Békés Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-16 / 89. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 3 Ma már bizonyság, a takarmányozás volt rossz a sarkadi Dózsában Önálló brigádelszámolást vezet be a Gyulai Gépállomás j__________Tavaly __________ ig en sokat hallottunk a sarkadi Dózsa Termelőszövetkezet gazdálkodásáról. Az ellenforradalmi események után ez a szövetkezet volt az első a több gabona, I1Ú3 és tej előállítására kezdeményezett munkaversenyben. A verseny szelleme meg is látszott múltévi munkájukon, mert minden alkalmat megragadtak a közös vagyon gyarapítására,, a tagok részesedésének növelésére. Az idén tovább folytatják a takarékoskodást. A nagy igyekezet mellett azonban van a Dózsában egy bumeráng is, melyet még tavaly dobtak el, amikor a tehénállományt egyoldalúan takarmányozták. Nagynehezen, több év megfeszített munkájával sikerült a tsz-ben egy magas tejtermelést! állományt kinevelni. Náluk nem ritka a 18—22 liter tejet adó tehén. A vemhességgel azonban hiba van. A szövetkezet tagjai K ikeres Sándort, az inszeminá- t hibáztatják. Azt mondják; nem jól csinálja a termékenyítést, mert a 41 tehénből csak 15 vemhes. | Amikor | a szövetkezet vezetőinek az in- szeminétor jó munkájáról beszéltek és a példák között a Lenin Tsz-ben elért eredményekor, vagy az egyénileg ' gazdálkodók állományának igen magas vemhessé- gi százalékát említették érvül, a Dózsa-beliek nem hitték el. De ugyanakkor nem vettek maguknak annyi fáradságot, hogy erről meggyőzik!jenek. Azt hajtogatták és még ma is azt mondják; nincs teárja a természetes párosításnak. 7. állomány befedeztetésére pedig bikát kérnek. A megyei és. a járási mezőgazda- sági szakemberek nem nézték ölj betett kézzel a sarkadi Dózsa tehénállományában bekövetkezett változásokat. Egymásután keresték fel őket az állatorvosok, a szarvasra arhatenyésztők és külön- külön egybehangzó véleményt adtak. Elsősorban a takarmány ösz- szetételének megváltoztatását, a túlzott savanyúszelet adagolásának csökkentését, több abrak- és szálastakarmány, lucernaszóna e- tetését és a jártatás* szorgalmazták ,hogy a legyengült ivarszervek működése kiegyensúlyozottabb legyen. | Tudomását vették I a szövetkezet vezetői az észrevételt. Több intézkedést már eddig is tettek. A várt eredmény még nem következett be, de nem marad el — csak ne veszítsék el türelmüket. Az állati szervezetben 6—7 hónap alatt végbement változásokat nem lehet máiéi holnapra megváltoztatni, ahhoz idő kell. Ha a szövetkezet vezetői itt is ugyanolyan következetesek és türelmesek lesznék, mint más területen, akkor munkájuknak a reméltnél is nagyobb eredménye lesz. Dupsi Károly A városligeti vásárvárosban, a 22. számú Állami Építőipari Vállalat dolgozói két új paviloln építését kezdték meg. Az egyik, az ötszáz négyse; méter es alapterületű üéeghomlokzatú, ízléses külsejű épülőt az Építésügyi Minisztérium építőanyagipari cikkeket és gépeket gyártó vállalatainak szolgál majd kiállítási csarnokul. A másikban az ÉM és a Fővárosi Tanács építési osztálya a korszerű, új lakástípusokat mutatja be. Olyan három lakást, amelynek típusát a most épülő emeletes bér- házakban. alkalmazzák. Kettő . a kis alapterületű, előtteres, fürdőÜj dolog a traktoros brigádok önelszámoló egységgé alakulása, a 10—15 fontosabb munkagépből álló kis ..gépállomások” létesítése. Gyulán is most próbálkoznak vele. Nincsenek kikristályosodott ta_ pasztalatok mé-g, hiszen az országban ez a második kísérlet. Azonban minden jel arra mutat, hogy beválik, és megosztja azt a nagy felelősséget, ami a gépállomásra Tanácstagi beszámoló Orosházán Múlt héten a Dózsa úti fiú diákotthon az ellenforradalom óta most ülésezett először a 23—24 és 31-es választókerületének lakossága. Keller József tanácstag tartotta beszámolóját. Vázolta Orosháza iparfejlesztését elősegítő terveket, a ruhagyár létesítését, a kaszaperi földgáz orosházi hasznosítását. A gázvezetés körülbelül 15 millió forintba kerülne, ez azt jelentené, hogy a községfejlesztési hozzájárulást 16—20 százalékkal fel kell emelni a jövedelem szerint. A ruhagyár 5—600 személy, elsősorban nőknek és fiataloknak biztosítana munkalehetőséget.. fülkés lakást mutatja be, egy' pedig a nagyobb területű, beépített bútorzitú, OTP öröklakás típusát szemlélteti. A kiállítás célja; hogy a közönség megismerje az üj lakásokat és megtanulja azokat korszerűen, a lakáskultúra fejlődésének megfelelően berendezni. hárul a terméseredmények fokozásában, a gazdaságos üzemeltetésben. Az önelszámolás ugyanis kizökkenti a traktoros-brigédvezetőket és a traktorosokat abból a mechanizmusból, amelynek eddig sok esetben a közömbösség, a ,,lesz, a- hogy lesz, nem én vagyok a felelős“ nézet volt a rúgója. Az önel- szémolás nemcsak az időbeni lelkiismeretes munkát, hanem a percekkel, az üzemanyaggal való takarékoskodás, a rongálódás megelőzésének felelősségét is elmélyíti a brigádvezetőkben, és a traktorosokban. A gépállomás vezetősége a brigádok között apró részletességgel széjjel osztja az idényterv feladatait. a bér- és javítási költségkeretet, Például az Erkel-brigád tavaszi terve: a brigád tíz tagjának 15 fontosabb munkagép áll rendelkezésére. Ezekkel a tavaszi idényben el kell végezzen 1240 normálhold gépi munkát. Ebből hengerezés 119, műtrégyaszó- rás 120, kultivátorozás 150, gépi kapálás 246 kát. hold és így tovább. Minden egyes munkafolyamatnak megvan szabva az agrotechnikai követelményeknek megfelelő határidő. Meg van határozva. hogy a brigád június 30-ig, az idényterv végéig 45 000 forintot fordíthat teljesítménybérre, üzemanyagra, gépjavításra és az ehhez szükséges anyagokra. Megvan tehát adva a takaró hosszúsága, amelynél jobban nem nyújtózkodhat felelősségrevonás nélkül egyetlen traktoros semi' A munkanapok egyetlen per^t sem tölthetik el anélkül, hogy ne éreznének felelősséget az üresjáratért, a felesleges üzemanyagfogyasztásért, a gépek karbantartásáért, hiszen éppen úgy a zsebük rovására mehet minden, mintha odahaza saját háztartásukban köny- nyelműen bánnának a keresetükkel, vagy lakásuk 'berendezésével. A tervben meghatározottnál gyorsabban, jobban, többet és olcsóbban lehet teljesíteni, de kevesebbet és- drágábban nem, mert annak a brigád, a gépállomás és a népgazdaság látná kárát Fő feladat, hogy a brigádhoz tar: ózó termelőszövetkezetekben növekedjen a terméseredmény, erősödjön a tsz és a gépállomás közötti kapcsolat. .Ezenkívül pedig a folyamatos munka miatt, a traktorosoknak feltétlenül elő kell segítség a tsz-ek számszerű növekedését is, részint példamutatással, részint felvilágosító, meggyőző szóval. A Gyulai Gépállomás és min_ den más gépállomás traktorosai nagyon sokat tehetnek a tsz-ek számszerű fejlesztéséért. Egyrészt az ő jőminőségű, gyors és olcsó munkájuktól függ a tsz-ek vonzó fejlődése, másrészt a dolgozó parasztság között szélesedő gépi munka szimpátiáját a nagyüzemi gazdálkodás szimpátiájává tudják változtatni. S ha a traktorosok egyrésze még nem vált eddig a gépesített nagyüzemi gazdálkodás hirdetőjévé, az önelszámolás fokozott bevezetésével azzá válik valamennyi, mert a tsz-ekben kevesebb üresjárattal, folyamatos műn. kával többet lehet keresni és jobban tudnak a költségkereten belül gazdálkodni. K. f. Tíi lakásiípusokat mutatnak be Hatvanezer holddal növekszik a szőlőtermő tériét Kétszáznegyvenezer hold szőlőt újítanak fel tizenöt év alatt fékű emlékeinek rendkívül gazdag gyűjteményét őrzik. A látogatók itt megismerkednek az orosz állam központjának történelmi emlékeivel Is. Sokat hallottunk és olvastunk a Kremlről. Talán mindnyájunknak más és más elképzelése volt róla. Valami titokzatos, misztikus épülettömbnek képzeltük. Ha az ember Moszkvára gondol, a Kremlre is gondol. Moszkva Kreml nélkül — a külföldiek szemében — elképzelhetetlen, olyan, min# Párizs a Szajna nélkül, vagy mégin- kább a Souvre nélkül, az Eiffel- torony nélkül! Vagy mint Leningrad az „Ermitege”, vagy a „Nyeva“ nélkül! A KREML nem „épülettömb”, a Kreml — városrész. A festői, téglafalakon belül utak, parkok, templomok, épületek, paloták... Például a híres, mesés gazdagságú Kreml- múzeum keleties építészeti remekmű. Az egyik terén a több mint 2000 kg-os óriás harang betonemelvényen (a múlt században a Kremlben pusztító tűz. vész alkalmával zuhant le hatalmas „haranglábáról”, azóta van jókora „csorbulata!); a múzeum épületének egyik sarkán pedig ott tátogatja 89 cm-es tor- ká* az 1586-tól való „Cári-puska” a maga 40 tonnájával, több karcsú ágyú társaságában. A múlt és jelen ölelkezik a Kreml hatalmas külső és belső terein. A cárok kincseit, pompázatos udvartartásuk ezer dokumentumát a jelenbe mentette át a Szovjet Állam, és az évszázadokon keresztül zárt kapuk (melyek csak a cárok kegyeltjei előtt nyíltak meg!), ma ezer és ezer számra fogadják be a hazai és külföldi érdeklődőket. A Kreml déli falai a Moszkva folyóra támaszkodnak. Innen különösen inpomálóak belül a régi templomok, épületek keletiesen pompázó kupoláikkal: Moszkva keleties festőiségnek legfőbb hordozói ezek... A VÖRÖS-TÉR | simul észak-keletről a sok bás- tyás kremli-falakhoz. A fő bástya (a híres „Kremli toronyóra" bástyája!) mellett emelkedik a színpompás Szent Vazul Székesegyház „hagymakupoláival", a Vörös-tér „határkövéül” délkelet felől. Varázslatosan szép ez a környék nappal is, de különösen az éjszakai reflektorfényben januári hóesésben. Igaza volt Romai Rolland-nak, aki valahogy így fogalmazta meg a Vörös-tér és Moszkva csodálatát, amikor először látta: „Ez a látvány elbűvöl. A Kreml — falaival — valóságos költemény! Az utazók leírásai alig adnak valami fogalmat Moszkváról. Moszkvába kell jönni ahhoz, Szőlőtermelésünk helyzetéről a Földművelésügyi Minisztérium gyümölcs- és szőlőtermelésd igazhogy meghalljuk nagy szíve, dobogását...” S az a Vörös-tér, amely a régi Moszkva kereskedelmi, társadalmi és politikai központja volt, .s melyben — a régi krónikák szerint — piac volt, mi mindent árultak itt: szőrmét, halat, drágaköveket stb., s ahol a cári „ukázokat“ olvasták fel, nos, ez a Vörös-tér ma már nem „tűr" kalmár kodást tágas térségeiben. Pedig hatalmas tömegek keresik fel ünnepnapokon. A kegyelet és tisztelet érzése vezeti a „zarándokokat”, akik kilométeres sorokban várják a pillanatot, hogy megláthassák a Kreml felé eső oldalon emelkedő vöröse márvány Mauzóleum csontokéban a nagy vezetők, a munkás- mozgalom nagy harcosainak Lenin és Sztálin bebalzsamozott testét. A Mauzóleum mögött a Kreml fala felé, mellszobrok lábánál nyugosznak a szovjet haza legnagyobb fiainak hamvai, a falakon pedig emléktáblák és koszorúk hirdetik, hogy a szovjet nép hálásan őrzi mindazok emlékét, akik az új szocialista rend kialakításáért harcoltak és haltak meg. Landler Jenő emléktáblája előtt mi is leróttuk a kegyelet rdóját! (Vége). gatósáigán Tóth Dezső tájékoztatta a Magyar Távirati Iroda munkatársát. Elmondotta többek között,* hogy szőlőültetvényeink területe az utóbbi évtizedben — elsősorban természetes kiöregedés, továbbá egyies helytelen gazdaságpolitikád intézkedések következtében — az 1948. évi 413 000 holdról 340 000 holdra csökkent. Az ültetvényeknek mintegy ötven százaléka természetes kiöregedés, tőfcepusatu- lás folytán sürgősen felújításra szorul. A további 25 százalék megfelelő agrotechnikai rendszabályok megtartásával még 10—25 ——--Ké szül a kereskedelem idei áruforgalmi terve A belkereskedelmi miniszter és a SZÖVOSZ Igazgatóságának elnöke együttes utasítást adott ki a kereskedelem 1958. évi áruforgalmi tervének kidolgozásáról. Ebben a munkában kötelesek részt- vernni a belkereskedelmi és más minisztériumok kiskereskedelmet irányító szervei és a SZÖVOSZ, az OKISZ, a fővárosi, a megyei, megyei jogú városi tanácsok kereskedelmi osztályai, valamint az irányításuk alá tartozó kereskedelmi vállalatok és a szövetkezeti ke- -eskedelmi szervek. A tervkészítésnél különösen sze- i rep jut a megyei tanácsok keres- I kedelmi osztályának, mivel az a ;gész megye kiskereskedelmére | vonatkozóan önállóan kell a ja- | vaslatot benyújtani. évig kielégítő termést adhat, így a tőkeállományinaik csupán 25 százalékától várhatunk még előreláthatólag 30—40 évig jó terméseredményeket. Szőlőültetvényeink állagát fenntartani, a termőterület további csökkenését megakadályozni csak úgy tudjuk, ha a következő tizenöt év alatt évi átlagban legalább 17000—13000 hold új szőlőt telepítünk. A szőlők felújítását a monográfiái felvételek alapján a megritkult, kiöregedett ültetvények, helyén kezdik meg, az új telepítéseket pedig a szőlőivel még nem hasznosított, da szőlőtermesztésre igen alkalmas hegyvidékeken, továbbá a síkvidéki homokon — a mintegy 70 000 —80 000 holdat kitevő parlag, vagy az egyéb kultúrákkal alig hasznosított területeken. A tervek szerint szőlőtermő területeinket legalább 400 000 holdra egészítik ki. A távlati fejlesztési terv szerint a következő tizenöt év alatt körülbelül 240 000 hold szőlőt újítanak fél, illetve telepítenek a rendelkezésre álló, szőlőtermesztésire elsősorban alkalmas területeken. Ebből körülbelül 150 000— 160 000 holdon lehet és kell kialakítani a gépük alkalmazására lehetőséget adó nagyüzemi szőlő- termesztést. A fejlesztés távolabbi időszakában évente körülbelül 35—40 millió oltvány előállító.sáról kell gon.-* doskodni. Ezért ismét megindítják az oltványtermeiést, elsősorban Sopron, Eger, Szekszárd,' majd Tállya és Tokaj környékén.
