Békés Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-13 / 87. szám

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A gépállomások feladata a termelés növelésében és a mezőgazdaság szocialista át­szervezésében Április 15-től megszüntetik a főtt ételek kiszolgálását a békéscsabai Népbüfében — Gulyáscsárdává fejlesztik a Jókai Éttermet — Különféle híresztelések jutottak el hozzánk a békéscsabai Nép- büfére vonatkozóan. így értesültünk többek között arról is. hogy rövidesen megszüntetik itt a főzést, tehát a meleg ételek kiszolgálá­sát. Ezzel kapcsolatban mindazok, akik itt étkeznek, várják a vá­laszt, s azt, hogy mi az igazság a közszájon keringő hírekből. Felkerestük NI agy Imre elvtársat, a Szálloda és Vendéglát óiapri Vállalt igazgatóját, s megkértük tájékoztassa olvasóinkat terveikről, elképzeléseikről. Először is a nép büféről hallottakról érdeklődtünk. A gépállomások csak nem 10 éves fennállásuk óta sokat tettek a mezőgazdasági termelés növelé­séért. Jelentős szerepük volt és van a tsz-ek létrehozásában és a- zok gazdasági, szervezeti, politi­kai megerősítésében. Számos mun­kafolyamat gépesítése nagyrészt a gépállomások nevéhez fűződik Úttörő munkát végeztek a gépállo­mások abban is, hogy a dolgozó parasztok széles tömegét nemcsak megismertették a gépi munka elő­nyeivel, hanem sok ezer paraszt- fiatalt megtanítottak a gépek ke­zelésére. A párt- és kormányhatározatok abban jelölték meg a gépállomá­sok fő feladatát, hogy felelősek a tsz-ek egész gazd álkodásáért és célkitűzésként azt szabták meg számukra, váljanak a tsz-ek fej­lesztésének, megszilárdításának, a falu gazdasági, kulturális és társadalmi felemelkedésének szi­lárd bázisává, továbbá legyenek a mezőgazdasági termelésnek gépi, agró- és zoó'.eohnikai központja. A fenti feladatokat a gépállo­mások csak részben tudták ellát­ni. A gépállomások egy részében az a -helytelen szemlélet alakult ki, hogy a tsz-ek vannak a gép­állomásokért és nem fordítva. A gépállomások egy része nem tett eleget a tsz-ekben a szerződéiben vállalt kötelezettségeinek és sok­szor késve, vagy nem az agrotech­nikai határidők betartásával vé­gezték el a tsz-ek mezőgazdasági munkáit. Előfordult az is, hogy a; szükséges munkákat egyáltalán vagy csak részben végezték ed. Még nagyobb hibák voltak sok helyütt a munkák minőségében. A gépálomások és a tsz-ek együtt­működésének fejlődését kedvezőt­lenül befolyásolta az is. hogy a génállomásokhoz — főleg 1953 után a jobboldali hibák következ­ményeként — nem egy helyen osz­tályidegen, kétes elemek is befu­rakodtak. Az elkövetett hibák jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a tsz-ek egyrésze függetleníte­ni akarta magát a gép­állomásoktól, a gépállomások se­gítségét beavatkozásnak tekintet­ték belső életükbe, ami nem egy gépállomás és tsz között súrlódá­sokat okozott. A gépállomások feladatát és szerepét, azért is szükséges tisz­tázni, mivel a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizott­sága határozata alapján a Szov­jetunióban a gépállomások fel­adatköre és szerepe megváltozik. Ebben a kérdésben az MSZMP Központi Bizottsága határozottan állást foglalt. Nálunk a meglévő termelőszövetkezetek még ko­rántsem képesek arra. hogy saját erőből szerezzék be az összes ter­melési folyamat időbeni elvégzé­séhez szükséges gépeket. Mésin- káb nem képesek erre a jövőben alakuló, új termelőszövetkezetek, amelyek legnagyobb része az első esztendőkben még a legszüksége­sebb épületekkel és tenyészálla­tokkal sem rendelkezik. A párt- és a kormány a gépállomások igazgatóitól szakembereitől mindenekelőtt azt várja hogy nyújtsanak segítséget a (sz­éknek a terveik elkészítéséhez és a jó munkaszervezet kialakításához. A gépállomások szakembereinek a* a feladatuk, hogy érvényesít­sék a helyes arányokat és a komp­lex gépesítés arányában fejlesszék a tsz-eket. Rá kell mutatni, meny­nyivel előnyösebb, olcsóbb, meny­nyivel nagyobb jövedelmet jelent, ha a növénytermesztésükben, ál­lattenyésztésükben fogat, vagy kézi munka helyett, nagyobb a- rányban alkalmazzák »gépeket. Az állattenyésztés gépesítésé* illetően még a kezdeti lépé­seknél tartunk A különböző munkafolyamatokról a felszabadulás előtti évekhez vi­szonyítva, alig van előrehaladás. Szocialista nagyüzemeinkben, még ott is, ahol már modem istállók vannak, csaknem régi módon kézi erővel végzik a legtöbb munkát. Ez az oka annak, hogy az állati termékek önköltsége magas, drá­ga a termelés. Feltétlenül gépe­síteni kell az állattenyésztés leg­különbözőbb munkafolyamatait. Nem véletlen, hogy ezt egyre több tsz-ekiök is sürgeti. A takarmányok betakarításánál és előkészítésénél, a szálastaikanmá- nyok kaszálásának, a xépakiieme- lésnek, a silózásnak, a gyök-gu­mós növények aprításának, a fül- lesztésnek, a darálásnak és a szecekázásnak gépesítését kell el­sősorban minden tsz-ben megva­lósítani. Az állatok gondozásáról, eteté­séről, itatásáról, az almozás és a trágyakihordás gépesítéséről is gondoskodni kell tsz-einfcnek. Az állattenyésztés munkafolyamatai­nak gépesítése viszonylag nem nagy beruházást igényel és a be­ii'i.-y liá a..,,-» _______1 ...... r I, ru házás gyorsam megtérül. A szükséges gépeket biztosítani tud­juk a tsz-eknek abban az esetben, ha azok beszerzését megtervezik. A Politikai Bizottság határoza­ta azt is előírja, hogy a gépállo­mások kötelesek a tsz-eknek té­rítés ellenében elvégezni a tulaj­donukban lévő gépek javítását. A gépállomások tehát nemcsak a gépi munkák időben és jó mi­nőségben történő elvégzésére vál­lalnak a szerződésben kötelezett­séget, hanem a termelőszövetke­zeti gépek javítására is. A legeré­lyesebben fel kell lépni az olyan jelenségekkel szemben, hogy egyes gépállomások késve javítják ki a tsz-ek traktorait, munkagépeit és nem biztosítják részükre időben a beszerelhető, szükséges alkatré­szeket. A gépállomások Igazgatóinak és szakembereinek teljes meggyőző­désükkel kell a mezőgazda« ág szo­cialista építésén munkál kod» tok és ehhez erejük és tudásuk legja­vát adniuk. El keM. érni, hogy a gépállomási traktorosok, a mezőgazdasági szo­cialista átszervezésének harcos agitátorai legyenek. E feladatokat a gépállomások csak akkor tudják teljesíteni, ha dolgozozóik hívei a a szocialista mezőgazdaságnak és nem akadályozza őket saját egyé­ni gazdaságuk a termelőszövetke­zetek népszerűsítésében. Csillag Nándor, a Békés megyei Gépállomások Igazgatóságának vezetője. — A Közegészség- és Járványügyi Ál­lomás régóla kifogásolja, hogy a népbii- fé különböző okok miatt nem felel meg az egészségügyi és higiéniai követelmé­nyeknek. Ezért többször javasolták, hogy szüntessük meg a meleg konyhai étkez­tetést. Ugyanígy foglalt állást legutóbb a városi tanács végrehajtó bizottsága is. Ilyenformán április 15-től meg is szüntet­jük a meleg konyhai étkeztetést. Ugyan­akkor azonban a hideg konyhát fenntart­juk, ahol változatos, hideg ételeket fo­gyaszthatnak a vendégek. Az Ital kiszol­gálását természetesen nem érinti ez az átszervezés. — Hol ebédelhetnek, vacsorázhatnak a- z.ok a vendégek, akik eddig a népbfiíé- ben étkeztek? Mi a vállalat terve ezzel kapcsolatban? — Eredetileg március 15-én kellett vol­na megszüntetni a meleg étel kiszolgálá­sát a népbüfében. Egy hónap haladékot kaptunk, egyrészt aaért, hogy alkalma­zottatokat átmenetileg ne tegyük utcára, másrészt azért, hogy megoldjuk az étkez­Üjikigyús (keletá ihatárré&zén az áj Élet Tsz földjein április 10-e — csütörtök — óta zavartalanul dolgoznak. A tavaszi kalászosok után moat a ‘cukorrépát vetik. Aa egyik vetőgép mellé Gedó Bélát állították. Amikor az elnök — Ma- tuska András — arra járt és néz­te, hogyan csatlakoznak a sorok, meg volt elégedve a munkával. — Csak a csövekre vigyázzatok, nehogy úgy járjunk, mint tavaly. Emlékezhették rá, volt olyan sor, ahol a répáik 1,5—2 méterre voltak egymástól. Nem szeretném, ha így lenne az idén is, mert akkor a tervet nem teljesítjük sem a ter­melésben, sem a részesedés kiosa-* tájában. — Nyugodjék meg Bandi bá­tetést és átszervezést. Az a tervünk, hogy a Jókai Éttermet „Oulyáscsárdá ’-vá fej leszíjük, ahol reggel 6-tól este tízig kü lönféle gulyás ételeket fogyaszthatnak a vendégek. Az étteremben III. osztályú, tehát zene nélküli vendéglői árakon jut hatnak hozzá a fogyasztók az ételhez. A gulyáscsárda április 15-én kezdi meg ü- zeineltetését. Azt Is tervezzük, hogy a Jóbal Étterem melletti sőntést megszüli, tétjük s ezt a részt is étteremmé alakít­juk át május elsejére. — Ezzel szeretnénk elérni, hogy a népbüfé konyhájának megszüntetése után a fogyasztók Igényeit jól kielégítsük. Tér mészeteseo azzal Is, hogy a Csaba Szál. ló is felkészül, hogy a megnövekedett ti. púsebéd igényeket kielégítse — fejezte be tájékoztatóját Nagy elvtárs. Ügy gondoljuk, mindaz, amit elmon­dott megnyugtató, s azt bizonyítja, hogy a vendéglátóipar az átszervezésnél mesz- sxemenően figyelembe veszi a fogyasztók érdekeli is. (P P-) tyám — szólt Gedó — akár a ma­ga szeme és a keze lenne itt, olyan pontosan csatlakoztatjuk a soro­kat. Később arról beszéltek a vetés­nél szorgoskodók, hogy a szövetké­zét új elnöke1' elismert gazda. U- gyesikezű és eszes ember, aki úgy tó tudja hancsikolni a vetőgép el­ső kerekének nyomét, mintha azt mérnök, zsinór, vagy vonalzó mellett húzná ki. Hogy miért for­dítanak ilyen nagy gondot a tsz tagjai a csatlakozó sorokra? Gép­pel akarják a cukorrépát és a töb­bi kapásnövényt művelni, ezért 'vetnek nagyabb gonddal és több hozzáértéssel, mint a múlt eszten­dőben. — sik —> Negyvenezer szem csírát hajtott törökmogyorót ültetnek el Szarvason A Szarvasi Arborétum dolgozói tavaly százhetven kiló török­mogyorót gyűjtöttek össze, többe t, mint az elmúlt tíz évben ösz- szesen. Igen értékes a törökmogyoré, mert a fája jó bútoranyag, a rózsafával vetekszik, s hazánk különböző tájain szépen díszük. Az értékes fa termését télire hatalmas kádokiban, homok között tárol­ták, hogy állandóan nedves legyen s jól levegőzzön. A pince mé­lyén kövér csírákat hajtottak a mogyorószemek, amiből ezekben a napokban 40 000 szemet ültetnek el egyenként az arborétum fa­iskolájában. Előreláthatólag az értékes fa csemetéiből négy-öt év múlva nagy mennyiséget szállítanak hazánk különböző tájaira. (Tudósítónktól.) Április 4-e volt, Felszabadulásunk 13. évfordulójának meg­ünneplésére gyüle­keztek Biharugra dol­gozói. Elől nemzeti- színű és piros zászlót magasra emelve, ren­dezett sorokban kö­zeledtek az ünnepség színhelyére a tógaz­daság dolgozói. A- mint közelebb értek, feltűnt rögtön, hogy az első sorokban lép- kedők mellén kitün­tetés csillog. Mint­hogy 25 halgazdasági dolgozó viselte ezen a nagy ünnepen a „Kiváló dolgozó1' büszke címet. Az ünnepség szü­netében közelükbe kerültem, és az egyik kitüntetettől, Földesi Sándortól megkér­deztem: — Ilyen sokan kap­tak április 4-e alkal­mával „Kiváló dol­gozó" kitüntetést? — Az itt látott em­bereknek csak egy része kapott most kitüntetést az én bri­Kitüntetett munkások között... gádomból, a „Zöld­halmi brigádból" ki­lencen: ifj. Vass Já­nos, ifj. Földesi Zol­tán, Borsós Sándor, Pápa Lajos, Borsós Mihály, Rózsa Zsig- mond, Szalai János és Gyulai Ernő. Én magam, mivel már két „Kiváló dolgozó” kitüntetésem van, most kormánykitün­tetést kapok, ame­lyért a jövő héten megyek Pestre. — De sokat is dol­goznak ugye — s jól? — A múlt évi ter­melési tervet brigá­dunk 114 százalékra teljesítette... hát, csak ezért. —* Na meg azért Is, mert már harmadik éve folyamatosan túltel­jesítjük a tervet. — És milyen mód­szerekkel érték el ezt a szép teljesítményt? «- Nincs különö­sebb módszerünk válaszolt szerényked­ve Földesi Sándor—. hacsak a több éves tapasztalatunkat, s c munkát nagyban megkönnyítő munka­eszközöket nem m< lítem. Ma már trá­gyaszórógép, farmo­toros csónak segíti munkánkat. Régen bizony, a Dómján „intéző úr” idejében ebből semmi sem volt, mindent kézi e- rővel kellett csinál­nunk. — Mióta dolgozik a tógazdaságnál? — Már IS éve, 22 éves korom óta. És kérdés nélkül is to* vább sorolja élettör­ténetét, terveiket, Halász volt.mindig s 1948 óta brigádveze­tő halászmester, most 40 éves és boldog, megelégedett. 1200 forint a havi fixe s ráadásul ez évben is 7000 forint prémiu­mot kapott. Ez évi terméskilátások is jók. Nemrégen he­lyezték ki a halakat a telelőkből. Meg vannak elégedve, jó volt az átteleltetés, nem volt elhullás. Most már csak a gon­dos nevelőmunkán múlik, hogy őszre jó tenyésztési ered­ményt érjenek el és szép, nagyra hízott halakat fogjanak ki. E szorgalmas kiváló munkás brigád ez évi eredménye is biz­tosan jó lesz, hiszen a jelenlegi 404 kát, holdniy területüket most bővítik 60 hol­das új tóval. 1— Hogy vannak megelégedve a veze­téssel? — kérdeztem. — A vezetők jóki Gondoskodnak a dol­gozókról. Kint a te­rületen jó, kényel­mes brígádszAMsunk van. Meleg, főtt é- telt ehetünk minden­nap. A dolgozók szakmai és elméleti továbbképzésére is gondolnak vezetőink. Jelenleg 47 halász van a halgazdaság­ban. Hetenként két alkalommal van el­méleti és szakmai tanfolyam, melyre mindenki szívesen eljár. Ifj. Vass János és Földesi Zoltán kitün­tetett „ifjúmunká­sokkal" váltottam még néhány szót. Fi­atalok. Még alig 19 évesek. Földes Zoli már kétszeres „ki­váló dolgozó”. Mind­ketten KISZ-tagok. Édesapjukra gondo­lok, akiknek ilyen i- dős korukban éhbé­rért kellett az ura­ságnál dolgozniuk, ha ugyan felvették őket napszámra. Fiaik é- lete mennyivel más lett! ök már fiatalon megbecsült, felnőt­tekkel egyenértékű dolgozói országunk­nak. Bertalan Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents