Békés Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-02 / 52. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai egyesüijeiekt MUNKÁS QKfPARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA. 1933. MÁRCIUS 2., VASÄRNAP Ara 60 fillér III. ÉVFOLYAM, 52. SZÄM NYILATKOZAT a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a Magyar Szocialista Munkáspárt, valamint a Román Népköztársaság kormánya és a Román Munkáspárt küldöttségeinek tárgyalásairól 1958 február 20. és 28. között a Román Népköztársaság kormányának és a Román Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége látogatást tett a Román Népköztársaságban. E látogatás 'olyanián a Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság kormány- és pártküldöttségei megbeszéléseket folytattak Bukarestben. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségében a következő elvtársak vettek részt: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, államminiszter, Apró Antal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnökének első helyettese, Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, államminiszter, Szirmai István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, Sebes István, a külügyminiszter helyettese, Keleti Ferenc, a Magyar Népköztársaság bukaresti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A Román Népköztársaság kormánya és a Román Munkáspárt küldöttségében a következő elvtársak vettek részt: Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bi- eottságának első titkára, a Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlése elnökségének tagja, Chivu Stoica, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Petra Borila, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének helyettese, Nicolae Ceausescu, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, Alexandru Mogfioiros, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének helyettese, Avram Buna- ciu, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter, Paul Niculescu- Mizil, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának tagja. A tárgyalások folyamán a felek kölcsönösen tájékoztatták egymást kormányaik és pártjaik tevékenységéről, behatóan elemezték baráti kapcsolataik továbbfejlesztéséuék kérdéseit és a két országot érdeklő legfontosabb nemzetközi kérdéseket. A baráti együttműködés szellemében folytatott széleskörű véleménycsere soráu a két küldöttség megállapította, hogy nézeteik az összes megvizsgált kérdésekben azonosak. I. A magyar és román barátságnak mély történelmi gyökerei vannak. Bár a magyarországi és a romániai volt uralkodó osztályok nemzeti elnyomó politikát folytattak és nacionalista gyűlölködést szítva egymásra uszították a magyar és a román dolgozókat, ennek ellenére a magyar és a román nép legjobb fial egyesítették erőiket és forradalmi harcokat vívtak a két nép közötti barátságért, a szabadságért és a társadalmi haladásért. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására mind Magyarországon, mind Romániában megalakultak a kommunista pártok és a munkásosztály a haladó erők élén tudatos harcot kezdett a két nép testvéri együttélését zavaró és mérgező sovinizmus ellen, az igazi barátság megteremtéséért. A két ország munkásosztálya sok vértanút áldozott a közös ügyért vívott küzdelemben. Miután a magyar és a román nép felszabadult a fasiszta iga alól és saját kezébe vette sorsának irányítását, a szocializmus é- pítésének útjára lépett és örökre végetvslett a kizsákmányoló osztályok által szított gyűlölködésnek. A két nép között tartós barátság jött létre, amely a prole- *ér nemzetköziség, a kölcsönös megbecsülés, a területi épség tiszteletbentartása, a szuverénitás5 *j • belügyikbe való be nem a- vatkozái, *z együttműködés és a kölcsönös testvéri segélynyújtás elveire épül. A magyar—román barátság kiállta a nehéz idők próbáját is. Amikor Magyarország függetlenségére és szocialista vívmányaira tört az ellenforradalom, a román nép az elsők között nyújtott testvéri segítséget, amelyre a magyar nép hálával gondol. A román nép örül, hogy a magyar dolgozók az ellenforradalmat leküzdötték, annak súlyos következményeit felszámolták, s az ország politikai, gazdasági és kulturális fejlődésében sikereket értek el. Mindkét fél hangsúlyozza: határozottan fel kell lépnünk az imperialista erőknek a szocializmust építő országok belügyeibe való minden beavatkozási kísérletével szemben és szüntelenül fokoznunk kell az éberséget az osztályellenség minden olyan próbálkozása ellen, amelynek célja aláásni, gyengíteni a népi hatalmat. II. Szocialista országaink kapcsolatait méltóan fejezi ki az 1948 január 24-én kötött barátsági, e- gyüttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés, a sokoldalú magyar—román együttműködés történelmi okmánya. E szerződés szellemében a két ország kapcsolatai eredményesen fejlődtek. A két fél a tárgyalások során megegyezett abban, hogy tovább szélesíti és fejleszti a Magyar Népköztársaság és a Román Nép- köztársaság gazdasági együttműködését. Az elkövetkező években növeli a két ország közötti árucsereforgalmat és e célból az 1958—60. évi időszakra kereskedelmi egyezményt köt. A két küldöttség megállapodott abban, hogy magyar—román vegyes gazdasági együttműködés! kormánybizottságot létesít. Ez a bizottság Irányítani és fej tesztem fogja a kétoldalú gazdasági együttműködést, figyelembe véve a kölcsönös gazdasági segítség tanácsának ajánlásait. Mindkét küldöttség megelégedéssel állapítja meg, hogy a két ország kulturális kapcsolatai a Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság között tíz éve megkötött kulturális egyezménynek megfelelően eredményesei’ fejlődnek. A kulturális élet minden ágában, különösen a magyal és a román nép szabadságáért és nemzeti függetlenségéért közösen vívott történeteid harcainak tanul* mányozásáért és a közös forradalmi hagyományok ápolásáért és tanításáért az együttműködést a jö- vőben is fejlesztik. A felek elhatározták, hogy elősegítik a szocializmus építésének minden területén elért eredményeik kölcsönös jobb megismertetését, A Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság, mint a Szovjetunió vezette szocialista tábor testvéri nagy családjának tagjai kifejezik szilárd elhatározásukat, hogy a jövőben is minden eszközzel hozzájárudnak a szocialista tábor egvségének erősítéséhez. III. A magyar'éa a román kormány, j (Folytatás a 2. oldaton.) B szervezett munkások mutassanak példát a termelésben Marosán György beszéde a SZOT kongresszuson A Szakszervezetek XIX. kongresszusának első napján, pénteken felszólalt Marosán György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Beszédében többek között a következőket mondotta: Engedjék meg, hogy átadjam a Magyar Szocialista Munkáspárt Központ; Bizottságának és több százezer kommunistának forró, elvtársi, munkástestvéri üdvözletét a Magyar Szakszervezetek Tanácsa XIX. kongresszusa küldötteinek és egyben az egész magyar szervezett munkásságnak. A világ szervezett munkásságának a figj^lme az Önök munkája felé fordul ezekben a napokban. Ennek a kongresszusnak a jelentősége éppen abban van, hogy megtanácskozza, milyen segítséget tud adni a munkásosztály vezető erejének, a pártnak abban a nehéz küzdelemben, amelyet Magyarország további felemelkedéséért, népünk jövőjéért folytat. Nem kicsik ezek a feladatok, de biztosra vesszük, hogy ha az a majdnem két millió szervezett munkás, akit itt Önök képviselnek, felsorakozik pártunk politikája mellett, és sikerrel vívja meg az üzemekben mindennapi politikai és termelés] csatáját, nincs olyan nehézség, amit le ne küz- denénk. Pártunk Központi Bizottsága számít az Önök támogatására, a szervezett munkásság áldozatkész, szívós, kitartó harcára. Az elmúlt tizenkét esztendőben a politikai és gazdaságpolitikai hibák ellenére hatalmas eredményeket értünk el. Nagyok az ellenforradalom óta elért eredményeink is, de még távol vagyunk attól, hogy elégedettek legyünk, ellenkezőleg, rengeteg még a tennivalónk. Az elvtársak valamennyien jól tudják, hogy munkásosztályunk életszínvonala eddig soha nem volt ilyen magas. Erre valameny- nyien büszkék lehetünk. Hiba volna azonban, ha az elmúlt esztendőben elért eredményeket egyszerűen csak saját érdemünknek tudnánk be. Eredményeinkben igen jelentős mértékben benne van az a támogatás, amit nagy és áldozatkész barátunktól, a Szovjetuniótól, a kínai néptől és a többi népi demokratikus testvéri néptől kaptunk. Ma már a- zonban úgy vetődik fel a kérdés, hogy saját lábunkra kell álla- nunk. A szervezett munkások legjobbjai mutassanak olyan példát a termelésben, az önköltségcsökkentésben, a takarékosságban, amely magával ragadja a többi dolgozót. Személyekre való tekintet nélkül folytassanak kíméletlen harcot a népi vagyon fosztogatói ellen, érjék el, hogy az üzemek dolgozói vessék ki maguk közül a pazarlókat és a tolvajokat. A levert ellenség gazdasági fronton kártevéssel harcol most ellenünk. Ezt csak az önök segítségével, a törvény legteljesebb szigorának alkalmazásával béníthatjuk meg. Az ellenség azt hirdeti, hogy csak egy nap a világ. Közönyt, nemtörődömséget akar beleplántálni a dolgozókba. Azt reméli ettől, hogy rosszabbul megy majd a munka, kisebb lesz a termelés, hogy meglazítja a fegyelmet, rontja az erkölcsöket. Minden munkással meg kell értetni és egész népünknek tudnia kell, hogy a munkásosztály a dolgozó magyar nép távlatai ragvogóak és annál ragyogóbbak lesznek, minél harcosabban, kitartóbban küzdünk érte a társadalmi életben, a politikai életben és a munkapadnál. Ezután a magyar szakszervezetek régi harcairól beszélt, majd így folytatta: A szervezett munkásságot a marxizmus eszméje, a kommunista kiáltvány eszméje, a leninizmus eszméje kovácsolta széttörhetetlen egységgé. A történelem szemétdombjára kerültek a császárok, királyok, kapitalisták, földbirtokosok és mindenféle nemzetárulók. A közelmúlt irányát pedig történelmileg és politikailag mi szabtuk meg, mint ahogy mi szabjuk meg a mának, a szocialista építésnek és a jövőnek nagy távlatait is. Magyarországon minden szervezett munkásnak tudnia kell, hogy az elmúlt évtizedben mindenki megméretett, és különösen megméretett az ellenforradalom napjaiban. A munkásosztály, a dolgozó parasztsággal együtt hitet tett a népi demokrácia mellett. Az ellenforradalom elleni fellépésével, az ellenforradalmi fegyveres felkelés leverésével, a tizenhárom esztendő történelmi vívmányainak megvédésével kifejezte hűségét * párthoz, a szocializmushoz. A kommunisták ország-világ előtt bebizonyították eszmei, politikai, szervezeti egységüket. Bebizonyították, hogy a régi Szektás hibákkal szakító és a revizionista árulókkal kíméletlenül leszámoló marxista-leninista vezetés mellett mindig készek harcolni mindenki ellen, aki akár itthon, akás külföldön fel meri emelni kezét a munkásosztály hatalma ellen. Azoknak a kispolgároknak, a- kik hamis és liazug ideológiájukkal szeretik kétségbevouni a munkásosztály vezető szerepét, végre tudomásul kell venniük, hogyha van jólét Magyarországon a tömegek számára, ha van biztonság a mában és perspektíva a holnapban, szép jövő a fiatalságunk számára, azt mindenekelőtt a Magyar Szocialista Munkáspárt vezette, magyar szervezett munkásság biztosítja. Ma már a szakszervezetekben nemcsak az ipari munkásság tömörül, hanem együtt vannak a mezőgazdaság dolgozói, az alkalmazottak és a hivatalnokok, a mérnökök, a pedagógusok, az orvosok, a művészek és az újságírók, a magyar kultúra hatalmas hálózatának munkásai. Mit jelent ez? A városi és a falusi dolgozók! összefogását, a fizikai és a szellemi dolgozók összefogását. A szakszervezet e dolgozó osztályok é* rétegek szövetségének legkifejezőbb megtestesülése, a legfontosabb tömegszervezet. Volt-e valaha a magyar társadalmi életnek Ilyen széleshálózatú szervezete? Soha! Igaz, hogy a városi és a falusi dolgozók, a fizikai és a szellemi munkások e nemes gyülekezetében nincs benne Mindszenty, nincsenek grófok, mágnások é* kapitalisták, de azt hiszem, nekünk nem hiányzik az olyan nemzeti egység, amely őket is magában foglalja. Csak az az igazi nemzeti, népi egység, amely ellenük jön létre. (Folytatás a ?. oldalon.)
