Békés Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-11 / 85. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Közös nyilatkozat a Magyar jVépküztársaság és a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének tárgyalásairól A tárgyalásokat mindvégig a szívélyes barátság légköre és a teljes egyetértés jellemezte. A Szovjetunió párt- és kor­mányküldöttsége résztvett a Magyarország nemzeti ünnepe — a fasiszta iga aló] történt fel- szabadulásának 13. évfordulója alkalmából rendezett országos ünnepségeken, meglátogatott ipari üzemeket, tudományos intézményeket és termelőszö­vetkezeteket, járt az ország kü­lönböző városaiban és falvai­ban. A Szovjetunió párt- és kor­mányküldöttsége magyarorszá­gi látogatása idején számos íz­ben találkozott és folytatott ba­ráti beszélgetést párt- és ál­lami vezetőkkel, közéleti sze­mélyiségekkel, munkásokkal, parasztokkal, értelmiségiekkel. E találkozókon és beszélgetése­ken őszinte véleménycsere folyt a két ország baráti, test­véri kapcsolatainak fejlődését és további megerősödését érin­tő, különböző kérdésekről. A Szovjetunió párt- és kor­mányküldöttségének alkalma volt meggyőződni a magyar dolgozók növekvő politikai ak­tivitásáról és rrumkaleiuHU été­ről. Mindez arról tanúskodik, hogy a magyar dolgozók ren- díthettlenül hisznek a szocia­lizmus nagy eszméiében és el­tökélték, hogy szorosan össze­fogva a szocialista tábor többi országával, felépítik hazájuk boldog jövőjét. A küldöttség személyesen is meggyőződött arról, hogy a magyar dolgozók­ban mélyen él a barátság a szovjet nép Iránt és őszintén kívánják, hogy fejlődjenek és erősödjenek a magyar-szovjet i kapcsolatok, a testvéri segít­ség és a proletártarternariona- lizmus magasztos elvei alap­ján. A szovjet küldöttségnek a Magyar Népköztársaságban al­kalma volt megismerkedni tr zokkal a nagy sikerekkel, ame­lyeket a magyar nép a háború utáni években, majd pedig az ellenforradalmi felkelés követ­kezményeinek felszámolásáért és a népi hatalom megerősíté­séért vívott harcában elért. A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküdöttsége a maga részéről szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy a Szovjetunió politikai és erköl­csi támogatása jelentős mér­tékben hozzájárult az ellenfor­radalom következményeinek gyors felszámolásához, anyagi segítsége pedig hozzásegítette a Magyar Népköztársaság kor­mányát ahhoz, hogy kpen rö­vid Idő alatt úrrá legyen a gaz­dasági nehézségeken, elhárítsa a munkanélküliség veszélyét és elkerülje az Inflációt. A tárgyalásokon a küldött­ségek tájékoztatták egymást pártjuk és Országok belső kér­déseiről, eszmecserét folytattak » Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió baráti kapcsolatai­nak továbbfejlesztését szol­gáló lépésekről, a nemzetközi helyzetről és a békeharc Idő­szerű problémáiról. A küldött­ségek nézetei a megtárgyalt kérdésben teljesen azonosak, A tárgyalásokon a felek meg­elégedéssel szögezték le, hogy az 1957. március 28-1 közös nyi­latkozatukban foglaltak végre­hajtása előmozdította a hét or­szág testvéri kapcsolatainak mélyülését, a magyar és a szovjet nép barátságának erő­södését. A Magyar Népköztár­saság és a Szovjetunió baráti kapcsolatainak és együttműkö­désének elmélyítése céljából több fontos megállapodást ír­tak alá. Létrejött a Magyaror­szág területén Ideiglenesen tar­tózkodó szovjet csapatok jogi helyzetére vonatkozó egyez­mény, a kettős állampolgársá­gú személyek állampolgárságá­nak rendezéséről szóló egyez­mény és a konzuli egyezmény, Előkészületben van több más, a két ország kapcsolatait érin­tő egyezmény. A felek nagy megelégedéssel szögezték le, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió gazdasági együttműködé­se az 1957. március 28-1 közös nyMaikozatban foglaltak szel­lemében eredményesen fejlő­dik. A közös nyilatkozatnak megfelelően aláírták az 1958— 60. évi hosszúlejáratú áruszál­lítási egyezményt, amely biz­tosítja Magyarország Ipari ka­pacitásának kihasználását és megfelelő magyar iparcikkek exportját a Szovjetunióba. A hosszúlejáratú kereskedel­mi egyezmény a kölcsönös áru­szállítások további növelését Irányozza elő. A magyar kor­mány kérésére a szovjet kor­mány a magyar népgazdaság további fejlődését elősegítendő, kiegészítő gazdasági segélyt nyújt a kohászati, gépgyártási-, elehtrotecnikai-, vegyi-, olaj-, könnyűipari és más ipari és közlekedési üzemek építéséhez és rekonstrukciójához. Hosszú időre szóló megálla­podást kötöttek és annak alap­ján bővítik a Magyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió Iparának tudományos és mű­szaki együttműködését az erős- és gyengeáramú berendezések, műszerek és Oiesei-motorofe gyártásában. A küldöttségek hangsúlyoz­zák, hogy népgazdaságuk fel­lendítése, népeik életszínvona­lának további emelése végett fokozottabban össze kcH han­golniuk nép gazdaságfejlesztést terveiket országaik lehetőségek­nek és gazdaságok fejlesztési távlatáénak legmesszebbmenő figyelembevételével. A felek nagy megelégedéssel állapítják meg, hogy a két or­szág tudományos és kultúrál!« kapcsolatai eredményesen és gyümölcsözően félidődnek. A tudományos és kulturális kap­csolatok fejlesztésében elért sikerek nagymértékben hozzá­járullak a magyar és szovjet néo barátságának elméi vetésé­be* és egvben gazdagították mindkét néo knltóráHt. 1957- beu a magvar tudományos és kulturális élet számos kén vise, lője Járt a 8zovietnuIMvan, Nagy számban érkeztek Ma­gyarországra Is a szovjet tu- domtnv és kultúra ismert mű­vétől. E Kto*»tások lehetővé teszik a két ország gazdag iq- dnmápvos és kulturális Krftk- sé»ének kölcsönös megméré­sét. ami előtt a szocializmus viszonya) között korlátlan táv. I***h nvPnsk A kulturális és tudományos kapcsolatok továb­bi fejlesztése érdekében alá­írták ez losg. évi kulturális munkatervet és a k*t or«rág tudományos akadémiájának megállapodását. A felek nagvraértékelik a Ma-var Népköztársaságban és a Szovjetunióban működő ba­ráti társaságok munkáját a két nép kulturális kapcsolatainak bővítése szempontjából és ki­jelentik, hogy ezeknek a szer­vezeteknek minden támogatást megadnak. A tárgyalások folyamán a nézetek teljes azonossága nyil­vánult meg a védelmi jellegű varsói szerződés szerepét és Je­lentőségét illetően: ez a szer­ződés a benne részvevő orszá­gok biztonságának fontos té­nyezője az agresszív északat- lami tömb mind fokozódó há­borús készülődéseivel szemben. A felek tárgyalásaikon egy­öntetűen leszögezték, hogy min­den szocialista ország nemzeti függetlenségének és szuveré- nitásának legfőbb biztosítéka a szocialista államok egységes tá­borba való szoros tömörülése a kölcsönös, testvéri segítség, a teljes egyenjogúság, a területi sértetlenség, az állami függet­lenség és sxuverénitás, az egy­más betügyeibe való be nem avatkozás elveinek tisztelet­ben tartása alapján. A szocia­lista államok szolidaritása e- gyetten állam ellen sem irá­nyul, hanem az összes népék érdekeit szolgálja, mert fékezi az imperialista körök agresz- szív törekvéseit és támogatja a a béke és a haladás nap, mint nap növekvő erőit. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió külpolitikai té­ren az egyetemes béke megszi­lárdítása érdekében ezután is a hatalmas szocialista tábor összefogásának és további meg. erősítésének feladataiból indul hl Semttyen erő nem képes megbontani ezt az egységet, amely a marxizmus—lenbriz- mus közös nagy eszméén, a kommunista társadalom fel- építésének közös célján és a szocialista országoknak azon elszántságán alapul, hogy vis­szavernek minden kísérletet, a- meiy zavarni próbálná népeik békés építő munkáját. A tárgyalásokon megálla­pítást nyert, hogy mindkét fél azonos álláspontot foglal el a jelenlegi nemzetközi helyzet minden kérdésében. A Magyar Nénköztársaság és a Szovjetunió, híven a kommunista és munkáspár­tok által 1957 novemberé­ben Moszkvában aláírt nyi­latkozat és békekiadvány elveihez és eszméihez, leg­fontosabb feladatának tart­ja, hogy minden erővel elő­segítse a béke összes erői­nek összefogását, a népek valódi biztonságáért, az új háború veszé'vének elhárí­tásáért vívott harcban. A Magyar Nénköztársa­ság és a Szovjetunió megál­lapítja: a mai nemzetközi helyzet legfőbb problémája továbbra is az, hogy meg­állapodás jöjjön létre a nemzetközi feszültség eny­hítését, a fegyverkezési haj­sza megszüntetését és a mi századunkban az emberisé­get súlyos következmények­kel fenyegető háború veszé­lyének elhárítását szolgáló konkrét és halasztást nem tűrő intézkedésekről. A két küldöttség kifejezte azt a mélységes meggyőződését, hogy e téren fontos lénés lenne a vezető államférfiak értekezletének a közeljövő­ben való összehívása, a kor­mányfők részvételével. A Szovjetunió kormánya által a legmagasabb szintű tárgyalásokon megvitatásra javasolt kérdések pozitív megoldása megfelelő alapja lehetne hathatós európai kollektív biztonsági \ rend­szer létrehozásának. Ennek különös jelentősége van a béke védelme szempontjá­ból, hiszen Európa az elmúlt fél évszázadban két ízben is véres és az európai népek­nek mérhetetlen szenvedé­seket okozó háború keletke­zésének tűzfészke volt. Eb­ből a szempontból különö­sen nagy jelentőségű lenne, ha megkötnék az északat­lanti tömb és a varsói szer­ződés szervezete országai­nak megnemtámadási szer­ződését. A jelen körülmé­nyek között, amikor a né­pek állhatatosan követelik a legfontosabb nemzetközi problémák rendezését elő­mozdító intézkedéseket, s megállapodás lehetővé ten­né, hogy megkezdődjék az államok viszonyában megle­vő feszültség csökkentése, s megtörténjék a kellő fordu­lat a nemzetközi kapcsola­tok alakulásában. A Magyar Népköztársa­ság és a Szovjetunió kijelen­ti, hogy határozottan töre­kedni fog a sürgető nem­zetközi problémák megoldá­sára érett kérdéseinek ren­dezésére, így az atom- és hidrogénfegyverkísérletek a- zonnali és általános beszün­tetésére, a Németország, va­lamint más, az északatlanti szövetséghez és a varsói szerződéshez tartozó álla­mok területén tartózkodó külföldi csapatok létszámá­nak csökkentésére, a közép­európai nukleáris- és raké­ta-fegyver mentes rehozására. A Magyar Népköztársaság küldöttsége történelmi je­lentőségűnek tartja a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak azt a döntését, amellyel egyoldalúan beszünteti áz a­tom- és hidrogénfegyver­kísérleteket. Ez a mélysége­sen humánus lépés, melyet a népek békéjéért való aggó­dás sugallt, s amelynek cél­ja az emberek egészségét fenyegető atom- és hidro­génfegyverkísérletek veszé­lyének megszüntetése, meg­felel a népek létfontosságú érdekeinek és felbecsülhe­tetlen hozzájárulást jelent t kívánatos nemzetkört biza­lom megteremtéséhez. Ez a döntés megnyitja a lehető­ségét annak, hogy minden állam örökre beszüntesse az atom- és hidrogénfegyver- kísérleteket. A két fél kifejezi azt a re­ményét, hogy a nukleáris fegyverrel rendelekező más hatalmak is haladéktalanul beszüntetik az atom- és hid­rogénfegyverekkel folyta­tott kísérleti robbantásokat és ezzel magok Is hozzájá­rulnak a néoek közötti béke megszilárdításának narv ü- gyéhez. A Magyar Nénköztársaság és a Szovjetunió síkraszálla leszerelés üsrvét szolgáló konkrét intézkedésekért és erélyesen elítéli az északat­lanti tömb tagállamai által folytatott fegyverkezési ver­senyt és háborús készülő­dést. Elítélik az északatlsnti tömb tagállamainak minden arra irányuló kísérletét, hogy a leszerelés kérdésé­nek megvitatása kapcsán o- lyan feltételek e'fogad-á«át erőszakolják, amelyek sér­tik a Szovjetunió és a többi szocialista állam biztonságát, ugyanakkor még inkább sza­badkezet nyújtanak az é- szakatlanti tömb résztvevői­nek az agresszív háborús politika megvalósításához. A két ország továbbra is hatá­rozottan szembeszáll a hi­degháborúval és annak min­den megnyilvánulási formá­jával és harcol az egyes or­szágok által folytatott há­borús propaganda megszün­tetéséért, a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok és a nemzetközi kereskedelem szabad fejlődéséért, ami az államok közötti bizalom megerősítésének legszilár­dabb alapja. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió következe­tes híve az idegen területe­ken levő katonai támasz-' pontok felszámolásának, minthogy a támaszpontok létezése a nemzetközi viszo­nyokat mérgező gyanakvás és bizalmatlanság egyik fő oka. A két fél kénytelen ko­moly aggodalmát kifejezni amiatt, hogy a Német Szö­vetségi Köztársaság szövet­ségi gyűlése felhatalmazta a szövetségi kormányt Nyu- gat-Németország hadseregé­nek atom- és hidrogénfegy-á ver ebkel való felszerelésére. A felek kifejezik aggodal­mukat amiatt is, hogy Nyu- gat-Németország területén előkészületek folynak kül­földi atom- és rakéta támasz­pontok elhelyezésére, mint­hogy Nyugat-Német ország és politikájának eredménye­ként Európában kialakuló légkör sokban. Jbp&oflJÁt ah­hoz, amelyet a hitlerista Né­metország teremtett a máso­dik világháborúra való fel­készülés idején. A felek re­mélik, hogy Nyugat-Német- országban tesznek erők, a- melyek nem engedik meg, hogy országukat az atomhá­ború előkészítésének vészé- ^ lyes útjára sodorják, e há-^fc ború pusztító tűz.*; elsősor«^^ ban Nyugat-Németország te­rületén söpörne végig. A két küldöttség kijelen­ti, hogy Németország egye­sítésének ügye teljesen a két szuverén német állam, a Német Demokratikus Köz­társaság és a Német Szövet­ségi Köztársaság hatásköré­be tartozik és hogy Német­ország békés egyesítéséhez ez az első lépés — mint azt a Német Demokratikus Köz­társaság kormánya javasol­ja — a német konföderáció létrehozása lenne. A Magyar Népköztársaság és a Szov­jetunió teljes mértékben tá­mogatja az NDK e javasla­tát. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió úgy véli, hogy a tudomány és a tech­nika hatalmas eredményei, amelyek a Szovjetunió által fellőtt első mesterséges hol­dakban fejeződtek k>, a nemzetközi egvüttműkö'ics korábban nem létezett új le- lebetőségeit táriák fel a ter­mészet törvényeinek, az e- gész emberiség javát szolgá­ló megismerése terén. Mind­két fél úgv látra, hogy a kozmikus térségek katonai eélokra vo’ó f-’haszeálásá- nak me"ti’*ásáról é« az ide­gen területeken levő külföl­di katonai támaszpontok fel­számolásáról köi-nda meg­állapodás — amint ezt a (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents