Békés Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-06 / 105. szám

1958. május 6., kedd BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 A*olvasók fóruma I!l!ll(llllllll!lll!lll!l91lll!lltllllllllll!l!l!lll!lliíl!l!llliltlllllllil!l!lilltll!l!llllill>lililllll!lllllil!l!li!lltlllll!l>illllllllllllllllllllliilllllilílir Elégtételt kaptunk A KISDOMBEGYIlAZI DOL­GOZÓK is békét akarnak. Ezt bizonyítja a kisdombegy házi békebizottság nemrég tartott békegyűlése. A tanácsterem zsúfolásig megtelt érdeklődők­kel. Az előadó, Spiák György, a bizottság titkára felhívta a fi­gyelmet az imperialisták ma­gatartása miatt jelenleg fenye­gető háborús veszélyre. Ecse­telte egy esetleges atomháború borzalmait. Csak békében lehet nyugod­tan élni és építeni. Nekünk ez kelll Mi ezt követeljük! Ezért emeljük fel szavunkat, ennek érdekében sorakozunk fel! Egy sem akarja a jelenlévők közül — folytatta lelkes helyeslés kö­zepette —, hogy mi és a többi millió testvérünk, barátunk vé­re, árvák és özvegyek könnye öntözze a Földet. A békemoz­galmat — mondotta — az e- gész világon a kommunista és munkáspártok vezetik és ezért biztosak lehetünk, hogy ez a harc jó úton halad. A kisdombegyházi gyűlés hozzászólói az egész község ne­vében kinyilvánították óhaju­kat, hogy békében akarnak xetni, aratni, gyermeket nevel- B és építeni a szocializmust. A gyűlés végeztével a jelenlévők az atomkísérletek és fegyverke­zés eMeni tiltakozó határozatot hoztak, fejezi be levelét annak írója, Rohák István. * A VÉSZTŐI TANGAZDASÁG munkásszállójának életéről ír ér­dekes részleteket Buzi Sándor. A rend és tisztaság a női szálláson olyan, mint a patikában. A hófe­hér huzatú ágyakon még csipke­díszek is akadnak. Molnár Ilona ágya felett saját maga festette kép ékeskedik. A női kollektíva szobán belüli vezetőjének Szabó ndornét ismerte el. ő osztja be, hogy naponta ki felelős a tiszta­ságért. Munkaidő után a lányok kötnek, horgolnak, rádiót hall­gatnak. A jó mellett van rossz is, éspedig az, hogy az ágyak alatt szerszámok hevernek, holott a raktárban a helyük. Nincs ruha­tevékenykednek. Fa-kézimunká- val foglalatoskodnak egyesek. Ju­hász Zsigmond például ügyes kis borotvafelszerelés-tartó állványt készített. Van aki sakkozással tölti a szabadidejét. A férfiaknak az a kívánságuk, hogy a gazda­ság vezetSje adjon egy norma­könyvet, melyet esténként tanul­mányoznának. Az üzemi konyha étrendje is változatosabb lehetne. A vezetőség minden jogos kérést igyekszik teljesíteni, fejezi be le­velét Buzi Sándor. * MEZÖMEGYERRÖL írja Szabó István tanácselnök, hogy a községfejlesztési terv kor­mány általi törvényesítése a község építését, szépítését biz­tos alapra helyezte. A tanács a lakossággal összefogva, a leg­nagyobb takarékosság jegyében minden fillért arra fordít, ami közérdekű. Nemcsak ma csináljuk így! Az 1955—1957-ig eltelt idő alatt községünkben középület, kövesút, mérlegház, 1800 mé­ternyi betonjárda épült és a villanyhálózat bővült. A felsza­badulás előtti huszonöt év alatt nem jutott annyi közhasznú dologhoz Mezőmegyer, mint ez alatt a két esztendő alatt! Ma­ga a lakosság mindehhez 40 000 forint értékű társadalmi mun­kával járult. Erre, vagyis az 1958-as esztendőre a terv: 2km betonjárda (ebből 700 m már kész). A lakosság ehhez 2 ezer forintnyi társadalmi munkát a- dott. A község villanyhálózatá­nak további bővítése is folya­matban van. A társadalmi se­gítség itt 6509 forint. A KISZ- íiatalok mindenből derekasan kiveszik részüket. Legutóbb közterületen társadalmi mun­kával 500 darab facsemetét ül­tettek ki. Az úttörőszervezetek hason­lóképpen kitesznek magukért. Vállalták, hogy a napokban 2 ezer facsemetét ültetnek ki. — A lakosság ugyancsak tevé­kenykedik. A nők lelkesen vál­lalták a társadalmi munkát. A nőtanács jár az élen a példa- mutatásban. A nőtanács az or­szágos mozgalomból is kiveszi részét, amennyiben 2 ezer Ft értékű téglajegy eladását vál­lalta s egyharmadát már el is adta. — Mezőmegyer él és dol­gozói s vezetői összefogásával fejlődik, szépül — fejezi be le­velét Szabó István. * BÉKÉSEN, a Széchenyi-tér !. számú ház kapuja előtt a nyílt ut­cán gyűjtik össze a szemetet. A dombról a port és a papírt hordja a szél szanaszét a főtéren, ami e- gészségtelen és csúfítja a teret. Senki sem jár errefelé olyan, aki intézkedne, hogy ne legyen Békés főterén szemétdomb? — kérdd le­velében Nádorfalvd Isitvámné. — A továbbiakban arról ír, hogy Jantyik István, a Békési Föddmű- vesszövetíkezeti étterem vezetője •milyen okosan és magabiztosan ügyel arra, hogy a vendégek szó­rakozása ne csapjon át duhajko­dásba. Nemrég három férfinak si­került úgy félönteni a garatra, hogy elveszítették akaratuk felett az uralmat. Belekötöttek szom­szédjukba, azt ígérve nekik, hogy leütik. Mindenki összenézett, hogy most mi lesz? Az üzletvezető mo­solyogva lépett áz izgágákhoz és haza parancsolta őket, mondván várja mándannyiókat az asszony. Lám, ez a helyes eljárás, amikor nemcsak a fogyasztási terv teljesí­tését nézik az étteremvezetők, ha- nem a dolgozók érdekét Is — zár- I ja levelét Nádorfiné. A Békés megjei. Népújság ko­rábban két elmarftíztaló1 Acikket közölt a Gyulai Vendéglátóipari Vállalatnál előfordult sajnálatos esetekről. Mindkét bírálatnak a hibája, hogy általánosított. A két kivételesen előfordult körülmény­ből megállapítja, hogy a yáUalat munkája rossz. Az a bizonyos zöldbab főzelék tényleg ehetetlen volt. De a konzervgyár hibájából. Ezért még nem lehet azt mondani, hogy minden menü rossz. Hiszen a vadas ételek, pörköltek, burgo­nya és babfőzelékek, a főtt tész­ták mindig ízletesek. A háziasszonyok saját tapaszta­latukból tudják, hogy néha milyen nehézségekbe ütközik a megfelelő nyersanyagok beszerzése a főzés­hez, s a legjobb esetben is előfor­dulhat, hogy az elkészült ebéd •nem mindegyik családtagnak íz­lik. A háziasszonyoknak tehát több megértést kellene tanúsítani­uk a vállalat konyháján dolgozók munkája iránt, akik öt-haisaáz menü adagot készítenek naponta. A dolgozók menüjére ráfize­tünk, tehát arra kel törekedni, hogy a drágább menüre „kénysze- rítsiük őket” — ez lehet esetleg egy ember véleménye. Ezzel nem azonosítja magát sem a vállalat vezetősége, sem a többi dolgozója. Ellenkezőleg, elítélik és visszauta­sítják az ilyen felelőtlenül elhang­zó kijelentést. Az ellen is tiltako­zunk, hogy valaha is büdös húst szdligáltunk volna M. A kommunista kritika módszere nem az, hogy egy kivételesen elő­jön.« SZÍNHÁZ MájuS'í-áni éste fél 8 órakort' DOLÓRES József A. bérlet. Előadás után autóbuszjárat! TAJELÖADAS Gyomán, május 6-án, este 8 órakor: MADRAGÖRA Endrődön, május 6-án, este 8-kor: ELADÓ BIRTOK fordult esetből általánosít, hanem hogy a jellemző esetek, jelenségek tömegeiből vonja le következteté­seit. Nemcsak a selejtből — amit természetesen minden erővel csökkenteni kell, sőt megszüntetni — ítéli meg valamelyik gyár, vagy üzem működését. Nemcsak azt mondja, hogy ez a gyár, vagy üzem selejtet gyárt, hanem egy­úttal elismeri a jó munkáját is. A kommunista kritika éppen ezért építő kritika. Rámutat a hibákra, elítéli azokat, ugyanakkor azon­ban kijavításuk módját is megje­löli. Az egyik kritika által ajánlott létszámcsökkentés, mint a ráfize­tés megszüntetése, nem a szocia­lista népgazdaság módszene. Az biztos, hogy a hibák méltotlanko- díist váltanak ki és könnyebben „odadörgölünk” elkövetőinek, de merjünk a jóról is beszélni. A Gyulai Vendéglátóipara Vál­lalat minden dolgozója legjobb tudásával és szorgalmával igyek­szik a vendégek, a fogyasztók ked­vében járni. Előzékenyen, udvari­asan akarunk vendégeik ezerféle kívánságának eleget tenni. A két említett kifogás nyomán a városi pártbizottság és a vállalat megyei szervezete körültekintő és alapos vizsgálatot tartott, melynek ered­ményeképpen a Gyulai Vendéglá­tóipari Vállalat teljes elégtételt kapott. Kiss Mihály, a Gyulai Vendéglátóipari Vál­lalat dolgozója. • (Megjegyzésünk: A bírálatokat, az észlelt hibákat olvasóink írták meg. Jó szándék vezette tollúkat, hiszen azzal, hogy felfedték a rosszat, már egyáltalán nem az hövetekzik, hogy ezzel nem isme- rjtk ^J a, jß,, munkát. Egyáltalán nem! Azt azonban el kell fogadni, hogy-.ft: hibák, feltárásával segíteni akartak. Ez pedig, úgy hisszük, | nem baj, hiszen mindenkinek meg­van a joga ahhoz, hogy lapunknak véleményét megírja. Elsősorban tehát a segítő szándékot kell a bírálatból levonni, nem pedig azt, hogy ezzel jól „odadörgöl- tek”.) szekrény sem. Az asztalra is el­kelne viaszos vászon. Lábtörlőre is szükség volna. A gazdaság ve­zetősége megígérte, hogy mind­erről gondoskodik. Ugyanakkor a lányok ügyelhetnének arra, hogy a szél ne vágja be az ablakot, ne legyen oktalan kár. A férfiak szállásán egészen más kép fogad. Itt hiányzik a rendnek és tisztaságnak az a fo­ka, amin a női szállás van. Saj­nos, a feleséges dolgozók megelé­gednek azzal, hogy a párjuk ta- karit, holott a rendcsinálásban 6k is segédkezhetnének. De azért A hőmérséklet emelkedik Várható időjárás kedd estig: Fel'hőátvönutósok, több helyen, fő­ként nyugaton kisebb eső. Mérsé­kelt délnyugati-nyugati szél. A hőmérséklet emelkedik. Várható legalacsonyabb hőmér­séklet éjjel: nyugaton 6—9, kele­ten 2—5, legmagasabb nappali hő­mérséklet kedden: 19—22 fok kö­zött. Távolabbi kilátások: meleg idő. Helikopterek mentették meg a Szovjetunióban egy árvizsúíytotta falu lakosságát Az idei elhúzódó tavasz az Ál­tál vidékén negnehezítette a hó olvadását, a jégpáncél levonulását a folyókról. Az Ob és mellékfolyói több helyen kiléptek medrükből, veszedelmes jégtorlasz keletkezett s azzal fenyegetett, hogy a med­réből kilépő folyó az egész vidé­ket elönti. A helyi hatóságok a lé­gierőt hívták segítségül. A légierő alakulatai szét is bombázták a jég­torlaszokat, de a folyó áttörte a gátakat, elöntötte Uszty-Anuj köz­séget. A szorongatott lakosság se­gítségére ekkor a légierő helikop­terei siettek. A repülőgépek azon­ban nem tudtak leszállói a köz­ségben a fák és a házak miatt. A bátor repülők ekkor kötéllétrák segítségével csaknem négyszáz gyermeket, asszonyt és idős férfit mentettek meg az áradás elől. A helikopterek pilótái éjjel-nappal állandóan szolgálatban voltak és nem egyszer a gép személyzete e- reszkedett le a jeges ártól elön­tött házak közé, hogy kihozza a házakból a gyermekeket és a ma­gatehetetlen öregeket. (MTI) Szerelmet vallottam a telefonba Szaggatottan csengett a tele­fonom. Ez azt jelentette, hogy házon belülről keresnek. A vá­rosi hívásnak ugyanis az az is­mertető jele, hogy egyszuszra szól. Ez a rendszer nagyon jó. Tudniillik ha házon belül sze­reztem magamnak, lekötelezett­séget, egy huszas jegyében, az apró szaggatott csengetéskor rá­mordulok a telefonra: — Nem vagyok itt! Ilyenkor csak a há- zonkívüliekkel állok szóba. Ha pedig házon kívülre tartozom néhány tízessel, a hosszú csen­getéskor hagy on érintetlenül a kagylót, magyarul: hallgatót. Amikor az említett rövid jel­zések futottak a telefonkészülé­kemre, felvettem és beleszóltam. Nem tartozom semmivel az iro­daházon belül, mert előző nap fizettem meg az Építők Előre (tabellán hátra) közrejátszásával a liter asztalit. Azt mondtam, hogy megverik a gázosokat. Nem verték meg, esetleg a sze­mükkel •— fizettem a litert. *— Halló — mondtam ezt a semmitmondó, de megszokott szót, a nemtartozás biztos tuda­tában. Es képzeljék mi történt!? *— Te vagy az Muckókám? — kérdezte egy hölgy igen kedve­sen. Ügy már jártam, hogy meg­feledkeztem a tartozásról, fel­vettem a hallgatót, s a „kisegí­tőm" lehordott mindenféle gaz­embernek... De hogy ilyen ked­vesen szóltak hozzám, mit mondjak: meglepett. — Muckó, Muckó — nem tudtam, hogy let­tem Kálmánból Muckó. De nem volt időm ezen töprengeni: vissza kellett szólnom. Mit te­het az ember ilyenkor? Vagy poénrontó s bemondja: — Nem vagyok kérem a maga Mackója, keresse Muckóját Muckóliúban! — Vagy kiváncsi a fejlemények­re és visszaszól így, ahogy én is tettem: — Igen Mucuskám, én va­gyok... — Óh, ezt még sosem montad nekem — szólt vissza. —; Mától kezdve így becézlek édesem. — Nagyon jó vagy hozzám Muckókám — olvadozott. — Igen, parancsolj velem Mu­cuskám — tértem a tárgyra, mi­előtt még abszolúte lebukok. Meg időm sem volt, hogy idegen nővel... szóval érdeklődtem mit akar a drága Mucus. — Csillagom (hajaj) nektek van ott az osztályon csomagoló papírtok. Kellene nekem belő­le... — Mire gyémántom? — mu­száj volt túlbecéznem. — Tudod Mucókám, hogy mát régóta fel akarom adni anyu­kámnak a porszívót... — Igen, igen, látod milyen fe­ledékeny vagyok... Jól van, van papír... Gyere le érte. — Le? Tálán fel... — Áh, már összebeszélek mindent... Tudod miért van ez? kérdeztem sokat sejtetően. — No miért? — nyájaskodott, •— Szeretlek.. — suttogtam. — Óh... megyek! — Várlak! — oszt letettem, ö pedig biztosan rohant a csoma­golópapírért Mackójához, hogy még forrón találja a szőreimet... Nem tudhatja az ember mi tör­tént ezután, de gyanítom, hogy Muckó és Mucus most két hétig nem beszél egymással, felborul a nagy szerelem, mert Muckó nem lesz olyan kedves, mint telefo­non — én voltam. De úgy kell Mucusnak, miért bizalmaskodik idegenekkel és miért kér vállalati telefonköltsé­gen vállalati csomagolópapírt — éppen Szúr Kálmántól. Persze sokért nem adnám, ha találkoznak vele. A neheze, az első lépések az ismerkedéshez már megvoltak... És ha még íí nevét is ideírhatnám.,. Sz. K.

Next

/
Thumbnails
Contents