Békés Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-13 / 111. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1S58. május 13., kedd nyilatkozat a Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány, valamint a Lengyel Egyesült Munkáspárt és a Lengyel Népköztársaság kormánya küldöttségeinek tárgyalásairól (Folytatás az 1. oldalról.) . 'kölcsönös előnyök alapján, a szu­verenitás és az egyenjogúság tiszteletben tartása mellett a gazdasági és kulturális kapcso­latok fejlesztése céljából együtt kívánnak működni minden or­szággal. E törekvésektől vezet­tetve mindkét fél teljes mérték­ben támogatja a Szojetuniónak, a többi szocialista államnak és a világ békés erőinek a fegy­verkezési verseny megfékezésé­re és megszüntetésére, a népek kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatai megteremtésére irá­nyuló kezdeményezéseit és ak­cióit. A két küldöttség megállapít­ja, hogy a nemzetközi feszült­ség enyhítése, a világ népeinek biztonsága és együttműködésük megerősítése felé vezető úton komoly lépést jelentene, ha megvalósulhatna a Szovjetunió kormányának az a kezdemé­nyezése, hogy felsőbb szinten értekezletet hívjanak össze a fontos nemzetközi problémák megvizsgálására. E kezdemé­nyezést mindkét fél a legtelje­sebb mértékben támogatja, U- gyanakkor úgy véli, hogy ko­molytalanok és felelőtlenek bi­zonyos nyugati reakciós és im­perialista erők próbálkozásai, hogy az értekezlet napirendjé­re kerüljenek az európai népi demokratikus országok társa­dalmi rendszerére vonatkozó kérdések, amelyről ezen orszá­gok népei maguk döntöttek. Ilyen kérdések felvetése az ér­tekezleten beavatkozási kísér­letet jelentene ezen államok bel­, ügyeibe, ami sértené szuverén!, fásukat és ellentétes lenne az * Egyesült Nemzetek alapokmá­nyának elveivel. Abból kiindulva, hogy a je­lenlegi nemzetközi helyzet kulcskérdése a fegyverkezési versenyben rejlő atomháborús veszély elhárítása, mindkét fél azt a nézetet vallja, hogy e cél gyors elérése érdekében szükséges első lépés az lenne, hogy beszüntessék az atom- és toidrogénfegyverekkel folytatott kísérleteket. Mindkét fél a legteljesebb mértékben támogatja a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsának nagyjelentőségű határozatát a nukleáris fegyverekkel folyta­tott kísérletek egyoldalú be­szüntetéséről. Ez a határozat a világ minden népében mély visszhangot váltott ki. Nemcsak bátor, humanizmussal áthatott cselekedet ez a kölcsönös biza­lom légkörének megteremtésé­re, hanem — amennyiben az atomfegyverrel rendelkező töb­bi nagyhatalom is csatlakozik hozzá — nagyfontosságú lépés­sé válhat a nukleáris fegyverek teljes eltiltására és megsemmi­sítésére irányuló megegyezés felé. A két küldöttség ugyanakkor aggodalommal állapítja meg, hogy a legreakciósabb imperia­lista körök részéről, amelyek a fegyverkezési verseny fokozá­sára törekednek és akadályokat gördítenek az enyhülés útjába, növekedik a nyomás a leszere­lési megegyezés meghiúsításá­ra. Európában különös veszélyt jelent a Német Szövetségi Köz­társaság hadseregének atom- és rakéfaíegyverekkel történő felszerelése. A Bundestagnak a Német Szövetségi Köztársa­ság atomfegyverekkel való fel­szereléséről hozott határozata mélységes aggodalommal tölti el mindazokat az európai né­peket, amelyek már nem egy ízben estek a német militariz- mus áldozatául. Ez a határozat nemcsak a Németországgal szomszédos népek, hanem vala­mennyi európai nép biztonsá­gát veszélyezteti, annál is in­kább, mert a Német Szövetségi Köztársaság olyan állam, ahol nyíltan területi követeléseket hangoztatnak és a revansista erők hivatalos támogatásban részesülnek. A Bundestag sú­lyos következményekkel fenye­gető döntése — a két küldött­ség meggyőződése szerint — a nyugat-németországi militaris­ta és revansista erők aktivizá­lódásának jele. Ez a döntés be­fejezett tényeket teremt, súlyo­san élezi az európai helyzetet, méghozzá olyan időszakban, a- mikor a Szovjetunió kezdemé­nyezésére a nagyhatalmak esz­mecserét folytatnak a legfel­sőbb szinten tartandó értekez­let összehívására és amikor a népek az egész világon egyre nagyobb mértékben támogatják a tárgyalások és a fegyverkezé­si verseny megszüntetése érde­kében tett békékezdeményezé- seket. Ilyen körülmények között mindkét fél teljes meggyőző­déssel hangsúlyozza mindazo­kat az előnyöket, amelyekkel a középeurcpai atommentes öve­zet létesítésére vonatkozó len­gyel javaslat megvalósítása jár­hatna. Ezt a javaslatot vala­mennyi szocialista állam kezdet­től fogva teljes mértékben tá­mogatta, befolyásos nyugati körök kedvezően fogadták és az európai közvéleménynek jelen­tős részében élénk visszhangra talált. A Magyar Népköztársaság kormánya a maga részéről a leghatározottabban támogatja a Lengyel Népköztársaság által javasolt atom mentes övezet lé­tesítését, mert az a véleménye, hogy ilyen övezet létrehozása Európa szívében lényegesen csökkentené az atomháború veszélyét és nagymértékben e- lősegítené Németország békés egyesülését. A küldöttségek a szembenál­ló katonai tömbök felszámolá­sára és azok kollektív bizton­sági rendszerrel történő he­lyettesítésére a Magyar Nép- köztársaság és a Lengyel Nép- köztársaság által már nem egy ízben kinyilvánított óbaj meg­ismétléseként kifejezésre jut­tatják azon nézetüket, hogy a- míg nem jön létre ilyen bizton­sági rendszer, sőt a NATO kife­jezetten a fegyverkezés fokozá­sára és atom-rakéta kilövőhe­lyek építésére törekszik, addig a kizárólag védelmi jellegű var­sói szerződés a szocialista tábor állami biztousáfának nélkülöz­hetetlen biztosítéka marad. A két küldöttség ugyanakkor mesrá.Ilaoodott abban, hogy or­szágaik lankadatlanul folytatni fogják a feszültség további növekedésének megakadályozá­sára irányuló erőfeszltéseik"t, különösen Eufóriában. hogy i'v- módoin elősegítsék az envhülért és a további fegyverkezési ver­seny feltartóztatását. II. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Lengvel F-ve-ült Munkáspárt együttműködésé­nek alaoja a marxizmus—le- ninizruns eszméié és a szocializ­mus énítése mindkét országban. A tizenkét kommunista és munkáspárt moszkvai értekez­letén elfogadott nyilatkozatban, valamint a békekiáltványban lefektetett alapelveknek megfe­lelően mindkét párt továbbra is törekedni fog az együttműkö­dés elmélyítésére. A tárgyalások során a len­gyel fél megelégedéssel állapí­totta meg a Magyar Szocialista Munkáspártnak azokat a sike­reit, amelyeket a belső és külső reakciós erők által okozott sú­lyos nehézségek leküzdésében elért, amely reakciós erők a múlt hibáit kihasználva ellen- forradalmat robbantottak ki a magyar népi hatalom ellen. A Magyar Szocialista Mun­káspártnak ezek a sikerei a magyarországi politikai és gaz­dasági helyzet stabilizálódásán ban, valamint s Magyar Szo­cialista Munkáspárt által veze­tett, a szocializmus ügyéhez hű társadalmi erők konszolidáló­dásában mutatkoznak meg. A Lengyel Egyesült Mun­káspárt és a Lengyel Népköz- társaság kormánya támogat­ja a Magyar Szocialista Mun­káspárt és magyar forradal­mi munkás-paraszt kormány programját, amely a dolgozó nép túlnyomó többségének aktív támogatásával biztosít­ja a szocialista rendszer to­vábbi építését Magyarorszá­gon, testvéri szövetségben a szocialista tábor összes orszá­gaival. Mindkét fél meggyőződése, hogy a szocialista táborhoz tartozó országoknak a proletár- internacionalizmus elveire tá­maszkodó egysége és szoli­daritása különösen nagyje­lentőségű a világbéke tartós­sá tétele szempontjából. A szocializmust építő országok egysége és megbonthatatlan szövetsége, a világ első és leghatalmasabb szocialista országával, a Szovjetunióval, alapvető tényezője a szocia­lista országok közös bizton­ságának és függetlenségének. Mindkét párt erélyesen fel­lép a marxizmus—leniniz- mus alapelveit támadó revi- zionizmus ellen, amely a mun­kásmozgalmat fenyegető leg­főbb veszély és következete­sen harcol a dogmatizmus és szektásság ellen, amely régi, elavult formákhoz ragaszkod­va a pártnak a tömegektől való elszakadásához vezet. Mind a revizionizmus, mind a dogmatizmus megkönnyíti a reakciós erők tevékenysé­gét a szocializmus ellen. Mindkét küldöttség kifeje­zi azt a meggyőződését, hogy a Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Lengyel Egye­sült Munkáspárt további két­oldalú kapcsolatai, valamint a kommunista és munkáspár­tok közötti szükség szerinti többoldalú találkozók, a köl­csönös tájékoztatás és a ta­pasztalatok kicserélése a ba­rátság és a testvéri együtt­működés további erősítésé­nek és elmélyítésének jelen­tős tényezői. III. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége­inek tárgyalásaira olyan idő­szakban került sor, amikor közeledik a két ország kö­zött megkötött barátsági, e- gyüttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés alá­írásának 10. évfordulója. A két küldöttség, miután meg­állapította, hogy a szerződést az elmúlt tíz éves időszakban megfelelően teljesítették, a- zon az állásponton van, hogy annak a továbbiakban is a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság kö­zötti baráti kapcsolatok sok­oldalú fejlődését kell szolgál­nia. Mindkét küldöttség megál­lapítja, hogy a Magyar Nép- köztársaság és a Lengyel Nép- köztársaság gazdasági kapcso­latai a fenti szerződés alapján ugyancsak megfelelően fej­lődtek, kölcsönösen hasznos­nak bizonyultak és alapul szolgáltak a széleskörű együtt­működésre és a kölcsönös se­gítésre. E kapcsolatok további fej­lesztése hozzájárul a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság gazdasági e- rejének növekedéséhez és le­hetővé teszi a két testvéri or­szág dolgozó tömegei jólété­nek gyorsabb növelését. A népgazdaság fejlesztésé­nek egyik fontos eleme a Ma­gyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság kö­zötti árucsereforgalom ál­landó növekedése. Miután a két küldöttség megállapítot­ta az árucsereforgalom to­vábbi növelésének lehetősé­geit, helyesnek tartja az ez év márciusában megkötött, az 1959—1960. évekre szóló hosszúlejáratú kereskedelmi egyezmény kiegészítéseként újabb pótjegyzőkönyvek el­készítését, valamint az 1961— 1965. évekre vonatkozó, az alapvető árucikkek kölcsönös szállítását előirányzó keres­kedelmi keretszerződés még ez évben történő aláírását. Mindkét küldöttség leszö­gezi, hogy a termelőerők fej­KADAR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára DR. MÜNNICH FERENC a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt iesztését komoly mértékben befolyásolja az árucsere-for­galom növelése és a két or­szág népgazdaságainak kü­lönböző ágai közötti együtt­működés. A küldöttségek megegyez­tek, hogy a két ország kor­mányai a legközelebbi időben létrehozzák az állandó ma­gyar—lengyel gazdasági, e­gyüttműködési bizottságot, a- melynek feladata a gazdasági és tudományos-technikai együttműködés kérdéseinek feldogozása a népgazdaság számos területén. A két küldöttség, kiindulva a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság közötti áruforgalom növeke­désének fényéből, valamint fi- gyelembevéve a lengyel ki­kötők a lengyel tengeri ke­reskedelmi flotta fejlődését, célszerűnek tartja a kölcsö­nösen előnyös tranzit-szállí­tási lehetőségeknek az eddi­gieknél nagyobb mértékű ki­használását. A felek megállapodtak ab­ban, hogy a kölcsönös kap­csolatok és együttműködés, továbbfejlesztése céljából pol-i gári-, családjogi- és bűnügyi jogsegélyszerződést, szoci­álpolitikai és társadalombizto­sítási egyezményt, valamint konzuli egyezményt kötnek. A két ország párt- és kor­mányküldöttsége kifejezi azt a meggyőződését, hogy a Len­gyel Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a Magyar Népköztársaságban tett látogatása, az eredményes tárgyalások és a magyar dol­gozókkal történt személyes é- rintkezés jelentősen elmélyí­ti a magyar és lengyel nép közötti hagyományos barát­ságot, tovább szilárdítja a szo­cialista tábor egységét. | WLADYSLAW GOMULKA & Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára JOZEF CYRANKIEWICZ, & Lengyel Népköztársaság kormányának elnöke Minisztertanácsának elnöke ■■•■■■■■■■«■■•■■■•■■■■■■■«■■■■■■■■■BaiKMaiffBEriluviliitiuBiiiiDiiniiBaaaaiBitoiiiiaaBiiaRaBRCVRHaaBBvcMW DALOS „BÉKENAP“ MEZŐDERÉNYBEN — Ahol dal zeng, ott béke van — jelszóval, a helyi hatvan- éves daloskor jubielumának ünn eplésével kezdődött meg a „né* pek barátsági hónapja" Mezőber ényben, vasárnap. A község főterén tartott délei őtti békegyűlésen, amelyen mező* túri, békéscsabai, orosházi, budapesti és újkígyósi vendégek ti részt vették, Násztor Sándor országgyűlési képviselő mondott be* szédet. Majd megkoszorúzták a v endégdalosok zászlóit. Az évfordulóját ünneplő, számos ezüstserleggel, éremmel és oklevéllel már kitüntetett, hírneves mezöberényi daloskor tisztele* téré este nyolc órai kezdettel díszhangversenyt rendeztek. A je* lenlevő dalosok összkórusa Gajdár László, Békés megyei karnagy vezényletével mezöberényi népda lókat énekelt, majd a mezőtúri és az újkígyósi művelődési otthon, az orosházi Petőfi dalkör, a bé* késcsabai munkásdalárda és a Liszt-kórus, valamint a mezőberé* nyi daloskor lépett fel nagy slke: rel. A Szabó Antal karnagy által vezetett hatvan éves mezöberényi daloskor sikerekben és küzdelmt kben bővelkedő múltját egykori elnöke: Hathy Tibor tanár ismertette. A legidősebb mezöberényi dalosok közt huszonöt működési érmet osztottak ki, köztük Faze* kas Kálmán ötven, Bornai Pál negyven évi kulturális munkájúi övezte erkölcsi megbecsülés.

Next

/
Thumbnails
Contents