Békés Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-13 / 111. szám

1958. május 13., tedd BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Kél észrevétel a tótkomlisi Haladás isi kísérleteiéséröl Pártunk központi vezetősége! a napos elemző munka után meg­határozta az MSZMP parasztpoü- tiikáját. Szakított az MDP agrár* politikájában tapasztalt fogyaté­kosságokkal és világosan, megje­lölte a feladatokat. A párt agrár- téziseiben megszabott feladatok közül most legdöntőbb a termelő­szövetkezeti gazdálkodás megszi­lárdítása, a közös gazdaság belter­jes irányú fejlesztése. Ezek végre­hajtása nélkül szövetkezeteink r.em tudnak mintaszerű közös gaz­daságokká alakulni. örömmel tapasztaljuk, hogy pártunk agrárpolitikája termékeny talajra talált megyénk termelőszövet­kezeteiben Az is örvendetes, hogy megyénk jónéhány termelőszövetkezetében a közös gazdaság erejéből külön­féle kísérteteket folytatnak — az állami támogatás kihasználása mellett — a szövetkezet saját erő­gép-parkjának kialakítására, a jobb jövedelem elérésére. A felsőbb szervek hívei a kísér- k létezésnek, még az olyanoknak is, ríni amilyeneket a tótkomlósi 'Haladás Tsz-ben csinálnak, de a kísérletezés alapját kellő meg­fontoltsággal, alapos előrelátással meg kell teremteni. Ezt igazolja, hogy az FM a Haladás Tsz erőgép vásárlásaihoz hozzájárult. De most, amikor már rendelkeznek a- zokkal az erőgépekkel, amelyek a közös gazdaságban előforduló munkák végzéséhez szükségesek, nem árt Kovács Pál elvtársék fi­gyelmét felhívni néhány olyan dologra, mely a közeljövőben fel­tétlen megoldásra vár. Melyek ezek? Ahhoz, hogy a termelőszövetke­zeti gazdálkodás megszilárduljon és ténylegesen minőségi változás menjen végbe, nem elegendő csak a gépesítés. A mezőgazdasági ü- zem belterjes kialakítása jelen időszakban páráncsolóam követeli a száz holdra jutó állatsűrüség növelését. E téren a Haladás Tsz- ben lemaradás tapasztalható, mert náluk 4,2 tehén jut száz hold szántóra. Igaz, az utánpótlás meg­van, mert 81 növendékmarhával is rendelkeznek, csak az a baj, hogy ezekből egy-két, esetleg há­rom év múlva lesz tehén. Olyan országosan elismert tsz-nek, mint amelyben ők is gazdálkodnak, üz idén is teremnek a betyárok vadkörtefát az orosi östölgyesben A Sárrét egykori mocsárrenge­tegeinek keleti csücskében, a Zsa- dány határában elterülő orosi er­dőben még ma is megvan annak az őstölgyesnek a maradványa, a- mely az alföldi betyárok kedvelt pihenőhelye volt. A környékbeli­ek becslése szerint másutt már Titkán található, ötszáz éves, sőt annál is idősebb tölgyek élnek még ott. A hatalmas tölgy-matu­zsálemek közt szinte eltörpülnek azok a most virágbaborult száz­százötven évesnél korosabb vad- körtefák, amelyekről a szájha­gyomány szerint a hajéban arra­felé tanyázó híres betyárok: Do­bos Gábor, Fábián Pista és Bogár Szabó Imre gyakran szedett gyü­mölcsöt. legalább nyolc-tíz tehénnek és húsz növendékmarhónak — vagy ennél többnek — kellene jutni száz szántóegységre. De nemcsak a szarvasmarhalétszém kevés, hanem a sertéstörzsé i®, Egy 1230 holdas tsz-ben igen kevés a 39 a- nyakoca. Ezek a számok egyéb­ként az árutermelés alacsony szín­vonaláról i® tanúskodnak. A másik Titatható kérdés» a szövetkezeti könyvelés korsze­rűtlensége. A termelőszövetkeze­tek régi fajta könyvelése nem mu­tatja ka az egyes üzemágak ráfor­dítási költségeit és a hozamok ér­tékét. Márpedig, ha Kovács elv­társék kísérleteznek, a részlet- eredményeket is pontosan ki kell mutatói, hogy az üzemi eredmé­nyek alakulásának útját figyelem­mel lehessen kísérni. Ezt a tsz kettőskönyvelési ügyvitele nélkül nem oldhatják meg. Ezeket az észrevételeket azért tettük, hogy most a tavaszi töme­ges mezőgazdasági munkák meg­kezdése előtt javítsanak a szövet­kezeti gazdálkodásban tapasztalt lemaradásokon, hogy őszre a zár­számadás után hiteles eredmé­nyekről tudjanak beszámolni. Dupsi Károly új termelőszövetkezetet szerveznek az újszalontaiak Üjszalontán új termelőszövet­kezet alakítását tervezik a dolgo­zó parasztok. A múlt hét folya­mán nyolc—ti* újszalontal dolgo­zó paraszt kereste fel a Sarkad! Járási Tanács mezőgazdasági osz­tályát, hogy a szövetkezetpolitikai előadó segítségét kérjék a* elő­készítő bizottság megalakítására. A törvényesen megillető jogokat ne vásárolják pénzért az SZTK-betegek Megadták a rizsföldek áraszfásál a Körösök mentén Békés megyében, a Körösök mentén fekvő állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és szakcso­portok földjén összesen nyolcezer holdnyl területen termelnek rizst, főleg Dunghal-Shali fajtát. Egye­sek földbe, mások a föld színére vetik a jó jövedelmet ígérő nö­vény magját, ezért az áraszíási feladatok is különbözők. A föld felszínére vetett rizsföldeken meg­kezdték az árasetást. A körös tár­csái Béke rizstermelő szakcsoport 10« holdon — föld felszínére vetett területen — befelezte az átmeneti árasztást. A vizet azonnal leen­gedték a rizsfö'dről s közben meg­felelő nedves lett a talaj. Csökkent az állatállomány a gyulai járásban (Tudósítónktól). Az MSZMP gyulai járási és vá­rosi bizottságának kezdeményezé­sére a járási tanács állatíenyész- i tósi értekezletet tartott. Az értekezleten Szigeti Gábor, jáTási főállattenyésztő beszámoló­jában a következőiket mondotta el: A gyulai járásban és a város­ban az ellenforradalom alatt az elmúl# időkhöz viszonyítva az állattenyésztés színvonala 10 szá­zalékkal csökkent. A járás terüle­tén célul tűzték ki, hogy ezt a 10 százalékos csökkenést bepótol­ják. Az első negyedéves statiszti­kai kimutatás szerint az állatál­lomány nemhogy növekedett vol­na, ellenkezőleg, csökkent járási viszonylatiban újabb 10 százalék­kal Az elmúlt évben a követke­zőképpen alakult az álla:állo- mány: Járási szinten a szarvasmarha állomány 8 százalék a csökkenés, a tsz- 26 százalékos volt az emelkedés. Gyula városban 5 százalék csök­kenés, tsz-ben 12 százalék emel­kedés. Járási szinten * sertésállomány ; 8 százalék a csökkenés, a tsz- ben 13 százalék emelkedés. Gyula városban 14 százalék csökkenés, tsz-ben 21 százalék emelkedés. Járási szánton kocaállomány: 7 százalék emelkedés: tsz-ben 16 százalék emelkedés, Gyula város­ban 17 százalék emelkedés, tsz-ben 32 százalék emelkedés. Járási szinten juhállomány: 21,' százalék csökkenés, tsz-ben 35 szá­zalék csökkenés, Gyula városban 49 százalék csökkenés, tsz-ben 34 százalék csökkenés. Számosállat-állományban egész évben 1 százalék Csökkenés volt, a tsz-ekben viszont 13 százalék e- melkedés. A kimutatás szerint e- lég szomorú képet mutat az ál­lattenyésztés. A gyulai járásban egyedül a tsz-ekiben van némi fej­lődés. Ha a mostani és az ellen- forradalmi események következté­ben bekövetkezett csökkenést fi­gyelembe vesszük, akkor két év alatt 20 százalékos csökkenés ta­pasztalható az állattenyésztésben. A juhtenyésztés különösen csök­kent, úgy járási, mint városi szin­ten. Igen sok hiba volt a borjú rágások körül és a leszerződött üsző és tehenek körül is, mert sokszor az állator­vosok csak ráírták a járlatra: nem vemhes és a tehén elment vágóba minden különösebb keze­lés nélkül, jóllehet, egy jó tejelő szarvasmarháról volt szó. A legutóbbi 3004-es számú kor­mányhatározat bizonyos fokú e- mekledést eredményezett, de a le­hetősége# a tsz-ek koránt sem használták ki. A juhtenyésztés vonalán van a legnagyobb kiesés: itt nemcsak számszerűleg, hanem minőségileg is igen nagyok a feladatok. A be­számolóhoz számosán szóltak hoz­zá és élénk vita alakult ki. A vi­tás kérdésekre Bobvos János, a já­rási párt-végrehajtó bizottság munkatársa adta meg a választ. Gaál János Tanácskozóit a KI0SZ megyei választmánya Tegnap, hétfőn tartották meg Bé­késcsabán a KIOSZ megyei választmá­nyi és titkári értekezletet. A tanács­kozáson a megyei és városi tanács ipari osztályának munkatársai és a járási iparilgyi előadók is részt vet­tek. Megjelent az értekezleten Vagy János, a KIOSZ Országos Központja szervezési osztályának vezetője is. A tanácskozáson Pienter Lajos me­gyei titkár számolt be az eddigi mun­káról, valamint az új ipartörvény és a kötelező mestervizsga rendeletből a- dódó feladatokról. A beszámoló után többen felszólaltak, megelégedéssel beszéltek az ipartörvényről és a kö­telező mestervizsga-rendeletről, amely az Ipargyakorlást szabályozza, illetve a kisiparosság hírnevét védi. Mind gyakrabban lehet hallani, . hogy egyes dolgozók és orvosok, | magukról megfeledkezve, külön I anyagi juttatást adnak és fogad­nak el olyan egészségügyi ellátás­ért, melyek a biztosítottat és igényjogosult családtagjait ingye­nesen megilletik. A SZOT XIX-ik kongresz­szu sónak határozata kimondja • „Az orvosok és a többi egészség- ügyi dolgozók nem kérhetnek és nem fogadhatnak el a biztosított kezeléséért a hozzájuk tartozó be­tegtől és családtagjaiktól külön anyagi juttatást”. Persze a betegek sok esetben még most sem tudják, hogy mi­hez van joguk, milyen egészség- ügyi ellátás illeti meg őket, in­gyenesen. Az egészségügyi ellátást — és ez már közismert — általában há­rom helyen igénylik a betegek: a körzeti kezelőorvosnál, a rende­lőintézeti szakrendelésen és a gyógyintézetben. Tudni kell, hogy a beteg csak azt a körzeti orvost veheti igény­be, akinek körzetében lakik. A beteg megfelelő igényjogosúltsági ' oazolvánnyal jelentkezhet az or­vosnál. Az orvos pedig köteles a megállapított rendelési idő lejár- tfi előtt érkező beteget ellátói és a szükséges gyógyszert felírni. A fekvőbeteghez való kihívást u- gy an csak a délelőtti rendelési idő lejártáig kell bejelenteni az orvos­nak. Sürgős esetben bármikor ki lehet hívni. Ha az illetékes orvos nem tart rendelést valamilyen ok­ból, akkor jól látható helyen kell függesztenie, hogy melyik orvos látja el a rendelést, illetve ki helyettesíti. Az igényjogosult körzeti orvos a megállapított rendelési időben csak biztosított beteget láthat el, ezen időben magánbeteg ellátás nincs. Az orvos minden esetben csak a vizsgálat alapján ír fel gyógyszert és ne kísérletezzünk, hogy megnevezett gyógyszert igé­Trágyakezelési bemutató Dévaványán A dévaványai Hunyadi Ter­melőszövetkezet május 9-én is- tállótrágyakezelési bemutatót tartott, amelyen megjelentek a dévaványai tsz-ek vezetői és agronómusai. A termelőszövet­kezet bemutatta, hogyan kell helyesen kezelni az istállótrá­gyát, amit a megjelentek elis­meréssel fogadtak. A bemutatón a járási tanács főagronómusa tájékoztatta a megjelenteket a szakszerű trá­gyakezelés eredményeiről, a ta­lajerő utánpótlás jelentőségé­ről. A bemutató és a tájékozta­tó után a résztvevők megtekin­tették a termelőszövetkezet gazdaságát és elismeréssel álla­pították meg, hogy a tsz a ked­vezőtlen időjárás ellenére is jól elvégezte a tavaszi munkát s most már a cukorrépát sarabol- ják. Kukoricavetésük egy része is kikelt s rövidesen azt is ka­pálják. Hibátlanul kikelt az o- lajlenük s a tavaszi árpájuk is egyik legszebb a dévaványai határban. Papp Ferenc, a Hunyadi Tsz elnöke és Nagy Ferenc, a tsz agronómusa lelkesedéssel is­mertették a megjelentek előtt további terveiket, melyek meg­valósításával minél beiterje- sebbé és jövedelmezőbbé akar­ják tenni közös gazdaságukat. nyeljünk, mart minden gyógyszer, ami a betegség gyógyításához szükséges és hatásos, azt a bizto- ított megkaphatja. Olyan gyógyszer nincs, amit ne lehetne a biztosított­nak az SZTK terhére felírni 1 Ne higyjük el, hogy valamely' gyógyszer nem rendelhető, csak „privát!” Nincs szükség arra a mi társadalmunkban, hogy a dol­gozókat törvényes alapon megille­tő jogokat pénzért vásárolják meg! Előfordulhat, hogy valamilyen oknál fogva az illetékes körzeti orvossal szemben bizalmatlanság van, úgy e kivételes és indokolt esetben lehet kérni orvoscserét a rendelőintézet vezető főorvosától.; Tehát indokolt esetben van lehe­tőség arra, hogy minden anyagi juttatás nélkül a beteg megkap­hassa a szükséges gyógyszerkeze- lést és gyógyszert; Amennyiben nem indokolt, vagy önkényesen vesznek igénybe más körzetbeli orvost, úgy az orvos csak magánbetegkérrt látja el és a gyógyszert sem írhatja más-' ként, mint a beteg terhére. Gyakori, hogy az orvost feleslegesen hívják ki a lakásra a beteghez Elsősegélynyújtáshoz tarozik a legközelebbi orvos azonnal ki­menni, de az indokolatlan kihí­vással egy arra rászoruló beteg­től vonjuk el az orvosi segítséget; Kik ^ggosultak ingyenes orvosi óllá tásra. illetve gyógyszerre?- (jpi upk a viszem yban álló dolgozo és igényjogosult család­tagjai a munkaviszony fennállása alatt Ha a dolgozó munkaviszo­nya megszűnik, úgy még azt kö­vetően 13 hétig, amennyiben fo­lyamatosan gyógykezelés alatt áll. Ha a munkaviszony megszűnését követő két nap múlva betegszik meg, ügy csak akkor jogosult, ha legalább 3 hónapig állott megsza­kítás nélkül munkaviszonyban a betegség előtt Ilyen esetben is csak 13 hétig jogosult ingyenes gyógykezelésre és gyógyszerellá­tásra. Eltérő esetekben mindig forduljunk azonnal a biztosító szervhez, ahol intézkednek. SZTK ügyintéző, Békéscsaba. Lakatos Béla Ismét üzemelietik a szarvasi baromfi­keltető állomást Lapunk április 9-i számában cikket közöltünk: „A jó árpoliti­ka eredménye megyénk baromfi- tenyésztésében” címmel. A cikk­ben megemlítettük a baromfiex­port növelésének gondolatát, melyhez elengedhetetlenül szük­séges a keltetőállomások gépegy­ségeinek számszerű növelése. Emlékeztettünk a Földművelés- ügyi Minisztérium baromfite­nyésztési főelőadójának — dr. Kántor István — korábban tett ígéretére, arra a négy darab tíz­ezres keltetőgépre, amely me­gyénk termelőinek, naposcsibe-el­látását megkönnyítené. A cikk megjelenése után dr. Kántor Ist­vánok intézkedtek. A kért négy darab tízezres keltetőgépet Szarvasra szállították, ahol azokat már üzembe is állították. Május második felében a szarvasi, a község környékén lévő termelő- szövetkezetek és egyénileg gaz­dálkodók már az új keltető állo­másról szerezhetik be naposcsibe­szükségletüket.

Next

/
Thumbnails
Contents