Békés Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-05 / 54. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1858, március 5., szerda ★ A pórtélét hétköznapi álból ★ I szeghalmi járási pártbizottság és a közvélemény Foglalkoznak a bizalmiakkal A sarkadi községi alapszerve- *et vezetősége minden hét első napján — hétfőn este — ta­nácskozásra ül össze. Minden hétnek megvan a programja. Egyik hétfőn vezetőségi ülést tartanak, máskor pedig a párt­bizalmiakkal beszélgetnek. A pártbízalmiak értekezletén nemcsak a feladatokat jelölik meg, hanem a bizalmiak is be­számolnak a megbízatásuk tel­jesítéséről. Alig egy hónapja, hogy a vasútnál dolgozó bizal­miak kértek‘segítséget a párt- alapszervezettől, legutóbb pedig a tanácsnál dolgozó elvtársak mondták cl, hogy esetenként nem a legjobb a viszony a párttagok és pártonkívüiiek kö­zött. Egyes pártonkívüiiek dur­vák a felekhez és ebből a párt­tagokkal nézeteltéréseik adód­nak. A pártbizalmi-gyűlésen mindig meghatározzák, hogy kik számoljanak be a legköze­lebbi ülésen. Falugyűlés lesz csütörtökön es­te, adják szájról-szájra a füzes- gyarmatiak. Bucsán pedig az a hír terjeng, hogy péntek ete ülnek össze a pártvezetőkkel az embe­rek néhány órás eszmecserére. Igen! A hír nem kósza, mert Bu­csán is falunapot rendeznek,, mégpedig központi előadóval. S Itt mindjárt előtolakszik némi gyanakvás is: vajon a központi e- lőadó ismeri-e a füzesgyarmati vagy a bucsai emberek helyzetét, tudja-e, hogy mi az a fogas kér­dés, amire választ vámnak. A gya­nakvás nem is alaptalan, hiszen a korábbi években számtalan­szor előfordult, hogy az általános politikai kérdések feszegetése és elmondása közben megfeledke­zett az előadó arról, hogy hacsak árnyalatokkal is, de mégis elté­rő egy-egy község politikai han­gulata. S az egyik helyen erre, a másik helyen arra a kérdésre kémek választ az emberek. Félreértés ne essék. Nem arról van szó, hogy a szeghalmi járási pártbizottság a falunapok kereté­ben nem vált szót az általános politikai és gazdasági kérdések­ről. A vezérelv ez. Csak formá­jában másabb, mint korábban, mert most a kisgyűlések beszél­getései során egyre jobban meg­ismerkedtek a párttagok a falu népét foglalkoztató kérdésekkel és a legáltalánosabb és sokakat érin­tő dolgot falunapon az általános politikai helyzet tükrében ismer­tetik az emberekkel. A faluna­pok témájához a közvélemény sok hasznos javaslattal járult hozzá a beszélgetések során és így kapnak majd választ arra a sokakat foglalkoztató kérdésre Bucsán és Füzesgyarmaton is, ÜNNEP Az élet minden területén, a leg­könnyebb munkától a legnehezeb­big olt találjuk őket. Terveznek, al­kotnak, családi fészket melenget­nek. Kacagnak, ha öröm éri őket, de sírnak, ha bánat mardossa szí­vüket. Igen, róluk van S2Ó, a nők­ről. Közeledik március 8-a, a nem­zetközi nőnap. Ezekben a napok­ban nincs olyan nő és férfi, aki ne gondolna szívszorongva ez ün-\ nepre. Mert ünnep és ebben az év­ben a többitől eltérően — de így is i'in ez rendjén — az előkészítése a férfiakra vár. Hogy mekkora d titkolódzás, az szinte csodálnimló. Mielőtt írni kezdtem e sorokat, te­ELŐTT dőljük, hogy teával, vagy kávéval is kedveskednek nekünk. Min­denesetre akármilyen csekélység lesz, jólesik majd és örülünk neki. A két kudarc után már nem is próbálkoztam másutt. A megyei nőtanácsnál azonban megtudtam hogy a nők sem várják ölbe tett kézzel e napot. A legtöbb üzem- bén, a Békéscsabai Kötöttárugyár­ban, a Pamutszövőben, Ruhagyár­ban, valamint a Gyulai Harisnya­gyárban, a Békéscsabai Kenyér­gyár tésztaüzemében a nőbizott­ság 5—8—7-én. háromnapos ün­nepi békeműszakot tart. — Cs. E. — hogy mj a helyzet a tsz-tagok nyugdíjazásával, a földmegváltá­si árral, a mezőgazdasági gépel- látással. így van ez rendjén éa milyen megnyugtató, hogy a szeghalmi járásban és másutt is egyre inkább érvényesül a köz­vélemény hangja, kívánsága vagy akarata. Újjáalakult az V. kerületi Hazafias Népfront bizottság Békéscsaba V. kerületében csü­törtökön este újjászervezték a ke­rületi népfront bizottságot. Pén­teken este pedig a békebizottságot alakították meg, amelynek Román Aladár pedagógust választották elnökévé. Kétkulacsos jobboldali burzsoá elem leleplezése a Kínai Néphadseregben A Zsenminzsipao, a Kínai Kom­munista Párt központi lapja be­számol arról, hogy a kínai népi felszabadító hadsereg általános politikai osztályának pártbizott­sága (megvitatta a népi felszaba­dító hadsereg kulturális osztálya volt igazgatójának ügyét és a volt igazgatót burzsoá .jobboldali elem­iek nyilvánította. Csen Hin író, ik't a napokban zártak ki a kínai országos irodalmi és művészeti szövetség elnökségéből, arra hasz­nálta fel igazgatói tisztségét, hogy igyrészt minél nagyobb kárt okoz­zon a párt és a szocializmus ügye­lek. másrészt, hogy valóraváltsa ?gyéni karrierista ambícióit. Mint közismert jobboldali, jelentős se­gítséget biztosított a jobboldalnak azzal, hogy maga Is beállt a pár­tot és a szocialista rendet táma­dók sorába. Egyik vezérelve az volt, hogy semmi szükség nines Kínában a proletárdiktatúrára, mert a reakciós elemek kis száma azt nem indokolta, mert százezer ember közül legfeljebb egy reak­ciós. Az irodalom terén Csen Hin író mindenkor hangsúlyozta az Fogadást adott a Lipcsébe utazott magyar kormány- küldöttség Hétfőn a lipcsei vásáron résztve­vő magyar kormányküldöttség fo­gadást adott a magyar kiállítás csarnokában. A fogadáson a Szov­jetunió, a népi demokratikus orszá­gok, a kapitalista államok és a; NDK kereskedelmi küldöttségei­nek képviselőt, valamint újságíró!-: vettek részt. tneze Jenő inagyai' k-ülker-eek^ ., delmd miniszter rövid megnyitóbe­szédében elsősorban arra mutatott rá, hogy a Magyar Népköztársaság­nak a vásáron való tevékeny rész­vétele a magyar gazdasági éle! gyors megszilárdulásának kifeje­zője, annak a jele, hogy a magyar nép egyre jobban bízik kormányá­ban. (MTI) irodalom speciális jellegét, ami nála azt jelentette, hogy mini író, nyugodtan árthat poi itika'lag, mert az írót más mértékkel kell mérni, mint a többi halandót. A tényeken nyugvó tömeges bírála­tok hatására maga is beismerte, hogy alja« játékot folytatott, bunt követett el a Kommunista Párt, a kínai nép és a szocializmus ügye ellen. (MTI) Franciaország válaszolt Tunisznak az EMSZ»hez intézett három panaszára Guillaume Georges-Picot, Fran­ciaország állandó ENSZ-képviselő- je hétfőn három levelet adott át Hammarskjöld főtitkárnak. A le­velek választ tartalmaznak Tu­nisznak az ENSZ-hez eljuttatott panaszaira, amelyek a tuniszi ha­táron folyó francia csapatösszevo­násokról, Tuniszban élő francia állampolgároknál talált fegyverek­ről és Tunisz légiterének egy fran­ciá repülőgép által történt megsér­téséről szólnak. A francia válasz hangoztatja: az ismételt támadások miatt, amelyek az Algériában állomásozó francia csapatokat tuniszi támaszpontok­kal rendelkező jelentős felkelő cso­portok részéről érték, a francia parancsnokság kénytelen volt o határ francia oldalán megfelelő ín- ézkedéseket foganatosítani. Ezek isztán védelmi jellegűek. A Tuniszban élő francia állam­polgároknál talált fegyverek nagy­részt elavultak, rossz állapotban ■fannak és valószínűleg még a má­sodik világháború idején a német csapatok hagyták azokat hátra. Tunisz légiterének megsértésé- ■ől nem lehetett szó, mert az 1956. október 5-i levélváltás értelmében a tuniszi légitér ellenőrzése to­vábbra is a francia haderőkre tar­tozik. lejönön felhívtam néhány üzemet, vállalatot, azzal a gondolattal, hát­ha elcsípek egy-két jó „módszert’', és hozzásegítek másokat is, hogy •még ötletesebben, még szebben készítsék elő a nőnapot. De mint­ha minden férfi összeszövetkezett volna, még kerülő úton sem lehe­tett megtudni, hogy milyen meg­lepetést tartogatnak. Az egyik vállalatnál, amikor te­lefonon a nőnapi előkészületekről érdeklődtem, egy vékony női hang válaszolt: — Mindjárt hívom a bizottság elnökét. Pár másodperc múlva már egy öblös férfihang je­lentkezett: — Hogyan készülünk? Megala­kítottunk egy öt tagú bizottságot Hozzájogtunk az előkészületekhez — Tessék már azt is elmondani, hegy mit terveznek, milyen meg lepetést tartogatnak? — Ha elmondom, akkor már nem lesz meglepetés. Inkább tessék eljönni szombaton délután. Ezzel ugyan nem -lettünk oko­sabbak. De nézzünk meg egy má­sikai! — Hogyan készülünk a nőnap­ra? — Ismétli a kérdést, egy nő. — Azt nem tudjuk. «— Talán a férfiak? — Igen, azok készülnek, de a- tok meg nem mondják meg. Vala­mit azért ellestünk. A napokban esfnos kis csészéket vásároltak. Azt mondták, hogy egy nevezetes napon „szeivtellk" fel. Csak gon­Hiú remények zsákutcája Az amerikai szenátusban mostaná­ban sok szó esett a költségvetésről. Különösen a költségvetésnek a hadi­kiadásokra vonatkozó részéről. Nem ok nélkül. A* Egyesült Államokban évről-évre többet költenek fegyver­kezésre. Érdemes Idézni á Survey of Current Bussiness novemberi számá­ból néhány adatot. A lap szerint a szűkebb értelemben vett fegyverke­zési kiadások — amelyben nem sze­repelnek a külföldnek Juttatott kato­nai és gazdasági segélyek — 1955-ben 19,1 milliárd, 1956-ban M,4-et és 1957 első kilenc hónapjában pedig 14 mtl- üárdot tettek ki. A hadikiadások összegének évről- évre történő (emelkedése mögött az Egyesült Államok monopolistáinak az a szándéka rejlik, hogy a fegyver­kezési verseny fokozásával állják út- iát az amerikai gazdasági élet rémé­nek: a túltermelési válságnak. Valóra vált tehat az SZKP XX. kongresszusásnak az a következtetése, hogy a kapitalista országokra Jellem­ző, n. világháború utáni konjunktúra nem tarthat sokáig, mível a tőkés vi­lág külső és belső ellentmondásai el­kerülhetetlenül újabb gazdasági és társadalmi megrázkódtatásokhoz ve­zetnek. Elsősorban az ipari termelés csök­kenése az, amely kézzelfoghatóan bi­zonyltja az elkerülhetetlen katasztró­fát. Egy év alatt — 1956 decemberétől 1957. decemberéig — 7 százalékkal e- sett vissza az amerikai tpar terme­lése. A termelés visszaesésével párhu- . zamosan növekszik a munkanélküli­ség. Hivatalos statisztikai adatok sze- I rlnt a munkanélküliek száma pillanat­I nytlag csaknem eléri a2 ötmilliót. S hozzá kell tennünk, hogy ez szépített adat, mivel az Egyesült Államok sta­tisztikáiban az elbocsátott munkások jelentős hányadát nem „munkanélkü­liként’* tartják számon, hanem úgy ionban mit sem változtat. A túlterhelési válságot az Egyesült Államok monopolistái a következő módszerekkel próbálták leplezni, Il­letve késleltetni: egyrészt az árukész­letek <1954. szeptemberétől 1957. szep­temberéig 6,5 százalékkal emelkedett a raktárakban felhalmozott árumeny­szerepelnek, mint „dolgozók létszá­mából” tőrölt munkások. Ez r sta­tisztikai trükk csak arra Jó, bogy né­mileg elkendőzze a világ előtt az igazságot, a tényleges helyzeten a­összeg már elérte a 43 mUliárdot. U- gyanakkor külföld felé az Egyesült Államok tőkései az export-szállítások erőszakolásával, valamint a már ré­gebben lekötött áruk határidő előtti szállításával Igyekeztek a válság el­mélyülését megakadályozni. Hogyan fest ez a gyakorlatban? Az Egyesült Államok az elmúlt év első kilenc hónapjában 16 milliárd dol­lár összegben szállított árut külföld­nek, ugyanakkor behozatalát 10 milli- árdra csökkentette. Ez az amerikai exporttöbblet hatalmas dolláréhséget Idézet elő a nyugati tőkés világban. A régebben Amerikával lekötött ren­delések gyorsított leszállítása pedig azt eredményezte, hogy az Egyesült Államokban hónapról-hónapra csökken az új megrendelések állománya, ami nem egész kilenc hónap alatt 10 mil­liárdos veszteséget okozott. A munkanélkülivé vált mun­kások a - már befizetett összegekkel együtt elvesztik a részletre vásárolt holmikat, mivel törleszteni nem képe­sek. A gépkocsi, rádió, televízió stb. Így visszakerül az üzletbe, a keres­kedő nem vesz át a gyárakból új árut, ami tovább szűkíti az ipar el­adási lehetőségeit. A tőkések viszont csökkentik beruházásaikat. Eredmény: tovább csökken a termelés és fokozó­dik a munkanélküliség. Hiú remény az amerikai monopo­listáknak az a terve, hogy a hideghá­borús légkör szításával és a fegyver­kezési bajszával leküzdhetik a túlter­melési válságot. A költségvetés fegy­verkezési kiadásainak növelése ugyan mesés profithoz juttatja a hadiipar gazdáit, azonban a lakosság életszín­vonalának további romlásához és ezen nyiség), másrészt pedig a részletvá- keresztül a túltermelési válság f ko- s óriási hitelek növelésével. Amíg 1956- zódásához vezet. A túltermelési válság ban az amerikai dolgozók 40 milliárd és velejárói viszont elkerülhetetlenül értékben vásároltak hitelbe közszük- tovább élezik az imperializmus to- ségleti cikkeket, addig 1957-ben ez az vábbi ellentmondásait.

Next

/
Thumbnails
Contents