Békés Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-27 / 123. szám
J65f. má jus VJ., kedd BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG Az ország legjobb termelőszövetkezete a számok tükrében A békéscsabai Május 1. Tsz irodájába bejutod másít kissé körülményes, mert az a kultúrteremből nyílik, ahol bizony olyan port • saptak a kőművesek, hogy még ók is alig látják egymást. Nem csoda, sietnek. Az elnök, Andó Pál sürgeti őket, mert mégsem illik az ország égjük legjobb termelö- üzovetkezetében poros falú, néhol vakolat nélküli kultúrteremben tartani azt a közgyűlést, ahol — az Országos Termelőszöv. Tanács előterjesztésére — a tsz megkapja az országos elsőt megillető kitüntetést. — Végre ide is jut egy kis ifjú- íáíáai erő — fogadott a konektor beszerelésével bíbelődő Krenács András, a tsz MSZMP alapszerve- zetének titkára. — Eddig kinn a mszőt ifjítottuk, nyesegetjük, tiszti ;gattuk — mondja — s közben Ekkorát szippantott cigarettájából, hogy nyakig belevörösödött. Kö- hentett is kettőt s máris folytatta: 1956. őszén szinte bele- öregediünk a sok gondba. Nagy volt a szövetkezetre nehezedő nyomás. Belülről a zsilákgyör- ^gyök és a kovácsjánosok támadtak ^bennünket, mert mi, proletárok azt mondtuk, megvédjük a közöst. A kívülállók közül pedig a kulá- kok és cimboráik útón-útfélen szidalmazták a szövetkezetben maradt, többségében újonnan földhöz juttatott parasztokat. Sok volt a gond, a baj, de ok kilencvenen összetartottak: szántottak, vetettek, megvédjék az oszthatatlan vagyont, a herdálni akaró egyedektől. Most egy év távlatából, derűs jókedvvel gondolnak vissza ama közgyűlésre, a- mikox a közös gazdaság ellen megbocsáthatatlan hibát követőknek kiadták a „nyúl-passzust". Aztán megszervezték a gazdálkodást. Mindenkit tudásának, felkészültségének megfelelő munkába állí- |fcíe<ttak, majd elkészítették az 1956 57-es gazdasági év költségvetési és termelési tervét. Igaz a terv feszített volt. Minden tsz-tagnak kétszeres erővel kellett dolgozni ahhoz, hogy célkitűzéseiket valóra váltsák. Mint az elnök, Andó Pál mondta: — Nemcsak az ingujjat, hanem e „lengemagyart” is felgyűrtük. Megdolgoztunk minden forintért. Nem volt egy vasárnapunk sem. Év végén pedig, amikor össze- számláltuk, mit tettünk és mit hozott 1957, magunk is meglepődtünk. A 495 hold szántó 21 százalékán évelő pillangós takarmány- növény díszlett. Száz szántóegységre 37,7 vegyes számosállat jutott (ugyanakkor az országos szint ebbein az évben 30). A növénytermesztési brigád is kitett magáért. Búzából 13,8 mázsa, takarmányárpából 18,5 mázsa, cukorrépából 250,4 mázsa, kukoricából (májusi morzsolt) 16,75 mázsa, borsóból pedig 15 mázsa termett holdanként. — A közös gazdaság eredményeit sorolhatnánk tovább. Ügy gondolom, a felsorolás felesleges, mert az a lényeg, hogy a megtermelt értékekből mennyi jut egy szántóegységre s ugyancsak egy szántóegységre vetítve mennyi volt a gazdálkodási eredmény, a- mely leghűbben kifejezi a tiszta- vagyon 1957. évi gyarapodását és a tagságnak a közös gazdaságból származó keresetét. Ez egyébként a fokmérője annak, hogyan viseli szívén a tagság a közösség ügyét. Amikor betekintettem a kimutatásokba, egyből megláttam a pirossal jó erősen bekeretezett, következő meghatározást: Egy szántóegységre jutó mezőgazdasági pénzbevétel 2.353 Ft Minden száníóegységrőd 1876 forint értékű magvakat, kertészeti növényeket és állati termékeket adtak ed az állami kereskedelemnek. A tiszta vagyon gyarapodása és a t agság részesedése egy szántóegységre vetítve 3852 forint volt. Ebben a területi csoportban — az országban — még egy ilyen tsz nem volt a múlt évben, ahol eny- nyire magas összeg jutott volna a tiszta vagyon fejlesztésére és a tagság részesedésére. így lett első a békéscsabai Május 1 Tsz a termelőszövetkezetek: 1957. évi versenyében. Amikor az elnököt megkérdeztem: Az idén is elsők akarnak lenni? Rámnézett s tágra nyitott szemeivel, mosolyra álló ajkaival csak ennyit válaszolt: „Iparkodunk”. És ismét a számitenger következett. — A 3004-es alapján meghatározott árutermelési mutatószámúnk száz szántóegységre vonatkoztatva 165 000 forint. Ezt mi 370 000 forintra terveztük be, de ha jó termés lesz és ha az állatok tartása is sikerrel jár, akkor még ezt is túlteljesítjük. A tehenek számát 55-ről — elsősorban saját tenyésztésből — 71-re növeljük. Főként saját tenyészetből származó, továbbtenyésztésre nem alkalAhol már a munkák zömét géppel végzik más szarvasmarhákból nyolcvanat meghízdaiunk. 35 göbölyt már átadtunk. Sertéshizlalási tervünkben 215 hízó eladását irányoztuk elő. November 1-ig — amikor a gazdasági évet zárjuk — 315-öt adunk. át. Az eddig átadott 115 hízó súlya darabonként 155—160 kg között j volt. Ami a leglényegesebb: az állat- szaporulati tervet olyan jól teljesítették ebben az évben hogy már most férőhely-hiánnyal küzdenek. A jelenlegi szaporodási ütem azt eredményezi, hogy az istállóban lévő jászolkarikákhoz nem egy, hanem két tehén lesz kötve. A juhhodályban máris egymás hátán vannak a birkák. A hizlalda is túlzsúfolt... Az idén tovább építkeznek, hogy jövőre, amikor ismét az Országos Termelőszövetkezeti Tanács elé kerül a legjobban gazdálkodó termelőszövetkezetek listája, szintén rajta legyenek, méghozzá az elején, hogy jól szervezett és irányított gazdaságukkal példát mutassanak a megye és az ország többi termelőszövetkezetének. Dupsi Károly Rántanivaló csirkét adott ei az önnéiiykúti Petőfi Tsz Az örménykúti Petőfi Termelőszövetkezetbe eddig kilenc ezer naposcsibét szállítottak a gyomai keltetőállomásról. Ebből május 20-án a szövetkezet megkezdte a rántani való csirke eladását. Ezen az egy napon hatszáz darabot, átlag ötven de- kásakat adtak át a Barnevál- nak. A szállítási szerződésben a tsz 40 dekás csirke előállítására vállalkozott, melyet az első alkalommal is túlteljesítettek. A szállítást most már folyamatosan folytatják. Terjeszd a Képújságot! Nem dicsekvő emberek a med- gyeshegvházi Béke Tsz tagjai. — Minek dicsekedni — mondják, ügyis látják az eredményeinket. Pedig lenne nekik mivel. Általában úgy beszélnek a tsz-ről, hogy ésszerűen gazdálkodnak. Mikor felkerestem őket, az elnököt az irodában találtam. Nyakig Sit a munkában. A gépállomás által végzett munkák bérezését tanulmányozta. — Mennyi munkát végeztetnek el a gépállomással? — 5,3 normálhold gépi munka jut egy holdra. — Hogy jönnek ki vele? Elgondolkozik, majd papírt, ceruzát vesz elő. — Kiszámoltuk mi ezt már tö- viröl-hegyire. Például a kukoricát holdanként 26 forintért ehézi a gépállomás. A tsz-ben egy munkaegység értéke 60 forint. Ha lóval ekézzük két és fél holdra rámegy hét munkaegység, az 120 forint. A megtakarítás tehát 40 forint. Ennyivel olcsóbb a gépi mun. ka. Ugyanígy van a lucernavágásnál is. Harminc hold van s mind a gépállomás vágja le. — Az aratást hogy végzik? — Minden munkát gépesítettünk itt is. Az összes búzánkat kombájn vágja. Zsákolni egyáltalán nem fognak a tagok. A kombájn tartályából egyenesen a Ze- tor pótkocsijára engedjük a búzát, onnan visszük a szérűre és a kitisztítás után gabonafúvó szerkezet viszi fel a padlásra. Kiszámolták, hogy az összes munka, amit a gépállomással végeztetnek, 50 százalékos, megtakarítást jelent a temielóssövetk c ze t* nek. Tavaly eladták a lovaknak nagyrészét és Zetert vásároltak belőle. Sok pénzt fordítanak ebben az évben is a gépek vásárlására, mintegy 310 ezer forintot. De nemcsak a növénytermelésben, az ál lattenyésztésben Is gépesítenek. Mos fogtak hozzá a mar- haistálló átépítéséhez. Kötélpályát építenek, s csille szállítja majd a takarmányt és a trágyát. A szivattyúmotor segítségével áttérnek az önitatásra is. A szarvasmarha takarmányozásánál már régen áttértek az e- gyedl takarmányozásra, ami megmutatkozik a tejhozamban is. Is- táHóátl&guk 11,6 1, a fejési átlaguk 12,3 1 s ezt a jövőben még emelni szeretnék. A 22 fejőstehénhez, most rendeltek még húszat. A baromi Inc velősben is — mely eddig nem a legjobb voU a tsz- ben —, új módszerre térnek át. Bevezetik a mély ahnozáőt, * a jövőben vásárolnak egy keltető- gépet, hogy ne kelljen más vidékről hozni a naposcsibéket. A tagok jövedelme is emelkedik a gépesítéssel. Egy munkaegység értéke meghaladja a 60 forintot. A 60 forintból 43 forint készpénzt osztanak. Eddig minden hónapban 20 forint előleget osztottak munkaegységenként. Ilyen jövedelemmel:íjárki megelégedne. Ráadásul nem kell már a medgyesegyházi Béke Tsz tag-1 fainak húzni a kaszát, meg cipelni a búzával telt zsákokat. A gépek mind jobban tért hódítanak s egyre.lobban könnyítik a tagok munkáját. , — J. T, — Védekezzünk az almamoly ellen Az almatermés egyik nagy ellensége az almamoly. Az évenkénti rabszódikus fellépése — évenként két nemzedék — arra kényszerít bennünket, hogy minden évben rendszeresen védekezzünk ellene. Ez viszont jelentősen növeli az alma előállítási költségét s egyben a piaci árát is. Az almamoly rajzása tavasszal akkor kezdődik, amikor az alma a mogyoró nagyságát elérte. A lepke a levélre rakja tojásait. A Van mivel dicsekedni Százötezer csibe a gyomai kelietőállomás körzetébe tarlozó tsz-ekben A Gyomai Keltető Állomáshoz tartozó termelőszövetkezetekbe (gyomai, szeghalmi, a szarvasi járás és a békési járás egyrésze) eddig 105 ezer naposcsibét szállítottak a keltető állomásról. Ebből 14 ezer törzscslbe. A múlt évben a gyomai járás tsz-el összesen csak 2600 darab naposcsibét igényeltek. Az idei teljesítmény igen értékes, mert azokban a termelőszövetkezetekben, ahol még a múlt évben idegenkedtek a baromfineveléstől, az idén ezerszámra nevelik a naposcsibéket. A templom órája éppen elütötte a delet, mikor kiértünk a b atto- nyai Dózsa Tsz központi majorjába. Már messziről szembetűnt, hogy szokatlanul nagy a sürgés-forgás. Az udvaron homokot lapátolt a szekérről egy fiatal legényke. Nagy buzgalommal dolgozik, erősen meg is izzadt. Két leány pedig teríti, igazgatja széjjel. A fiú néha a nyakukba is szór egy kicsit, persze ezen össze is kapnak, A 80 férőhelyes marhaistállóban Tasi István agronómus szorgoskodik. Egy táblára a tehenek létszámát, a fejési és istállóátlagot írja fel. ö nemrégen került ide, alig egy hónapja. — Bizony van egy kis nehézségem — mondja —, az emberek még nem ismernek és sokszor bizalmatlanok velem szemben. Persze ez azért is van, mert fiatal vagyok és nincs még kellő gyakorlatom. Ezt meg lehet érteni. Az öreg tagok, akik gyermekkoruk óta forgatják a kapát meg a kaszát, úgy vannak vele, hogy ők az életből merítették a tapasztalatot. Majd ha megismerik Tasi elvtársat, biztosan nem lesznek bizalmatlanok vele szemben. Hiszen jó szakember, ez meglátszik a munkáján is. Mióta a termelőszövetkezetben van, bevezette a szarvasmarhák egyedi takarmányozását, ami már mutatkozik a fejési átlagon is. Közben Czobor Károly brigádvezető köszön ránk. Tőle tudom meg, hogy román vendégeket várnak. — Lesz-e mivel dicsekedni? Erre a kérdésre már Imre Mihály állattenyésztési munkacsapatvezető válaszol, aki egy villával a kezében lép be az istállóba. — Nézze meg elvtárs a jószágállományunkat. Van )C hízómarhánk és most szállítottunk le 45-öt. Elég szép a 27 fejőstehenünk is. A sertés- állományunk sem utolsó. Huszonhárom törzskönyvezett anyakocánk van és még vásárolunk is hozzá. A korszerűen berendezett baromfiólban kétezer naposcsibét nevelünk. Van háromszáz kacsájuk is, amit pecsenyének szerződtek le. Minden három hónapban újabb 300-at szerződnek. A 80 hold kukoricát, melyből 40 hold hibrid, 40 hold pedig heterózis, már megekézték s most fognak hozzá a kapálásához Harminc hold cukorrépát már kiegyeltek s a borsót is kétszer megkapálták. A tagok sem panaszkodnak. Most osztottak tíz forint előleget, az eddig végzete összes munkaegységre. A román elviársek jó gazdálkodást láthatnak a Dózsa Tíz ben. — Janty.k — tojásokból 8—9 nap alatt fejlődnek ki a hernyók. A hernyók kikelésük után közvetlen felkeresik az almákat s abba a legkülönbözőbb helyen furakodnak be. Először a magházat rágják ki, majd a húsban járatot készítenek. Egy hernyó több almát is tönkretetoet, míg a teljes fejlettséget eléri. Hogyan védekezzünk ellene? Fontos, hogy a gyümölcsöst állandóan rendben tartsuk (kéregkaparás, koronarilkítás). Májustól az alma éréséig tegyünk a törzsre hernyófogó öveket s ezeket kéthetenként cseréljük. Legutoljára nyúljunk a vegyszeres védekezéshez. A vegyszeres védekezés legjobban bevált szerét a mészarze- nátok és DDT-tartalmú vegyszerek. Az arzénos permetezést lehetőleg bordói-lével keverten használjuk, mivel az arzén így jobban tapad. Először akkor, amikor az alma a mogyoró-nagyságot elérte. Ezután a permetezést kéthetenként meg kell Ismételni, egészen augusztus végéig. Tehát évente 7—8 permetezés szükséges ahhoz, hogy a védekezés eredménnyel járjon. A Növényvédő Állomás is igyekszik elősegíteni a veszélyes kártevő elleni eredményes védekezést azzal, hogy almamoly megfigyelő állomást létesített a megye bárom helyén, s az itt szerzett megfigyeléseket a sajtóban közöljük majd a termelőkkel, hogy a legmegfelelőbb Időben védekezhesse-t nek a kártevő ellen. Nagy István, a Tarhosi Növényvédő Állomás. laboratóriumának vezetője.
