Békés Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-23 / 95. szám

BÉKÉS MEGYEI VHi* proletárja) ogyeoiHJetek! 1958. ÁPRILIS 23., SZERDA Ara 50 fillér III. ÉVFOLYAM, 95. SZÁM OK, PARAS2TOK POUT/KA! NAPILAPJA. llépek barátsága A népek akarata és véleménye ma döntően befolyásolja a törté­nelmi, poli.ikai események mene­tét. A közelmúlt sok .példája bi­zonyíték arra, hogyan vált nagy* hatalommá a közvélemény, ho­gyan ért el nagy és,maradandó eredményeket, hogyan akadályo­zott meg háborúikat. 'Ennek a gondolatnak és politi­kai tényezőnek erősítésére hatá­rozta el az Országos Béketanács, hogy ez év május 9-től június 9-ig megrendezi a Népek Barátsága Hónapját. E hónap a nemzetközi összefogás nagyerejű demonstrá­ciója lesz, hirdetője és tanúja an­nak a nagy fordulatnak, amely a világ történetében végbement a békés, szocialista építés javára. A békéért és a népek barátod­ért síkraszálló erők jelentősen megnőttek és tovább növekszenek. A kommunista és munkáspártok moszkvai értekezletén jóváhagyott Békekiáltvány élénk visszhangot keltett. A „Békét a világnak!“ jelszó az egész világon a népek törek­vésének és óhajának klfejezó- je lett. Ezeknek az erőknek az élcsapatában a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a többi szocialista ország népei. valamint a kapitalista országok kommunista és munkáspártjai és békét kívánó milliói együtt haladnak, mert azt akarják, hegy minden ember békében és barátságban éljen, ne kell­jen rettegnie sorsa, jövője mi- att. A magyar nép is békét akar. Békére van szüksége a haza szo­cialista felvirágoztatásához. Két szörnyű világháború tapasztalatai után tudjuk, mit jelentene egy újabb háború, mit jelentene fia­ink és leányaink, városaink és fal­vakok pusztulása. Egy új háború­ban nem lenne hely a földön, ahol ember biztonságban élhetne. Az atom-, a hidrogén- és rakétahá­ború tüze elérne minden népet és veszélyeztetné az emberiség több nemzedékét. A háborút azonban elkerülheti az emberiség. Ml ad­ja a reális alapot ahhoz, hogy bíz. hatunk ebben? Az adja a reális alapot ehhez, hogy a Szovjetunió már negyven esztendeje zászlajára írta a bé- ke jelszavát és mindvégig ki­kitart mellette. Ez a békepoli­tika minden nép számára meg­nyitotta az Utat .a békéhez s az imperialisták minden mester­kedése ellenére újabb és újabb mi:Ii.ókat hódít meg a békés együttélés gondolatának. Vajon mi rettenti el jobban a há­borús gyúj fogatokat egy újabb vé­res kalandtól, ha nem a Szovjet­unió m a többi szocialista ország iparátvak, tudományának és tech­nikájának rohamos fejlődése; a Szovjetunió, a szocialista tábor növekvő gazdasági, politikai, er­kölcsi és 'katonai ereje és a né­pek békeakarata. Az egész nyugati világot ámulatba ejtette a Szov­jetunió Interkontinentális rakétá­ja és a két szputnyiik. Az egész világ látja, hogy változatlanul a Szovjetunió a kezdeményezője a világpolitikában minden olyan ak_ ciónak, amely a 'béke fenntartását és megszilárdítását szolgálja. Ehhez a Szovjetunióhoz, a bé­kééit harcoló és a békét megvé­delmezni .képes, hatalmas ország­hoz kapcsol bennünket is a meg­bonthatatlan, történelmileg kiala­kult barátság. A Szovjetunió ve­zeti a szocialista népek testvéri közösségét, táborát, melynek tag­jai kölcsönös viszonyukat a teljes egyenjogúság, a területi sérthetet­lenség, az állami függetlenség és szuverén it ás tiszteletben tartása és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás és a kölcsönös test­véri segítés elvére építik. Ebben a kölcsönös segítésben az igazi proletárnemzetköziség eszméje ölt testet. Mi. magyarok éppen az ellen­forradalom leverésének nap­jaiban tapasztaltuk a proletár- nemzetköziség erejét. Ennek következtében gazdagabb és mélyebb lett a szovjet-magyar barátság. A közelmúlt tűzpró- .bája edzette ismét nemesebbé anyagát és tudjuk, nem foghat rajta soha rozsda. A Szovjetunió és a baráti orszá­gok segítsége tette lehetővé, hogy tovább virágozzék a munkáshata. lom, hogy a magyar munkásosz­tályba parasztság és a néphez hű értelmiség áldozatos munkája ré­vén nem az infláció és nyomor ré­mével kellett szembenéznünk, ha­nem előre haladhattunk a gazda­sági, politikai és kulturális építés útján. Megyénk, országunk dolgozói azt kívánják a kapitalista államoktól, hogy ne a fegyverkezésben, hanem a nép életszínvonalának emelésé­ben, ne katonai támaszpontok és rakétakilövő berendezések építésé­ben, hanem a lakás- és iskolaépí­tésben, ne a hidegháború kiter­jesztésében, hanem a kölcsönösen előnyös kereskedelemben és a kul­turális értékek cseréjében verse­nyezzünk. Napjainkban nem kép­zelhető el más értelmes politika, mint a békés együttélés, az ész­szerű kompromisszum politikája, amely egyik országot sem hozza előnyösebb helyzetbe, s amely le­hetővé teszi valamennyi ország biztonságát. Megyénk dolgozói mái’ addig is síkraszálltak az általános leszere­lésért, a nukleáris fegyverek fel* tétlen eltiltásáért és mérhetetlen helyesléssel találkozott a Szovjet­uniónak az az elhatározása, hogy egyoldalúan megszűnteti az »töm­és hidrogénfegyverek valamennyi fajtájával folytatott kísérleteket! Napjainkban megyénk dolgozói­nak érdeklődése főleg a körül össz­pontosul: lesz-e csúcstalálkozó? Sor kerül-e a nagyhatalmak leg­főbb államáérfiainnk tanácskozá­séra. Ezen a találfcoiaór» ugyanis meg lehetne oldani a világ sok égető problémáját! A következetes békepolitiikét folytató szovjet kormány fel- tétlenül a csúcstalálkozó mel- lett foglal állást. A nyugati po- litiikusiok azonban korántsem egységesek ebben. A népeknek, természetesen a nyugati orszá­gok dolgozóinak, mind nagyobb nyomást kell gyakorolniuk ve- zctőikre, kényszerítve őket a tárgyalások megtartására. Csak helyeseäini tudjuk, hogy a Béke Világtanács a nyár folya­mán világkongressetust hív össze a leszerelésért és a nemzetközi együttműködésért. Sokan emlékezünk még arra, hogy öt évvel ezelőtt éppen Bu­dapestről, a Béke Világtalálko­zó itteni üléséről röppent világ­gá a reménység üzenete: tár­gyalni, tárgyalni, tárgyalni' Akkor is, most is két pozitív e- rő találkozott a tárgyalások kö­vetelésében : a nemzetközi köz­vélemény nyomása és a szo- oiatista országok békepolitiké- ja. Tudjuk, hogy e követelés nyomán megszűnt a háború Koreában és Vietnámban, megélénkültek a nemzetközi kapcsolatok Kelet - és Nyugat között és általánosságban enyhült a nemzetközi helyzet. A Barátság Hónapjában az Or­szágos Béketanács minden becsü­letesen gondolkodó magyar ember szándékának és békevágyénak ó- hajt kifejezést adni. Az V. Magyar Békékongresszus pedig a népek nagy találkozójának, a leszerelé­si világkongresszusnak mintegy előhangja lesz. E kongresszus ta­nácskozásaira olyan időben kerül sor, amikor a nemzetközi helyzet egyre inkább a tárgyalások felé kényszeríti a nyugati nagyhatal­makat, s amikor a világ közvéle­ménye egy eredményekben gazdag küzdelmekben eltelt időszak ta­pasztalataival és ígéreteivel küld­heti a megbeszélésre küldötteit. A béke vágya, az új szocialista világot építő és áhító népek ereje legyőzhetetlen ül növekszik, s mi rendíthetetlenül hiszünk abban, hogy az új, a haladó mindig dia­dalmaskodik a régi, a hanyatló — a háborús konfliktusokkal terhes kapitalizmus — fölött. Tóth Lajos Megyei Békebizotrteág elnöke Május 1-re készülnek a főváros dolgozói Hazánk dolgozó népe az idén tizennegyedszer ünnepelheti sza- ; badon május elsejét, a nemzetkö­zi munkásosztály nagy ünnepét. A készülődés a nagy napra or­szágszerte megkezdődött s azt Kisipari szövefkezetek nemzetközi divat- bemutatója és fodrász­versenye lesz a nyáron A tízéves jubileumukat ünneplő kisipari szövetkezetek érdekes ese­ménysorozattal készülnek az év­fordulóra. Az OKISZ textil,láb ora­tóriuma május végén nagyszabású mimbe mutatót rendez, amelyre ed­dig a szovjet, a csehszlovák, a len­gyel és a román szövetkezetek ne­veztek be. Várják a Német De­mokratikus Köztársaság szövetke­zeteinek jelentkezését is. A rész­vevő országok a legszebb nyári és őszi kisipari modelljeiket mutatják majd be. Ugyancsak a tízéves jubileum alkalmából rendezik meg a fodrá­szok a nemzetközi versenyt, a- melyre eddig a csehszlovák, a len­gyel, a román és a bolgár kisipari szövetkezetek küldték el jelent­kezésüket. mutatja, liögy népünk az idei má­jus elsejét is a béke, a népek kö­zötti barátság és a proletár nem­zetköziség eszméi jegyében ki vánja együitt ünnepelni a világ munkásosztályával. A május elsejei felkészülést a főváros minden részében — az irányításával — külön bizottsá­gok szervezik s dolgozzák ki az ünnepségek programját. A nagy- nap tiszteletére az MSZMP szer­vezetei, az üzemi és hivatali párt- szervezetekben ünnepi taggyű­léseket tartanak, s méltatják má­jus elseje jelentőségét. Legnagyobb munkás-kerülete­ink élen járnak az ünnep méltó előkészítésében. Különösen nagy az élénkség Csepelen, ahol nem­rég a hatalmas szovjet nép kül­dötteit, N. Sz. Hruscsovot és más szovjet vezetőket láthatták ven­dégül a dolgozók. A csepeli programhoz tartozik még a szokássá vált meglepetés a dolgozók gyermekei számára: áp­rilis 30 án a 11 éven aluli gyerme­keket meghívják az üzemekbe, hogy megnézzék, hogyan és mit dolgoznak szüleik a hatalma* gyártelepen. Az előkészületekből minden kerületben kiveszik részüket a művelődési otthonok is. Odaítélték a tudományos, technikai, művészeti és irodalmi Lenin-díjakat A tudományos, technikai, mű­vészeti és irodalmi Lenin-díjakat odaítélő bizottság döntött az 1958. évi díjakról. A díjakkal több szovjet fizikust, geológust tüntettek ki. Lenin-dí jakkal tüntettek ki több művet a humanitárius tudo­mányok terén és több technikai művet. Ivan Bargyin akadémikus veze­tésével tudósok és mérnökök nagy csoportja részesült Lenin­Kítüntetések A Népköztársaság Elnöki Taná­csa az irodalom terén kifejtett munkásságuk elismeréséül Fodor József költőnek 60. születésnapja alkalmából a Munka Vörös Zász­ló — érdemrendje kitüntetést, Kiss Ferenc költőnek és Vaád Ferenc íróinak 50. születésnapja alkalmá­ból a Munka Érdemrend kitünte­tést adományozta. . A kitüntetéseket Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke kedden dél­előtt az Országház Munkácsy ter­mében nyújtotta át. Az átadásnál jelen volt Aczél György, a műve­lődésügyi miniszter első helyette­se. Hazánkba érkezett a Bolgár Hazafias Arcvonal küldöttsége A Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására kedden hazánkba érkezet a Bolgár Hazafi­as Arcvonat küldöttsége. A dele­gáció vezetője; Ferdinand Kozov- szki, a Bolgár Hazafias Arcvonal Végrehajtó Bizottságának tagja, a bolgár nemzetgyűlés irodájának elnöke. A küldöttség tagjai magyaror­szági tartózkodásuk idején a Haza­fias Népfront Bizottságának mun­káját tanúImányozzák. I díjban, mert megalkotta az első I olyan ipari berendezéseket, atrie-» | lyeknek segítségével folyama'o- | san olvasztanak acélt. Lénin-díjjal tüntették ki többek j között Mihail Anikusin leningrá- ! di szobrászt — Puskin szobrának alkotóját. Lehin-díjjal tüntették ki Geor- I gij Tosztonogov leningrádi rende- i zőt, Vszevolod Visnyevszkij híres j szovjet drámaíró „Optimista tra­gédia” című színművének kiváló új színreviteléért. A kitüntetettek között szerepel Vahotzang Csabukiani, a grűz nemzetiségű nagyszerű szovjet táncos, Csabukiani legnagyobb balettmesterj és művészi produk* ciója az „Othello” című balett* MTI Növekedett a természetes szaporodás, csökkent a csecsemőhalandóság A népmozgalmi statisztika ada* tai szerint a természetes szaporo­dás a felszabadulást megelőző é- vekhez képest növekvő irányzatot mutat. Míg 1881 és 1885 között minden ezer lakosra 33,1 halálozás esett, addig 1946-ban 15 és 1955- ben már csak 10. Örvendetesen ja­vult a csecsemőhalandósági arány- szám is. Az 1920-as 29-es években például átlagosan 48,670 egy éven aluli gyermek halt meg. Ezzel szemben a felszabadulás utáni idő­szakban lényeges változás követ­kezett be. előbb évi 17,000-re majd pedig 12.000-re csökkent a csecse­mők halálozási száma. Ez nemcsak az ország lakóinak egészségesebb életmódját tükrözi, hanem kifejezi hazánk szociális intézményeinek és orvosi hálózatának megerősödé­sét is.

Next

/
Thumbnails
Contents