mezőgazda- sági munkáról. Ezek közül első­sorban a termelőszövetkezeti mozgalom eddigi eredményeit és hibáit értékelték. Az értekezlet tanulságai alapján megállapítható, hogy nagy mértékben nőtt a mun­kakedv a termelőszövetkezetekben és az egyénileg dolgozó parasztok­nál is. A járásban megszűnt a ter­melőszövetkezetek erőszakos „fej­lesztése". A 10. számú trv. rende­let végrehajtása jó kihatással volt a dolgozó parasztokra, azonban előfordultak hibák is, amit sike­rült kijavítaná. A hozzászólók el­mondották, hogy az országos föld felmérés nagy segítséget fog nyúj­tani, mert a földek körül ma is sok probléma van. A politikai munka is egyre e- rősödik a községekben, de sokan tudatosan, vagy tudatlanul igye­keznek félremagyarázni a párt és kormány helyes gazdaságipoli­tikáját, s igyekeznek gátolni a tsz fejlődését. Igaz, hogy a járási ta­nács mezőgazdasági osztálya sem foglalkozott alaposan a termelő- szövetkezetek fejlesztésével és ezt kihasználta az ellenség. Az utóbbi időben sokat fejlőd­tek a tsz-ek és főleg kedvezően ala­kult az arány a növénytermesztés és az állattenyésztés vonalán. Az állatállomány részére van elegen­dő takarmány és a takarmány­termelés, elsősorban a pillangósok vetésaránya jónak mondható. Ma már a tsz-ekben 16 százalék kö­rül van. Egyes termelőszövetkezetekben nincs minden rendben. A fejlődést akadályozzák az elvtelen káros személyi vitáik, s amíg ezek nem tisztázódnak, addig ezek a tsz-ek nem dolgozhatnak jól. Az értekezleten hasznos javas­latok hangzottak el. Többek között Kétegyháza községben például határszemlét tartottak nemcsak a község vezetői, hanem egyénileg dolgozó parasztok is és megtekin­tették a tsz közös gazdaságát. A járásban több tapasztalatcsere-lá­togatást szerveznek. Gaál János Az öntöde dolgozóinak küldött­sége a tavasszal a Szegedi Vasön­tödébe látogatott el tapasztalat- csere céljából. Az ott látottak, a jó tapasztalatok már is kamatoznak, mert a csabaiak a koksz adagolá­sával májusban 3360 forint értékű szenet takarítottak meg. Valószí­nű, legalábbis, ahogy az eddigi ada­tok mutatják, hogy ebben a hó­napban is hasonló megtakarítást érnek el.-o­Az öntöde munkásai sokat pa- naszkodta kamiatt, hogy a telepen nincs rendes mellékhelyiség. Pa­naszra azonban nem sokáig lesz már okuk. Az öntöde ugyanis az idén 60 ezer forint beruházást ka­pott, süniből 20 ezer forintot költe­nek erre a célra. A beruházási összegből ezenkívül 22 ezer forin­tot fordítanak magszáritó ke­mence építésére, valamint a fenn- i maradó 18 ezer forintból a villa- >mos berendezést újítják fel. Wfl tanácskozik a megyei szállítási bizottság '■* A (négyei szállítási bizottság ma; pénteken, délelőtt 9 órai kezdettel-ri j -> U* Békéscsabán, az Irodaház kultúr­termében tanácskozik. A bizott­ság mostani ülésén a békéscsabai TÜZÉP igazgatója tájékoztatja a bizottság tagjait a megye tüzelő­ellátásáról, valamint a szállítás kérdéseiről. A MÉK vezetője pe­dig a zöldségszállítás helyes és gyors megszervezésének tenniva­lóiról számol be. Ezután a bizott­ság tagjai értékelik majd az el­múlt hónapi szállítási ellenőrzéseit tapasztalatait, valamint meghall­gatják a 22/58. számú, a vállala­tok szekérfuvarozását módosító rendelet végrehajtási utasításá­nak ismertetését. •,tti A suhogó kasza nyo­mán engedelmesen fek­szik le a rendre vágott árpa. A tarlón kötélsze- rűen kígyózik az össze­kötözött kévesor. A föld vége felé a kévéket már keresztbe rakták. A tar­ló is fel van gerebjélve, csak még nincs össze­szedve a kaparék. Ezt a munkát reggel korán szokták elvégezni, mikor aratni még nem lehet, mert vizes a gaz. A kaszát 60 év körüli bácsi húzza. Nehezére e- sik. Sűrűn megáll. Meg­töröli izzadt homlokát, majd előveszi a kasza­követ és komótosan fen­ni kezd. A markot egy 20 éves menyecskésen be- '■cötött fejű lány szedi. Bar­nára sült arcára apró kis szeplők kapaszkod­nak. A kezeszárára ha­Pillanatkép a mezőmegyeri határból risnyaszárat húzott, hogy ne szúrkálja össze a gaz. Még egy pár suhintás és Somlyai bácsi kiér a renddel. Fúj egy na­gyot, majd maga alá ka­nyarint egy kévét. Zse­béből előhúzza kopottas, sallangos dohányzacskó­ját és pipára gyújt. A marokszedő lány is kiéri Megcsavar vagy két-há- rom kötelet s ő is leül egy kévére. Az öreg el­gondolkozva szívja kur­taszárú pipáját. *— Nem nehéz az ara­tás? — szegezem neki a kérdést. Egy darabig nem vála­szol, talán a fiatalsága jut eszébe, amikor még vígan, könnyedén húzta a kaszát. Bütykös nagy- ujjával kétfelé simítja dús hajúszát. *— Tudja öcsém, nem mindig azt csinálja az ember, ami könnyű. Én már több száz hold kalá­szost vágtam le kiska- szával. Rekedt hangján felnevet, — persze ak­kor még fiatal voltam. Most már... eszi a fene az egészet. Itt van ez a két holdnyi árpám — s pi­pájánál a ringatózó ka­lászos felé bök. •— A lá­nyommal ketten cslnál­juk. Igaz, néha segít a vejem is, de az nem sok, neki is van dolga éppen elég. tr- Egyéni 6 is? Egyéni *=> Mennyi termést vár? Hát ha nem éri semmi haj, 8—10 mázsa meg lesz holdanként. A nap már hanyatló-* ban van. A ringatózó szél felborzolja a kévé* be rakott árpát. A du- lőút túlsó oldalán két a- ratógép dolgozik a tsz földjén. A gép után für* gekezii lányok, fiúk rak-* jak a keresztet. Az öreg nehézkesen feláll. Egy kurta pillantást vet az aratógépek felé, majd lassan, lehajtott fejjel megindul vissza a rend túlsó végéhez. í tyik)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents