Békés Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-22 / 146. szám

195*. június £!., vasárnap BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSÁG 5 Megkezdődött Gyulán a nemzetközi táncfesztivál Szombaton már kora reggel egymásután érkeztek meg az or­szág valamennyi tájáról a legkiválóbb népitánccsoportok. A fo­gadó bizottság a hajnali órákban megkezdte szolgálatát és tevé­kenységét az állomáson, ahová ót és hat órakor érkeztek meg el­sőnek a pécsiek és a szebenyiek. Simon Mihály járási népművelési felügyelő irányítja a feszii- vál-irodát, ahol már szombaton hihetetlen méretűre növekedett a forgalom. Egymásután futottak be a hírek, kérelmeket, szállás­problémákat oldottak meg percek alatt. Első benyomásunk az volt, hogy a fesztivál szervezése jó, és minden bizottság megállja a he­lyét, feladatát betölti. Sarkadkeresxtúri f • helyzetkép Akármerre jár az ember, mindenütt beleütközik valamibe, amire nagyon sokáig vártunk, ami sokáig váratott magára. Ez a va­lami meggyorsítja a vérkeringést, gyorsabban dobog tőle a szív és úgy ízleljük ízét, mint a ritkán kóstolt déli gyümölcsöt. Pedig se nem déligyümölcs, se nem más: csupán annak egyre határozottabb érzékelése, hogy ma már nemcsak városokban, de a községekben is sokkal igényesebbek az emberek, kívánságaik a fokozott Tcultú- rálódásra megerősödtek és ez sz lles körre jellemző. Nos, talán nem helyesen állapítottam volna meg azt, hogy mindez meggyorsítja a kultúrát szerető, a kultúr t terjesztő embe­rek szívének dobogását? Ügy hiszem, nagyon is igaz ez és öröm, hogy így van. A fesztivál egyik kitűnő együttese, a békéscsabai Balassi-együttes. Ké­pünk a Born Miklós koreográfiájában előadott ..Békési rapszódia" zá- _ rójelenetét mutatja be. * Ünnepi esemény ez a fesztivál, melyet egyidőben rendeznek meg az. V. Békés megyei Ifjúsági Béketalálkozóval. Az ország min­den tájegysége képviseli magát, szerepel a Hajdú-bihari népi e- gyüttes, amely megjárta már Franciaországot, Kínát, és a moszk­vai VIT-en is óriási sikerrel lépett fel, eljöttek a Borsod vidéki­ek: a diósgyőri gépgyárak népi együttese, a baranyamegyeieket a pécsi „Mecsek-együttes” képviseli, a rábaközieket a Győri Vagon­gyár népi együttese, Vas megyéből pedig a híres gencsapáti népi együttes érkezett meg a fesztiválra. Nagy örömmel üdvözöljük a találkozón a szovjet légierők táncegyüttesét, a csehszlovákiai Trenesénvi szlovák együttest, a délszláv deszki néptáncosokat, a piLisvörösvári német nemzetiségi csoportot, az eleki román együttest és a kínai, valamint vietnami szólistákat. Gyula városa zászlódíszbe öltözött, a városi hangos-híradó ál­landóan közli a fesztivál legfrissebb híreit, és ma. a béketlálkozón sok ezer fiatal, az ország legkülönbözőbb vidékeinek ifjúsága tesz hitet a béke ügye mellett, a népek barátsága jegyében. Az elmúlt hetekben Pusztaföld­váron és Gádoroson jártam, most legutóbb pedig Sarkadkeresztűrt, a „hosszú-falut” kerestem fel. Az újra visszatért kánikulában szin­te elnéptelenedve ásítozott a falu főutcája, dolgukat intéző embere­ket csupán a tanácsháza körül láttam, odabenn pedig egy ener­gikus tekintetű, feketehajú asz- szonnyal ismerkedtem meg. — Horváth Sándorné vagyok, a tanács titkára. Elmondom, miről szeretnék ír­ni. Amikor megtudja, hogy első­sorban a község kulturális élete, a fiatalok munkája, mindennapi szórakozása érdekel, néhány perc múlva többet megtudok, mint vártam. — Bizony, sok minden hiány­zik nálunk, — mondja. — Né­hány bál. vagy az iskolások műso­ra, esetleg a KISZ-esek ha meg­emberelik magukat és összehoz­nak nagy ritkán valami előadást, — ennyi. ^ Nem sok. Sőt, igazán kevés ah­hoz, hogy helyes irányban fejlőd­jön és egyáltalán fejlődjön egy község ekül.túráiig élet«. ’KineJr ■ a feladata, ha nem elsősorban a KJSZ-szervezté, hogy megfelelő kultúréletet teremtsen a község­ben?! De erről majd később. — Keskenyfilmes mozink van, az iskolában vetít. A műsor? Jobb róla nem beszélni. Három évvel fl gépies munka helyett általános tudásra nevel a Békéscsabai Ruhagyár KISZ-szervezete A Békéscsabai Ruhagyárban a: munkának csak egy-egy részleté- KlSZ-szervezet kezdemény'ezésére vei foglalkoznak a dolgozók, az önkéntes, úgynevezett „több re- ■ oktatással azonban lehetővé te- szort megismerési” tanfolyamokat | szik részükre, hogy az általuk nem tartanak az ifjúság szakmai tu- végzett többi műveletet is megis- dásának bővítésére. A szalag- ! merjék s az ingkészítésnél ne csu- rendszerú gyártásban ugyanis a ^ pán a gépies munkaművelethez. Mozik műsora SZABADSÁG MOZI, BÉKÉSCSABA Június 19—22: Az aranypók. Kezdés- ti.: 8. 8. v.: 1, 8. 8 órakor. BRIGÁD MOZI, BÉKÉSCSABA Június 19—22: A második asszony. K.: h.: fél 7, fél 9, v.: fél 5, fél 7, fél 9. TERV MOZI, BÉKÉSCSABA Június 19—23: Vágyakozás. kezdés: ti.: 6, S. v.: 4. 6. 8 órakor. PETŐFI MOZI, GYULA Június 19—22: Ember született. K.: h.: 6. 8, v.: 4, 6, 8 órakor. ÉKKEL MOZI, GYULA Június 20—22: Csatorna. K: h. fél 8, fél 8, V. fél 4, fél 6, fél 8, PARTIZÁN MOZI, OROSHÁZA Június 19—25: Az éjszaka szépei. Kezdés: 6, 8, v.: 4, € és 8 órakor. BÉKE MOZI. OROSHÁZA Június 19—22: Apák és fiúk. K: Ír fél 6, fél 8, v: fél 4, fél 6 féi 8. PETŐFI MOZI, SARKAD Június 21—23: Akasztottak lázadása. Kezdés n.: t. v.i 3. 5, 1 órakor* BÁSTYA mozi, békés Június 19—24: Vasvirág. K.: h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4, fél«, fél8. TÁNCSICS MOZI, SZARVAS Június 19—25: Trapéz. Kezdés: h 6, 8, v. 4, 8. 9 ADY MOZI, SZEGHALOM Június 21—23: Éjjeli őrjárat. Kezdés: h.: 8, v.: 4, 6, 8 órakor. SZABADSÁG MOZI, GYOMA Június 21—23: Becsületrablók. VÖRÖS OKTOBER MOZI, MEZOKOVACSHAZA Jún. 21—23: Emberek vagy őrmesterek. Kezdés: h.: 8, v.’. 4, 9 és 8 órakor. JÓKAI SZÍNHÁZ Június 22-én, este 8 órakor: MARICA GRÓFNŐ Bérletszünet. Előadás után autóbuszjárat! TAJELÖADAS Endródön, június 22-én, este 8 óra­kor: SZÉLVIHAR például a nyak öltéséhez értsenek, hanem teljes egészében is meg­varrjanak egy inget. Az időközönként, munkaidő u- tán rendezett tanfolyamokon sa­ját szorgalomból vesz részt a gyárban mintegy 300—400 fiatal egy része. Közülük többen már elsajátították a szélesebb körű szakmai tudást és gyakorlatot, s így válnak mestereivé szakmájuk­nak. A gyár vezetősége a KISZ- szervezet kezdeményezését igen helyesli és elősegíti, hogy az üzem szakmunkásai, szakemberei ké­pezzék a fiatalokat. Sőt azt is ter­vezik, hogy az önkéntes tanfolya­mot az üzem valamennyi dolgozó­ja számára rendszeresítik. Ma szovjet katonák látogatnak Füzesgyarmatra A füzesgyarmati termelőszövet­kezetek, a községi tanács és a községi népfront-bizottság meghí­vására vasárnap mintegy 15 tagú szovjet katonai küldöttség látogat Füzesgyarmatra, A Debreceni Szovjet Helyőrség Parancsnokság harcosai és tisztjei meglátogatják az Aranykalász és a Vörös Csil­lag Termelőszövetkezeteket, ahol . a határszemle után baráti eszme- I cserét folytatnak. ezelőtt bemutatott filmeket hoz­nak ide, úgy látszik Sarkadke- resztúr új filmek dolgában is min­dig utoljára marad. . Megnézem a műsort. Hát bi­zony, azokat a filmeket mi, váro­si emberek már két-három évvel ezelőtt láttuk. Amikor később a tanácsházáról az iskola felé in­dultam. egy iparos külsejű idő­sebb férfival elegyedtem szóba, és amikor a keresztúri moziról be­szélgettünk, azt mondta: „Én nyolc hónapja nem néztem meg egy filmet sem. Megmondjam mi­ért? Már az egész család kívülről tudjá valamennyit...” A színházat is hiányolják. Vala­mikor három évvel ezelőtt tartott utoljába előadást a községben, az­óta nem. ,,Az igaz. — mondva Hor- váthné —, hogy jó ideig télen al­kalmatlan volt a mi kultúrter­münk arra. hogy ott szerepelje­nek. Tavasszal vagy ősszel azon­ban miért ne jöhettek volna? Ta­valy levelet is írtunk Békéscsa­bára, választ azonban nem kap­tunk. Pedig lenne közönség, hi­szen ha csak az óvódások rendez­nek valami műsort, roskadoznak muíika? dandára, megszervezik a kuilur- csoportot, irányítják, tanítják a fiatalokat, — Sokféle elöítsékr.el kell meg- küzdenünk, — mondja később No­vak elvtárs, — még most tapasz­talni azt, kegy sokan bizahnatlan- koctnak „a nadrág©» emberekkel” szemben, Jegyem az munkás, vagy értelmiségi Tudom, hogy a felsza­badulás előtti nyomorúság szülötte ez, hiszen, ha valahol nyomorog­tak az emberek, Keresztáron bi­zony jócskán kijiurett ebből. Azt is elmondják, hogy hosszú éveken át szinte „tradíció” volt a községben a pedagógusok ócsárlá- sa. És ez a rossz viszony nehezen oldódik fel. Sokat tettek már, hagy mindez megszűnjön, és. sikerrel. Legutóbb a tantestület megvendé­gelte a KISZ valamennyi tagját és a baráti öcszejövetelen őszi r megbecsülés alakult ki a pares: t- fiatalok és a pedagógusok közöl:. Úgy látszik, hcyy az újjásr—- vezett vezetőség által irányított KISZ gyorsan lábrakap. Vala­mennyien részt vesznek a Gyulai Nemzetközi Ifjúsági Találkozón és ősszel megkezdik a kultúrmunká hozzálátnak a maguk kis kultúr- forradalmához. A népfront tervez, de még hiányos a végrehajtás Több jót nem mondhatunk. No­vak elvtárs kitűnő tervekről be­szél, de szavaiban állandóan ott kísért az, hogy: „a közönyt nehéz legyőzni, sokszor érthetetlen, mi­ért olyan nehéz itt mindenféle á padök A tefértíben: ’otstubiol ... Egyelőre tehát abban bizakod­nak, hogy maid csák felfedezi ő- ket újra a Jókai Színház és ta­lán... talán az új évadban már ők is tapsolhatnak és szórakozhat­nak néhány színházi bemutatón. Furcsa község — így mondják — de miért? Novák Ernő az általános iskola igazgatója, a helyi népfront bi­zottság elnöke és Toldi Béla pe­dagógus, a pártszervezet titkára a- zok, akikkel a „keresztúri problé­mákat” tovább boncolgatom. — Két éve vagyok itt, — mond­ja Novák elvtárs —, sajnos azt kell mondanom, hogy még most sem ismertem meg teljesen az embereket. Nagyon igaz az, hogy ez a járás „legnehezebb” községe. Nehéz a közönyt elnyomni, pedig az ember a szívét is odaadja és olyan keveset kap cserébe. Jó szó, türelem, szeretet, — ez kell! Ne­héz harc!..: Szervezett KISZ-életet kell teremteni! A keresztúri fiatalok életéről beszélgetünk. A DISZ-nek valami­kor 120 tagja volt, most a KISZ 35 tagot számlál. Néhány nappal ezelőtt szervezték át a KISZ-ve- zetőséget, titkárnak Kovács Sán­dor fiatal parasztlegényt válasz­tották, A taggyűlésen, ahol Toldi elvtárs pártiitkár is részt vett, a kiszesek gátlás nélkül beszéltek a hibákról és kimondották a hatá­rozatot: „Szervezett KISZ életet kell teremteni, kultúrcsoportokat szervezni és minél több keresztúri leánnyal és fiúval megszerettetni az ifjúsági szövetséget!” Sokszor hangoztatja pártunk •azt, hogy a falvakban kultúrfor- radalmunk központi alakjai a pe­dagógusok legyenek. Nos, ez Sar- kadkeresztúron már megtörtént. Fazekas Imre, Krisztován Sándor, Hegyes! Magda és Hrusika Mária fiatal nevelők elhatározták, hogy részt kémek a KISZ-munkából és amint bevégződik a nyári munkák Ä ’tavaszi "hónapokban ké.heten­ként tarjpftak néhány előadást, irodalmi estet, ezeken elsősorban Borsodi Nándor 19-es veterán kommunista beszélgetett el az egy­begyúr dolgozó parasztokkal, a nőtanács még tavaly, a karácsonyi segély-akcióban 11 gyermeket ru­házott fel tetőtől-talpig, — többet nem igen mondhatunk. Az akció- programban igen jó elképzeléseket írtak össze, előadásokat szervez­nek az agrártézisekről, politikai kérdésekről vitát, eszmecserét. — „Mindezt azonban az is nagyon gátolja, hogy nincs helyiségünk! — mondja Novák elvtárs. — De nincs a KISZ-nek sem, olvasókört sem tudunk alakítani, semmit.” Minden az iskolában bonyoló­dik le. Ott rendezik a népfront­előadásokat, békegyűléseket. A KISZ ott tartja összejöveteleit, ott helyezték el a népkönyvtárai, — egyszóval Keresztáron túlzottan és egészségtelenül vált „kultúr- központtá” az iskola. Ez a helyi­ség-probléma — igazuk van —na­gyon rányomja a bélyegét min­denre. Hogyan lehetne elképzelni olvasóköri életet helyiség nélkül? Ez bizony fából vaskarika. A ta­nács próbálkozik ugyan, de helyi­séget azt nem tud teremteni má­ról holnapra, de ahogy látjuk, még ■holnaputánra sem. Ezek a gondok. Nehéz gondok, és mindenképpen új utakat kell keresniük, meg kell kerülni a ne­hézségeket ahhoz, hogy Sarkad*1 keresztúron a még meglévő közö­nyösség utolsó szikráját is felszá­molják. Lehet, hogy nem egészen helyes, — de mégis az, — hogy az iskola igazgatója kitárja az is­kola kapuját és így próbái segíte­ni a bajokon. Hogy eredményes lesz-e? Bizonyára, mert máris egy* re többen és egyre jobban keresik azt az utat, amely ebben a község* ben is elvezet a kultúrához, a szép-' h-ez, az új eszmények megértésé* hez, mely nélkül nem lehetünk emberebb emberek és igazabb, jobb hazafiak. Sass Ervin

Next

/
Thumbnails
Contents