Békés Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-04 / 80. szám

2 T BÉEÉS MEGYEI NÉPÜJSÁG Ünnepélyesen átadták az 1958. évi irodalmi és művészeti díjakat A művészeti szövetségek házában csütörtökön délelőtt ün­nepélyesen adták át az 1958. évi irodalmi és művészeti dijakat. Az ünnepségen megjelent politikai és kulturális életünk több neves képviselője. Aczél György, a művelődésügyi miniszter első helyettese mondott beszédet, majd átadta a díjakat a ki­tüntetett íróknak, művészeknek. Jóxsef Attila-díj I. FOKOZAT! Keszthelyi Zoltán kOltSneh, Halljá­tok! e verseükötetéért) Földeák János trónák, Férfi Üt c. regényéért éa no­velláiért; Fejér István Írónak, Bekö­tött szemmel e. színmű véért, Thurzó Rá bor (rónak novelláiért; Rákos Sán­dor költőnek. A Tűz udvarában c. ver- seskötetérét és lSS'-ben megjelent ver­seiért. Munkácsy Mihály-díj I. FOKOZAT: Tar István szobrászművész, József Attila szobráért, amelyet 1957-ben Ma­kón állítottak fel. II. FOKOZAT: Pirk János festőművésznek, eddigi munkásságáért, különösen „Magvető** CSmfi festményéért; Szántó Piroska festőművésznek 19*7-ben rendezett gyűjteményes kiállításáért. Hl FOKOZAT! Erdős Géza festőművésznek, 1958-ban rendezett kiállításáért; Segesdy György szobrászművésznek, Juhász Gyula szobráért, amelyet 1957-ben Szegeden állítottak fel. Liszt Ferene‘díj I. FOKOZAT: Kóródy András karmesternek, a Pe­ter Grimes kiváló zenei betanításáén és vezényléséért, művészi és emberi érdemeiért, Kovács Dénes hegedűmű­vésznek, kimagasló sikerű hazai és külföldi szerepléseiért. n. FOKOZAT: Frank Péter zongoraművésznek ki­magasló sikerű hazai és külföldi sze­repléséért. Dl FOKOZAT! Balogh Éva operaénekesnek, a deb­receni színház operaelőadásaiban nyúj­tott kiváló teljesítményeiért; Gergely Ferenc orgonaművésznek az orgona- irodalom megismertetése és asorgona­mflvésze* népszerűsítése terén elért kiváló munkájáért. Erkel Ferenc-díJ III FOKOZAT! Gulyás Líraié tcMuertóBclk, as«dl muzsika, a fonó, és aa Első szerelem c. műveiért; Vári Ferene zeneszerző­nek vegyes karra Irt kóros szvitjéért és Dalok messzi tájakról c. éaldk- 1 Hsáért. Já**ui Mart-díj I. FOKOZAT! Horváth Ferene szavaiémflvészneik, aa US?-es évben a versmondás művé- saete terén elért kimagasló teljesítmé­nyéért; Agárdi Gábor színművésznek az Optimista tragédia és a Svejh e. darabokban nyújtott alakításokért. Kálmán György színművésznek kima­gasló művészi alakításaiért; Bárót György színművésznek kitűnő művészi alakításaiért. IX. FOKOZAT! Bitskey Tibor srinmOvesznek a TriW- tán és a Hotel Astória e darabokban nyújtott alakításaiért; Pálos György színművésznek, Szent Johanna, Hattyú és az érettségi után e. darabokban nyújtott kiváló alakításaiért; Kohut Magda színművésznőnek á Bánk bán Phédra és az OtheUó e. darabokban nyújtott kiváló alakításaiért; Ruttkal Ottó színművésznek, Ruy Bias «. da­rabban nyújtott kimagasló alakításá­ért; Vas* Éva színművésznőnek Anna Frank naplója e. darabban nyújtott kitűnő alakításáért. in fokozat: ;ía., »,«4 Árva János színművésznek az Ár­mány és szerelem, Rómeó és Julia c. darabokban nyújtott alakításaiért; Hotty Éva színművésznek Megperzselt lányok és az Éva lánya c. darabokban nyújtott alakításaiért; Miklós Klára színművésznek Stuart Mária és Nem élhetek muzsikaszó nélkül c. tortok­ban nyújtott alakításaiért; Hegedűs Erzsi színművésznek s Földindulás és a Viharos alkonyat c. darabokban nyújtott alakításaiért. A kiváló művé­szek nevében Bárdy György színmű­vész mondott köszönetét. (MTI) Harc az atomhalál ellen nem ért még véget. A szovjet kor­mány dön tése önmagában még nem hárítja el az emberiséget fe­nyegető veszélyt. De ez a törté­nelmi jelentőségű határozat meg- cáíolha Haitian bizonyítéka a szo­cializmus nagy országa rendíthe­tetlen békeakaraitának. A tettek nyelvén ad csattané® választ a- zokra a mesterkedésekre, me­lyeit nyugati oldalról propagandá­nak igyekezték feltüntetni a Szov­jetunió következetes békeíeihívá- saiit. Ez A határozat végleg kihúzta a talajt azok látta alól, akHc ügyeskedő manőverekkel, an­gol na módjára igyekeznek bét- ről-hétre kbiklaaí a tények ereje, a népek o! thatatlan bé­ke vágya, tárgyalásokat, meg- , egyezést, leszerelést sürgető akarata elől. Igen, itt vége a csűrös-csavarás­nak, szavakkal viaió zsonglőrkö- désnek: hatalmas és nyílt választ kaptak kételkedők és rágalmazók egyaránt: a Szovjetunió miután több alkalommal csökkentette fegyveres erőnek létszámát, le­mondott külföldi katonád támasz­pontjairól, most döntést hozott1 nem folytatja tovább az atom- és hidrogénbomba kísérleteket és fel­hívja a többi országokat,' köves­sék példáját. 'Nagy árkaimat kapott a világ hogy kikerüljön az atoirüiáború MBwImMMM, az «szteäar fegyverkezési hajsza ámokfutásá­ból!, a hide^iábomi őrületéből, el­kerülje a katasztrófát és a nem- aetköai enyhülés, a leszerelés, a béke útjára lépjen. Kérdés élnek-e az alkalommal azok, akiknek im­már érveik sem maradtak a Szovjetunió újabb lenyűgöző gesztusa után. Ha az utóbbi napok eseményeit nézzük, a sötét jelenségek között ott látjuk Nyugat-Németarezág a- tomfegyvenkezését, melyről teljes Joggol állapítja meg a Bort«, hogy senkinek, aki a két világháború borzalmait átélte, nem lehet kcP zöm bős sem a német militariz- mus újjáéledése, sem pedig az, hogy Németországot, mely a vi- lógót már kétszer katasztrófába sodorta, most újból felfegyverzik mégpedig a legkorszerűbb, legbor­zalmasabb fegyverekkel. A nyugatnémet hadseregnek atommal való felszerelése alá­aknázza a nemzetközi bizton­ságot és veszélyezteti a békét Aggasztó jelenség, hogy az Egye­sült Államok lábbal tiporva a fegyverszüneti egyezményt atom-* fegyverrel szereli fel a délkóreai hadsereget is. Nem vonta még vissza az USA a Csendes-Óceán térségében tervezett hidrogénrob* bantási kísérletekre tett bejelenté­sét sem. Ugyanakkor azonban lehetetlen nem venni tudomásul, hogy a há­ború megszállottjainak, a pusztí­tás eszeveszett démonjainak ma­roknyi csoportjával szemben a vi­lág minden részén a jószándékú emberek milliói számára gyújtot­ta ki a reménység csillagát a Szov­jetunió határozata. A csökönyös ellenvetésekbe burkolózása miatt ,,Mr. No”-nak gúnyolt Dulles el­zárkózásával szemben kitárul a népek szíve a „jóakarat konkrét gesztusára“, mely megnyitotta a loht«»sóg»b hogy a béke kérdése kijusson a végtelen viták útvesztőjéből és cselekedetté váljék. Az egész vi­lág tesz tanúságot a Szovjetunió békés szándékai mellett és köve­teli: kövessék a szovjet példát. „Vissza merik-e utasítani a többi atomba talmak — veti fel a francia Liberation — azt, bogy elinduljanak ezen az ú- ton? A népek előtt szörnyű felelősséget vállalna, aki meg merné ezt t-eimi". Tizenhárom évvel ezelőtt... A történetet A. P. Pavicsenko, a szovjet háborús veteránok bi­zottsága Magyarországon tar­tózkodott küldöttségének veze­tője írta: Ez a tragikus esemény 13 év-i vei ezelőtt játszódott le. Csapa­taink ádáz harcot vívtak a né. met fasiszta hadsereg ellen, n- moly mindent megpróbált, hogy elodázza a hitleri Németország bukásának napját. E harcok kö­zepette, 1945. januárjának egyik éjjelén, a halálfejes német pán­célos hadosztály betört Veí-eb faluba, ahol sebesült szovjet ka­tonák feküdtek. A fasiszták 39 súlyosan sebesült szovjet har­cost foglyul ejtettek és a legál­latibb kínzás után, embertele­nül megölték. Gárdistáink a harmadak na­pon visszafoglalták a falut és megkínzott bajtársaik holtteste mellett megfogadták, hogy le- Bzámolnak a náci fasisztákkal. A szovjet csapatok bevonulása után néhány órával egy öreg paraszt kereste meg az egység parancsnokát A báceáka köny- nyes szemmel ezt mondta » szovjet ezredesnek: — A fasiszták kegyetlenül bántak a szovjet katonákkal. De a helyi lakosokat sem kímélték. Mégis, a magyarok között akad­tak bátor emberek, hazafiak, a- toiik őszán te barátjuknak tekin­tették a szovjet katonát. Biztosan nem tudja, az ezre­des e&vtárs, hogy Barna Mária 10 éves kislány megmentett egy súlyosain sebesült «zovjet kato­nát. Apjával és Szabó Bálinttal a szomszéd gazdával együtt el­sősegélyben részesítették a se­besültet és elrejtették a házban. Reggel, amikor az SS-ek felku­tatták a falut, a kislány nagyon bátran viselkedett. Ápolta a szovjet katonát és vigyázott rá. — A katona életben maradt? — kérdezte az ezredes. — Igen, s ez Mária odaadó á- polásának köszönhető. Már job­ban érzi magát, de minden e- sefcre kórházba kellene szállít-.- ni. — Köszönöm, papa — mon­dotta az ezredes, s előbb férfi­asán megrázta Katona Sándor kezét, majd megölelte és meg­csókolta. A ház, amelyben Barna Máris édesapjával lakott, semmiben sem különbözőit a verebi sze­gények viskóitól. Kis szobák, egyszerű parasztos bútorok. Má­ria pedig egy kékszemű, kis, tö­rékeny lányka volt. Nagy sze­meit még jobban kimeresztette, amikor a sebesült katona egysé­gének parancsnoka eljött hoz­zá jak. A kislány egy szót sem értett oroszul, így inkább csak érezte az idős parancsnok kö­szönő szarvainak értelmét. A kislány egy ideig szótlanul állt. de amikor megérkezett a kato­nai mentőkocsi, és a sebesültet kivitték a házból, utána szalad és sírva fakadt... Néhány nap múlva Barna Mária levelet kapott a sebesült katona baj társai tód. A harcosok a következőket írták: „Drága nővérkénk, Marina! Szívből kö­szönjük, hogy segítettél sebesült bajiánsunkon. Szovjet hazánk Örökké hálás lesz bátorsápodért, Mindig légy ilyen bátor. Fogadd egységünk szívből jövő háláját.’' * 1945 májusában, a szovjet csa­patok teljesen megsemisitették a velük szemben álló náci had­sereget. A háború befejezése után, több millió szovjet katonát leszereltek, akik óraik e háború emlékeit. Ója Márkin tartalékof| gárdaőrnagy, a magyarországi harcok egyik résztvevője, lesze­relése után néhány évvel meg­írta a „Duna partjain" című re­gényét. A könyv egyik fejezeté­ben a verebi tragédiát mondja el. A cselekmény egyik hőse Varja Ivolgina ápolónő, aki 38 társával együtt szintén a fasisz­ták verebi vesztőhelyén halt meg. Varja, kivégzésük előtt ezt mondta: „Évek múltán ezen a helyen a jó emberek emlékmű­veit emelnek majd. Körülötte gesztenyeiáikat ültetnek s ta­vasszal, amikor a fák virágba szökkennek, ágaikon csalogá­nyok énekelnek...” • Tizenhárom esztendőt szakad! előre az idő. Néhányan, akik résztvettünfk Vereb falu vissza­foglalásában, újra felkerestük ezt a helyet. Verebi barátaink hívtak meg bennünket abból az alkalomból, hogy leleplezték harminckilenc szovjet gárdista hősi emlékművét. A falu főterén emelkedik a magasba az emlékmű, amelyet 39 fiatal gesztenyefa övez, ahogy erről halála előtt-Varja Ivolgi­na álmodott. Jobbra a „Varja Ivolgina” kulturális ház látható. A nyugati diplomácia nyomaez* tó gondokkal küzd, hogyan enyhít-» se a szovjet bejelentés hatását. Az amerikai külügyminisztérium nyi­latkozata kikerüli a nyílt válásé, a Legfelsőbb Tanácsinak az atom- '“fii fegyver kísérletek megszüntetésé­ről szóló határozatára és megprú ■ • ■ bálja a leszerelés hívének feltihi- ' tetni az Egyesült Államokat. De hisz-e az ilyen nyilatkozatoknak az amerikai ember, akinek élet* színvonalát hónapról - hónap ra süllyeszti a fegyverkezési hajsza, a háborús kiadások. Mert. például a New York Post nem hiszi, ha* nem megállapítja vezércikkében:- ,,Dulles az az ember, akinek e! kell Ismernie: milyen óri­ási árat fizetünk majd ezért az atomőrültségért... az embe­riség torkig van az atomrob­bantásokkal.“ A világ minden táján ölömmel és reménységgel vették tudomásul az egyszerű emberek Gromikó ja­vaslatát, hiszen Japán, India és a nyugati országok számos neves képviselője, a világ tudósainak ezrei nem egyszer kijelentették^^ Ruséltől Joliiét Ourieig: milyen^B nagy érdemeket szerez az embe* riség előtt az a fél, amelyik meg­szakítja a nukleáris fegyvenkisér* letek láncát. És Japánban, abban az'országban, amelyik keserű ta* pasztalatokat szerzett az atom* fegyver borzalmairól, ahol tizen- három évvel Hirosima és Naga* szaki bombázása után még mindig öi a bomba, a lakosság forró hálával és he* lyesiéssel fogadta a hatärozar-^f melyet a béke megőrzésének e=n* berséges gondolata hat át. Ab* -vn az országban, ahol rákban, fehér- vérűségíben még mindig halnak o* lyamok, akiket sugárzás ért, múltot sok formátlan, torz gyermekek: -4^^ adnak életet, ahol lányok megha­misítják okmányaikat, mert h i ro-ato simái nőt nem mennek féleségü^^ venni, ott, ahol Kisi bejelentette* hogy az amerikaiaknak joguk van nukleáris fegyvert bevinni Japári területre, a szovjet határozat után 24 órával az atom- és hidrogén­fegyver betiltásáért harcoló orszá­gos tanács rendikívüli ülést tartott és nyilatkozatot fogadott el, mely­ben 35 millió japán nevében mond köszönetét a Szovjetuniónak a nukleáris kísérletek megszünteté­séért. A harc az a tom-halál ellen nem dőlt még ei, de kimenetele nem kétséges többé. Ezt a harcot támogatja magában Nyugat-Németarszágban is az a napról-mapra hatalmasabb szövet­ség, mely az egész országban tilta­kozó gyűléseket, tüntetéseket szer­vez és felszólította a lakosságot, csatlak ózzanak az atomhaiá! el­len harcoló akcióhoz. És ebben a táborban együtt vannak az ind rl Nehru, a francia Joliot-Curie, aa angol Priestley, az amerikai és nyugatnémet tudósok -i: , a sok millió egyszerű ember, aki élni a- kar, dolgozni békében, rettegés nélkül, nevelni a gyermekeit. E- zek a milliók a világ minden táján nagy bizalommal tekintenek a Szovjetunió felé és hiszik tud iák, hogy a szívós küzdelem a békéért, a nyugodt holnapokért előbb- utóbb eredményre vezet, elűzi az atomhaiá-1 sötét lidérceit, megsza­badítja az emberiséget attó’. ho-ry egy hatalmi őrületében pusztulás­ba rohanó csoport katasztrófába sodorja a világot. NEMZETKÖZI SZEM LP Kövessék a példát > ™ Abban a kemény, állhatatos és a népek éledő reménységétől kísért békeoffenzív?T melyet szüntelen megújuló kezdeményezésekkel folytat a Szovjetunió immár hónapok óta: döntő jelentőségű fejezet a Legfelsőbb Tanács határozata, amely kimondja, hogy egyoldalúan megszünteti az atom- és hidrogénfegyver kísérleteket.

Next

/
Thumbnails
Contents