Békés Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-27 / 123. szám
2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958. május 21.« kedd Urbwncsok Pál, ez a jól megtermett fiatalember a napokban „ünnepli’• kálváriájának első évfordulóját. Tavaly, májúé közepe táján kezdődött és még a mai napig sem fejeződött be. Igaz, hogy a felsőbb szervek részéről még ez év februárjában pontot tettek az Urbancsok-ügy végére, de még sincs befejezve. Talán kezdjük elölről ezt a kissé bonyolult ügyet, hogy valamennyien levonjuk a tanulságot belőle. ,fülY nagy cél érdekében“ Néhány óra Szudán és India fiaival Május 25-én, vasárnap délelőtt egynapos látogatásra Gyulára érkeztek Mahmoud Gaafar, a DÍVSZ alelnöke és felesége, Khadl-= ga Gaafar. Urbancsok Pál köröstarcsai -lakos egyszerű polgára a a társadalomnak. Hosszú ideig — 1950—195?'május 17-ig — a helyi tanácsnál dolgozott többféle munkakörben. 1957. május 17-én, mint derült égből s villámcsapás úgy érte a hír: munkaköréből azonnali hatállyal elbocsátották. Mit is tettem, futott át agyán az első gondolat? Nem loptam, nem sikkasztottam, a kormányt sem szidtam, hiszen én is egyik támogatója vagyok. Párttag létemre a pártra sem mondhattam semmi rosszat. Mit tettem hát? Igen, ez tisztázatlan kérdés volt előtte, de akárhogy is gondolkodott, nem jött rá. Amikor a feletteseitől érdeklődött, hogy mi bűnt követett el, azt mondták: Olvassa el a felmondási indokot. Urbancsok Pál hiába olvasta Ké szer, háromszor, nem lett okosabb és nem értette meg, miért kell otthagyni azt a munkahelyet, amelyet hét év alatt úgy megszeretett. A felmondási indok rövid volt, de velős: A nevezett szemben áll sok esetben a forradalmi munkás-paraszt kormány határozatával, amit alátámaszt az ez év május 1-i ünnepségen tanúsított magatartása is. Az ünnepély ideje alatt másokkal beszélgetett és befejezés előtt távozott (Ma már azzal egészítik ki, hogy az ünnepségen nevetett.) Ezenkívül nevek és egyéb hitelességet Igazoló bélyegző volt a hivatalos papíron. Megjegyzésként még az is, hogy a felmondási idő alatt munkájára igényt tartanak és ez idő alatt az esedékes szabadságát is ki kell vennie. ismerik, hogy cselekedeteiben támogatta a pártot, a kormányt. De ezenkívül vádolták azzal is, hogy az egyik köröstarcsai lakosra terhelő vallomást tett és azt később visszavonta.! Ezeket a részben megfoghatatlan vádakat zúdította a pártvezetőség a fejére. Persze a taggyűlés nem fogadta el bizonyítás nélkül a vádi kát és Urbancsok Pált ezen a taggyűlésen nem zárták ki. A pártvezetőséggel ellentétben a munkahelyéről történt felmondással sem értettek egyet a párttagok és mások sem, hiszen szerették Urbancsok Pált a tanácsnál. Jogos panaszával a területi egyeztető bizottsághoz fordult. A kivizsgálás után teljes joggal visszahelyezték a tanácshoz a régi munkakörébe. Igen ám, de azzal a vezetők, — akik a határozatot hozták —, nem értettek e- gyet. Semmi áron sem akarták visszavenni. (Hiszen csorbul a tekintélyük, ha ilyet cselekszenek.) Az ügyészség közbelépésére azután mégis elfogadták, hogy Ur- bancsok a tanácsnál dolgozzon, de megmondták neki, hogy 24 órán belül fegyelmit indítanak ellene és mégis nekik lesz igazuk. Urbancsok elvtárs az ügyészség felszólítására bement a munkahe- tj'ére, de három napig csak könyökölt az asztalon, mert semmi muiv KáV rifejft adtak neki, de még a hivatalsegéd sem szólt hozzá. Urbancsok Pál'is önérzetes ember és három nap után felmondott. Ezért a cselekedetéért éppen hogy a vállát nem veregették meg a tanács vezetői. így aztán kilépett a tanácstól — a vezetők szerint — saját kérésére. De most már mit tegyen, hol dolgozzon? A rizstermelőknél kért munkát és a mai napig is ott dolgozik. A helyi pártvezetők sem nyugodtak bele, hogy az első kísérle| tűk a kizárásra kudarcba fulladt, megkísérelték még egyszer. De ez már ősszel volt Ekkor a korábbi indokaikkal kizárták a pártból is. Persze ez aztán teljesen a leikébe mart. Azt még elviselte, hogy munkahelyéről kidobják, de azt már nem tűrheti, hogy a pártból is kizárják. Fellebbezett a megyei pártbizottsághoz. A megyei párt- bizottság alaposan kivizsgálta az ügyet Akárhogyan is nézték, o- lyan hibát nem találták, amiért Urbancsok elvtársat ki kell zárni a párttagok soraiból. A februári megyei párt-végrehajtó bizottsági ülésen minden pártbüntetés nélkül visszaadták a párttagsági könyvét. Ügy néz ki, hogy ezzel helyreállt a teljes rend. Urbancsok elvtárs elégtételt kapott, s a helyi vezetők Is belenyugodtak. Pedig nem Így van. A helyi pártbizottság titkára, Bak elvtárs még mindig ügy van vele, hogy el kell fogadni » felsőbb utasítást. Még most sem ismerik el, hogy ők sem csalhatatlanok, és tévedhetnek Is éppen ügy, mint ebben az esetben. A tanácsvezetők meg úgy vannak vele, hogy semmi közük hozzá, hiszen törvényesen felmondott. Különben is Urbancsok elvtárs nem tudna ott dolgozni, mert a tanácstitkárral személyes ellentétei vannak, s hogy jön az ki, hogy két ember dolgozik egy munkahelyen, a- klk nem beszélnek egymással. Urbancsok elvtárs viszont joggal követel munkát magának, íüszen öt sértették meg és a tanácsnak kellene jóvátenni az Ügyét. 'Különben ií beteg, nem bírja a kinti munkát. Az elmúlt napokban is csak azért kereste fel a megyei tanács elnökhelyettesét, hogy elpanaszolja, hogy őt még mindig olyan embernek nézik a községi vezetők, aki örüljön, hogy ott levegőt vehet, nemhogy még munkát biztosítsanak neki. Az egy évig húzódó kálvária még mindig itt tart. Törvényesen Joga van. Urbancsok elvtársnak ahhoz, hogy dolgozzon, de gyakorlatilag nincs. CSEPKO ETA A fiatalok először a Gyulai Gépészképző Szakiskolába látogat- tak el, ahol nagy szeretettel fogadták a kedves vendégeket. Az iskola megtekintése után a vendéglátók körében nagy érdeklődéssel nézték végig az intézet sportpályáján megrendezett női kézilabda-mérkőzést, majd a klubteremben érdekes beszélgetésre került sor. A szudáni fiatalok szavai nyomán a jelenlévők előtt egy hőt nép véres harcának története bontakozott ki A szudáni népé méla elnyomassál, terrorral, börtönökkel és kivégzésekkel dacolva m Kommunista Párt vezetésével és a függetlenségi pártokkal újra újra harcba indult, hogy kivívja nemzeti szabadságát. Áldozatuk nem volt hiábavaló, engedményekre kényszerítették az elnyomókat kivívták függetlenségüket. Szudán harcol és harcukban erős támogatójuk a Szovjetunió és a szocializmust építő országok népei. Ezután a küldöttek érdeklődtek az iskolai munkáról, a KISZ helyi szervezetének tevékenységéről. A beszélgetés végén a helybeliek ajándékokkal kedveskedtek a vendégeknek. Ebéd után a küldöttek szívélyes búcsút vettek a jövendő traktorosaitól és városnézésre indultak. A gyulai vár törökágyú-verte falainak megtekintése után a gyógyvizkutató fúrógépek munkásaival beszélgettek, majd onnan a Harisnyagyárhoz sétáltak, ahol a kapuban a KISZ üzemi szervezetének képviselői és az üzem igazgatója baráti üdvözlő szavak kíséretében virágcsokrot nyújtottak át a vendégeknek és megmutatták üzemüket. Délután 3 órakor a harisnyagyári KISZ-fiatalok vendégeként d kultúrházban fogadáson vettek részt. Mindenütt szeretett, kedvesség, meleg baráti szeretet fogta körül őket. Hamarosan megérkeztek az indiai küldöttek. Sukhendu Ma- jumdert, a DÍVSZ indiai titkárát és feleségét, Haimanti Ma jutádért szeretettel, virágcsokrokkal fogadták és meghívták őket a vendégek tiszteletére a Komló Étteremben rendezett vacsorára. A vacsora után a KISZ gyulai szervezetei nevében a vendéglátók, miközben méltatták e találkozás jelentőségét, kedves ajándékokat nyújtottak át a küldötteknél , A búcsúzás pillanatában — bár senki sem szólt a zenészeknek — ők is megérkeztek, hogy itt valami nagyszerű történik, mert hirtelen elhallgatott a zenekar hangja, hogy újra megszólaljon, erőteljesebben, határozottabban. Magasba szárnyalt a világ Ifjúság indulójának dallama: Egy a jelszónk, a kéke... a következő taktusokat már együtt énekeltük Szudán és India fiainak küldötteivel. ... Egy nagy cél érdekében, tör előre ifjú seregünk... szárnyalt a dal s örömcsillogás gyűlt a szemekben, szícböl, igazán éreztük" hogy legyen bármily fekete a bőrük s a mienk fehér, eltéphetetle- nül egyek vagyunk, összeköt bennünket a közös gondolat, a közös cél. Boda Zoltán FRÄNCIA-0. ALGERIA NÉPÉI franciák franciák és arabok arabok Elekor válóban az járt az eszében, hogy nevetett-e és beszélgetett-e ezen a napon. Igen. volt ilyen valami — döbbent rá. Az ünnepi beszéd alatt a mellette álló Szomszédjának arról beszélt, milyen jó is ez a májusi eső. Az idősebbek úgy mondják, hogy aranyat ér. Ezen aztán még el is mo- sólyodtak. Az is igaz, hogy hamarabb hazament, mint ahogyan a beszédnek vége lett, dé már úgy elázott, hogy az ingéből is csavarni lehetett a vizet. Ekkor még nem gondolta, hogy ezért a cselekedetéért ily’ nagy árat fizet. A felmondás kézhez vétele után első ólja a pártszervezethez vezetett. Ügy érezte, hogy ő is idetartozik. De amikor a helyi pártbizottság titkárának el panaszolta ü- gyét, látszott, hogy nem lepődik meg, sőt tud a dologról. 'Hogy mennyire tudott, azt a május 25- én megtartott taggyűlés is igazolta. Ugyanis ekkor javasolták első ízben a pártból való kizárását azzal az indokkal, hogy az ellen- forradalom alatt valamilyen megjegyzést tett a Kádár-kormányra. Hogy mit, azt nem tudták kideríteni, mert csak hallották. Azt el0 forrongó Algéria ki rész az egész területnek egytl- zede, viszont az összlakosság 90 százaléka itt él. Algéria lakóinak száma 10 millió. A lakosság 10 százaléka európai — francia bevándorló. Az európai lakosság kétharmada az északi rész városaiba tömörül s a gazdasági élet kulcspozícióit tartja kezében. A mintegy 40 000 francia telepesnek pedig a megművelhető terület fele (egyúttal a legjobb minőségű földek) van tulajdonában, tehát annyi, amennyin félmillió arab kisbirtokos gazdálkodik. Ezenkívül Algériában háromnegyed millió arab parasztcsalád teljesen földnélküli agrárproletár. A szociális és politikai elnyomás ellen az algériai arabok négy év óta fegyveres harcot vívnak, melynek vég-* célja az önálló arab Algéria. Ai algériai militarista puccs célia többek között a francia gyarmati uralom biztosítása Algériában. A stratégiai szempontok mellett gazdasági érdekek döntő szerepet játszanak e puccsban. Algéria ugyanis ásványi kincsekben igen gazdag. (1954 ben például 3.5 millió tonna vasércet bányásztak és vittek ki Algériából), mezőgazdasága is fellendülő irányzatú, (közel IS millió hektoliter bort exnortálnalg amivel a bor világexportjában Ab géria ax első he’yen áü), ,,Szaharai területek’' feletti fennhatóságot pedig a párizsi Szahara Minisztérium gyakorolja. Az északét részre osztja fel: északi része Franciaországhoz tartozik közvet. lenül, a déli sivatagos vidék a Algériát, Franciaország legfontosabb gyarmatát nyugatról Marokkó, keletről Tunisz, északról a Földközi tenger, délről pedig Francia Nyugat-Afrika határolja. Területe 8 224 000 négyzetkilométer. A francia államjog Algériát
