Békés Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-11 / 110. szám
8 B£k£S megyei népüjsác 1958. május 11., v«Mnu» 'Ved&teni U tudni kell egy dfiMiólitutk! Az elmúlt héten A szolnoki csapiatoknak fekete napjai voltak Békés megyében: szerdán a Szolnoki Kinizsi 4.1-re, csütörtökön a Szolnoki MTE 2:0-ra, vasárnap a Szolnoki MÁV 3:1-re kapott ki. Békéscsabán és Szarvason a Szolnoki Vasutas 5:l-re kapott ki; négy győzelem, 14:3 gólarány javunkra. Szép eredmény, lelkes, kemény küzdelem jutalma volt ez. Simán ment le minden mérkőzés. Csak éppen a szolnoki MÄV edzője, a közismert Csikós Gyula nem tudta elviselni a vereséget. MÁV-bajnokságról álmodozott egy héttel előtte. Az elbizakodottság nemcsak neki, de játékosainak is megártott. Meglepően gyenge játék után csak 3:l-re kaptak ki Békéscsabán, de lehetett volna akár 6:1 is az eredmény. Jó összeköttetés révén Csikós Gyula nyilatkozott a rádiónak és ott próbálta megmagyarázni a vereséget, egyben az alaptalanul áhítozott bajnokság elvesztését is. A rádióban tett nyilatkozatával kapcsolatban közöljük az Építők SK levelét. A Magyar Rádió Sportosztálya, Szepesi György et. kezeihez, Budapest. A folyó évi május 5-én, hétfőn este a Petőfi Rádió sportműsorán elhangzott Csikós Gyula, Szolnoki MÁV edzőjének sportkörünket és városunk sportszerető dolgozóinak önérzetét sértő nyilatkozatával kapcsolatban kérjük az ügyet kivizsgálni és az igazság felderítése után nekünk megfelelő elégtételt szolgáltatni szíveskedjék. csabai játékos bokájába (nyílván tévedésből) rúgott. A csabai fiú erre ellökte magától a megfeledkezett szolnoki sportolót. Egy pillanatig megtorpantak a játékosok, aztán mindenki ment az öltözőjébe. A végén futott be Csikós Gyula, aki az egész esetből nem látott semmit, mégis elkezdett kiabálni, aztán lecsitult. Az „eset" annyira jelentéktelennek bizonyult, hogy sem a szolnoki, sem a békéscsabai vezetők nem jelentették a játékvezetőnek. Csikós Gyula által légből kapott 40—50 szurkoló be sem férne. Megjegyezni kívánjuk, hogy a mérkőzés végén a nézőközönség a játékvezetőt és a játékosokat egyaránt megtapsolta. Legyen szabad felhozni, hogy a szolnoki e- gyüttes úgy lépett a pályára, hogy gólokkal győz, azonban amikor látták, hogy nem is lesz ilyen „sima” ez a mérkőzés, akkor kapkodni kezdtek, Csikós Qyula a partvonal mellől állandóan hangoskodott. Mint érdekességet közöljük még, hogy április 28-án ugyancsak hétfőn éppen a szolnokiak nyilatkoztak a Petőfi Rádióban, hogy „rámennek’‘ a bajnokságra, kijelentvén, hogy vidéken nincs komoly ellenfelük. Nagyon örülnénk, ha a Petőfi Rádió mindenkor az igazságot közölné és ne adna fényt e- gyes felbuzdult klubsovinvszták valóságtól eltérő nyilatkozatának. Bízunk benne, hogy a félrevezetésből történ* téves közlés helyesbítésének módját az elvtársak rövid időn belül megtalálják, ezzel egyesületünk kérését teljesítik. Békéscsaba, 1958. május 8. Teljesen érthetetlenül áll előttünk, hogy lehet egyeseknek koholt rágalmakkal telitüzdelt, valótlan adatokat nyilatkozatként közölni a Magyar Rádióban, mert a fenti nyilatkozat annak minősül. Csikós Gyula fenti nyilatkozatában azzal vádolja sportkörünket, hogy a május 4-i Békéscsabai É- pítők—Szolnoki MÁV NB II. bajnoki mérkőzés félidejében a csabai szurkolók megverték a szolnoki játékosokat, amikor is a csabai csapat nagyszerűen játszott és némi balszerencsével csak 1:0- ra vezetett. A fentiekkel szemben igaz az, hogy amikor a játékosok félidőben az öltözőbe haladtaik az öltöző előcsarnokának ajtajában Lengyel szolnoki fedezetpár tagja Sipos A II. félidőben helyenként kemény játék volt, de mindkét oldalon egyformán akadtak szabálytalanságok, sőt, amíg nálunk 18 e- setben volt szabálytalanság, addig a szolnoki együttesnél 27 esetben. A félidő szünetében az öltöző előcsarnokában csak a két csapat vezetői, egy rendőr és egy újságíró tartózkodott, egyébként oda a Csepregi András sportkor elnöke.-./A. Harkaí István labdarúgó szakosztályvezető. A levét nagy megnyugvást keltett a sportkedvelők körében és reméljük, a válasz sem várat sokáig magára. * MOTORSPORT: Vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel a téglagyári gödrökben területi terepgyorsasági verseny lesz. A versenypálya köralakú | lesz. tele nehezebbnél nehezebb akadályokkal. A néeők teljesen áttekinthetik az egész versenyi szakaszt. A változatos, nehéz terepen a gép mellé kiváló versenyző is kell. Délmag.varország legjobb motorosai nagy küzdelme szép versenyt ígér a motorsport I kedvelőinek. Nincs pardon, tessék kimenni! Aminap szürkülő körútra v dúltam Gyulára. „Gyulai Városi Tanács” — olvasom. Bementem. A folyosón találomra benyitok egy ajtón. A szobából két ajtó nyílik, egyik az elnök elvtársé, a másik a titkáré. „Először az elnökhöz", Idéztem a nem mindig jó len voltam visszavonulni. Ha nem lehet, hát nem lehet. Leültein egy asztal mellé, Szembe velem egy fiatalasszony ült. Ügy látszik, sorstár- sem volt. No mindegy, várok. Már egy jó negyedóráig ültem, amikor mentő ötletem támadt. Bemegyek a titkárhoz. — Nem kérem, ott is vannak, üljön le töret* mesen. Mit tehettem, leültem újra. A fiatalasz- szony fölényesen nézett rám. Ö már biztos keresztül esett ezen. Üjabb negyedóra telt el. Kezdtem idegeskedni. Elszántam magam. Akármi is lesz, bemegyek az elnökmár csak azért i*i • : Benyitottam. S tolla-; mat védőpajzsként elém; tartottam. Benn három: férfi és egy nő ült, — Bocsánat kérem, az! elnök elv társsal.., — Kérem —- szólt az; egyik — majd később,i most nem érek rá, ** De kérem.,. módszert követő újságírók szavait. Kényelmesen lépkedtem az ajtóig. Kezem éppen a kilincsre tettem, mikor az előszobában ülő férfi erősen rámszólt. Állj! Nem lehet beHátha tud 6 is valamit mondani. Felálltam s ó- vatosan az ajtó felé indultam, gondoltam, hátha be tudok surranni, hogy az őri álló férfiú nem «eszi észre. Ám csahöz. Felálltam és határozott léptekkel indultam az ajtó felé. Megint elhangzott az állj kiáltás, de én nem törődtem vele. — Nekem be kell m Semmi de kérem,! tessék kimenni. Támolyogva léptem az« ajtóhoz. Kint a* előbbi I férfi gúnyosan nézett rám. — No, mit mondtam?! Ugye kizavarták. menni! — Miérí* — néztem rd csodálkozva, — Vannak bent. Mit csináljak. Kénytelódtam, alig léptem az ajtóhoz, megint felcsattant az állj! Ijedten rezzentem össze: — Ide sem lehet? menni az elnök elvtárshoz. — Hát jó, menjen, úgyis kiküldik. — Nem bánom, most Dühösen néztem rá.; Várjatok csak, majd a-; dók én nektek. Tessék, itt van! St. K, I VASVIRÁG Lehet-e álmokat filmre vinni? Egy költő álmait, aki a harmincas évek nyomorúságában a képzelet vásznára festette a jövő ábrándjait? Vajon a film vásznán megelevenedhet-é egyáltalán Gétiért Andor Endre szétszórt novelláinak minden szépsége? Ezeket a kérdéseket latolgatja magában a néző a Vasvirág vetítése előtt. S ha őszintén akar felelni felgomalygó kételyeire, meg kell állapítania, hogy a film alkotói szinte a lehetetlent kísérelték meg. Novellákból nehéz is egységes mesét szőni: nehéz Geltéri álomszötteséböl kifejteni az alakokat s más környezetbe, más talajba átültetni őket. Mert ott és úgy élnek, ahogy az (ró megteremtette őket — egy villanásnyim bukkannak fel, egy pillanatra: arcukat köd homályozza olykor, egész életrajzukat sohasem Ismerjük, s nagyonis egyivás- figurák, kisemberek, szerencsétlen munkások, éhhalálra ítélt kóldu sok -mind. Ha e nehézségeket számbavesszük, ha a feladat nagyságái és komolyságát is lemérjük — elismeréssel adózhatunk a forgatókönyv írójának, Köllö Miklósnak, s a tehetséges rendezőnek, Hreskó Jánosnak. Szerencsés kézzel választották ki Gelléri novelláinak b.-gm rokonszenvesebb hősét, Pettersen Istvánt filmjük főalcikjámak. jB éppily ügyesen helyezték be ezt az álakat számos más elbeszélés kölcsönvett” cselekményébe. Ez a Pettersen nemcsak a házépítés, az önálló otthon megszállottá, mint Gellérínél. A filmben ő a „Szállítóknál" alkalmi munkása, a „Nagymosoda" hányódó fiatalembere, s a „Vera naplójának" — az eredetiben csak egy mondatban feltűnő — udvarlója. Egy nagy szerelem konfliktusa körül épül a film, Pettersen beleszeret Verába, a lány azonban megszédül főnöke Ígéreteitől s elhagyja emberét. — Ez a tragikus, szerencsétlen szerelem a gyújtópontja a filmnek, — ábrázolása költői és megható, igaz és emberi. A film az alakok környezetét ábrázolja inkább, mint jellemüket, a szerzőknek nincs idejük harmonikusan, kellő tempóban lezárni, befejezni m történetet. Ezért érezzük azt. hogy a novellák álomnyelvét nem sikerült hibátlanul lefordítaniok a film kép-nyelvére. Néhány kiemelkedő színészi alakítással megajándékozza a Vasvirág a nézőt. Törőcsik Marit említsük elsőnek: Verát remekbe mintázta. Avar Istvánnak első filmfőszerepe a Vasvirág Pettersenj*. Feladatát jól oldotta meg, markáns egyénisége érvényesül a szerepben. Várkonyi Zoltán kapitalistájáról talán a legnagyobb dicséret, ha azt mondjuk: nem sematikus. A kisebb szerepekben is megállják helyüket a színészek — hadd szóljunk itt csak a kiváló Rajz nősről, Szabó Ernőről, Gera Zoltánról. A Vasvirág, hibái ellenére esemény a magyar filmgyáitásban. Új magyar filmek készülnek A Hunnia Filmstúdióban több játék és egy rövid játékfilm előkészületét, illetve forgatását kezdték meg. Máriássy Félix Csempészek című filmjének nagy része műtermen kívül készül. Most Vádon. iletve Peregpusztán és Makádon dolgozik a film forgatócsoportja. Űj, rövid játékfilm is készül a filmstúdióban Aranybalta címmel, rendezője Markos Miklós, Írója Galambos Lajos, főszerepeit Makláry Zoltán és Egri István játsszák. A kisfilm egy öreg kanászról szól, aki fiával együtt nem akar belépni a termelőszövetkezetbe, ahol azonban úgy emlékeznek rá, mint a legkiválóbb kanászra. Végül azonban mégis a közösség tagja lesz. A film külső felvételeit Kecskemét környékén forgatják. Makk Károly e héten fejezi be Badacsonyban a Ház a sziklák a- latt című film felvételeit, Révész György, az „Éjfélkor” rendezője megkezdi a Pesten történt című új filmjének forgatását. A vidám bűnügyi film főszereplői Latabár Kálmán, Tolnay Klári, Ruttkai Éva, Gordon Zsuzsa. Rozsos István. Április 15-én, a Pasaréti úff műteremben egy betörési jelenetet fényképeztek, aj melyben Latabár Kálmán egy kő- ; zépiskolai tanár, Horváth Tina- I dar, Kazal László, Bárdi György és Gáthl József pedig a betörők szerepében állnak a felvevőgép lencséje elé. Az Édes Anna című film felvételeit egy hónap múlva kezdik el« Egyetlen külső „őszi" jelenetet készít el a film forgatócsoportja « napokban. Az „Édes Anna" forgatókönyvét Bacsó Péter és Eáb- ri Zoltán írták Kosztolányi regényéből, a film rendezője Fábrl Zoltán,, operatőrje Szécsényi Ferenc. A szereplők közül eddig csak a címszereplő személye biztos: Törőcsik Marit választotta ki az „Édes Anna” rendezője. BÉKÉS MEGYEI NÉPŰJSÁa Az MSZMP Békés megvet Bizottságának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Kiadja a Békés megyei Lapkiadó 'Vállalat Szerkesztőség: Békéscsaba, József Attila u i., I. emelet. * Békés megyei Nyomdaipari Vállalat. Békéscsaba. Felelős nyomdav.: Kendrs Gvftrgy