Békés Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-13 / 87. szám

BÉKÉS MEGYEI NÉPŰJSAG

Az olvlőrsiasságről

Nemzetközi szemle

Zsákutcában a „jószotgálat“

| MINDÖSSZE EGY SZÓ;

elvtárs. És mégis mennyi mindent tartalmaz, milyen sokat is Jelent. Igaz, hogy nálunk az utóbbi években nyakló nélküli használatával eléggé eltorzították. A pártban eluralkodott, rideg hivatalos légkör, az elvtársakkal szembeni gyakori türelmetlenség az elvtárs szót — ezt az elnyomatás sötét éveiben is oly drága szívet- lelket melengetőt — igazi jelen-: tésétől szinte megfosztotta, semmitmondó, csaknem mindenkinek kiiAró megszólítással lefokozta.

I

________AZ MSZMP_________|

me

galakulásával a pártban melegebb, elvtársiasabb légkor honosodott meg. Újból értelemmel telt meg az elvtárs megszólítás és ennek tartalma. Milyen jóleső érzés volt hallani, hogy a Békéscsabai Téglagyár pártszervezete a kommunistáknak külön is megköszönte, amiért a leégett gyárrészleg újjáépítésében oly lelkesen közreműködtek. Nem elismerésért, köszönetért harcoltak ők oly cda- adóan, hanem a leégett gyárrészleg újjáépt éséért. Kommunista kötelezettségüket teljesítették. És mégis látni kellett örömüket, s levonni belőle a tanulságot: a kommunista bírálat ne csak a hibák ostorozása, hanem a becsületes he'ytállás, a jól véezett munka elismerése is legyen!

az ki ,vtArs i áss Ágnak

ez 10 e°y ■' íőmfbs tarfo’flca. Az igazi elvtársiasság azonban nem huny szemet a hibák frlett sem. Nem, mert ez többek között azt is jelenti, hogy szeretjük és, féltjük elvtársainkafc Ezért meg akarjuk óvni a hibákból eredő következményektől. Ilyen elvtársi kötelezettséget teljesítettek minap a geszti kommunisták, amikor Ba- di Ferenc elvtársat, a pártvezetőség tagját egyenesebb, őszintébb magatartásra in'.et.ék. — Ne a háta mosott áztassa el a falu dolgozói előtt — sokszor alaptalan rágalmakkal — a pártvezetőség tagjait, s a többi kommunis ákat. Ha valamit nem helyesel, mondja meg bátran a vezetőségi ü'éseken, vagy taggvűi‘ssen. Ne bújjon el a

„kényes” kérdések elől, vagy ha egyetért a hozott határozattal, tartsa azt magára nézve is kötelezőnek és maga is harcoljon a végrehajtásáért. Az emberek szeretik az őszinteséget és azt el is várják Bagdi elvtáistól, meg a többiektől, hisz1 ez az őszinteség adja meg az alapját a ptárt és a tömegek közötti bizalomnak — hangzott a figyelmeztetés.

Sok pártszervezetben, igen helyesen, napirendre tűzik és foglalkoznak egy-egy elvtárs magatartásával, iszákosságával, erkölcsi botláséval. Sokszor sikerült is a próbálkozás és nem egy elvtársat térített vissza az elvtársi megrovás. a jóindulatú szó a családi tűzhelyhez, vagy mondtak le a züRésre tért útról és léptek visz- sza a józan életbe. Ez azonban még nem általános. Sok pártszervezetben tudott dóig egy-egy párttag iszákossága, zavaros, tisztázatlan családi élete, a kommunista kollektíva mégsem siet segítségébe,

A MÚLTKOR !

az egyik községben egy pártbizalmiról esett szó, akiről egyébként mindenki tudja, hogy rendes felesége, szép csalója mellett szeretőt tart. Érthetetlen módon, mégsem szól senki ehhez az elvtárshoz. Munkáját jól ellátja, becsü- ie*es pártmunkás. A magáné1 étébe nem szólhatunk bele — vallják elvtársai ezt a nem tudom, honnan vett nézetet. Mert ez a n^zet torz és tisztázásra is szorul. H<*v vélem, a kommunisták családi élete nem teljesen magánügy és ezért nem is lehet közömbös a s párt.,„e.1í5‘t. jjgpi mert a párt

tekintélyére nem vet jő fényi e- gyes tagjainak laza, kispolgári erkölcsi felfogás és élete. A párt erejét. elvi szilárdságát is veszélyeztetik ezek a dolgok. Régi munkásmozgalmi elvtársaink sokszor elmondják, hogy a volt uralkodó osztály, szűréi törökét, besúgókat, nrovoká'orokat leginkább az iszá_ kosok és tisztázatlan erkölcsű életűek között keresett és talált. Ma s nehéz szilárd, következetes és egyértelmű politikai á’lásfoglalást 4s ennek megfelelő cselekvést elvárni olyan kommunistától, aki

saját ügyeiben sem képes tiszta helyzetet teremteni. A kommunisták is emberek. Lehetnek életükben nehéz és súlyos gondok, problémáik. Azonban legbensőbb ügyeikbe durva kézzel beavatkozni természetesen nincs joga senkinek. A kommunista kollektívának azonban meg kell találnia a módját, hogy szeretettel és megértéssel segí.sen egy-egy elv-társnak a hiba felismerésében és megszün. tetésében.

I_________DE VANNAK

________|

má

s emberi problémák is. Betegség, születés, házasság, halál és még sokféle. Az egyik nagyobb, a másik apróbb s mily jóleső érzés, amikor a legkisebb probléma, gond orvoslásánál, örömnél, vagy bánatnál ott van az elvtársak együttérzése, mely apró, vagy nagy cselekedetekben jut kifejezésre. Igaz, a szakszervezet és más gazdasági vasy társadalmi szervek segítenek a bajbajutottakon. Mégis csak egy röpke látogatás, kis csomag, kedves szakvak, vagy a puszta érdeklődés Is sokat jelent. És egyre több az ilyen. Békéscsabán hallottam, hogy az egyik, kórházból hazatért, de még nem teljesen gyógyult elvtársnőhöz — kinek nem voltak hozzátartozói — felgyógyulásáig eljárták a pártszervezet asszonyai. Az egyik tsz párti iikára pedig a dologidőben is szakított időt arra. hogy a gyulai kórházban fekvő elvtársát meglátogassa. Egy csomag cigarettát vitt neki. Milyen kevés ez és mégis milyen sok! És sok helyről olyan hírek érkeznek, hogy a KISZ tagjai kertet ásnak, fát vágnak, házat meszelnek a -negrokkent, Idős embereknek.

_________MEGHATÓ,_________'

szé

p megnyilvánulásai ezek az elvtársi ' szeretnek, az egymás gondja Iránti törődésnek. Csak még nem elég általánosak. Tuda- •osabbam kell ennek magvát el- hintegetnünk a pártban i arra nevelni elvtársainkat, hogy szeressék becsüljék, bírálják és dicsérjék egymást az életben, a munkában úgy, hogy abból mindig a legnemesebb szándék, az elvtáraias segítség jusson kifejezésre. Ezt jelenti az elvtársiassóe.

Deák Gyula

Több francia polgári lap egy idő óta aggodalommal jelzi, hegy a francia—tuniszi konfliktus elsimítását célzó angol—amerikai ,jó- szalgáüat” valósággal egyhelyben topog. A legutóbbi napokban rak arra kényszerültek a lapók és a nyugati hírügynökségek is, hogy a tárgyalások megíénekléséről beszéljenek. A Reuter pénteken ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy Párizsban mindenképpen el akarják kerülni ennek bevallását, A New York Herald Tnybume pénteki számában „Tárgyalások, amelyeknek nem szabad kudarcba fuliattniok“’ tímmel a következőket írja:

,.A tárgyalások Franciaország és Tunézia között Igazi zsákutcába jutottak. Folytatni kell a tárgyalásokat, és e- zeknek kezdeti megállapodáshoz kell vezetniük, mert különben Igen súlyos következményei lesznek a nyugat számára. Nyugat tart attól, hogy Burgiba, Tunézia elnöke a farneia-tunéraai viszályt az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé viszi.

Mi tette szükségessé a jészeEgélet igénybevételét, hogyan indult és hővé lejfödilí a tunéziai kérdés?

A francia tunéziai ellentét a nemzetközi kérdések egyik legága- sabb-bogosabb problémája. Szorosan összefügg a francia algériai kapcsolatokkal, az észak-afrikai kérdés egészével. A problé^n»-gyfl- kere az algériai háború kezdetéig, tehát negyven hónappal ezelőttire nyúlnak vissza. A nemzetközi közvélemény igazában akkor riadt a probléma veszélyességére, amikor a francia légierő váratlanul bombát zúdított február 8-án Szakiét Szidi Jusszeí tunéziai községre. Védtelen lakosokat géppuskáztak, ártatlan uszonyokat és gyermekeket gyilkoltak meg.

A francia vezető körök ekkor már nem szorfthoztak arra, hogy csak folytassák az algériai háborút, hanem a logika könyörtelen törvényei szerint kiterjesztették a konfliktust. A francia kormány abban a természetes szolidaritásban, amely összefűzi az algériai és a tuniszi népet, ürügyet talált arra, hogy a nemzetközi jog elleni szabályai ellenére, a Gödig leromboljon egy békés tunéziai falut. A haladó sajtó világszerte rámutatott arra, hogy nem következetes dolog tuniszi beavatkozásról beszélni Algériában, amint azt Franciaország tette és ellenőrzést javasolni a tuniszi algériai határ mentén. Ha már beavatkozásról beszélünk, akkor a Tu réziában állomásozó francia hadsereg avatkozik be tartalékot és hadtápot nyújtva az Algériában állomásozó francia haderőknek. Tunéziában hivatalosan kijelentették:

ha Franciaország beleegyezik csapatainak kivonásába Tunézia területéről, akkor Tuné- zéia és a nemzeti felszabadítás! front hozzájárul bármely ellenőrző bizottság kiküldésébe a tunéziai algériai határod. Sulzberger is rámutatott arra a NEw York Timesben, hogy a tuniszi francia viszály része az é- szak-afrikal kérdésnek. Párizs nem képes a Tunisz és Marokkó iránti barátság megőrzésére, akkor, amikor elnyomó politikát folytat a közbeeső területen. Annak a reménynek adott kifejezést,

hogy a franciák törekszenek ű) kapcsolatok létrehozására, politikájuk megváltoztatására, a nyugat szempontjából oly jelentős francia Észak-Afrikában. Az a- merikai politika és ennek Dulles hangot adott — nem kívánta e problémának ENSZ elé bocsátását, többek között azért, mert arra törekedett, hogy megtartsa mind Franciaország, mind Tunisz barátságát. Február 17-én Anglia és Amerika felajánlotta jószolgálatait Franciaországnak és Tunsiznak a válság rendezésére.

Mint Ismeretes, Muiphyt bízták meg amerikai és Beeley-t angol részről a jószolgálatok ellátására. Már akkor világos volt, ha közbejárásuk eredménytelen maradna, a kérdés megoldása az Egyesült Nemzetek Szervezetére hárulna. Burgiba, Tunézia elnöke a tárgyalások során elment a lehetséges engedmények határáig, még ahhoz is hozzájárult, hogy Algéria kérdése ne szerepeljen a jószolgálati vitában, jóllehet, az algériai kérdés nyilvánvalóan a francia tunéziai nézeteltérés e- gyetlen oka, és amíg ezt nem rendezik, a két Ország ki van téve minden megrázkódtatásnak. A francia kormány az algériai kérdést megvitatni nem hajlandó, de görcsösen ragaszkodik a tunéziai algériai határ ellenőrzéséhez.' Szakiet-Szidi Jusszef romjai a- latt tuniszi asszonyok és gyermekek haltak meg. Most a támadók áldozatát akarják arra kényszeríteni, hogy biztosítékokat nyújtson az agresszornak. A tunlszlak nem egyeznek abba bele, hogv 1- lyen vaskos módon próbálják felcserélni a szerepeket.

A tárgyalások hátterében a Gaillard- terv körvonalai bontakoznak ki

A földközitengeri paktum az a személyzeti bejáró, amelyen át Francot — Spanyolországot is — be akarják léptetni az atlanti paktumba. Ezzel kapcsolatban a haladó francia sajtó rámutat az algériai háborúra, amelyről a- francia vezető körök nem hajlandók lemondani, annyi nehézséget okoz, hogy a kormány kész a legszégyenletesebb szövetségekre. Az új védelmi paktum, amelyet Galliard felvetett, azt célozzná, hogy a tuniszi repülőterek éppen úgy, mint a marokkói francia katonai létesítmények továbbra is francia támaszpontok- maradjanak, módot kínálva az angolszászoknak és Franconak is, hogy beleavatkozzanak Észak-Afrika ügyeibe. A francia miniszterelnök újra meg újra összehívja minisztereit tanácskozásra „új megoldásokat” keres, de azokat aligha találja meg mindaddig, amíg hátsó gondolatok nélkül el nem ismeri Észak-Afrika népeinek függetlenségi jogát. Ezen az alapon könnyű lenne tárgyalni jószolgálat nélkül — közvetlenül Tunisszal, a francia csapatok visszavonásának kérdésében és lehetővé válnék a francia algériai tárgyalások megkezdése. Francia- ország többszörösen előnyös gazdasági és kulturális egyezményeket létesítene, az egyenlőség a- lapján, Észak-Afrika felszabadított népeivel. Barátságuk lehetővé tenné Franciaországnak, hogy visszanyerje nagyhatalmi helvét, ugyanakkor felszámolná a háborús feszültség egyik gócát a vi- 1 ban. '

Kezdő lépések

A zsadányi pártbizottság épülete még mindig ünnepi díszben áll. Igaz, kicsit a szél megcibálta a transzparenseket, de azért látni, hogy gondos kezek díszítették a nagy ünnep tiszteletére. Az irodákban még ennél is több a jele a közelmúlt ünnepi eseményeinek.

Oszlács elvtárs, a községi pártbizottság uj-. donsült titkára takargatott büszkeséggel mondja: — Községünk dolgozói még nem emlékeznek olyan szép és nagytömegű ünnepségre, mint amilyen április 4- én volt. Olyanok is eljöttek meghallgatni a beszédet, akikre nem is gondoltunk. Talán csak ilyenkor látja meg az ember, hogy mit jelent az új módon, új szellemben való vezetés.

Zsadányban valóban másfél év alatt kicserélődött a község vezetőgárdája, megváltozott a munkastílus. Újdonsült a tanácselnök, a községi pártbizottság titkára Is,

Oszlács elvtárs, ez a vékony, fürge fiatalember alig pár hónapja, hogy a pártbizottság függetlenített titkára. Eddig is á községben élt, hiszen az ellenforradalomig a Petőfi Tsz agronómusa volt. Az ellenforradalom után ő szervezte újjá a pártot a községben. Ai első alakuló gyűlésen titkárnak választották. De nemcsak a párt, hanem a termelőszövetkezet újjászervezésében is az elsők között volt. Az újjáalakult tsz-ben szintén agronómusként dolgozott egészen novemberig. Novemberben alig érkezett rendezgetni gondolatait (hiszen gazdasági munkából pártmunkába lépett), amikor kéthónapos pártiskolára küldték. Ez nagy segísé- get jelentett neki, hiszen sok, addig nem kellően értett elvi, politikai kérdés tisztázódott benne. Amikor hazajött

(március elején) egy sereg munka várta. A

pártbizalmiak újjává- lasztása, a taggyűlések,

a földművesszövetkezetnél a nőbizottság megválasztása, ezt követte a kommunista csoportok létrehozása a tömegszervezetekben s április 4 előkészülete. Egyszóval nyakig volt munkával. Este ha lefeküdt, hosszan gondolkodott, vajon megtett-e mindent, ami tőle telhetett, nem maradt-e ki valami fontos munka. Hiába, ő még kezdő a párt- munkában. Persze nincs egyedül, ott vannak az Idős, tapasztalt elvtársak a pártvezetésben és közösen határoznak. Nem csinál ő egyedül o- lyan munkát, amelybe másnak is lehet beleszólása. Megtanulta, hogy a kiskirálykodás, a mindenkit félre toló vezetés csak árthat a párt politikájának.

Az április 4-i ünnepi megmozdulás vizsga is volt számára. Itt látta meg, hogy az emberekkel csak őszintén, emberi módon lehet beszélni, s akkor nem ismernek lehetetlent. A párttagok

a pártonkívüliekkel egy sorban menetelnek a párt és a kormány határozatának megvalósításáért.

Amikor a további terveiről érdeklődünk, szinte végefogyhatatlanul beszél. Ezer meg ezer megoldásra váró feladat várja A dolgozók poli- kai nevelése, a termelő- szövetkezetek erősítése, a pártmunka stílusának megjavítása Jelenleg különböző értekezletek, összejövetelek szinte minden idejét lefoglalják. Van úgy, hogy eleget sem tud tenni. Mert mi tagadás — legjobb törekvése ellenére — sokszor olyan problémákban is személyesen jár el, amit mások is el tudnának intézni. De ez még a pártmunkában való járatlanságából a- dódik. A hónap utolsó felében új pártbizottságot választanak. S ez könnyíteni fog Oszlács elvtárs munkáján. Megosztva eredményesebben dolgoznak majd.

Csepkó Eta