Békés Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-16 / 89. szám

4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Megmentik a 100 millió forintos értéket — Válaszolt a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság — Az utóbbi hónapokban igen sok szó esik a nép vagyonának meg­védéséről, vagy éppen a helytelen intézkedésékből eredő százezrek, milliók megmentéséről. Ezzel a gondolattal kereste fel lapunk egyik munkatársa a múlt hónap­ban a gyulai kertészetet. A már­cius 11-i lapban „Rozsé lesz-e 700 szei- facsemete a gyulai kertészet. Íren’' címmel arról számolt be a közvéleménynek, hogy az ország nyolc nagy kertészete között 1953- ban az akkori Város- és Község­gazdálkodási Minisztériumtól azt a feladatot kapta, hogy az ország fásításához szükséges közel 20 millió facsemetéből 700 ezret ad­jon az országnak. De a 700 ezer facsemetével azóta sem törődik éonki, annál is inkább, mert az említett minisztérium időközben megszűnt. A 700 000 csemete — melyet már tavaly ősszel ki le­hetett volna ültetni — kétmillió forint, forgóalapot köt le s ehhez jön még az a tekintélyes összeg, amibe a csemeték fenntartása, gondozása kerül. Arról nem is beszélve, hogy a kertészet 100 holdnyi területét már egy év óta csemete foglalja le. Pedig sokkal hasznosabb lenne az országnak, ha devizát hozó ex­portmagvakat, növényeket termel­hetne a gyulai kertészet. Nemrég kiderült, hogy az Építésügyi Mi­nisztériumhoz tartozik a facseme­ték további sorsa. írtak Is már !« minisztériumnak a .kertészettől, de még nem intézkedtek, pedig a csemeték hamarosan tönkre men­nek. Igaz, hogy a minsztérium nem mutatott hajlandóságot az intéz­kedésre, de annál inkább a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizottság, ahonnan azt a választ kaptuk a napokban, hogy a cikkben írottak jelentősége túlterjed Békés me-, gye határán, hisz’ a fásítás orszá­gosan megoldatlan probléma. De ezen túl a gyulai és az ország töb­bi kertészetében elfekvő 20 millió facsemete, ha tönkre megy, je­lentős népgazdasági kárt okozna. Éppen ezért a Központi Népi' El­lenőrzési Bizottság vizsgálata és gyors intézkedése nyomán hama­rosan megoldást nyer a belterü­leti fásítás és ezzel egyidőben a kertészeti vállalatok csemete érté. kesítése is. S ami igen lényeges: ezen intézkedéssel -mintegy 100 millió forint feleslegesen kidobott pénzt mentenek meg népgazdasá­gunknak, amit a kormány más, hasznos célra fordíthat és az or­szág fásításában is előbbre jutunk. — Balkus — léU frt ült intstiáték Jól sikerült mesejátékot lát­tunk a békési Munkácsy Mihály Művelődési Házban az elmúlt na­pokban. A békési 2. számú le­ányiskola úttörőcsapata bemutat­ta a Hófehérke és a hét törpe cí­mű mesejátékot. Az előadás szín­vonalát emelték a gyönyörű toi- lettek, valamint a művésziesen elkészített! díszletek, melyek a ktsz-ek önfeláldozó társadalmi munkájának az eredményei. Em­lítésre méltó a gőgös királynő szerepében Benedicky Zsuzsan­na, a bájos Hófehérkét alakító Hegedűs Éva és a királyfi szere­pében Szűcs Zsuzsanna. A táncok betanítása Lipcséi Gáborné gondnok, a díszletek e- íőallitása Szatmári Gábor rajz­szakos tanár, kísérő zene a Bé­kési Földművesszövetkezet szim­fonikus zenekarának munkáját dicsért. A mintegy kétszáz néző jóleső érzéssel ment haza a felejthetet­len élmény után. Nádorfi Istvánná Békés 1 Élelmezés­egészségügyi kiállítás Az Egészségügyi Minisz­térium élelmezés-egészség­ügyi vándorkiállítását vi­déken legelőször Békéscsa- oán rendezték a KIOSZ székházban. A kiállítás többek között oemutatja: miként juthat­nak tömegesen a kóroko­zók az emberi szervezetbe az élelemmel, annak hely­telen tárolása, csomagolása, szállítása, kezelése és a tisztasági követelmények hiánya miatt, valamint azt is, hogyan előzhető az meg. Látható, hogy az állatok is, így pl. a gümőkóros tehén, azonkívül a földön árult és kimért tej és tejtermék, a meg nem mosott kéz, vagy a szennyes törülköző is közvetítője lehet súlyos fer­tőzéseknek. Gyakran példá­ul a mosatlan vagy alig mosott pohár is terjesztőjé­vé válhat a TBC, a szifi­lisz, a vérhas és a tífusz, a . száj. és körömfájás beteg­ségeknek. Ismerteti a kiál­lítás a nagyüzemi helyes higiéniát és a tudományos, intézményes védekezést az élelmiszerek romlása ellen, valamint a mérges gom­bák fajtáit is, s felhívja a figyelmet a változatosabb, vitamindús táplálkozásra. Az igen hasznos kiállítás egy hétig lesz Békéscsabán, majd Hódmezővásárhelyre vándoroltatják. Üj' ruházati szaküzletet és kor­szerű cukrászdát épít a Kondo- rosi Földművesszövetkezet. Az új létesítmények mintegy másfél millió forintos beruházással épül­nek. * A takarékbetét állomány az el­múlt évben országosan több mint 130 százalékkal nőtt az 1956. évivel szemben. Megyénkben még nagyobb arányban, 206 százalék­kal. * „PETŐFI utolsó útja Békés me­gyéből Segesvárra” címmel ápri­lis 17-én, csütörtökön este 7 óra­kor előadást rendez a TTIT Bé­késcsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban. * AZ OROSHÁZI termelőszö­vetkezetek és egyénileg gaz­dálkodó parasztok túlteljesítet­ték a cukorrépa szerződéskö­tést. A kender szerződéskötés­ben sajnos lemaradás van. * Az orosházi Petőfi Termelőszö­vetkezet elhatározta, hogy hol­danként egy mázsa műtrágyát használ fel. így az állam a nitro­gén árának 25 százalékát, a szu- pex'foszfát árának 50 százalékát, a kálisó árának pedig 75 százalékát elengedi. * ÁPRILIS 17-ÉN, csütörtökön délelőtt a városi tanács nagyter­mében a mezőgazdaságban dol­gozó nők részére (termelőszövet­kezetiek és egyéniek) ankétot ren­deznek. ...............-.............. * •> "A TWtítfítylO A KONDOROS! MitóÖinn termelőszövetkezetben az idén a kukorica 90 százalékát négy­zetesen vetik; műtrágyázzák is, a kapálást pedig a gépállomás­sal végeztetik. * A MEZŐHEGYESI Törzsál­lattenyésztő Állami Gazdaság­ban az elmúlt év tapasztalatai alapján 200 vagon műtrágyát A Tiszántúli Festőművészek második vándorkiállítását április 27-én nyitják meg a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban. * A Megyei Gépállomások Igaz­gatósága a megye traktorosai kö­zött több mint 600 000 forint ér­tékű tüzelő-utalványt osztott ki. SZAKKÉPZETT FÜRÓMESTEREKET és SEGÉD­FÜRÓMESTEREKEl « FELVESZ a Vízmű és Kútépítő Vállalat, Békés, Kossuth t,. u. 23—25. FELHÍVJUK a kukoricaszárral rendelkezők figyelmét, hogy a kukoricamoly elterjedésének meg­akadályozása érdekében a még rendelkezésükre álló kukoricaszá­rat május 1-ig el kell használni, vagy pedig ezen időponton túl a kukoricaszárat a burgonya téli elvermeléséhez hasonlóan ásott, száraz verembe kell elrak kiemelkedő részét félmét szalmával és ugyanilyen vastag földréteggel kell betakarni. Ezen rendelt végrehajtását széles kör­ben ellenőriztetni fogjuk és ahol a rendeletnek nem tesznek ele­get, ott büntető eljárást indítunk, Békéscsabai Városi Tanács V3 mezőgazdasági osztálya. Kova Ferenc osztályvezető. ásott, A éte^w Rádiófelvétel az elekí nemzetiségi népi együtte műsorából Lr * A Magyar Rádió népzenei rova­ta április végén a Békés megyei magyar-, német-, román-, szlovák- és cigánylakosságú Eleken h felvételt készít a helyi nemzeti művészeti csoport zenés, dalos és rigmusos műsorából. A hangfelvi telt, májusban sugározza a rádió. Az esti műszak után kitódult a tömeg a gyárból. A nagykapu előtt szétrajzottak. Minden utca megtelt kisebb-nagyobb csoport­tokkal. A város központja felé vezető utcán egyedül ballagott G. mérnök. A marósok műveze­tője utolérte. — Egyedül tetszik? — Amint látja. — Azután e- gyiitt haladtak tovább. Mikor a kisvendéglő elé éri­tek, ahova néha betértek egy pohár sörre, vagy fröccsre, meg­álltak, egymásra néztek, sze­mük barátságosan összevillant és már bent is Vbltak. A sok didergős téli este után ez volt az első langyos tavaszi nap, és a habzó sör jól esett, ha nem is húzták le egyhajtás- ra, mint nyáron szokták. Kicsit Izortyoltak és nagyokat hallgat­tak. A már erősen deresedő mér­nök szólalt meg elsőnek: — Ma bent volt nálam az az új marós, nem jut eszembe a neve. Tudja az a hosszú, szőke fi ú. — Tudom, a Colos. — Coloswfe hívják? — Nem a rendes neve, de mindenki így hívja, mert majd­nem kétméteres. Szálkái Sán­dor a neve. — Panaszkodott magám. — Tudom. Előre megmondta nekem, hogy bejelenti az esetet mérnök szaktársnak, — Azt sérelmezte, hogy ma­ga — állítólag — megalázta a többiek előtt. — Ez kérem felfogás dolga. Ez a fiú gyakran túlérzékeny. Én pedig rápirítok, ha nem áll jobban az esze a munkához. Én nem fogom engedni, hogy a C- műhely selejtgyártó-üzem le­gyen, Én nem bánom, tessék át- helyezni az A) vagy E)-műhely- be, de amit eddig nálam csinált, az nem munka. Ha nem javít a dolgán, én leadom a munka­ügyin. A mérnök éppen mondani a- kart valamit, amikor belépett a vendéglőbe, akiről szó volt. Né­hány pillanatig meglepetten állt hogy meglátta a kőt vezetőjét az asztalnál, halkan „Jóestét"- zett és a söntéspúlt felé akart menni, de a mérnök odaszólt: — Szálkái fiam, jöjjön csak ide. A marós odalépett és nem ép­pen barátságos arcot vágott, főleg a művezető felé, aki szé­ket emelt a szomszédos asztaltól a marós részére. ő azonban még habozott. — Üljön le, szaktárs, ide kö­zénk — szólt a mérnök. Szálkái idegesen gyűrte mici­sapkáját, nem tudta, hogy mit mondjon. — Mit iszik? — kérdezte tőle a mérnök. Szálkái azonban a fejét rázta. — Mi sört iszunk. Ha maga fröccsöt akar, arca is szívesen látom. A marós ismét nemet intett fejével, mire a mérnök látható müfelháborodással beszélt: — Elhiszi, hogy az apja lehet- nék? Nézze meg a hajam, egé­szen fehér. Ezt csak azért mon­dom, úgy viselkedjék, mintha az apja ülne itt maga mellett —> s már intett is a pincérnek, aki gyorsan fordult, és Szálkái elé, aki mégis leült, letett egy korsó habos sört. A mérnök emelte fel elsőnek poharát. Aztán a művezető, a marós egy pillanatig tétovázott, de aztán 6 is átfogta a korsót és fenékig kihúzta. Nagyon szom­jas volt, egész délután izgult és ez nagyon kiszárítja a torltot.-., — Idehallgasson, Szálkái fi­am — kezdte a mérnök. — Sé­relmezte, hogy a művezető szak- társ figyelmeztette, maga sze­rint megalázta. Kérem most ne szóljon közbe. Szálkái sötéten nézte a pad­lót. A mérnök folytatta: — Maga fiatal ember. Nem kell haragudnia, ha én azt mondom magának, hogy a fiata­lok gyakran fogalomzavarban szenvednek. Ha egy felettes va­lakit figyelmeztet valamiért, az még egyáltalán nem megalázta­tás. Amíg ezt mondta, csak némán intett a pincérnek, aki ismét le­tett három korsó sört, A mérnök soha sem szokott ennyi sört in­ni, egy pohárral mindig meg­elégszik, ezért most piros arca még tüzesebb lett: — Túlérzékenyek. Hallgas­son csak meg engem. Az nem megaláztatás, ha magát a mű­vezetője figyelmezteti a sok se­lejt miatt. Ez neki kötetessége. Magának pedig az kötelessége, hogy megszívlelje, amit monda­nak és ne sértődjék meg. Majd én elmondom, hogy mi az a megaláztatás. Én nagyon sze­gény gyerek voltam. Hogy mér­nöki d/iplomát tudtam szerezni, ezért tengernyi megaláztatást kellett elviselnem. Én most ma­gának a legelső megaláztatást mondom el, ami kisgyermekko romban ért. Tudja mikor tör tént? 1909-ben. Talán még maga édesapja sem élt akkor K. városban laktunk szüleim mel, apám az ottani gyufagyár ban segédgépész volt. Anyán mosni járt az úriházakhoz, ötéi voltunk testvérek. Képzelhet hogy nem úgy néztünk ki, min a mai munkásgyerekek. Egysze második elemista koromban, a igazgató-tanítónk, aki mind': fekete „ferencjóskában" járt, a pocakján nagy vastag arany lánc csüngött, éppen számtanór alatt kiszólított maga elé. Meg lepődtem, mert felelni a padba szoktunk állva. Ha valakit kih vott az asztalhoz, azt vagy felpo fozta, vagy kikergette a folyc sóra. Mikor én is az asztal el léptem, ő felkelt a székről, me lém állott, és rámpa rz/icsol „Hajolj le és két kezeddel fog meg a két cipőd orrát”. — hogy lehajoltam ő maga ve irányított, hogy az egész osztói lyal szembe nézett a feneken Azt hittem rám alcar vágni nádpálcával, mert ez is szokás volt, de nem azt történt. A nac rágom fenekén volt egy nac darab folt, amely azonban vv. lefestett és csak egy darabo tartotta néhány centiméteres ö tés. A tanító két ujjal megfogt a fityegő foltot és felemelte. E

Next

/
Thumbnails
Contents