Békés Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-05 / 54. szám

1Ü.V8. március 5., s/.r-rdi BftRÉS MFtíiTJ NÉPÜJSAG 3 Mml gyúröíabláí, gyermelápl és szeneslannát is gyári a helyiipar A Bé;-; és megyei helyiipar és a ktsz-ek a jövőben olyan közszük­ségleti cikkeket is gyártanak, a- melyekihez eddig csak nagy nehe­zen jutottak hozzá a dolgozók. mi­Vm Kcnetsgépet kép a szarvasi keltctöáfUHRás A Békés megyei Tatarozó váÉa- lat befejezte a szarvasi baromfi- keltető állomás épületének javítá­sát. A megyei tanács mezőgazdasá­gi osztályának megbízottja csü­törtökön veszi át a tatarozott épü­letet. A Földművelésügyi Minisz­térium a megjavított épületbe rö­videsen négy darab tízezres Ger- gely-fé’e tá ’dmi'ikélfető gépet Szál­lít le, melyeket még ebben a hó­napban üzembe állítanak. A na­poscsibe ellátás a szarvasi járás- bán a keltető üzembe helyezésé­vel megjavul, mert nem kell a ezurvásiakhák Gyöfnára Utazni á aapoSc&ÍBék átvételébe. vél a megyében hern gyárt'ották. ,Ez év első felében 1000 darab tek­nő, ltWO darab gyúbótábla, 5000 da­rab sámli, 1000 darab frogoli, egy­millió parfisnyél kerül legyártás­ra. Az Igények alapján a vas- és bútoripar 50 000 gömbölyű (10 kg ürtertalmnl) szeneskanná', illetve nagyobb mennyiségű gy érmék- mékágyat, fűszerszekrényt, zsé- rrtolyt. és g g 1 lisSí ad taszk á t készít. 37 Békés megyei tsz rendezkedik be törzsbarümfí hevelésre A termelőszövetkezetek megse­gítéséről szóló legújabb kormány- rendelet megismerése óta Békéi megye tsz-eiben megnőtt az érdek­lődés a törfebayömfitéhyésztéé iránt. Eddig 37 fez Císákfaem 50 000 fajtiszta, törzskönyvezett anyától íszérmazó naposcsibe vásái'lá'sárg nyújtott a bé igényét. i j takarékpénztári fiókokat, Totó-Lottó ki rendeltségeket nyitnak megyénkben Bél: és megy ében az ellenforrada­lom hatáséra a betéítulajdonosok közül ‘sokán kivették pénzüket á takarékpénztárakból, amelyek be­tétállománya akkor felére csök­kent. A bizalom növekedésének jele, hogy az élteit 'tizenhárom hó­nap alatt a régieknél jóval többe* tették takarékba péftítíkét, s a me­gye takarékpénztárainak betétállo­mánya az előzőnek négyszeresénél többre emelkedett. A növekvő igények alapján az első félév ben Csordáson, Med gyes­egyházán, Nagyszénáson és Mező­fStígíixíihb áh é(é!í ár, kamatmentes | tíMíeg' az értékesítési szvr/ődéssvl t er me H na p i'stiorgó magért A hazai níivéUv olajipar (eév Szerű anyagellátása érdekében az orsz..,os felvásárlási operatív bizottság legutóbbi ülésén úgy dön­tött, hogy a hihén.volajgyáríás legfontosabb alapanyagát, a napra- fórgámagot értékesítési szerződéssel lehet termeltetni. Az értéke­sítési szerződés az eddigieknél előnyösebb feltételeket biztosít a termelőknek. A múlt évben term ttt naprftfwgóinág szabadforgal. mi ára mázsánk int 275 forint volt, dz éWAesitéss szerződéssel le­kötött magért viszont 285 for ntot fiiét az állam. További előny, hogy a szerződés megkötésekor a'ekötött mennyiség minden má­zsája után nyolcvan forint kahi’atihetites készpénzelőíeget kaphat a L'rmelő. Az egyöntetűség és a bő termés érdekében a Földműve­lésügyi Minisztérium gondoskodik jómlnöségfi tájfajták előállítá­sáról. E fajták magja kedveimen rés áron a földművesszövetkeze­tek útfáh kerül forgalomba. (MTI) hegyesen új fák arékpémzf á ri fió­kot, Békésen és Szarvason pedig Totó-Lottó kirendeltséget nyitnak a tervek szerint. Lombhullató citromfa szabadban való nevetésével kísér­leteznek Orosházán Orosházán a trópusi és a délsza­ki növények meghonosításával foglalkozó Gyuries Gyula érdekes kísérlethez fogott három évvel ez­előtt. A Szovjetunióból Üj-Grúziá- ból származó pontilus trifoliata ne­vű lombhullató citromfát szabad­ban neveli. A hatéves }ácska a harmadik telet tölti az udvarban. Az első télen sémnii 'kár nem érte, a másodikon néhány kisebb gally vége megfagyott, amit gondosan lemetszett az ügyes kertész. Jelen­leg szépen virul a fa, eddig semmi változást nem észlelt .rfútg gazdá­ja, akinek az a célja, hogy az al­földi éghajlatnak megfelelően sza­badban való élésre, és ezen a vi­déken is lombhullatásra, gyümölcs­hozásra szoktassa az értékes cit­romfát. Hasznosítsuk az elfekvő anyagokat Nemcsak akkor takarék «kó­dunk, amikor felhasználjuk a maradékokat, csökkentjük a termelést közvetve és közvetle­nül befolyásoló költségeket, nem égetjük feleslegesen az iz­zólámpákat, hanem akkor is, ha a raktárak mélyéről előszed­jük azokat a szerszámokat, gép- alkatrészeket, s más termelési anyagokat, melyet évek óta nem használ nalc s azt áruba bo­csátjuk. Az, amire az egyik gyárban, üzemiben, gépállomá­son, javítóműhelyben nincs szükség, azt az ipar más ágai­ba i hasznosítani tudják. Ka a* elfekvő készleteket mindenhol felkutatják, s azt ismét vissza­juttatják a gazdasági étet vér­keringésébe, akkor nem volt hi­ábavaló munka, mi Ilié tat ta­karítottak meg a népgazdaság­nak. A Békéscsabai Forgácsoló- szerszámgyár egy parányi egy­ség az ország iparának nagy egészében. Itt is, — mint 'bár­hol, — van olyan anyag, szer­szám, készülék, ami náluk fe­lesleges — másutt szükséges. Az 1954-ben történt szakosítás következtében ottrekedt külön* bűző méretű csiszolókorongok, mesterfúrók, szögmarók, fém csigafúrók, kézi- és gépi dörzs­árak, golyós csap ágyak, ékszí­jak, whitwort és metrikus me­netfúrók, készülékek azóta Is csupán a leltárait terhelik. Ok szívesen túladnának ezeken. A gépállomásokon az évvégi leltárak alkalmával több olyan tétet akad, mely megegyezik az előző év leltárkészletével. El­adásra mégsem kínálják ezeket & gépalkatrészeket, mondván: hátha szükségünk lesz rá vala­mikor. Helytelenül gondolják. A bizonytalanra nem lehet épí­teni. Ami fölösleges, ne marad­jon az, adják ri. Sorolhatnánk még a példákat sokáig, de nem ez a célunk. Azt akarjuk elérni, hogy azok az anyagok, melyeket ma nem használnak, minél előbb vissza­kerüljenek a gazdasági életbe. Tegyenek meg ezért gazdaság- vezetőink mindent és használ­ják ki az elfekvő anyagok meg­mozgatására kínálkozó lehetősé­geket. Mit és mennyit vásárolhat az állami szerv kisiparostól ? A belkereskedelmi miniszter-és, a SZÖVOSZ elnöke együttes utasí­tást adott ki, amely szabályozza a kisiparosoktól és magánszemé­lyektől történő áruvásárlásokat-. Az utasítás értelmében a kiske­reskedelem az árut előállító kis-; iparostól, házi iparostól, magán- személytőT és — a falusi lakossági által a kézműipar keretei közöttj az előállított Iparcikket — az elő-i Ni is segítsünk A Gyulai Kertészeti Technikum diákjai már­cius elsején, szombaton rendezték meg a szalag­avató báljukat. Már he­tekkel előbb örömmel készültek erre a hagyo­mányos ünnepségre, melynek során elsőnek Kiss Pál Sándor' elvtárs, a technikum igazgatója szólt a diákokhoz. A szalagavatas hagyomá­nyairól b&szélt, majd a tanulással eltöltött négy esztendő eredményeit méltatta. Felhívta a di­ákok figyelmét, hogy lelkiismeretesen készül­jenek az érettségire. Tanuljanak, mert Isme­reteiknek a gyakorlat­ban veszik nagy hasz­nát. Kérte a fiatalokat, hogy az Iskola után munkájukkal Ó3 minden •erejükkel segítsék a mezőgazdaság szocialista fejlődését, így válhatnak hasznos tagjaivá társa­dalmunknak. Ezután Lakatos Atti­la, a IV. osztály főnöke emelkedett szólásra. Mondanivalójának kö­zéppontjába Kölcsey Fe­renc gondolatát állítot­ta: ..Hass, alkoss, gyara- píís, s a haza fényre derül.” Kívánta osztá­lyának, hogy életük munkában gazdag, és boldog legyen. Végül hangsúlyozta, hogy a képesítőig rendelkezés­re álló időt fokozott ta­nulással töltsék el, mert ezen múlik, hogy való­ban beváltják-e a hoz­zájuk fűzött reménye­ket. Ezután a KISZ alap­szervezet képviselőjének jókívánságai hagzotrtak el, majd sor került a szalagok feltűzésére. Na­gyön kedves jelenet volt, amint ünneplőbe öltözött fiúk és lányok ott álltak egymással szemben és kölcsönösen feitüzték a hagyományos szalagot. A tanulásban eltöltött évek barátsága fejeződött ki a jókíván­ságokkal kísért kézfogá­sokban. A szalagok feltűzése utón Juhász Margit har­madikos tanuló „Egy lépést tettem élőre” c. versét Monojlovits Gab­riella adta elő. Az ün­nepség a Himnusz el- éneklésével ért véget, s kezdődött a bál. Néhány perc múlva vidám dal­lamokra perdülő párok­kal telt meg a bálterem. Egy álom megvalósult. S vajon mi a következő álma a fiataloknak? — fordultam kíváncsi kér­désemmel a társasá- ’ gunkban lévő kedves, csillogó szemű negyedi­kes lányka felé. Nagy élmaink van­nak — válaszolta moso­lyogva, miközben ráné­zett partnerére. Ecsedi Éva kitűnő tanuló. Ta­nárai látható büszkeség­gel így mutatták * be, ő pedig terveiről beszélt. Kertészeti főiskolán a- karok tovább tanulni. Tanár szeretnék lenni — mondotta kedvesen. La­katos elvtárs, az osz­tályfőnök bizakodó mo­sollyal megjegyezte, hogy szeretné, ha ez a terv sikerülne és kollé­gák lennének. Mint ki­derült, Ecsedi Éva nemcsak kitűnő tanuló, de a'z iskola mozgalmi munkájában is egyike a legjobbaknak. Az utolsó félévig a KISZ alapszer- vézét titkára volt. Most azonban minden erőt a tanulásra kell összpontosítani, azért az iskolai szabály értelmé­ben felmentették. Fo­dor János, akire Éva, terveinek elbeszélése közben többször ráné­zett (nem kell féreérte- ni), hasonlóan szép ter­vekről beszélt. Az iskola után a ter­melésben dolgozik. O- rosházán, Mezőhegyesen már érdeklődött is a le­hetőségekről. A tanulást azonban nem hagyja ab­ba. Levelező tagozaton szeretné elvégezni a ker­tészeti főiskolát. Gyü­mölcs- és dísznövénysza- 1-': tanár akar lenni. Szép és megvalósítha- nyi diákok megkérdez­zük, bizonyára hasonló tervekről számoltak vol­na. Érdemes azonban el­gondolkoznunk azon, a- mit még a fiatal szak­emberek ezután elmon­dottak. Ugyanis azt kér­ték, hogy a gazdaságok több bizalommal fogad­ják őket. Mert mint mondották — rossz hí­rek is eljutottak az is­kolába, mely szerint e- gyes -gazdaságokban nem nagyon szeretik a fiatal szakembereket. Ami­lyen nagy kedvvel és lelkesedéssel készülnek diákjaink a gyakorlati munkára, nem türelmet­lenséget, hanem támoga­tást, szeretetet érdemel­nek — mondotta Gyar­matid Erzsébet leányne­velő tanár. Jó lenne, ha azt a kérelmet és fi­gyelmeztetést megszív­lelnék azok, akiket il­let. Ecsedi Éva és Fodor János táncolni indultak. Mi pedig a tanári testü­let tagjaival boldogan néztük őket, amint elve­gyülnek a vidám bálo- zók forgatagában. Álma­ik, terveik minden bi­zonnyal valóra válnak, ha küzdenek érte, és mi is segítünk nekik. Boda Zoltán állítótói csali közvetlenül — köz­vetítők kizárásával — vásárolhat, A kiskereskedelem az eladóktól természetesen csak olyan árut ve­het meg, amelyet az állami vagy szövetkezeti ipar egyáltalán nem) vagy nem a szükséges mennyiség­ben és választékban állít elő, vagy amelynek jobb a minősége. A szol­gáltatást is csak akkor veheti igénybe a kiskereskedelem, illetve csak akkor végeztetheti el a mun­kát kisiparossal, ha ezt a szövet­kezeti vagy az állami ipar egyál­talán nem, vagy időben, illetve a szükséges minőségben nem vállal­ja. A vásárolható árukat a vállalat igazgatója jelöli ki. De köteles meggyőződni arról, hogy ezeket aa állami ipar nem állítja elő. Az Utasítás a továbbiakban kimondja, hogy a vásárolható áru mennyisé­ge a hatvan napos szükségletnek megfelelő készletet nem haladhat­ja meg. Egy kisiparostól egyízben húsz­ezer forint végösszeget meghaladó mennyiségű árut még a hatvan napos szükségleten belül is csak az irányító szerv előzetes engedélye alapján szerezhet be a vállalat. Várható időjárás szerdán estig Változó felhőzet, néhány he-* 'yen, főként északon kisebb hava- ?ás. Az ésaaiki-északkeleti szél fo­kozatosan gyengül. Ellenben az éj­szakai lehűlés erősödik. A nappali hőmérséklet alig változik. Várható legalacsonyabb hőmér­séklet éjjel: általában mínusz 6— mínusz 9 fok között, nyugaton és északon helyenként mínusz 10 fok alatt. Legmagasabb nappali hő­mérséklet szerdán plusz i—.mínusz 4 fok között.

Next

/
Thumbnails
Contents