Békés Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-13 / 87. szám

BÉKÉS MEGYEI NÉPŰJSAG Az olvlőrsiasságről Nemzetközi szemle Zsákutcában a „jószotgálat“ | MINDÖSSZE EGY SZÓ; elvtárs. És mégis mennyi min­dent tartalmaz, milyen sokat is Jelent. Igaz, hogy nálunk az utób­bi években nyakló nélküli haszná­latával eléggé eltorzították. A pártban eluralkodott, rideg hiva­talos légkör, az elvtársakkal szem­beni gyakori türelmetlenség az elvtárs szót — ezt az elnyomatás sötét éveiben is oly drága szívet- lelket melengetőt — igazi jelen-: tésétől szinte megfosztotta, sem­mitmondó, csaknem mindenkinek kiiAró megszólítással lefokozta. I ________AZ MSZMP_________| me galakulásával a pártban mele­gebb, elvtársiasabb légkor hono­sodott meg. Újból értelemmel telt meg az elvtárs megszólítás és en­nek tartalma. Milyen jóleső érzés volt hallani, hogy a Békéscsabai Téglagyár pártszervezete a kom­munistáknak külön is megköszön­te, amiért a leégett gyárrészleg új­jáépítésében oly lelkesen közre­működtek. Nem elismerésért, kö­szönetért harcoltak ők oly cda- adóan, hanem a leégett gyárrész­leg újjáépt éséért. Kommunista kötelezettségüket teljesítették. És mégis látni kellett örömüket, s le­vonni belőle a tanulságot: a kom­munista bírálat ne csak a hibák ostorozása, hanem a becsületes he'ytállás, a jól véezett munka el­ismerése is legyen! az ki ,vtArs i áss Ágnak ez 10 e°y ■' íőmfbs tarfo’flca. Az igazi elvtársiasság azonban nem huny szemet a hibák frlett sem. Nem, mert ez többek között azt is jelenti, hogy szeretjük és, féltjük elvtársainkafc Ezért meg akarjuk óvni a hibákból eredő következ­ményektől. Ilyen elvtársi kötele­zettséget teljesítettek minap a geszti kommunisták, amikor Ba- di Ferenc elvtársat, a pártvezető­ség tagját egyenesebb, őszintébb magatartásra in'.et.ék. — Ne a háta mosott áztassa el a falu dol­gozói előtt — sokszor alaptalan rágalmakkal — a pártvezetőség tagjait, s a többi kommunis ákat. Ha valamit nem helyesel, mondja meg bátran a vezetőségi ü'éseken, vagy taggvűi‘ssen. Ne bújjon el a „kényes” kérdések elől, vagy ha egyetért a hozott határozattal, tartsa azt magára nézve is köte­lezőnek és maga is harcoljon a végrehajtásáért. Az emberek sze­retik az őszinteséget és azt el is várják Bagdi elvtáistól, meg a többiektől, hisz1 ez az őszinteség adja meg az alapját a ptárt és a tömegek közötti bizalomnak — hangzott a figyelmeztetés. Sok pártszervezetben, igen he­lyesen, napirendre tűzik és foglal­koznak egy-egy elvtárs magatar­tásával, iszákosságával, erkölcsi botláséval. Sokszor sikerült is a próbálkozás és nem egy elvtársat térített vissza az elvtársi megro­vás. a jóindulatú szó a családi tűzhelyhez, vagy mondtak le a züRésre tért útról és léptek visz- sza a józan életbe. Ez azonban még nem általános. Sok pártszer­vezetben tudott dóig egy-egy párt­tag iszákossága, zavaros, tisztázat­lan családi élete, a kommunista kollektíva mégsem siet segítségé­be, A MÚLTKOR ! az egyik községben egy pártbizal­miról esett szó, akiről egyébként mindenki tudja, hogy rendes fe­lesége, szép csalója mellett szere­tőt tart. Érthetetlen módon, még­sem szól senki ehhez az elvtárs­hoz. Munkáját jól ellátja, becsü- ie*es pártmunkás. A magáné1 été­be nem szólhatunk bele — vall­ják elvtársai ezt a nem tudom, honnan vett nézetet. Mert ez a n^zet torz és tisztázásra is szorul. H<*v vélem, a kommunisták csa­ládi élete nem teljesen magánügy és ezért nem is lehet közömbös a s párt.,„e.1í5‘t. jjgpi mert a párt tekintélyére nem vet jő fényi e- gyes tagjainak laza, kispolgári er­kölcsi felfogás és élete. A párt ere­jét. elvi szilárdságát is veszélyez­tetik ezek a dolgok. Régi mun­kásmozgalmi elvtársaink sokszor elmondják, hogy a volt uralkodó osztály, szűréi törökét, besúgókat, nrovoká'orokat leginkább az iszá_ kosok és tisztázatlan erkölcsű éle­tűek között keresett és talált. Ma s nehéz szilárd, következetes és egyértelmű politikai á’lásfoglalást 4s ennek megfelelő cselekvést el­várni olyan kommunistától, aki saját ügyeiben sem képes tiszta helyzetet teremteni. A kommu­nisták is emberek. Lehetnek éle­tükben nehéz és súlyos gondok, problémáik. Azonban legbensőbb ügyeikbe durva kézzel beavatkoz­ni természetesen nincs joga sen­kinek. A kommunista kollektívá­nak azonban meg kell találnia a módját, hogy szeretettel és megér­téssel segí.sen egy-egy elv-társnak a hiba felismerésében és megszün. tetésében. I_________DE VANNAK ________| má s emberi problémák is. Beteg­ség, születés, házasság, halál és még sokféle. Az egyik nagyobb, a másik apróbb s mily jóleső érzés, amikor a legkisebb probléma, gond orvoslásánál, örömnél, vagy bá­natnál ott van az elvtársak együtt­érzése, mely apró, vagy nagy cse­lekedetekben jut kifejezésre. Igaz, a szakszervezet és más gazdasági vasy társadalmi szervek segítenek a bajbajutottakon. Mégis csak egy röpke látogatás, kis csomag, ked­ves szakvak, vagy a puszta érdek­lődés Is sokat jelent. És egyre több az ilyen. Békéscsabán hallottam, hogy az egyik, kórházból hazatért, de még nem teljesen gyógyult elv­társnőhöz — kinek nem voltak hozzátartozói — felgyógyulásáig eljárták a pártszervezet asszonyai. Az egyik tsz párti iikára pedig a dologidőben is szakított időt arra. hogy a gyulai kórházban fekvő elvtársát meglátogassa. Egy cso­mag cigarettát vitt neki. Milyen kevés ez és mégis milyen sok! És sok helyről olyan hírek érkeznek, hogy a KISZ tagjai kertet ásnak, fát vágnak, házat meszelnek a -negrokkent, Idős embereknek. _________MEGHATÓ,_________' szé p megnyilvánulásai ezek az elvtársi ' szeretnek, az egymás gondja Iránti törődésnek. Csak még nem elég általánosak. Tuda- •osabbam kell ennek magvát el- hintegetnünk a pártban i arra ne­velni elvtársainkat, hogy szeres­sék becsüljék, bírálják és di­csérjék egymást az életben, a munkában úgy, hogy abból min­dig a legnemesebb szándék, az elvtáraias segítség jusson kifeje­zésre. Ezt jelenti az elvtársiassóe. Deák Gyula Több francia polgári lap egy idő óta aggodalommal jelzi, hegy a francia—tuniszi konfliktus elsimí­tását célzó angol—amerikai ,jó- szalgáüat” valósággal egyhelyben topog. A legutóbbi napokban rak arra kényszerültek a lapók és a nyugati hírügynökségek is, hogy a tárgyalások megíénekléséről be­széljenek. A Reuter pénteken ez­zel kapcsolatban rámutatott arra, hogy Párizsban mindenképpen el akarják kerülni ennek bevallását, A New York Herald Tnybume pénteki számában „Tárgyalások, amelyeknek nem szabad kudarc­ba fuliattniok“’ tímmel a követke­zőket írja: ,.A tárgyalások Franciaor­szág és Tunézia között Igazi zsákutcába jutottak. Folytat­ni kell a tárgyalásokat, és e- zeknek kezdeti megállapodás­hoz kell vezetniük, mert kü­lönben Igen súlyos következ­ményei lesznek a nyugat szá­mára. Nyugat tart attól, hogy Burgiba, Tunézia elnöke a farneia-tunéraai viszályt az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé viszi. Mi tette szükségessé a jészeEgélet igénybevételét, hogyan indult és hővé lejfödilí a tunéziai kérdés? A francia tunéziai ellentét a nemzetközi kérdések egyik legága- sabb-bogosabb problémája. Szo­rosan összefügg a francia algériai kapcsolatokkal, az észak-afrikai kérdés egészével. A problé^n»-gyfl- kere az algériai háború kezdetéig, tehát negyven hónappal ezelőttire nyúlnak vissza. A nemzetközi közvélemény igazában akkor ri­adt a probléma veszélyességére, amikor a francia légierő váratla­nul bombát zúdított február 8-án Szakiét Szidi Jusszeí tunéziai községre. Védtelen lakosokat gép­puskáztak, ártatlan uszonyokat és gyermekeket gyilkoltak meg. A francia vezető körök ekkor már nem szorfthoztak arra, hogy csak folytassák az algériai hábo­rút, hanem a logika könyörtelen törvényei szerint kiterjesztették a konfliktust. A francia kormány abban a természetes szolidaritás­ban, amely összefűzi az algériai és a tuniszi népet, ürügyet talált arra, hogy a nemzetközi jog elle­ni szabályai ellenére, a Gödig le­romboljon egy békés tunéziai fa­lut. A haladó sajtó világszerte rá­mutatott arra, hogy nem követ­kezetes dolog tuniszi beavatko­zásról beszélni Algériában, amint azt Franciaország tette és ellen­őrzést javasolni a tuniszi algériai határ mentén. Ha már beavatko­zásról beszélünk, akkor a Tu ré­ziában állomásozó francia hadse­reg avatkozik be tartalékot és hadtápot nyújtva az Algériában állomásozó francia haderőknek. Tunéziában hivatalosan kijelen­tették: ha Franciaország beleegyezik csapatainak kivonásába Tu­nézia területéről, akkor Tuné- zéia és a nemzeti felszabadí­tás! front hozzájárul bármely ellenőrző bizottság kiküldésé­be a tunéziai algériai határod. Sulzberger is rámutatott arra a NEw York Timesben, hogy a tu­niszi francia viszály része az é- szak-afrikal kérdésnek. Párizs nem képes a Tunisz és Marokkó iránti barátság megőrzésére, ak­kor, amikor elnyomó politikát folytat a közbeeső területen. An­nak a reménynek adott kifejezést, hogy a franciák törekszenek ű) kapcsolatok létrehozására, politi­kájuk megváltoztatására, a nyu­gat szempontjából oly jelentős francia Észak-Afrikában. Az a- merikai politika és ennek Dulles hangot adott — nem kívánta e problémának ENSZ elé bocsátá­sát, többek között azért, mert ar­ra törekedett, hogy megtartsa mind Franciaország, mind Tunisz barátságát. Február 17-én Ang­lia és Amerika felajánlotta jó­szolgálatait Franciaországnak és Tunsiznak a válság rendezésére. Mint Ismeretes, Muiphyt bíz­ták meg amerikai és Beeley-t an­gol részről a jószolgálatok ellátá­sára. Már akkor világos volt, ha közbejárásuk eredménytelen ma­radna, a kérdés megoldása az Egyesült Nemzetek Szervezetére hárulna. Burgiba, Tunézia elnöke a tárgyalások során elment a lehetséges engedmények határáig, még ahhoz is hozzájárult, hogy Algéria kérdése ne szerepeljen a jószolgálati vitában, jóllehet, az algériai kérdés nyilvánvalóan a francia tunéziai nézeteltérés e- gyetlen oka, és amíg ezt nem ren­dezik, a két Ország ki van téve minden megrázkódtatásnak. A francia kormány az algériai kér­dést megvitatni nem hajlandó, de görcsösen ragaszkodik a tuné­ziai algériai határ ellenőrzéséhez.' Szakiet-Szidi Jusszef romjai a- latt tuniszi asszonyok és gyerme­kek haltak meg. Most a támadók áldozatát akarják arra kényszerí­teni, hogy biztosítékokat nyújt­son az agresszornak. A tunlszlak nem egyeznek abba bele, hogv 1- lyen vaskos módon próbálják fel­cserélni a szerepeket. A tárgyalások hátterében a Gaillard- terv körvonalai bontakoznak ki A földközitengeri paktum az a személyzeti bejáró, amelyen át Francot — Spanyolországot is — be akarják léptetni az atlanti paktumba. Ezzel kapcsolatban a haladó francia sajtó rámutat az algériai háborúra, amelyről a- francia vezető körök nem hajlan­dók lemondani, annyi nehézséget okoz, hogy a kormány kész a legszégyenletesebb szövetségekre. Az új védelmi paktum, amelyet Galliard felvetett, azt célozzná, hogy a tuniszi repülőterek éppen úgy, mint a marokkói francia ka­tonai létesítmények továbbra is francia támaszpontok- maradja­nak, módot kínálva az angolszá­szoknak és Franconak is, hogy beleavatkozzanak Észak-Afrika ügyeibe. A francia miniszterelnök újra meg újra összehívja minisz­tereit tanácskozásra „új megol­dásokat” keres, de azokat aligha találja meg mindaddig, amíg hátsó gondolatok nélkül el nem ismeri Észak-Afrika népeinek függetlenségi jogát. Ezen az ala­pon könnyű lenne tárgyalni jó­szolgálat nélkül — közvetlenül Tunisszal, a francia csapatok visszavonásának kérdésében és lehetővé válnék a francia algériai tárgyalások megkezdése. Francia- ország többszörösen előnyös gaz­dasági és kulturális egyezménye­ket létesítene, az egyenlőség a- lapján, Észak-Afrika felszabadí­tott népeivel. Barátságuk lehető­vé tenné Franciaországnak, hogy visszanyerje nagyhatalmi helvét, ugyanakkor felszámolná a hábo­rús feszültség egyik gócát a vi- 1 ban. ' Kezdő lépések A zsadányi pártbizott­ság épülete még mindig ünnepi díszben áll. Igaz, kicsit a szél megcibálta a transzparenseket, de azért látni, hogy gondos kezek díszítették a nagy ünnep tiszteletére. Az irodákban még ennél is több a jele a közelmúlt ünnepi eseményeinek. Oszlács elvtárs, a köz­ségi pártbizottság uj-. donsült titkára takarga­tott büszkeséggel mond­ja: — Községünk dol­gozói még nem emlé­keznek olyan szép és nagytömegű ünnepségre, mint amilyen április 4- én volt. Olyanok is el­jöttek meghallgatni a beszédet, akikre nem is gondoltunk. Talán csak ilyenkor látja meg az ember, hogy mit jelent az új módon, új szel­lemben való vezetés. Zsadányban valóban másfél év alatt kicseré­lődött a község vezető­gárdája, megváltozott a munkastílus. Újdonsült a tanácselnök, a községi pártbizottság titkára Is, Oszlács elvtárs, ez a vé­kony, fürge fiatalember alig pár hónapja, hogy a pártbizottság függetle­nített titkára. Eddig is á községben élt, hiszen az ellenforradalomig a Pe­tőfi Tsz agronómusa volt. Az ellenforradalom után ő szervezte újjá a pártot a községben. Ai első alakuló gyűlésen titkárnak választották. De nemcsak a párt, ha­nem a termelőszövetke­zet újjászervezésében is az elsők között volt. Az újjáalakult tsz-ben szin­tén agronómusként dol­gozott egészen novembe­rig. Novemberben alig érkezett rendezgetni gondolatait (hiszen gaz­dasági munkából párt­munkába lépett), amikor kéthónapos pártiskolára küldték. Ez nagy segísé- get jelentett neki, hi­szen sok, addig nem kel­lően értett elvi, politikai kérdés tisztázódott ben­ne. Amikor hazajött (március elején) egy se­reg munka várta. A pártbizalmiak újjává- lasztása, a taggyűlések, a földművesszövetkezet­nél a nőbizottság megvá­lasztása, ezt követte a kommunista csoportok létrehozása a tömeg­szervezetekben s április 4 előkészülete. Egyszó­val nyakig volt munká­val. Este ha lefeküdt, hosszan gondolkodott, vajon megtett-e min­dent, ami tőle telhetett, nem maradt-e ki vala­mi fontos munka. Hiá­ba, ő még kezdő a párt- munkában. Persze nincs egyedül, ott vannak az Idős, tapasztalt elvtár­sak a pártvezetésben és közösen határoznak. Nem csinál ő egyedül o- lyan munkát, amelybe másnak is lehet bele­szólása. Megtanulta, hogy a kiskirálykodás, a mindenkit félre toló ve­zetés csak árthat a párt politikájának. Az április 4-i ünnepi megmozdulás vizsga is volt számára. Itt látta meg, hogy az emberek­kel csak őszintén, embe­ri módon lehet beszélni, s akkor nem ismernek lehetetlent. A párttagok a pártonkívüliekkel egy sorban menetelnek a párt és a kormány ha­tározatának megvalósí­tásáért. Amikor a további ter­veiről érdeklődünk, szin­te végefogyhatatlanul beszél. Ezer meg ezer megoldásra váró feladat várja A dolgozók poli- kai nevelése, a termelő- szövetkezetek erősítése, a pártmunka stílusának megjavítása Jelenleg különböző értekezletek, összejövetelek szinte minden idejét lefoglal­ják. Van úgy, hogy ele­get sem tud tenni. Mert mi tagadás — legjobb törekvése ellenére — sokszor olyan problé­mákban is személyesen jár el, amit mások is el tudnának intézni. De ez még a pártmunkában való járatlanságából a- dódik. A hónap utolsó felében új pártbizottsá­got választanak. S ez könnyíteni fog Oszlács elvtárs munkáján. Meg­osztva eredményeseb­ben dolgoznak majd. Csepkó Eta

Next

/
Thumbnails
Contents