Békés Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-06 / 105. szám
1958. május 6., kedd BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A mezőgazdasági adottságok kihasználásához szakemberek kellenek Háztartási cikkek és textiláru eldorádójo az idei Budapesti Ipari Vásáron Pártunk és kormányunk egyre nagyobb gondot, a népgazdaság a- nyagi erejéhez mérten egyre nagyobb összegeket fordít a mező- gazdaság fejlesztésére. Az eddigi központi intézkedések és rendele- tck nyomán szinte ugrászerűen megnőve,kedett egész dolgozó parasztságunk termelési kedve. Bizonyíték erre, hogy már tavaly sem maradt parlagon megművelhető termőföld s hogy most a mostoha tavaszi időjárás ellenére alig van vetni való. Éaeiően kellettéit a jó központi intézkedések és rendeletek Tdaje volt mér felrázni dolgozó parasztságunkat abból a közönyből, amelybe az - 1957. év előtti időkben elkövetett sorozatos hibák és megkötöttségek vitték. Különösen örvendetes az a szorgalom és mun.kalendiilet, amellyel termelőszövetkezeteink tagjai hozzáláttak a kívülállókat is vonzó, jövedelmező, belterjes gazdálkodás megteremtéséhez. A jó központi intézkedések és rendelete-k, a szorgalom és a ter• elési kedv azonban még nem inden, nem elég ahhoz, hogy felszámoljuk a mezőgazdaság lemaradását. Köztudomású ugyanis, hogy a hasonló adottságokkal rendelkező országok mezőgazdaságaiban 20—50 százalékkal magasabbak a termésátlagok, mint nálunk. Lemaradásunk egyik fő oka, hogy Európában a mi mezőgazdaságunk i van legjobban széjjeltágolva, ap- j ró parcellás gazdálkodásra. A má- j sík ok, hogy termelési eszközeink és módszereink eddig nem tartottak lépést más országok termelési eszközeinek és módszereinek fejlődésével. Nálunk a maradiság és melók mezőgazdasági szakismereteinek növelését. Elemi dolog, hogy a föld csak úgy terem, ha trágyázzák. A csanádapáeai Haladás Tsz egykori elnöke viszont nem engedte meg, hogy a tagok kihordják a trágyát a közös földre, csupán jóindulatból, hogy haladjon a többi munka. A fentiekhez hasonló példák ismeretében hangsúlyoztuk az előbbiekben, hogy az akarat még nem minden. Az akarathoz meg kell javítani a mezőgazdaság, elsősorban a mái- meglévő közös gazdaságok szakvezetését. Fel kell kutatni, hogy hol vannak, mivel foglalkoznak a meglévő szakemberek, s növelni kell a dolgozó parasztságban. főként az ifjúságban a tanulási kedvet, a mezőgazdaság szeretetét. Vessünk csak egy pillantást egy ez év januárjában készült kimutatásra A megye akkori 203 termelőszövetkezete közül csak 84-ben volt agronómus, ezek közül is tízet minden képzettség nélkül alkalmaztak. Az akkori 203 tsz-elnök közül 96, a 188 brigádvezető közül 103 nem végzett semmiféle szakiskolát, de tanfolyamot sem. S a tél folyamán szervezett esüstkalá- szos tanfolyamok száma és népessége sem volt kielégítő. Tanulási lehetőség volt eddig is s most már egyre több van. Csupán a tanulási kedvvel van baj, különösen Békés megyében. Beszéljenek erről is a tények. A me- gyében lévő két mezőgazdasági ! szakiskolát általában más megyékéi bői népesítik be. A békési szakiskola két osztályának negyven tanulója közt mindössze hat Békés megyei van. A szabadkígyóst szakiskola huszonhat tanulója közül pedig kettő. Ha volna elég jelentkező, újabb osztályokat létesítenének. Azonban a meglévő ősz. tályotoban is nagyon lassan halad a beiskolázás, eddig mindössze tíz jelentkező van s ezek közül is csak kettő tsz-tag. Félreértés ne essék, nem az a probléma, hogy inkább az egyénileg dolgozó parasztfiatalok jelentkeznek túlsúlyban a tanfolyamra és hogy azok vettek részt nagyobbrészt az elmúlt évi ezüstkalászos tanfolyamokon, hanem az, hogy a termelőszövetkezeti tagok közül jelentkeznek, illetve tanulnak kevesen. A felsorolt példák elég beszédesen bizonyítják, hogy nem elég csak a jó rendelet. A párt agrár- tézisei többek között kimondják: „jelentősen szélesíteni kell a különféle mezőgazdasági szaktanfolyamokat...“ Ennek nyomán jött létre a szabadkígyósa szakiskolán a kétéves állattenyésztési tagozat. De mit ér az újabb és újabb szakiskola, ha nincs jelentkező? S mit ér a sok mezőgazdsági technikum, ha a végzett hallgatók mindenhova mennek, csak éppen oda nem, ahol a legnagyobb szükség lenne rájuk: a mezőgazdaságba, a termelőszövetkezetbe. A mezőgazdaság mindig az ország éléstára volt és az is marad. S ez az éléstár mindig annyi élelmet adott, ahogyan vezették, irányították, kezelték. Most megvan minden lehetőség arra, hogy bőségesen ellássuk dolgozó népünket kenyérrel, hússal, zsírral és -egyéb élelmiszerekkel, de a lehetőségeik kihasználásához tanulni kell, szakemberek kellenek. A textilipar ez évben gazdag mintaanyagokkal vonult fel a vásárra. A Textilmintagyártó Vállalattal együtt 11 vezető textilgyár állítja ki a legújabb cikkeit. Ezek sorában frottier-törülközők, méteráruk, puplin- és zefíranya- gok, Inlet-, novida- és kartonanyagok, műszaki molinók, kö- peráruk, törlőruhák, kendőanyagok. munkásruhaanyagok, műLassan halad a szerződéskötés A Mezőgyárú Gépállomás május elsejéig 2736 normálhold ta- lajmunkára, 869 normálhold szállításra, 533 norroálhold egyéb munkára, vagyis összesen 4138 normálhold szabad kapacitásra kötött szerződést a körzetébe tartozó földművesszövetkezetekkel. Elég tűrhető a Medgyesegyházi Gépállomás körzetébe tartozó földművesszövetkezetekkel kötött szerződés Is, amely összesen 4326 narmálhold. A Mezőberényi Gépállomás viszont csak 242, a Mező- kovácsházi Gépállomás 950, a Szarvasi Gépállomás pedig 1004 normálholdra kötött szerződést, a. mely a szabad kapacitásnak csupán három-négy százalékát teszi | ki. szál- és schottischáruk, abroszok, szalvéták, zsebkendők, nyüstös- és juquardárúk, tarkánszőtt abroszok, műszaki cérnák, flanell, pamutvászon, kanavász-cikkek s a nagy hiányt pótolni kívánó kár- pitosiparj és bútorvédő textil- anyagok, ballonvásznak, továbbá különféle műrost-, selyem- nylon-, sírna- és nypmottáruk kerületiek kiállításra. A bútoripar egész sor új megoldású lakberendezési ötlettel, bútortípussal és igen tetszetős és célszerű konyhabútorokkal jelentkezik a vásáron. Nagy választék lesz a különféle háztartási edényekben, gépekben és készülékekben. Nagy kedveltségré számít az egyik bútorgyárnak kombinált szekrényből, kommód- ból, könyvszekrényből, asztalból és tálalóból álló nappali szobakészlete is, míg az igényesebbek válogathatnak a stíl- modern és csőbútorok különféle változataiban. Külön figyelmet érdemelnek az ízlésesnél ízlésesebb lakberendezési cikkek, üvegcsillárok, éjjeli lámpák, gyermekkocsik, fonott garnitúrák, díszpárnák s a kinai gyékényből vagy raffiából készült igen mutatós falidíszek, valamint az iparművészeti cikkek; Rendkívül nagy lesz a választék különféle konyhai eszközökben, edényfélékben, evőeszközökben, kávédarálókban és eszpresszó-készülékekben s ha már a konyháról beszélünk, nem hagyhatjuk említés nélkül a hazai konzervgyárainknak az egész világon oly- annyira kedvelt hús-, gyümölcs- I és főzelékkészítményeit sem. a tudatlanság miatt sok elemi agrotechnikai eljárást sem alkalmaztunk s szinte minimális volt ^szerves- és műtrágya termelés és felhasználás. A legelemibb agrotechnikai eljárás alkalmazása általában a hozzá nem értésen, a közömbösségen és a szakvezetés hiányában akadt el. Nem véletlen, hogy ® párt agrártézisei többször is aláhúzzák a dolgozó parasztság kulturális színvonalának és a tér. Két hetes üszöszemiét rendeztek Békés megye állattenyésztési szakemberei A 3004-es kormányrendelet óta Békés megye termelőszövetkezeteiben várakozáson felül megnőtt az állattenyésztési kedv. Jelen pillanatban komoly gondot okoz a tenyészállat igénylés kielégítése. Az állattenyésztési szakemberek elhatározták hogy kéthetes üsző szemlét rendeznek s megyeszerte alaposan számbavesziik az állományt. A szakbizottságok, amelyekbe az állatorvosokat is bevonták, hétfőn megkezdték a szemlét. Faluról falura járnak, menetközben tanácsokat adnak, hogy a jó szülők utódjaiból minél jobb egyedeket neveljenek. Alaposan szemügyre veszik a hizlalásra leszerződött fiatal jószágokat is, hogy továbbte- nyésztésre alkalmas állatok véletlenül se kerüljenek vágóhídra. A megye termelőszövetkezetei a Iközetaúltban 530 nőstény ivarú szarvasmarhát és 400 tenyészkocát kaptak, a nyári hónapokban pedig előreláthatólag újabb 1000 üszőt vásárolhatnak az állami gazdaságoktól és az egyéni gazdáktól. 2 mi Magyarország importja 1957-ben «> s ■ DAKIA; HOUANÖlí A f RANGJA 0RS2AG' MA6YAR0RSZAS.. ■Töldköii-Tä. 1 gépek. Z regy/anyag, 3 síén. A kox Snéi, 6 vas 1 acél ' Z fa,ß papír 10 textil nyersanyag, ff cellulózé, 12 rirf, 13 ÖŐr014-JÍ f5 kodat, 16 gyarmatáru. 17 gumi, lRraf?/'d 19 műszer, 20 elektromos áram, 21 sörte, lldohánu, i3 gotyos csapágy 2*pirít, 25 ess ere 26 feétkk rTyrsr. ^ ;ä~ XI yjaues_____________________ _________ Ha zánk import-forgalma 5 1957-ben 7,8 milliárd deviza fo- • rint volt. Ez az összeg az jj 1938-as év importvolumenének ■ közel húszszorosa. A felszaba- jj dulás utáni évekhez hasonlóan, | 1957-ben is főleg ipari nyers- s anyagokat: vasércet, szenet, ve- * gyiipari cikkeket, fát, kőolajat, ü valamint speciális gépeket im- || portáltunk. Térképünkön a leg- ; jellemzőbb árucikkek feltűnte- jj tésével a Magyarország száma- s ra jelenleg legfontosabb im- jj portterületeket mutatjuk be. ; 1957-ben a következő országok jj voltak behozatalunk fő fórrá- ■ sai {Importmillió deviza forint- ii ban): ■ | 1. Szovjetunió (2769), 2. CsehSzlová- ü Kia (927), 3. Német Demokratikus Köz- jj társaság (801), 4. Lengyelország (402), 5. I Német Szövetségi Köztársaság (331), 6. jj Kína (324), 7. Ausztria (200), 8. Fran- | ciaország (275), 9. Románia (196), 10. íí Svájc (173), 11. Nagy-Britannia (151), 12. jj Olaszország (132), 13. Bulgária (123), 14. ! Jugoszlávia (120), 15. Törökország (113), S 16. Hollandia (106), 17. Finnország (83), 5 18. Belgium-Luxemburg (72), 19. Svéd- ! ország (57), 20. Brazília (55), 21. ; Egyiptom (30), 22. USA (29), 23. Dánia £ {27), 24. Argentína (23).
