Békés Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-15 / 63. szám

BÉKÉS MEGYEI ▼Bi» proletárjai #*r«rfUJetek! Mépíméq MUNKÁSOK, PA BASZTOK PÖTl T/KA! NAPILAPJA v (»58. MÁRCIUS 15., SZOMBAT __________Ára: 50 fillér_________Hl. ÉVFOLYAM, 63, SZÁM A békéscsabai kenyérgyárban kiosztották a nyereségrészesedést £lénk mozgolódás látható a Bé­késcsabai Sütőipari Vállalat köz­ponti telepén pénteken délután. Két órakor már ott ülnek az ebédlőben a munkások s izgatot­tan, kíváncsian várják a nagy e- semény kezdetét. Nevetés halHk a terem egyik-másik részéből. Örül­nek az emberek. Van is miért. Azért jöttek most ide, hogy múlt évi eredményes | Tunikájuk után átvegyék a meg­érdemelt jutalmat: a nyereségré­szesedést. A rögtönzött kis ün­nepséget — mert hisz’ ennek te beillik — Mészáros Gábor elvtárs, az üzemi tanács elnöke nyitotta meg, majd Hajdú elvtárs, a válla­lat igazgatója emlékeztette a mun­kásokat az. ellenforradalom leve­rése óta megtett küzdelmes idők­re, nehézségekre. Nem is olyan régen még sokan '.»téelknlt k a nyereségrészesedésben — mondot­ta többek között —, de a nagy Érthető különbség Március 16-án, holnap, va­sárnap kerül sor a Szovjetunió­iban a Legfelsőbb Tanács tag­jainak megválasztására. A na­pokban a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottsá­ga elnökségének több tagja ta­lálkozott a választékkal. A szovjet politikai élet vezetői vá­lasztási beszédeikbe®! kivétel nélkül kiemelik, hogy milyen hatalmas eredményeket értek el a Szovjetunió fennállása óta, de különösen az elmúlt né­hány év alatt. — A fenti hirt, olvasva, hir­telen eszembe jutott V, J., isme­rősöm, aki egyszer naivan »azt kérdezte, hogy miért tartom a Szovjetuniót fejlödőképesebbnek az Amerikai Egyesült Államok­nál? Azt tartom, hogy a gyenge- elméjűek kivételével, nincs naiv ember, csak gyermek és felnőtt A felnőttek között akad tudat­án, vagy tanult, tájékozatlan, vagy' tájékozott. Szerintem V, J. a jóakarata tájékovatSamok sorába tartozik. Eszerint Is vá­laszoltam neki, mondván, hogy azon az Amerikán, melynek te­rületén az elmúlt félévszázad alatt egyetlen háború «ont vett, időnként és egyre ijesztőbb mér­tékben termelési válságok se­pernek végig, munkanélküliek milliói tengődnek és ugyanak­kor abban a Szovjetunióban, mely a cári Oroszországtól hi­hetetlenül elmaradt gazdaságot ■kapott örökül és amely a® egyik világháborúból, a másikba sod­ródva, ráadásul még 14 tőkés ■ország négy évig tartó, dühödt rabió támadását is visszaverte, nincsenek termelési válságok és ismeretlen a munkanélküliség. Amerikában békés körülmények között is baj, a Szovjetunióban a két világháború roppant kár­tételei ellenére is Örömteli elő- írehaladas van. Ismerősöm, V. L rámnézeti, aztán oldalt, valaho­vá messzire pillantott .majd szót­lanul kezet fogott és elballa­gott. Akkor még nem léteztek a ízputnyikok. Azóta semmit sem kérdezett tőlem, de, ha ta­lálkoztunk, már messziről elő­re köszönt. Néhány héttel ez­előtt Békéscsabáról a megy# egyik távoli részébe költözött. Kedves Y. S. ezúton kérető, engedje meg, hogy első „tájé­koztatómat" a következő újabb 'ismereteimmel egészítsem ki: Eisenhower 1958-ben biztosí­totta Amerika vezető köreit, hogy a Szovjetunió minden té­ren kudarcot vall, mert Ameri­ka vele szembe« magas szettem! és erkölcsi fölényben van. Az első sz, (nyik kilövése azonban bebizonyította, hogy ez nem e- gyébb vágyálomnál. Például a legutóbbi három év alatt Moszk­vában, egész várossal felérő olyan háztömbök épültek, me­lyek vetekszenek az amerikai építkezésekkel. A Moszkva—le­ninliegy lábánál épült a világ legnagyobb sportlétesítménye, benne egy 103 ezer férőhelyes nyitott és egy 14 500 férőhelyes fedeitt sportpályával. A szovjet emberek jobban öltözködnek, mint akár egy évvel ezelőtt, a boltok kirakatai változatos árukkal zsúfoltak és sok az au­tó. A békevágy nem külső pro­paganda, hanem mélyen benne él a szovjet tömegek lelkében. A szovjet vezetők nem a világ­tól elzárkózott emberek, hanem a földön és így Amerikában tör­ténő politikai, gazdasági, tudo­mányos és művelődési helyzet­ről részletekig menően tájéko­zottak. Hrusesevnak például a kisujjában vannak az Egyesült Államok egén- A Szovjetunlő- tesebb eseménye«. A Kreml jö­vő stratégiája a nyugati állás­foglalás és tervek alapos fi­gyelembevételén épül fel. A szputny tkokat sem súlyban, sem adótechnikai berendezésük e- rejét illetően, sem pályatdjesít- ményüfe terén még csak megkö­zelíteni sem sikerült. A szovjet mérnökök a repülés terén meg­alkották a világ két legjobb u tasszálli tógépét, a TU 101-es és a TU 114-es óriásgépeket. Az utóbbival Csszehasonlítk'ttó a- merlkai gépek majd csak 1959- ben jelennek meg az Egyesült Államok égés«. A Szovjetunió­ban 166 főiskola, 2156 tudomá­nyos kutatóintézet van, összesen több, mint 2 millió hallgatóval, Minden szovjet lány és fiú kö­teles hét éves korától 11 éves koráig Iskolába járat és beléjük oltják a vágyat, hogy továbbta­nuljanak a főiskolákon, egyete­meken és hősei legyenek a vi­lág új „lovagrendjének", a mű­szaki értelmiségnek. A Szovjet­unióban az emberek úgy érdek­lődnek az oktatás, a tudomá­nyok iránt, mint Amerikában és másutt a sport, a divat, vagy a tőzsde iránt, A szovjet em­berek célja, hogy 1960-ban négy­millió jói képzett szakember álljon rendelkezésre. A nemzet­köz! tudományos írások fordí­tására az .Amerikai Tájékoztató Irodának 35 alkalmazott, a Szovjetunió Tudományos Aka­démiája tudományos és műszak! tájékoztató intézetének 2 30© technikus és 2© ezer fordító áll rendelkezésére. Szédületes ará­nyú különbségek ezek. a fiatal, dinamikus Szovjetunió javára. íme, néhány csepp az ameri­kai és szovjet összehasonlítási lehetőségek tengeréből. Mind­ezekhez A’. J. ismerősöm részé­re annyit fűzök, hogy a fenti összehasonlítást a két ország között nem egy „elfogult" magyar újságíró, hanem a nem­rég. a Szovjetunióban járt és az ott látottakról hosszai cikksoro­zatban beszámoló Vtiltian Ran­dolph Hearst, amerikai újság- király tette Huszár. Rezső Világkonferenciát rendez októberben Bukarestben a Mező- gazdasági és Erdészeti Dolgozók Nemzetközi Szakmai Szövetsége Ilio Bozzi, a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Nem­zetközi Szakmai Szövetségének főtitkára levélben értesítette a MEDOSZ elnökségét, hogy a szövetség II. világkonferenciá­ját 1958 október 16—19-re Bukaresbe összehívják. A Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Nemzetközi Szakmai Szövetsége ez alkalomból felhí­vással fordult a mezőgazdasági dolgozókhoz. A felhívás s kapita­lista országokban kialakult hely­zetet elemezve megállapítja, hogy a monoipóllumok szolgálatában ál­ló országok korlátozzák a terme­lést, mezőgazdasági tartalékokat denaturálnak, megsemmisítenek, tengerbe (lobnak. Dolgozókat bo­csátanak el, a munkanélküliség egyre nagyobb méreteket ölt, a munkatempó gyorsuk a balesetek és szakmai betegségéle száma nö­vekszik. A Szovjetunióban, Kínába;', és a népi demokratikus országokban ahol a szakszervezetek elsőrendű szerepet játszanak a mezőgazdasá­gi termelés nc.vdkszfi: és a mező- gazdasági dolgozók a technikai, a tudományos ás a szociális haladót előnyeit .élvezik,-A felhívás hangsúlyozza a me­zőgazdasági dolgozó!» egységének fontosságát annak ellenére, hogy a társadalom fejlődéséről vallott nézetekben, vallás! kérdésekben és a szakszervezetekhez való tar­tozásban vannak ellentéték. Az a- 1 a pvető érdekek azonban közösek. A világkonferencián olyan szabad és testvéri vitát kívánnak kezde­ményezni, ahol a szónoki emel­vény mindenki számára nyitva áll. A nemzetközi szövetség közös akciót kíván szervezni kapitalista államokban a bérek általános e- meléaééút, a munkaidő csökkené­séért, a technika fejlődéséből adó­dó munkanélküliség megszünteté­séért, a társadalombiztosítás és a fizetett szabadságok rendszerének bevezetéséért, lakások, szociális és egészségügyi intézmények tő­ért. Teljes jogegyenlőséget kíván­nak elérni a nők és a fiatal me­zőgazdasági munkások számára. A megvitatandó programban sze­repel a demokratikus agrár-re­formok megvalósítása és a sze- gényparasztok követeléseinek tá­mogatása. A Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Nemzetközi Szakmai Szövetsége javasolja, hogy min­den országban alakítsanak egysé­ges előkészítő bizottságokat a vi- lágkaníorecia céljainak ismerteté­sére és a küldöttek megválasztá­sára. (MTI) erőfeszítések, a becsületes, ,z;w- galmas munka gyümölcsözött. Azt hiszem, most már senki sem ké­telkedhet... Valóban nem. A vállalat 1937- hen elért nyereségéből 79 070 fo­rint térül vissza a dolgozóknak. Száznyolcvan Hárman kapnak eb­ből az összegká!. Egy munkásra átlagosan 9 napi keresetnek meg­felelő nyereségrészesedés jut. A „száraz" számadatok helyett néz­zünk egy-két példát. Erzsink Páíné elvtársnő, a lésztaiizeni dolgozója, három gyermek édesanyja. Négy száz­negyvennégy forintot kapott. — Jól jött ez a kis pénz, ruhát Veszünk a gyerekeknek — új­ságolja boldogan. Adamik And­rás elvtárs, szakmunkás taka­rékkönyvet szorongat kezében: 678 forinttal kezdte meg a gyűjtést, egy kis családi házat szeretne venni, ez is pótol va­lamit. Sváb Rudolf elvtárs, a Il-es üzem szakmunkása, leá­nya staterungjához járul hozzá 725 forintjával, özv. Kardos F’erencné, 4 gyermekes anya 366 forintot vett át. Ruhafélé­ket vásárol gyermekeinek. Most, a múlt évi eredménye* munka gyümölcsét vették ál a munkások, de — mint ahogy erre figyelmeztette is a dolgo­zókat Hajdú elvtárs — azért kell mindenkinek igyekezni, hogy 1958-ban még jobban dol­gozzanak. Nagy feladatok vár­nak mindnyájukra: a takaré­kosság, a társadalmi tulajdon megvédése, ellenőrzés szigorí­tása — ezek nélkül nem lehet eredményesen, nyereséggel zár­ni, majd az 1958-as esztendőt. Egész bizonyosan mind • száz.nyolcvanhármukat erro ösztönzi a most kapott, megér­demelt részesedés is. Sz-né Nem könnyű ötösre vizsgázni... itieges építésiéért, minden kény­szermunka éa faji megkülönbözte­tés eltörléséért, a szakszervezeti és demokratikus jogok kiszélesítésé­Jovábii gépesítik az aprómagteranesztési a tatár^ánci gazdaságban Az utóbbi három év alatt jelen­tős mértékben gépesítették a ta- táirsánci Kerti mag- és Gyógy nö­vénytermelő Gazdaság növényter­mesztéséi. Amíg 1955-ben a szán­tóföldi munkák egyliarmadét gé­pesítettéit. csak, addig ebben az évben új, speciális gépek beállí­tásával a munkáik 92 százalékát géppel végzik. A gépesítés nyo­mán a gazdaság fizikai dolgozói­nak száma 130-ra csökken. A ke­reset viszont a korábbi érek 800 forint járó] 1205 forintra növeke­dett. (1057. évi átlag.) A gazdaság dolgozóinat-bb mint ()(? «.zásaié­ira nő. ján a hallgatók döntő többségé ötösre felelt. Értékes ötösök ezek, mert a vizsgáztató bizottság alapot san megnézte, hogy a felelő menyi nyit tanult elméletben és mennyi* re ismeri a rét-legelő növényeit c gyakorlatban. A szép, gördülékeny feleletek biztató jelek arra, hogy a tanultakat eredményesen hosts sosítják odahaza és megyénkben több tízezer hold szikes, terméket* len talajon sikerül dúsfüvű rétet, legelőt kialakítani az elkövetkező években. Bátran, mag»* biztosan fele! Ko­vács Ferenc, a bi­kazugi legeltetési bizottság elnöke, aki a kévébekötött fűféleségek neveit is pontosan meg­mondta. Méltán írták bizonyítvá- ;>•» ötÖSt Jövedelmezővé vált »a Mezőhegy esi Állahü Gazdaság A múlt években a Mezőhegyest TörzsáUattenyéssiő Állami Gaz­daság ráfizetéssel gazdálkodott és állami támogatással termelt. 195 7- ben megváltozott a helyset, A négymillió forint veszteségre ter­vezett gazdaságban több mint tíz­millió forint volt az eredmény, ja­vulás, Az 1936—57-es gazdasági év mérlegbeszámoló jelentését az FM állami gazdaságok főigazgató­ságán a múlt héten hagyták jóvá. A jelentés szerint a gazdaság 1957-ben 6 680 000 forint tisztanye­reségre tett szert. Ebből a nyere­ségből 1 100 000 forintot osztanak ki a gazdaság dolgozói között. A Szarvasi Öntözési és Rizster­melési Kutató Intézel bikazugi gazdaságában egyhetes szaktanfo­lyamot rendeztek Békés megye legeltetési bizottságainak elnökei részére. Az ötvenöt elnök az Inté­zet neves kutatóitól és a megyei állattenyésztési osztály szakembe­reitől számos, értékes előadást hallott, amellett meg kellett is­merkedni gyakorlatban a -megye különböző tájain jól díszló réti- és legelőfüvekkel, pillangósnövények- kel stb. A tanfolyam záróvizsgá-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents