Békés Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-13 / 87. szám

fíÉK ÉS MEG YEI Vllá* proletArjal e*ye*üljet*kt ELUTAZOTT A SZOVJET PÁRT- ÉS KORMÁNY KÜLDÖTTSÉG Tétovázásra nincs idő Nagyon sok parasztembert foglul.kaztat manapság az a kér­dés; milyen tavaszi növényeket vessen, hogy a jószágáliomány anraksziikségletét a jövő újig biztosítani tudja. A vetésterv készítésekor gon­dolni se mertünk ennyire mos­toha tavaszra, mint amilyen ránk köszöntött. Az időjárás rendkívül gátolta a tavaszi mun­kák tömeges bekezdését. A szántóföld felszíne ugyan meg- pirkadl, de a barázda feneke még lágy. Emiatt sem traktor­ral. sem lóval kár nélkül nem lehet a földre lépni. Éppen ezért a nedves talajokon a jó talaj­szerkezet megőrzése végett in­kább egy nappal később kezd­jük a mnkákat. Amikor pedig kár nélkül rá tudunk a földre lépni, miamarabb vessünk el. Mit vessünk? Ez a legnehe­zebb kérdés, mert kevés Idő áll rendelkezésünkre. Mindössze kél-három nap s máris földbe keli szórni a magot. S alighogy éltetünk, jön a növényálpolási munka. A munkatorlódással te­hát nemcsak most a vetésnél, hanem a későbbi időben is szá­molnunk kall. Éppen ezért már most úgv állítsuk össze a vetés sorrendjét, hogy a növényápo- la i és betakarítási munkákban a .torlódást némileg elkerüljük. Néhány állami gazdasági szakember — köztük a hidas­háti, a felsőnyomási főagronó- musok — és még jónéhány ter­melőszövetkezeti vezető azt tart­ja: április közepén nem érde­mes árpát vetni. Ezek az embe­rek több évtizedes szakmai gya­korlatra hivatkoznak, amikor azt állítják, hogy ax árpa kései vetése két—három mázsa, vagy ennél több terméskiesést okoz. Ennek elkerülése végett a tava­szi árpa vetésterületét — ameny- nylre csak tudták — lecsökken­tették, a felszabadult területbe pétiig kukoricát és olyan ipari, vagy kereskedelmi növényt vet­nek. amelyek vetés ideje még nem Járt le. Az áprilisban vétett árpa termése egyébként nem o- lyan biztos, mint a kukoricáé, !>e. ha az árpa- és a kukorira- liozantának béltartalmát vizs­gáljuk, azt tapasztaljuk, hogy egy hold kukorica sokkal több tápanyagot biztosit — főleg ke­ményítőt — mint az árpa. Az árpa fehérje hozamát pedig *a- karmányborsó vetéssel pótolhat, juk, melyet félérett állapotban szánának szárítunk s majd 1 :- őröljük. A kukoricadara és a borsóliszt kiváló minőségű ab­rakot szolgáltat a sertéseknek és a szarvasmarháknak. A kötegyániak egy része nem szívesen termel tavaszi árpát. E- helyett inkább bot sót vetnek, mert a szükséges talajmunka és a növényápolás csaknem azo­nos és a hozamban több táp­anyagot — főként fehérjét — nyernek, mint az árpából. A borsó learatása után pedig a területet másodnövénnyel vetik be. Alá még több helyen vitáznak, hogy ilyen későn — április kö­zepén — mit érdemesebb vetni. A mérlegelésnél természetesen sok minden szóba kerül. A ter­melőszövetkezetek tagsága ra­gaszkodik az árpához mert azt szokta meg. Az egyénileg gaz­dálkodó ugyanazt termeli és még mindig vár a vetéssel, ne­hogy a mag sárba kerüljön. Az állami gazdaság szakemberei pe­dig számolnak. Ügy módosítják a vetéstervet, hogy a gazdaság tebérje és keményitőszükségletét termeljék meg. Az üzem veze­tése így gazdaságos. A belterjes gazdálkodás elvét nem sértik meg azok, akik így gondolkod­nak, mert a területegységről kukoricával, borsóval több táp­anyagot takarítanak be, mintha — ilyen későn — árpát vetné­nek. Ha termelőszövetkezeteink is az állami gazdaságokhoz ha­sonlóan számolnának, akkor a tavaszi kalászosok termelését — a várható hozamot figyelembe véve — nem kockáztatnák. Végeredményben a helyi le­hetőségek és adottságok szab­ják meg a vetésszerkezet kiala­kítását. Gyakorlati tapasztala­tok szerint tavaszi árpát — mi­vel a vetésidő így kitolódott — osak annyit érdemes termelni, amennyire feltétlen szükség- vau. A fennmaradt területet pe­dig úgy hasznosítsuk, ahogy azt as állatállomány fehérje- és ke- ményitószüksériete, valamint az árutermelés fokozása megköve­teli. Ehhe* viszont kalkulálni kell, mert számvetés nélkül ma. gunk idézzük elő az üzemen belüli szervezetlenséget. A ren­delkezésre álló néhány napot tervszerűen használjuk fel, hogy a vetési gyorsan, jól, és gazdaságosan tudjuk elvégezni. a népi ellenőrzés megyei bizottsága Pénteken, április 11-én ülése­zett a népi ellenőrzés megyei bi­zottsága. Az ülés résztvevői elha­tározták, hogy április második felében megyénkben széleskörű ellenőrzést tartanak. A vizsgála­tokba a Járási székhelyeken mű­ködő NEB-tagokat is bevonják. Határozatot hoztak továbbá a né­pi ellenőrök hálózatának tovább fejlesztésére is, hogy az ellenőr­zés társadalmi jellegét biztosít­sák. Még egy utolsó, meleg kézfogás és a küldöttség tagjai beszálltak a TTJ-104 külön repülőgépbe. A búcsüiinnepségen az Internacionálé elhangzása után. díszmenetét. a küldöttség tagpú fogadták a díszőrsé* Ifjúsági munkacsapatokat szervezünk A gyomai Dózsa Tsz-ben egy hónapja alakult meg a párt Segítségével az ifjú­sági szervezet. Egy hónap alatt ugyan nem sok eredményt értek el, de már lát­szik. hogy a fiatalok megértették a szer­vezet fontosságát, megszerették a KISX-t. Március Sí­én letették a fogadal­mat. A KISZ tagjai ifjúsági munkacsapa­tot szerveztek. Május 1 -re már műsorral készülnek, s tervezik, hogy fel­keresik a község ha­tárában lévő kaszi­nókat s ott előadást tartanak. A helyi pártszervezet és a tsz állandóan segíti munkájukat. A tsz 1 katasztrális hold föl­det adott, amelyen a fiatalok cukorrépát termelnek. Az érte kapott pénzből kul­túr- és sportfelszere­lést vesznek. Felsza­badulásunk 13 éves évfordulójára a fia­talok zsebpénzből ad­ták össze a koszorú árát, Elefctroftitt hajtású lepetívesito tányér, áramütés jelző a Békéscsabai Kütüttáfttgyár újításai kazán A Békéscsabai Kötöttárugyár­ban a dolgozók és a szakemberek többszáz újításának felhasználásá­val nyolc év alatt sokszázezer fo­rintot takarítottak meg. Mivel másfél év óta visszaesést tapasztaltak az újítási kedvben, a csabai gyárban legutóbb „újítási hónapot” rendeztek. Ennek sike­res eredménye, hogy az utóbbi ha- vonkéntí két-három újításhoz ké­pest. az „újítási hónapban" 59 ú- jítést eszeltek ki az üzem dolgozói, amelyből 24-et elfogadtak és tízzel már kísérleteznek. Előzetes számítások szerint az elfogadott újítások használatával mintegy ötvenezer forinttal csök­kenthetik évenként az önköltsé­get. Gera János művezető újításával pl. az orsózóban és a fonálraktár­ban villanymotorra szerelt, a vizet ködszerűen szitáló, kúpalakú, for­gólépcsős tányérral nedvesítik ál­landóan a levegőt. Ez az újítás je­lentős a minőségre is és mintegy 21 000 forint évi megtakarítást e- redményez. ötletes a gyár villany- szerelőinek az áramérintés veszé­lyét a gépeken előre jelző védő­műszere is, amelyet szintén as újítási hónapban készítettek, Jelentés a földekről Msdgyesbodzás; A község északi határrészén egy homokos sáv húzódik Csanád- apáca télé. Akiknek itt van a föld­jük, azok mintegy ezer holdon be­fejezték máir a tavasziak vetését. A határ többi részében serényen folyik a munka és ma is dolgoz­nak, hogy hétfő estig az árpát, a zabot, a takarmány- és cukorrépát •mined hamarabb elvessék. Csorvás: A Kossuth és a Vörös Október Termelőszövetkezetben minden tag dolgozik. A kétéves csikókat is befogták, magtakarókat huzatnak velük. A Kossuth Tsz-ben 100 hold búzát, a vetés előkészítésével és a vetéssel egyidőben fej trágyáz­ták. A község egyénileg gazdálkodói a tavaszi árpa és a zab vetését eddig 450—460 holdon befejezték. Lemaradás van a cukor- és takar­mányrépa vetésénél. A vetéstervet ezekből a növényekből eddig mintegy 10 százalékra teljesítet­ték. A községben 30 holdon ter­melnek étkezési borsót. Tíz holdon e növény már kisoroät — márci­usa vetés — a többi borsót pedig a napokban vetik el. Endrőd: A Búzakalász Tsz-ben 100 hold árpát már elvetettét. Ugyanebben a szövetkezetben 38 holdon a cu- korrépamag is a földbe került. A Béke és a Dózsa Tsz-ben is szor­galmasan dolgoznak. Az egyénileg gazdálkodók fő­ként a község déli határrészén szántanak, vetnek, mert az észa­kin, a kötöttebb földeken mé* nem lehetett a munkát megkezde­ni. Bákéssámson : A kedvezőtlen időjárás végett a tsz-ek, tszcs-k és az egyénileg gazdálkodók csak szombaton — április 12-én — kezdhették meg a munkákat. A községben szomba­ton 35 lóvontatású vetőgéppel dol­goztak. A tanács a vetőgépok ka­pacitásának kihasználására ütem­tervet készített. A gépeket vasár­nap is üzemeltetik, hogy a 758 hold tavaszi kalászost (árpa zab) és 700 holdon a cukor- és a takar­mányrépa vetését április 23-ig be- fejezhasisék. 270 hold dughagyma kiiületeíését is megkezdték. A köz­ségi mezőgazdasági felügyelő már a kukonicavetés előkészítésén dol­gozik. ütemtervet készít, hogy áp pilis 24-től május 1-ig 2800 holdor ezt a munkát is be tudják fejezni. 1958. ÁPRILIS 13., VASÁRNAP 'Ara 60 fillér ni. ÉVFOLYAM, 87. SZÄM ülésezett MUNKÁSOK, PARASZTOK POUT!KM NAPILAPJA,

Next

/
Thumbnails
Contents