Békés Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-04 / 80. szám

Örök hála és dicsőség a felszabadító Szovjetuniónak, ős szovjet katonáknak, akik harcoltak hazánk szabadságáért! fÁtadták a Békés megyei Téglagyári fésülés dolgozóinak a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját Szerdán este zsúfolásig megtelt Békéscsabán a „Csaba Szálló”. A Békés megyei Téglagyári Egyesülés dolgozói — a meghívott ven­dégek — mintegy ötszázan várták a nagy, felemelő pillanatot, ami- koris első ízben veszik át a Minisztertanács és a SZOT vörös ván­dor zászlóját. '* Török János, az Építők Szak- ^szervezetének alelnöke beszédé­ben elismeréssel emlékezett meg az egyesülés dolgozóinak múlt évi nagyszerű eredményeiről, amivel országosan elsők lettek a testvér- vállalatok közül, a amelyekkel kiérdemelték ezt a nagy kitünte­tést. Az 1957-es tervet az egyesü­lés magasan túlszárnyalta 120 szá­zalékos teljesítményével: egy esz­tendő alatt 37 és fél millió égetett téglát adtak az ország építkezései­hez a gyulai, a két orosházi és két mezőberényi telep munkásai. Je­lentős eredményeket értek el az önköltségcsökkentésben, az egy fő­re eső termelésben és azzal is, hogy az alaprentabilitást 19.2 szá­zalékkal túlteljesítették. Az ünnepi beszéd után a jelenlévők nagy tapsa közepet­te átadta a selyem vöröszászlót és a vele járó 25 ezer forint pénzjutalmat az egyesülés dol­gozóinak. akiknek nevében lllmori Pál igazgató megígér­te, az idén is úgy dolgoznak, hogy a zászlót megtartsák. Ezután a békéscsabai I. sz. álta­lános iskola úttörői köszöntötték az egyesülés dolgozóit. Az Építés­ügyi Minisztérium nevében Kania István, a minisztérium tégla- és cserépipari igazgatóságának veze­tője kívánt eredményes munkát. Lakatos Ferenc, a Zala megyei Téglagyári Egyesülés műszaki osz­tályvezetője a zalaiak ajándékát — egy kristályvázát — és jókíván­ságait adta át, s ugyanakkor ver­senyre szólította a Békés megyei­eket. Majd kiosztották a jutalmakat: tizenegyen kapták meg a „Kiváló dolgozó” oklevelet, s az ezzel járó egy heti fizetést, nyolcvan dolgo­zó között pedig mintegy 30 ezer forint jutalmat osztottak szét. A nagy kitüntetés alkalmából az egyesülés dolgozói táviratot küld­tek az MSZMP Központi Bizott­ságának. - ■ * 1 ■ Altot r/ Tizennégy idős kisiparost tüntettek ki április 4~e alkalmából Kedves kis ünnepség színhelye volt csütörtökön délelőtt a KIOSZ békéscsabai székháza, ahol becsü­letben megőszült, idős kisiparosok gyülekeztek, hogy átvegyék 50 esztendei munkásságuk után a kitüntetést. Plenter Lajos, a KIOSZ megyei titkára üdvözölte az idős kisiparo­sokat, majd átnyújtotta az „50 éves kisipari munkásságáért“ díszoklevelet és jelvényeket. Ma­dár Károly battonyai kovácsmes­ter, az egyik kitüntetett 73 eszten­dejéből immár 58 évet töltött szakmájában. Mindannyian pél­dás munkásságukért részesültek ebben az elismerésben, amit ha­zánk felszabadulásának évforduló­ja előestéjén kaptak. Csak néhány nevet sorolunk fel a kitüntetettek közül: Szemenyei Mihály sütő­mester (Csanádapáca), Kadri Iz­mail Dag, a törökszármazású bé­késcsabai cukrászmester, Lipták Sámuel magyarbánhegyesi cuk- rászmesfer, Venczák Vincze kon­dorosi géplakatos, Váradi Ferenc mezőberényi csizmadia és a töb­biek, akikről ma is példát vehet­itek a fiatalok. Veszelka György, az MSZMP megyei bizottsága, Bátkai Pál, a Hazafias Népfront megyei bizott­sága nevében kívánt jó egészséget az idős kisiparosoknak. A kitün­tetés után a KIOSZ megyei tit­kársága ebéden látta vendégül az ünnepeiteket. Elvetették az árpát a csanádapácai Köztársaság Tsz-ben Március utolsó napjaiban a ked­vező jó időt eredményesen hasz­nálták ki a csanádapácai Köztár­saság Tsz-ben. Megkezdték a ta­vaszi vetésű növények talajelőké­szítését és a megszikkadt földbe 30 hold árpát már el is vetettek. Kiosztották a nyereségrészesedést a Békés megyei gépállomásokon Megyénk 21 gépállomása közül 1957-ben a Battonyai, a Békési, a Gyomai, a Kondoros!, a Medgyes- egyházi, a Mezőberényi. a Nagy­szénást, az Orosházi, a Sarkad! és a Szarvast Gépállomáson gazdál­kodtak eredményesen. A gépállo­más dolgozói között 905 ezer fo­rint nyereségrészesedést osztottak ki április 3-én a múlt évben vég­zett jó munka alapján. Május 23-tól június 2—icj tart a Budapesti Ipari Vásár A magyar ipar rövidesen újból bemutatót tart. Május 23.—június 2. között kerül megrendezésre az 1958. évi Budapesti Ipari Vásár. A vásáron résztvesz a Szovjetunió Kína, Lengyelország, Románia és a Német Demokratikus Köztársa­ság is. A résztvevő baráti országok által bemutatásra kerülő iparcik­kek és gyártmányok a magyar dolgozók körében nagy érdeklő­désre számíthatnak. Nem tudjuk még pontosan, hogy melyek lesz­nek az idehozott és bemutatásra kerülő áruk, de annyit már tájé­koztatásul közölni tudunk, hogy pl. Kína a Lipcsei Vásáron bemu­tatott anyagának egy tekintélyes részét hozza el Budapestre. A ma­gyar ipar is megfelelő módon a- karja bemutatni termékeit. A Kohó- és Gépipari Minisztérium 106 vállalata legújabb és legjobb gyártmányait állítja ki. Nem ma­radnak le a versengésben a Köny- nyűipari Minisztérium és az Épí- t&ügyi Minisztérium, valamint a Nehézipari Minisztérium vállala­tai sem. A tanácsi vállalatok — mintegy ötven — négy hatalmas pavilon­ban mutatják be gyártmányaikat és gondoskodnak arról, hogy a vá­sárlók igényeit eladás útján is kielégítsék. A szövetkezeti mozgalom tízéves jubileumára való tekintettel igen reprezantatív módon vesznek részt az idei vásáron a kisipari szövetkezetek. Egy 1800 négyzet­méter, valamint egy 1400 négyzet­méteres csarnok épül a szövetke­zetek elhelyezésére. A kisiparosok múltévi vásári szereplése nem ü- ícifra meg azt a mértéket, amely a magyar kézműves iparosság méltó részvételének megfelelt vol­na és ezért a vásárbizottság ez év­ben csak a KIOSZ által javasolt 200 kisiparos részvételét engedé­lyezi. Napi 8-10 mázsa vajat készítenek Csörrennek & tejeskannák. Né­hány perc, s a gépkocsik, a tejet hozó szekerek megszabadulnak terhűktől. A teli kannákat mun­kások ragadják meg, és máris vas­tag sugarakban ömlik a tej a szű­rőn keresztül az átvételi tartályba. Ezt láttuk — hallottuk az első pillanatban, amikor a Szolnoki Tejipari Vállalat Mezőberényi Vajüzemében jártunk. Aztán a- hogy tovább szemlélődtünk, ér­deklődtünk, megtudtuk, hogy eb­ben a kicsinek tűnő üzemben naponta átlagosan 20 ezer liter tejet dolgoznak lel — Napi termelésünk — világo­sított fel Farkas Mihály üzemve­zető — 8—10 mázsa vaj. Nem megy itt veszendőbe semmi — fűz­te hozzá — mert a melléktermé­kek is értékesek, felhasználhatók. A fölözött tejből kazeint, úgyne­vezett ipari túrót készítünk, ami­ből jócskán jut exportra is. Az írót, a sávót szintén értékesítjük, ezt ugyanis a Sertéstenyésztő Vál­lalat viszi el Békéscsabára, Gyo­méra. A vajat hová szállítják? — Egy része itt marad, ezt tiz dekás csomagolásban hozzák for­galomba a körzetünkben lévő ál­lami és szövetkezeti üzletek, de Primőráru exportra Gyula környékén kiterjedten foglalkoznak konyhakertészettel, kora tavasszal pedig retek és sa­láta hajtatással. Az első retek és saláta már annyira fejlődött, hogy április 3-án a Gyulai Földműves- szövetkezet 18 ezer csomó retek és nagy mennyiségű salátát vásárolt a termelőktől. Az árut repülőgé­pen Békéscsabáról Prágába és Becsbe szállították. Az Orosházi Gépállomás dolgozóinak nmn ka verseny kezdeményezése Gépállomásunk tavaszi idényterve 16 ezer normál hold. A szo­katlan, rossz Időjárás annyira gátolta a tervfeladat végrehajtását, hogy még tizenhatod részét sem tudtuk eddig teljesíteni. A gépál­lomás pártszervezete, üzemi tanácsa és az igazgatóság tagjai úgy ha­tároztak, hogy mozgalmat indítanak a már amúgyis megkésett tava­szi munkák mihamarabbi elvégzésére. Elgondolásukat megbeszélték a gépállomás dolgozóival, akik vállalták a tavaszi munkák fokozot­tabb végzését. A dolgozók magukévá tették az FM és a SZOT fel­hívását s így mihelyt a szántóföldre kár nélkül rá lehet menni és a munkákat meg lehet kezdeni, akkor április 4-én, husvétkor és a többi munkaszüneti napokon is éjjel-nappal dolgoznak, hogy a mag időben földbe kerüljön. A gépállomás vezetői vállalták, hogy tárgyalásokat folytatnak a termelőszövetkezetek elnökeivel a vetési munkálatok zavartalan biztosítására, mert a vetést elsődleges feladatnak tartják. A traktorosok, vontatósok egy műszakban dolgoznak, s az iroda és a műhely beosztottjai besegítik a traktorosokat a második műszak­ba. A szerelőgárda ezen kívül még azt is vállalta, hogy a barázdá­ban üzemképtelenné vált gépet, ha kell, még éjszaka is megjavítják. Evégett éjjeli ügyeletet szerveznek. A tavaszi tervfeladat legjobb teljesítőit a gépállomás igazgató­ja pénzjutalomban részesíti. Felhívjuk megyénk gépállomásainak vezetőit, dolgozóit, csatla­kozzanak az általunk beindtiott munkaversenyhez, hogy hazánk felszabadításának 14. évében még nagyobb munkastkereket érjünk el, Orosháza, 1958. április 3-án. Stuck Ferenc Németh Lajos Zém&nn Ferenc igazgató MSZMP-titkár üzemi tanács elnök« j tőlünk kapják a bölcsődék, nap­közi otthonok is. Hetenként három mázsát tesz ki ez a mennyiség, Persze attól is függ, hogy milyen az igény. A többit hordókba rak­va Budapestre szállítjuk. E tájékoztatás után szétnéztünk az üzemben, hiszen kíváncsiak voltunk, hogyan is készül itt nagy- üzemileg a vaj. Akadt bőven néz­nivaló, mert bizony hosszú az út, míg a tejből vaj lesz. A tartályba öntött tejet lefölözik, s a tejszín az érlelő tankba kerül, ahol 12 óra hosszat „pihen.” Majd folytatódik az út a küpülőbe, ebbe a hatal­mas, 3200 literes hordóba, amelyet minden bizonnyal még hordólakó Diogenes, a görög bölcs is meg­irigyelne, ha élne. A hatalmas al­kotmány 2,5—3 óra hosszat forog, ennyi ideig tart a küpülés. Persze, közben az író is kicsapódik, s a még benne maradtat hideg vízzel mossák ki. Amikor pedig kész a köpülés, akkorára a hordóban 4 mázsa vajtömeg várja további sor­sát. Bimbó Pál betanított munkás, aki a köpülő mellett dolgozik, im­már hat esztendeje, elmondta, hogy ő bizony nagyon szereti ezt a munkát. Nem azért, mert tejben vajban lehet itt fürödni, hanem 6 esztendő alatt hozzánőtt ehhez a szép mesterséghez. ■ •••Az--üzemben azt is elmondták: arra törekednek, hogy minél jobb minőségű vajat készítsenek. Té­len, s amikor még hűvösebb az időjárás, nincs is ezzel semmi hiba. Ellenben ha beáll a mele­gebb idő, akkor már veszély fe­nyegeti a minőséget, azért, mert ha a frissen fejt tejet nem hűtik le, s nem gátolják meg a savfok emelkedését — az a belőle készülő vaj minőségén is ront. — A termelők segítségét kér­jük — mondta az üzemvezető. —. Kezeljék gondosan a tejet, ahol pedig fejés után nincs lehetőség a hűtésre, ott minél előbb szállít­sák be a begyüjtőhelyre, ahol meggátolják a savfok emelkedé­sét. Ez a mi kérésünk, ezt taná­csoljuk, mert nyáron is szeretnénk jó minőségű vajat készíteni. Jó lenne megfogadni tanácsu­kat. <p.p.> Márciusban nyolcszázhuszonnégyen léptek a termelő- szövetkezetekbe A Békés megyei Tanács szőve í- kezetpolitikai osztálya elkészítet­te a márciusban termelőszövetke­zetekbe lépett dolgozó parasztok összesítő kimutatását. Eszerint a múlt hónapban 824 egyénileg gaz­dálkodó 1648 kh. földdel lépett a közös gazdálkodás útjára. Leg­több belépő a szeghalmi és a bé­kési járásban volt. e

Next

/
Thumbnails
Contents