Békés Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-23 / 95. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958. április 23., szerda 8 pártcsoportik váljanak mindenütt a munka lendíti erűvé A. L Mikojan bonni tartózkodásának programja Az MSZMP megyei bizottságá­nak székházában április 18-án a végrehajtó bizottság tagjai a já­rási szervezőtitkárokkal, a közsé­gi titkárokkal és a meghívott bi­zalmiakkal a pártcsoportok mun­kájáról tanácskoztak. K. Nagy István elvtárs, a szer­vezési osztály vezetője ismertető­jében többek között arról beszélt, hogy az alapszervezetek többsége mindjobban felismeri a pártcso­portokban rejlő nagy politikai, szervező erőt. Azonban ma még több pártszervezetben ezt nem látják. Ezekben az alapszerveze­tekben a pártbizalmiak tevé­kenysége csak a tagdíjbélyegek széthord ására és a taggyűlések 1- dejének közlésére korlátozódik. Több helyen a párt csoport bizal­miakat választás helyett csak ki­jelölték. Az így megbízott elvtár­sak kevésbé éreznek felelősséget » pártcsoport tagjai előtt. Az em­lített hibák következtében ezeken 8 helyeken gyenge a politikai fel- világosító, szervező munka, a kommunisták egy része nem fejt ki aktív tevékenységet. K. Nagy elvtárs a feladatokról szólva hangsúlyozta: a jövőben külön népnevelő csoportok nem lesznek, ezért a pórtcsoportok a régebbi szerepüknél is nagyobb Jelentőségűvé váltak, mert a pártszervezetek, a pártesoportok révén valósítják meg a párt ha­tározatait. Ezért szükséges, hogy a pártszervezetek megerősítsék a pártcsoportokat — ahol szüksé­ges, újakat hozzanak létre — megszervezzék a pártbizalmiak rendszeres tájékoztatását és arra neveljék őket, hogy minél többet olvassanak, képezzék magukat, Helyre kell állítani a pártbizalmi munka megbecsülését, minden a- Japszervezetben, ahol ez szüksé­ges — mondotta. A párt-végrehajtó bizottság ál­láspontjának ismertetése után az aktiva-értekezlet résztvevői kö­zül sokan szólaltak fel. A felszó­lalók elmondották, hogy egyes párttagok magas képzettségükre hivatkozva, vagy belső érzelmeik­ben, rangon alulinak tartják a pártbizalmi munkát. A tanácsko­zás bírálta ezt a magatartást. Mint mondották, az ilyen nézet abból ered, hogy egyesek nem ismerik a pártcsoportok feladatait és ezért lebecsülik azokat. A tanácskozás résztvevői sok tapasztalatot mondtak el. A Me­zőhegyes! Állami Gazdaság ak­tivál termelési eredményeikkel bizonyították be, hogy mit jelent, ha a pártcsoportok erejére tá­maszkodnak. Ott a pártcsoportok önállóan dolgoznak. A termelési és egyéb helyi vonatkozású kér­désekben maguk dolgozzák ki ja­vaslataikat. Mindenkinek adnak pártmegbízatást és a bizalmi el­lenőrzi, segíti, a csoport tagjainak munkáját. A különböző tömeg- szervezetekben dolgozó kommu­nistákat beszámoltatják és meg­bízzák feladatokkal. Sokat foglal­koznak a politikai és szakmai ne­veléssel és a csoporttagok jelle­mének fejlesztésével. Ha szüksé­ges, rendkívüli csoportülésen is tanácskoznak ezekről a kérdések­ről. Megteremtették a jó viszonyt és együttműködést a szakszerve­zet és a KISZ vezetőivel Is, ami szintén jó eredményekre vezetett. Az eleven politikai munka abban is megmutatkozik, hogy a gazdaságban a pártszervezetek havonként nyolc-kilenc tagjelöltet vesznek fel. Az afktívaülésen a jó példák mellett a felszólalók sok fogyaté­kosságnál is beszámoltak. Egyik felszólaló elmondta, hogy Békés- sámsoniban a pártcsoportok még egyszer sem ültek össze megbe­szélni valamilyen fontos kérdést. Almáskamaráson a pártbizalmiak eddig csak hélyegkihondók voltak s közülük a szervezett pártokta­tásban senki neon vett részt. Alig olvasnak újságot, nem képezik rrfagukat. Ma már látják, hibát kö­vettek el és hogy ez a helyzet tart­hatatlan. Többen beszéltek a pártbizalmd- ak helyes megválasztásáról. Hang­súlyozták, hogy a pártcsoportban ne olyan ember legyen a bizalmi, aki „ráér“, hanem a legképzet­tebb, aki képes a sokoldalú munka megszervezésére. Az aktíván min­denki egyetértett azzal, hogy a ta­nácskozás rendkívül hasznos'volt, segítséget adott ahhoz, hogy a pántcsop^tqk . .és, pártbizalmiak mindenütt az eddiginél jobban dolgozzanak. Boda Zoltán A pártélet hírei A füzcsgyarmati Aranykalász Tsz-ben a múlt héten pártszerve­zet alakult. Az első taggyűlésen megválasztották a vezetőséget; a titkári teendőkkel Csák József elvtársat bízták meg.-o­A szarvasi járási pártbizottság munkatársai az ujjúkon számol­hatják meg, hogy a járásban már­ciusban hány párttag nem fizetett tagdíjat. A párttagok 99,9 száza­léka tett eleget a szervezeti sza­bályzatban vállalt kötelezettségé­nek. Az utóbbi hónapokban emel­kedett az egy tagra eső foriwtátlag Is.-O* Füzesgyarmaton a legutóbbi párt-vb. ülésen a KISZ munkáját tárgyalták meg. Elhatározták, hogy minden negyedév végén napirend­re tűzik az ifjúsági szövetség mun­káját, valamint azt is, hogy min­den ifjúsági összejövetelen részi- vész egy-egy pártbizottsági tag. Békegyííléseken választják nteg az V. Magyar Bákekongresszus küldötteit Megyénkben mintegy hetven békegyűlésen választják meg az V. Magyar Békekongresszus küldöt­teit. Vasárnap Kétegyházán ha­tármenti találkozóval egybekötött nagygyűlés lesz, melyen megvá­lasztják a kongresszus küldötteit. A nagygyűlésen a baráti román nép békeküldöttei is részt vesz­nek. A megyében a népek barát­sága hónap alkalmával mintegy 10—12 községben rendeznek nem­zetiségi béke-esteket és határta­lálkozókat, Bidaalt sajtóértekezlete Párizsi politikai megfigyelők Bidault kormányalakítási esélyeiről Georges Bidault, az MRP veze­tője, akit a köztársasági elnök megbízott az új kormány megala­kításával, hétfőn este a sajtó kép­viselői előtt nyilatkozott tárgyalá­sairól. Többi között kijelentette, hogy nem szándékozik sorjában tár­gyalni az egyes csoportokkal. Hangoztatta, hogy Algéria nem lehet más „csak Franciaország szu­verenitása alá tartozó terület.’' A továbbiakban Tunéziára utal­va kijelentette: Nem egyezhetünk bele abba, hogy állandóan nyitva tartott határainkon keresztül jár­janak-keljenek, s így végélátha- tatlanul elhúzódjék a háború." A kijelölt francia miniszterelnök ezután elutasított minden olyan elképzelést, amely szerint szó le­het a „szövetségek felbontásáról”, sőt hangsúlyozta, „meg kell erősí­teni a szövetségeket, a szövetsé­gek kölcsönösségét.” Georges Bidault befejezésül ki­jelentette, számítása szerint csü­törtököm fogja bemutatni kormá­nyát. Párizsban általában kevés sikert jósolnak Bidault kísérletének. A francia főváros politikai meg­figyelői csak egyet len esetben nem tartják kizártnak Bidault sikerét: ha a szocialisták taktikából bele­mennek abba, hogy a beiktatásnál legalább is tartózkodnak a szwva- aásMi. A. I. Míkojan, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának első elnökhe­lyettese április 25-én háromnapos hivatalos látogatásra és a közel­múltban megkötött szovjet—nyu­gatnémet megállapodások aláírá­sára Bonnha érkezik. Noha a lá­togatás programja még nem ké­szült ei teljesen, annyi máris bi­zonyosra vehető, hogy Mikojan látogatásának igen nagy politikai jelentősége lesz a két ország kap­csolatai szempontjából. Nyugatnémet sajtóhangok sze­rint Mikojan kifejezte azt a kí­vánságát, hogy nyugatnémetorszá- gi tartózkodását nem formális ta­lálkozókra és rendezvényekre a- karja fordítani, hanem arra, hogy megismerje Nyugat-Némeiorszá­got. Politikai körökben különösen arra hívják fel a figyelmet, hogy a nyugatnémet—szovjet megálla­podásokat nyomban a szovjet kor­mányküldöttség megérkezése után aláírják és ezt követően a szovjet kormányküldöttség, valamint a nyugatnémet államférfiak kötet len megbeszéléseire lesz alka­lom. Mint a nyugatnémet lapok ír­ják, bonni kormánykörökben el­sősorban gazdasági jellegű kérdé­seket kívánnak a szovjet kor­mányküldöttség vezetőjével meg­tárgyalni, de fel akarják vetni a hivatalos nyugatnémet álláspon­tot is az Európát érintő politikai kérdésekben. (MTI) Aláírták a kínai-magyar kereskedelmi egyezményt A Kínai Nép köztársaság és a Magyar Népköztársaság hétfőn 1959-től 1962-ig terjedő hatályú kereskedelmi egyezményt irt alá. Az egyezmény meghatározza a kereskedelem fejlesztésének mé­reteit az 1959-től 1962-ig terjedő időszakra, valamint azokat a leg­főbb árucikkeket, amelyekkel a két ország egymást ellátja. Kína szójababbal, tungsten érccel, mólibden érccel, ónnal, hi­gannyal, különböző konzervárukká l, selyemmel, teával, kerékab­ronccsal, különböző fajta szerszám géppel, textilgépekkel, elektron­csövekkel és rádióalkatrészekkel látja el Magyarországot. Magyarország erőműtelepeket, hűtőberendezéseket, Diesél-yona^J tokot, Diesel-mozdonyokat, hengerelt acélt, különböző szerszámgép pékét, és magasfeszültségű távközlési berendezéseket szállít Kind« naik. Az egyezményt a Kínai Népkö ztársaság kormányának képviselem tőben Je Csi-csung kereskedelmi miniszter, a Magyar Népköztársa;■* súg kormányának képviseletében pedig Incze Jenő külkereskedelmi miniszter, a magyar kereskedelmi küldöttség vezetője írta alá. >TtTrmfrmTVrTTTTTTmTTTtTTTTTTrrtTTTTTTT>TT,rfTTTTTTTTTTTTmm A bagdadi paktum az imperialisták terveiben Az imperialistáknak az volt a terve a második világháború után, hogy a Közel-Keletet be­kapcsolják abba a támadó láncolatba, amelynek éle a Szovjetunió és a szocialista országok felé irá­nyok Az első lépés a NATO létrehozása volt. 1951-ben azzal a céllal vonták be a szövetségbe Török­országot és Görögországot, hogy pozícióikat megszilárdítsák ebben a térségben s elkezdjék manőve­reiket az arab államoknak: a NATO-ba való bekapcsolása érdekében. Az USA-val szemben Anglia — amelynek ekkor még szilárd pozíciói voltak ebben a térségben — saját befolyása alatt álló szövet- ségi rendszer kialakítására törekedett. 1955-ben jött létre a bagdadi paktum, amelynek pontja a tö- rök—pakisztáni szerződés volt. Ehhez csatlakozott azután Anglia, majd Irán és Irak. Az USA csakhamar felismerte a paktum stratégiai jelentőségét s akcióba kezdett. Nem lépett be ugyan a paktumba, de mind erőteljesebb gazdasági, majd 1951-től kezdve katonai támogatást adott a paktum tagállamainak. Az USA 1957-től képviselteti magát a paktum katonai bizottságában. 1958 januárjában megalakult a Paktum „csúcsszerve“, az úgynevezett „Egyesített Katonai Tervező Törzs’*, amelynek élére egy török altábornagyot — Ekram Akaiint —nevezték ki, de a „csúcsszerv” tulajdonképpeni irányítását Daniel S. Campbell amerikai vezérőrnagy végzi. Az Imperialisták terveiben a bagdadi paktum országai összekötő kapcsot képeznek a NATO és a SEATO között s földrajzi helyzetűiméi fogva ezek az országok ugródeszkaként szerepelhetnek a Szovjetunió és a szocialista országok ellen. Az amerikai hadvezetés számára elsődlegesen az a fő cél, hogy ezeket az országokat, mint stratégiai bázist használja fel. Habár az USA nem tagja a pák.unt­nak, mégis azt kell megállapítanunk, hogy az Anglia által tető alá hozott paktumban a prím hege­dűst posztot az USA tölti be. Érthető, hogy az USA igyekszik teljes egészében átvenni a vezetőszerepet Angliától, mert az említett paktum országainak stratégiai jelentőségén túl van egy másik igen fontos jelentősége is. Ezen országok területén ugyanis hatalmas kiterjedésű oiajmecők és olaj tartalékok vannak. A bagdadi pak­tum országainak olajtermelése a nyugati világ olajtermelésének közel egynegyedét teszi ki. Irak éa Irán együttesen mintegy 40 millió tonna olajat termelnek évente. Anglia éppen ezért nem nézi jó szemmel a dollároknak a paktum országaiba való beáramlá­sát, jelentős oía.jforrásainak elvesztését és mindenáron igyekszik a még meg’évő pozícióit megtarta­ni, illetve megvédelmezni az amerikaiakkal szemben. Éppen ebből adódnak az ellentétek az USA és Anglia között. A paktum országai között fennálló érdekellentétek ellenére ez a térség éppen az USA befolyá­sának növekedése miatt komoly veszélyt jelent, hiszen az USA jelentős felvonulási területét képezi és a Szovjetunió ellen irányuló támaszpontrendszerben komoly szerepet tulajdonit ennek az amerikai stratégia. (kovács) JELMAGY fi HAZAT: a bevonalazott országok a bagdadi paktum tagállamai

Next

/
Thumbnails
Contents