Békés Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-23 / 95. szám

1958. április 83., szerda BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Aki megérdemli, hogy törődjenek vele * Amikor Kétegy házán a Béke Tsz Cöldjein jártam, javában dol­goztak az emberek. A tagság ve­tette a tavaszi kalászosokat, a cu­korrépát, a zabos bükkönyt, a kendert és a napraforgót. Ipar­kodtak a vetéssel, mert az idő nem sok jóval kecsegtetett. A gépállomás zetorja éppen befejez­te a műtrágyaszórást, amikor sze­merkélni kezdett az eső. A szö­vetkezet elnöke, Emhő András is a határban járt. Ellenőrizte munkát. Az eső etil ő is fedél alá húzódott. így találkoztunk a tsz szarvasmarha-istállójában. Óda- álltunk az Istállóajtóba, s egy ideig néztük a záporeső bugybo- rékait. A tsz-elnók egyáltalán nem ö- rült az esőnek. Mondta is: .Leg alább egy-két napot várt volna még... Dehát hiába neheztelt az időre, az eső zavartalanul hullott. Az ajtóból beljebb húzódtunk. A tavaszi vetésgondokon túltettük magunkat, s a jövőről, a szövetkezet holnapjáról beszélgettünk Igen, a jövőről, melyre Emhő András úgy gondol, mint a mára, hisz’ szavát adta, amikor elvállal­ta a hatszázharmincöt holdas kö­zös gazdaság vezetését, hogy min­dent a tagság, a szövetkezet erő­sítésének érdekében tesz. Kezdeti eredmények máris van­nak. A tsz saját erejéből — az ál­lami támagotás felhasználásával — még ebben a hónapban tfz mangalica tenyészkocát, tizen­négy törzskönyvezett tehenet, 30 sőrének való szarvasmarhát vásá­rol. Ugyanakkor már hízik száz sertés. Az anyakocák eihelye- ezésére egy húsz férőhelyes fl- áztatót építenek, és az építkezés­nél elért megtakarításból — mivel saját építőbrigádjuk készíti el a fiaztatót — még egy bővizű kutat is tudnak fúrni. A tagság lelkesen fogadja a szövetkezet erősítésére tett intéz­kedéseket. Az éves terv megvalósítása előtt rendezték a tagság sorait. A „dísz-tagokat” kizárták a tsz-ből. A munkafegyelem is javult, Min­den szövetkezeti tag tudása, ereje legjavát adja azért, hogy a terve­zett 58.86 Ft-os munkaegység a- lapját megvessék. A közös gazdaság vezetésében kettős feladatot kell megoldani Egyik: a gazdálkodás Jó szervezé­se, hogy a tsz tiszta vagyona terv szerint növekedjék, a másik pedig: a becsületesség, a szövet­kezeti mozgalomhoz való ragasz­kodás, az önzetlesr áldozatválla­lás. Emhő András elnök igyekszik ennek megfelelően dolgozni. Előző munkahelyén, a gyulai Szabadság Tsz-ben, ahol szintén elnök volt, a szövetkezeti tagság nem értette meg terveit, ezért 1956 tavaszán kizárták a tsz-ből. A vizsgálatot végzők az akkori körülmények között annyira el­túlozták ügyét, hogy legdrágább igazolványától, a párttagsági könyvétől is megfosztották. Ez­után Kétegyházára ment. Hotár elvtársnak, a tsz akkori elnöké­nek elmondta a vele történteket. S közölte vele azt is, hogy a Bé­ke Tsz-be akar lépni. Ekkor, ki­tudja hányadszor kezdte már új­ra az életét. És hogy mire vitte? A jól végzett munkáért a tagság vezetőül választott*. A párt községi bizottságának titkára, Rotál* elvtárs, a követke­zőket mondta róla: „Emhő alvtárs nem karrierista. Nyugodt, meg­fontolt, jó vezető. Az ellenforra­dalom alatt sokat segített a szö­vetkezet egységének őrzésében.” — Ez Emhő elvtárs bizonyítvá­nya. Az elismerő szavnk után azon gondolkoztam, hogy a tsz el­nöke miért nem tagja pártunk­nak? Ezt tőle is megkérdeztem. Sajnoe, Emhő elvtárssal még erről nem beszéltek. Nem segítettek ne­ki gondolatainak rendezésében, /fagyták, hogy 1956. tavasza óta önmagát eméssze a rászórt rágal­mak súlya alatt. Ugyanakkor Emhő András Is hibát követett el, mert ahogyan mimikáiéival igazolta a szövetkeze­ti eszméhez való hűségét, úgy a pártba is jelentkezhetett volna fel­vételre. És most mit lehetne tenni, hogy a Béke Tsz elnöke ismét megtalálja helyét a közéletben? A község pártvezetőségén a sor, hogy segítsen. Dupti Károly Több, mini négy millió forint értékű építkezést kezdemé­nyezett a Füzesgyarmati iSranykaiász Tsz A 3300 holdas füzesgyarmati Aranykalász Termelőszövetke­zetben a 3004-es kormányhatá- íozat alapján az idén nagyará­nyú építkezéseket kezdemé­nyeztek. Építenek többek kö­zött egy száz- és egy negyven- férőhelyes tehénistállót, egy -68 400—400 férőhelyes juhhod ílyt, 1000 férőhelyes baromfitörzs elhelyezésére alkalmas szállást, egy 40 vagonos magtárt, ko­vács, bognár, szíjgyártó és gépszerelő műhelyt, két teher­autó és hat univerzális traktor befogadására alkalmas garázst, egy 500 négyzetméter alapterü­letű gazdasági gépszínt, 5 db 400 négyzetméter alapterületű dohánypajtát, 20 vagonos kuko- ricagórét, 6 db 100 köbméteres betonsilót és a hizlaldához egy takarmányelőkészítő kamrát Az építkezés több mint négy millió forintba kerüL Az építkezést részben az ál­lami építő ipar, részben pedig a tsz építőbrigádja végzi. A hazai nagyipar nagyarányú szereplése az idei Budapesti Ipari Vásáron Lucerna világkísérleti telepeket rendeznek be Szarvason Szarvason, az Öntözési és Rizs- termelési Kutató Intézel kísérleti gazdaságában a kutatók elhatároz­ták, hogy lucerna vílágkísérleti telepet rendeznek be. A tengeren innen és a tengeren túl, keleti és nyugati országokban honos lucer­náikból összeseit negyvenhat faj­tát vetnek. A kutatók célja: ala­posan megismer™, hogy hazánk éghajlati és talajviszonyai között azonos vetési és művelési mód­szerekkel, melyik fajta ad meny- nyiségileg több, minőségileg pedig jobb termést. A hazai fajták kö­zött szerepel a 200 éve őshonos világhírű szarvast tájfajta, a bán- kúti és a nagyszénás! lucerna. Olvasd A NÉPÚJSÁGOT Népgazdaságunk rohamosan fejlődő ipari termelésének újabb nagyjelentőségű seregszemléje lesz az idén május 23-a és jú­nius 2-a közt megrendezésre kerülő Budapesti Ipari Vásár. E vásár növekvő jelentőségét mindenekelőtt kifejezésre jut­tatja az a körülmény, hogy a ki­állítási terület csaknem kétsze­rese a tavalyinak. A nagyipar számos vezető vál­lalata mellett a közép- és kis­ipar egységei, a szövetkezetek és a tanácsi vállalatok Is fel­vonulnak. Több oly iparág is kiállít ezúttal, amely az előbbi években nem képviselte magát, így például feltűnően gazdag a- nyaggal jelentkezik hosszabb idő óta első ízben a hazai pa­mutipar több vállalata, s a győri Wilhelm Pieck Gyár. A külföldi államok köaül a Szovjetunió, Kí­na, a Német Demokratikus Köz­társaság, Lengyelország és Ro­mánia is résztvesz gazdag és szí. nes anyaggal a vásáron. A hazai nagyipar keretében elsősorban a kohó- és gépipar vállalatai sze­repelnek imponáló módon a vásá­ron s a tavalyi 1760 négyzetmé­ter helyett 3300 négyzetméterre tartanak igényt az idén. Tavaly 67, az Idén 10* üzemmel vesznek részt a KGM vállalatai a vásá­Kukoriea vetőmag csereakció lesz megyénkben A Földművelésügyi Miniszté­rium 700 mámé hibrid kukorica vetőmagot bocsátott csereakció formájában megyénk állami gaz­daságai, termeáóezövethezetei és egyénileg gazdálkodói részére. A megyei tanács intézkedésére a 700 mázsa hibrid kukorica vető­magot néhány nap múlva a ter­melőkhöz juttatják. Az idei ak­cióban három fajta hibrid kuko­rica vetőmag kerül kiosztásra. E- zek: övéri 3-öa, Martonvásári 3- ös, és a Pionír (amerikai) 329-es. raa. Az IKARUS-gyár két új tí­pussal is jelentkezik az idei vá­sáron. A farmotoros elrendezé­sű és kizárólag távolsági forga­lom céljára készült 555 típusú remek autóbuszával és egy igen praktikus, új típusú tejszáliító gépkocsival. Az előbbire jellem­ző, hogy 100 kilométeres teán­ként! sebességgel tud futói, bősz sza 11 méter, ülőhelyének szá­ma 46, illetve 52. A tejszállító kocsi kivitele tökéletesen meg­felel a higiénikus szállítás kö­vetelményeinek. Tökéletesen meg van oldva a töltés és ürí­tés higiénikus művelete is. "A kocsi áramvonalas és mindenütt burkolt, a hőszigetelt burkolat alatt 3 darab alumíniumtartály van és ezek 6000 liter tej befo­gadására alkalmasak. A besze­rel* vacuum-szivaUyú teljesít­ménye 560 liter percemként. A tavalyinál lényegesen na­gyobb területen vesz részt az erősáramú ipar és a vaskohá­szat is. Az utóbbi keretében sze­repelnek majd a Dunai Vasmű, a Lenin Kohászati Művek, az ŐzíM Gyár, a Lőrinci Henger­mű. A tavalyi három üzem he­lyett 12 gyár vesz részt a vas­kohászat köréből a vásáron. A Csepeli Vas- és Fémmű a ta­valy résztvett három üzeme he­lyett a* idén mind a 12 üzemé- ^vgl szerepel a vásáron. Rend­kívül értékes és számos újítással jelennek meg a vásáron a kom- tmentális jelentőségű szerszám­gépgyáraink is. *z ffSMgM tejtermelési verseny harmadik helyezettje az eresházi Veres Csillái Tsz Az Orosházi Vörös Csillag Ter- mdószövetkezet tehenészete as u- tóbbi hónapokban tejtermelésé­vel megközelítette az ország leg­jobb tehenészettel rendelkező szö­vetkezeteit. A torz istállóátlaga 15.2, fejési átlaga pedig 18,1 liter. Ha a szövetkezet fejőgulyásai a tejtermelést még tovább tudják fokozni, akkor a jelenlegi harma­dik helyezésüket — melyet az or­szágos tejtermelés! versenyben az eddigi termelés biztosított — az elsővel, vagy a másodikkal cserél­hetik fel. Régen és most Nemrég lakodalomban voltam Tárkoson. Az ö- römszülők és a vendég­sereg gróf Wenckheim László idejében cselé- deskedett, ma újgazda, meg termelőszövetkezeti tag. Persze nemcsak et­tünk, ittunk, hanem po­litizáltunk is. A haszno­san kezelt poharak tar­talma bátorítólag hatott, s kicsalta a tarhosiak- ból, hogy mi jó, meg mi fáj nekik. Példának o- káért milyen jó ez a kis­vasút. A gróf sohasem engedte volna meg, hogy a sínek az ő birodalmát szeljék keresztül, öt nem érdekelte, hogy a gyári meg a mezei mun­kából fáradt emberek miként kerülnek estén* ként haza. Ügyes-bajos dolgokkal sem kell rhás- hová menni. Helyben in­tézik az új, szép tanács- házán. Aztán ott a többi új dolog; a posta, az or­vosi rendelő, a már szűk művelődési otthon, meg a villany. A múlt rend­szer nem sokat törődött a gyengeelméjű gyerme­kekkel. A tarhosi Gyógy­pedagógiai Intézetben most ők is állandó go-n- dozásban részesülnek. No most arról, ami fáj: a Gyógypedagógiai Intézeten kívül van még más, közcélra lelhasz­nálható épület is. Példá­nak okáért a néhai ura­dalom volt urainak nagy és kiskastélya szinte mo­zinak, kultúrhdzanak való. Aztán itt van a belvízlevezető- és öntö­zőcsatorna kérdése. Gaz­daságilag nagy előny, ha a víz lefolyik a földek­ről. Azt javaslom a tar- kosiaknak, hogy sor­rendileg maradjanak a belvízcsatorna megépí­tése mellett. A tarhosiakat pedig kérem, hogy minél gyakrabban vegyenek részt olyan gyűléseken, melyeken a párt- és kor­mányhatározatokat is­mertetik, akkor mesz- szeb láthatnak és tisz­tábbak lesznek előttük a feladatok. Általában a lakosság jobban kapcso­lódjék be saját községe gazdasági és kulturális életébe. Így tettek a bél- megyeriek. Fáradságot nem kímélve, mindent elkövettek, hogy gazda­ságilag erőssé, kulturál­tabbá, szebbé tegyék községüket. Azzal zárom soraimat, hogy a gróf uraknak nem volt gondjuk Tarhosra, annál inkább van ma a helyi Pórt és tanácsszer­veknek! Az ö törekvé­sük a lakosság érdekét szolgálja, de még jobban fogja szolgálni, ha széle­sebb körben teremtenek kapcsolatot a község dolgozóival. Füredi István Békés Fokhagyma termesztő cigányok Sarkadon A Békés megyei cigányság köré­ben mind többen választanak ál­landóbb jellegű munkát. Az eleki, a dobozi és a sarka di cigányok kö­zött olyanok is akadnak már, akik főidet művelnek. Különösen Sar­kadon szereti meg a gazdálkodóst és a kertész murüoát a cigányság. Alig néhány éve például fokhagy­mát kezdtek termeszteni s azóta a fokhagyma termesztés a cigány lakosság „monopóliumává” lett A vidékiek által kedvelt növény termesztése biztosítja a sarkadi cigányok egy részének megélheté­sét ,az ősszel fonatokba kötött fok­hagymáit messze földre — még To­kaj környékére is — elviszik a pi­acokra és a vásárokra. A sarkadnak laz idei tavasszal is sok fokhagy­mát dugványoztak, háromszáz- négyszáz négyszögöles kertjeikben. Helyesbítés A Népújság 1958. április 22-i, keddi számának harmadik oldalán megjelent több és olcsóbb é- pftő anyagért” című cikkben a nyomdai korrektor, vala­mint e lap revíziósa, Kukk I in- re, a mezőgazdasági rovat meg­bízott vezetőjének felületes­sége miatt az egyik számadat tévesen jelent meg. Mégpedig az 5. bekezdés negyedik mondatában az olvasható, hogy „amíg tavaly 40 kg szenet használtunk fel,” ho­lott 460 kllogrammavaló- ság.

Next

/
Thumbnails
Contents