Békés Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-06 / 105. szám

4 BÉKÉS MEGYÉI NÉPÚJSÁG 1958. májúi 8.( kedd Operett-ősbemutató ||||| A ti VO a Jókai Színházban: II U IIIIII JŐ Ű íme, egy operett, melyet a színház az évad operettbe­mutatóinak méltó betetőzéseként hozott színre! A közönség sóikat várt a Dolores-töl és egészében tekintve a darabot: nem is csaló­dott. Ugyanakkor, amikor ezt meg­állapítjuk, örömmel üdvözöljük a Dolores-t és szerzőjét, Önody Lórántot, aki első operettjével 'Sikert aratott és minden bizony- nyál sokszor hallunk még róla. Q sbemutató, új magyar ope­rett, — már ez a körülmény is megsokszorozza a várakozás iz­galmát és türelmetlenségét, és ezt ja különös, leírhatatlan feszültsé­get feloldani nem könnyű. Önody- nak, a művészeknek, a rendezőnek sikerült ez, és a második felvo­nás után nem érdemtelenül kö­szöntötte viharos taps a színpadra lépő szerzőt, a szereplőket, és Kalmár Pétert, a karmestert, Önody kellemes muzsikájának hi­vatott tolmácsolóját. Sajnos kife­jezetten magyar operett nem szü­letett a Dolores-szel, hiszen té­mája, cselekménye Amerikában Játszódik, — de problémái, nem mesterkélt konfliktusai, a faji megkülönböztetés ma is húsba­vágóan eleven és pusztító való­sága nemcsak a színpadon, ha­nem Amerikában is valóság, — rettenetes valóság. Operettektől szokatlan az a kemény realitás, amivel Önody dolgozik. Igaza van! Operett az operett, — állít­ják sokan és van is ebben a megállapításban sok igazság. De az is igazság, hogy az operettlib­rettó írója ma már nem irtózhat az élet realitásaitól, mert akkor szükségtelen, hamis és a mia szín­pada számára felesleges' munkát végez. Legyünk őszinték: nagyon várja már minden színházkedvelő az olyan új, magyar, zenés dara­bok feltűnését, amelyek nemcsak érzelmileg, de cselekményükben és alakjaikban is közelebb állnak hozzánk, s inkább rólunk, a mi életünkről szólnak, — de azt is azonnal meg kell állapítanunk, hogy a Dolores már ennek az út­nak a kezdetén jár, mert kon­fliktusai és mondanivalója a nép igazságát, minden népek igazsá­gát hirdeti, — harcosan, lázong­va, forrongva! És ez a szokatlan, ez az új ebben az operettben. Most ízlelgetjük — a Dolores be­mutatóján —, hogy mennyire köl­tői, nívós és emellett önfeledten mókázó és szórakoztató librettót lehet gyúrni mindezekből, ha azt avatott tollú író teszi. U a librettót, annak szerkezeti, dramaturgiai felépítését, összefüggéseit és logikáját vizs­gáljuk, — előtűnik néhány olyan hiányosság, melyen könnyű és le­het is változtatni. Bizonyos hi­ányérzetet kelt az, hogy a harma­dik felvonásra úgyszólván kiesik a mondanivalóból az első két felvo­násban annyira markáns erővel kibontakozó néger-kérdés. Hibá­nak számít az is, hogy a — sza­bad legyen így mondanom — po­zitív alakokkal (Dolores, Cabelló főhadnagy, Carlos őrmester, Sa­rah anyó stb.) szemben álló Par- notti és a kormányzó család kép­viselőinek sorsáról tovább nem sokat tudunk, pedig így vagy úgy, ezt a konfliktust, — mely a né­ger-gyűlölő, kizsákmányoló, aljas hatalmasok és a szegény néger nép, a mellettük álló Dolores, Ca­belló és a többiek konfliktusa — erőteljesebben meg kellett volna oldani, ez lett volna hatalmas és lenyűgöző harmadik felvonás! És még egy: kissé fárasztó, hosz- *F.ú az első felvonás, melynek u- tolsó képével nyugodtan lehetett volna kezdeni a második felvo­nást. jyj indezek — állítom — olyan problémák, olyan hibák, melyekkel terhesen is nagy sikert aratott a Dolores, Önody Lóránt első nagyoperettje. Gáti Sándor rendezői munkáját általában nagyvonalúság, de ugyanakkor az emberi érzelmek mélységeinek hangsúlyozása jellemzi. Szereplő­it elsősorban a torránói határkép­ben és a laktanya-képben moz­gatja kitűnően. jtjosszú hetek munkája bonta­kozott sikerré a Dolores pénteki ősbemutatóján. Az író meg­álmodta hősök igen jó megfjr- málókra találtak, közöttük is Barcza Éva, Simon Erika, Rad- nóthy Éva, Bánffy Frigyes, Hol- lóssy Pál, Lédeczy Antal, Beck György és Bakos Tamás nyújtott nívós, művészi alakítást. A cím­szereplő Barcza Éva a Cigánybá­ró után most újból megnyerte tet­szésünket, és erről a bemutató kö­zönsége is így nyilatkozott. Vala­mivel több tűz, erősebb lángolás, nagyobb temperamentum azon­ban csak előnyére válna, — hi­szen Dolores—fél vér és ezt nem szabad elfelejtenie! Ereznünk kell, hogy még kimért és koránt sem szenvedélyes szaval, gesz­tusai mögött is a néger vér heve forrong elfojtva, és ennek legha­talmasabban a Parnotti-palotá- ban kellene kitörnie. Önody dal­betétjei Barcza Éva kulturált, szép hangján elragadóan csen­dültek fel. Bánffy Frigyes Regi­naid Cabelló főhadnagya erőtől duzzadó, egyszerű eszközökkel megformált, kitűnő alakítás. Ha csak azt mondjuk róla — és ez a legtöbb —, hogy Cabelló főhad­nagynak pontosan ilyennek kell lennie, máris mindent megmond- tunk. Erőteljes, szárnyaló hangja alakításának erényeit még job­ban aláhúzza. Hollóssy Pálról (Ramon közlegény) egyre több­ször állapíthatjuk meg örömmel és elismeréssel azt, hegy minden újabb szerepében új utakat keres, és mostani alakítását még csak hasonlítani sem lehet a régiekhez — módszereiben, színész; eszkö­zeiben —, és ez a legnagyobb ér­téke. Simon Erika (Margó) a Do- lores-bemutató egyik meglepetése. Tudott, hogy prózai színésznő, ele most, a premier után nyugod­tan ámíthatjuk, hogy szubrett-sze- repkörben is otthonos és pontosan abbar rejlik sikerének titka, hogy jóformán ügyet sem vet a megszo­kott szubrett-sablonra, (mert saj­nos, ilyen is van!), új utakat, e- gyénd elgondolásokat keres és úgy vélem, ebben Gáti Sándor, a rendező is támogatta. Radnóthy Éva (Sarah anyó) a nagy drámai pillanatokban művészi, hiteles, a- lakítását a legjobbak között kell említenünk, ugyanúgy Lédeczy Antal Carlos őrmesterét is, mely különösen a laktanya-képben le­nyűgözően igaz és drámai magas­ságba fut fel. Az operett egyik legkiválóbban megírt szerepe Se­bastian atya. Beck György ebben a szerepben emlékezetesen jót, mértéktartóan művészit nyújtott. Bordala megérdemelte az újrázó tapsot. A »óik szereplő közül ki­emelkedő még Bakos Tamás (Cor­tez ezredes, — maszkja remek!), Fehér Sándor (Power, kormány­zó), Gyuricza Ottó (Max Pamotti) és Kürtös István, (Gonzalos jogta­nácsos). Ruttkay Mária (Isabelle, kormányzómé) és Hódusz Gizella (Claudette) a szokottnál halvá­nyabbak, pedig — főként Isaibelle szerepe jól megírt és sok lehetősé­get nyújt. A nagyszámú szereplő gárdából meg kell még említe­nünk Dánífy Sándort (Sámuel), Molnár Gyulát (Pauló) és a szóló- táncosokat: Kelemen Mártát, Si- ménfalvy Etát, Marimkovles Zsu­zsát és Viczlán Jánost. A Dolores-nek nagy nyeresége még a kitűnő díszletek (Szabó La­jos tervei), az ugyancsak szép jel­mezek (Győry Gy. László tervei) és nem utolsó sorban Gyuricza Ot­tó már sokszor megcsodált koreogf ráfiad művészete. Mindezek, e- gvfittesen méginkább elősegítették Önódy nagyoperettjének sokáig emlékezetes sikerét. Sass Ervin PETŐFI VAGY PUSKIN? Nem arról van szó, hogy az em­beriségnek melyik forradalmár költőnagyság jelent többet. Mind­ketten halhatatlanok s ez rég köz­tudott. Másról van szó. Egy, a me­gyénkben is árusított olasz képes­lap, á Vie Nuove állította olvasóit ez elé a furcsa kérdés elé, hogy Petőfi vagy Puskin? Az említett folyóirat ez év április 26.-í számá­nak 46. oldalán, Puskin operaté­máival kapcsolatosan méltatja a nagy orosz költő és drámaíró je­lentőségét. Képet is ledről róla. De mi ez? A képről Petőfi néz ránk. Nem tévedés, kedves olvasó, Petőfi Sándor képe a Puskint mél­tató szöveggel. Az a közismert Petőfl-kép, mely nagy költőnket nemzetőrként ábrázolja, balkezét híres kardjának markolatán nyug­tatja. Az aláírás: Aleksandr Puskin, így, ilyen olaszosan. Képcsere lesz, gondoljuk és lázasan forgatjuk az oldalakat, keresve a Petőfiről szó­ló cikket, melyből bizonyára Pus­kin képe tekint majd ránk. Am sehol ilyesmi. A tévedés nem a nyugati sajtó részéről megszokott tudatos félre­vezetést szándék eredménye, hi­szen a Vie Nuove haladó olasz fo­lyóirat. Szerkesztőinek célja olva­sóikat haladó értelemben felvilá­gosítani. Éppen ezért nem ártana, ha magyar részről az illetékesek baráti módon felhívnálc a lap fi­gyelmét a tévedésre és a hiba he­lyesbítését kérnék, annál is In­kább, mert a nevezett folyóirat, más közérdekű sajtótermékhez hasonlóan, bejárja az egész vilá­got a Puskin nevét viselő Petőfi képpel. *— húr — Az év első motorversenye Békéscsabán Május 11-én, vasárnap dél ilőtt 10 órakor terepgyorsasági motorversenyt rendez Békéscsabán a Magyar Honvédelmi Sportszövetség motoros klubja. Az év első nagy motorverse­nyét a téglagyár bányaterületén rendezik. Békéscsabán ez eset­ben lesz az első terepverseny. melyet a nézők, a háztömbkö­rülitől eltérően, állandóan és az egész mezőnyt láthatják. Több neves, országos hírű versenyző, bajnok vesz részt. Rajt­hoz állnak a debreceni, nagykőrösi, szolnoki, budapesti és más városok legjobbjai, valamint mzgyénk versenyzői is. mintegy 40—50 motoros. A területi, illetve az országos meghívásos baj­nokságban egyéni és csapatverseny is lesz. Felújítják Orosházán a zeneis­kolát ebben az évben. A rég] ku­takat javítják, bővítik az óvodá­kat, bevezetik a gázt, s mindezek­re mintegy 2 millió 800 ezer fo­rintot fordítanak. * A villanyhálózat bővítésére százezer Ft-ot használnak fel Fü- zesgyarmaton ez évben. A község fejlesztésére összesen csaknem félmillió forintot fordítanak. A Pravda a szovjet sajtóról A Szovjetunióban május 5-én ünnepük a sajtó napját abból az alkalomból, hogy 1912 má­jus 5-én jelent meg a Pravda első száma. A sajtó napja alkalmából a Pravda közli Szmirnovnak, a Szovjetunió állami könyvtára főkönyvtárosának cikkét. A cikkíró megállapítja: 1956-ban a Szovjetunió területén megje­lent könyvek átlagos példány­száma 18 600 volt. Minden szovjet emberre 550 könyv ju­tott. A Szovjetunió foglalja el a világon az első helyet a fordí­tásban megjelent könyvek ki­adásában. A Szovjetunió két­szer annyi fordított művet ad ki, mint Németország, amely második helyen áll a világon és ötször annyit, mint az Egyesült Államok. A szovjet sajtó megállapítása szerint a Szovjetunió területén naponta négy millió példány-, ban jelennek meg könvvek. A lapnyomdák naponta összesen 57 és fél millió újságpéldányt nyomtatnak ki. RÁDIÓMŰSOR KEDD, MÁJUS 6 Kossuth Rádió 8.10 Gödöllői Lakatos Zoltán és zenekara játszik. 8.40 Az Állami Orosz Énekkar énekel. 9.00 Szá­moljunk gyerekek! 9.10 Vándor­lás a zene világában. 9.30 A nép költője. 9.40 A forrásnál... 10.10 Válaszolunk hallgatóinknak. 10.25 Vonószenekari hangverseny. 11.00 Kutyaszorító. 11.20 Népi muzsika. 12.10 Csehszlovák zenei hét. 13.00 Két kicsi, meg a nagyok. 13.10 Operarészletek. 14.00 Szórakoztató muzsika. 14.43 Tücsök, TintásujJ, meg a többiek.;! 15.05 Tömegda­lok. 15.23 Napirenden..! 13.30 Egy falu — egy nóta. 16.10 Puskás Ti­vadar. Rádiójáték. 16.48 Gyer­mekzene Csajkovszkij műveiből. 17.00 Képek a* 1922-es országgyű­lési választásokról. 17.15 Brahms emlékére..! 18.10 Szív küldi szív­nek szívesen. 18.40 Gyári sziréna. 19.00 Mozart-zongoraművek; 19.22 A világirodalom humora. 19.54 Jó éjszakát, gyerekek! 20.00 Esti kró­nika. 20.23 Holdfény és árnyék. 21.15 Gyermeknevelés. 21.80 Sze­relem, szerelem..-: 21.53. Juhász Gyula verseiből. 22.15 A Magyar Rádió énekkarának hangversenye. 22.40 Tánczene. 23.00 Garay György hegedül. 23.28 Egy ameri­kai Londonban. 23.43 Leszállt az éj.:: 0.10 Magyar nóták. Petőfi Rádió 14.20 Zenekari hangverseny. 14.40 Filmindulók; 14.55 Emléke­zés Dayka Gáborra születésének 190. évfordulóján. 15.15 Fauré: c- moll zongoraötös. 15.50 Nemzetkö­zi kérdések. 16.00 Operahangver­seny; 10.43 Szerelem. 17.00 Miklós Kata énekel. 17.30 Rádióegyetem. 18.00 Fúvószenekaraink műsorá­ból; 18.30 Operettkeringők. 19.05 Ezer szó oroszul. 19.15 A Román Rádió népi zenekara játszik. 19.45 Biztos, ami biztos..! 20.00 Húsz pere könnyűzene. 20.20 Az élet nagy kérdései. 20.40 A Magyar Rádió rézfúvósötöse játszik. 21.03 Népszerű operaáriák. 21.40 Irodal­mi kislexikon. 22.00 Tavasai sze­renád.* 22.40 Csehszlovák zenei j hét, * 1 A Gyulai Vízügyi Igazgatóság megkezdte a vízihasználati szerző­dések kötését az állami gazdasá­gokkal, termelőszövetkezetekkel. Eddig közel tízezer hold öntözhető terület vízellátására kötöttek szer­ződést. * A lőkösházi termelőszövetkeze­tek több, mint 120 mázsa műtrá­gyát szórtak el az őszi. illetve * tavaszi vetésekre. » Új 40 vagonra magtárt, kovács-, szíjgyártó-, gépszerelő-műhelyt és garázst építenek ebben az évben a füzesgyanmati Aranykalász T>ja melőszö vetkezet ben ™ * Mezőgazdasági előadásokat tor­tának a gyomai termelőszövetke­zetekben. Az egészség védelem meí kapcsolatra tudnivalókat pedig előadássorozatokban ismertetik. * Több, mint örtezer facsemetét ültettek el a kaszaperi Lenin fers melőszövetkezet fiataljai. * Kütönvonatot indít a békéscsa­bai IBUSZ május 11-én, vasárnap Pécs-Mecsekre. Részvételi díjt 77.40 forint. MOZIK MOSOM SZABADSÁG MOZI BÉKÉSCSABA Május 1—7: Mexikói szerenád. Kezdés: h.t 6. 8. v.: 4. R. * órakor, BRIGÁD MOZI, BÉKÉSCSABA Május 5—7: Dani. K: h. fél 6, fél 8, v. fél I, fél «, fél 9, XERV MOZI, BÉKÉSCSABA Május 5—7: Mégis szép az étet. K: h. fél 8, fél 8, v: fél «, fél 8. fél 8 PARTIZÁN MOZI, OROSUAEA Május 5—7: Bakaruhában. K: h: 6, 8, Vi I, «, 8 órakor, BÉKE MOZI, OROSHÁZA Május 1—6: Becsületrablók. Ki h: fél 8, fél 8, v: fél 4, fél 6 fél 8 PETŐFI MOZI, GYULA Május 5—8: A 101-es sas. Kt h. 8, 7; vasárnap 8, 8, 7 órakor. ERKEL MOZI, GYULA Máj. 8—7: Te, és annyi más bajtársa K: b. fél 6, fél 8, v. fél 4, fél 8, fél 8, TANCSIC8 MOZI, SZARVAS Május 1—7: Svejk, a derék katona. I. r Kezdés: h. 6. S, v. 4. 0. 8. ADY MOZI, SZEGHALOM .Május 7—8: Az anya. Kezdés: h.: V, v,t S, ». 7 órakor. BÁSTYA MOZI, BÉKÉS Május 5—«: A béke völgye. Kezdés: h.l 8. 8, V.: 4. 8, 8 órakor» SZABADSÁG mozi, GYOMA Május 7—8: Rombadölt fellegvár. Kezdés: h.t í, v.i 4, 8 és 8 órakor, PETŐFI MOZI, SARKAD Május 7—8: Az új ember kovácsa. Kezdés: h.t B, v.t 4. 8 és 8 órakor. VÖRÖS OKTOBER MOZI, MEZÖKO V.iCSHAZ A Május 7—»: A kapitány és hóse. Kezdés h,7 7, V.i 8, 8, 7 órakor.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents