Békés Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-18 / 41. szám

2

HI KÍS MEGYEI NÉPÚJSÁG

Í858. február 18., kedd

Bírálhatnak-e a kommunisták szabad pártnapokon?

Megjelent a Partyijnaja Zsizny, 1958. 1. sz. számában

Az alábbi történet rávilágít, miért fordulok • kérdéssel a szerkesztőséghez. A Kujblsev-gyár lakás- és városgazdasági osztályának pártszervezetében szabad pártnapot tartottak, amelyen megvitatták a lakóházak általános tatarozásának és folyamatos Javításának gondjait. Az egyik párttag több észrevételt tett az osztály munkájának fogyatékosságairól. Néhány párttag, Így közöttük én Is, támogattam a felszólalót.

Néhány nap múlva behívattak bennünket a pártbizottság ülésére. A napirenden „A bíráló megjegyzések” kérdés szerepelt. Az osztály pártszervezetének titkára kijelentette, hogy sok kommunista helytelen magatartást tanúsít a gyűléseken, s felsorolta a nevünket. Szerinte a helytelen magatartás abban nyilvánul meg, hogy a szabad pártnapon elmondott bírálatunkkal aláássuk az osztály vezetőjének tekintélyét és a pártonklvülieknek alkalmat adunk nem kívánatos következtetésekre.

Általában figyelmeztettek bennünket, hogy a pártonklvüllek Jelenlétében nem lehet bírálni sem a gazdasági, sem a pártvezetést. Mintha ez csupán a párt-taggyűléseken lenne szabad. Vajon ez így van?

J. Csernova, a SZKP tagja, Rujblsev,

A harkovi terület kolomaki kerületében lévő Frunze-kolhoz pártvezetőségi tagja — Rezunyen- kó elvtárs — a következő esetről számol be: Az építőbrigád kommunista vezetője munkaidőben közös ivászatot rendezett. Ezzel kapcsolatban megjegyzés került a faliújságra. Amikor az ügyet a pártvezetőségi ülésen megvizsgálták, egyesek kijelentették, hogy a faliújság szerkesztő bizottsága helytelenül járt el. A párttagot nem lehet bírálni a faliújságon.

A helytelen elképzelések, amelyekről Csernova, Ivanov és Re- zunyenkó elvtársak beszámoltak, a kommunista gőg megnyilvánulásai, a párt és a tömegek, a kommunisták és a pártonkívüliek közötti kölcsönös viszony lenini elveinek meg nem értése.

A szabad pártnapokon rendszerint nem vetik fel a pánt belső életével kapcsolatos kérdéseket. A szervezeti szabályzatba ‘ párttitok megtartására kötelez, s ezt figyelembe kell venni .a kommunistának, amikor felszólal a szabad pártnapokon. Ennek azonban semmi köze azon kísérletekhez, amelyekkel mesterségesen szabályozni akarják a bírálatot a szabad pártgyűléseken.

Az alapszervezetekben a szabad párínapok a pártmunka egyik lenini hagyományát jelentik. A- eok a pártszervezetek, amelyek mindig csak zárt gyíiléseket igyekeznek tartani, valójában elhatárolják magukat a pártonkívüliek- től, szűkítik lehetőségeiket, amelyekkel hatni tudnak a tömegekre. Helytelenül járnak el azonban azok a pártszervezetek is, amelyek kizárólag szabad pártnapokat tartanak. Ez arra vezet, hogy megszűnnek a határok a párttagok és pár' , ' 1 iek között, a kommunisí - szíják attól

a lehetős párt belső

életére vonó„.„u ,ontos kérdésekben véleményt cseréljenek. E- szerint tehát mindkét véglet káros. Ám, ha szabad pártnapot tartanak, ezt nem díszelgés, nem formaság kedvéért rendezik, hanem azért, hogy szabadon megvi-> tassák a kérdéseket, meghallják a különféle nézeteket, feltárják a hibákat és megjelöljék a hibák kijavításának útjait.

Ismeretes, hogy a párt szerveset! szabályzata a kommunisták számára kötelezővé teszi az önbírálat és az alulról jövő bírálat fejlesztését, a munkában a fogyatékosságok felderítését és azok megszüntetését. A párttagnak ez mindennapos kötelessége, amelyet különféle úton-módon valósít meg, közte úgyis, hogy felszólal a pórt gyűléseken, függetlenül attól, hogy az szabad pártnap, vagy Sárt taggyűlés. Ha a szabad pártnapokon a kommunisták nem mutatnak példát a bírálatra, ha hallgatnak azon hamis elképzelésből, hogy a hibák bírálata csökkentheti egyik vagy másik dolgozó tekintélyét, úgy az ilyen gyűlésnek nem lesz valami nagy értéke.

Az, ami a pártra egészében vonatkozik, bizonyos kötelezettségeket ró minden alapszervezetre. Az alapszervezet legyen a bírálat és az önbírálat kezdeményezője, ne takargassa saját gyengeségeit és ne tartsa vissza a kommunistákat a jogos bírálattól.

Az alapszervezetek egyes titkárai ezt nem értik meg. Ivanov elvtárs, a zmejinogorszkj mező- gazdasági gépesítési iskola pártvezetőségi tagja ezt írja: „Párt- Vezetőségi ülést tartottunk, a- melyre pártonkívüli mestereket is előadókat is meghívtunk. E- iKyetlen kérdés szerepelt a napirenden: a gép- és traktorállo- mány állapota. Felszólalásomban egyes párttagokat megbíráltam a- zért, mert a termelésben nem mutatkozik meg élcsapat-szerepük, mert keveset törődnek a technikával. Az ülés után csupán a pámtvezetőség tagjai maradtaik a teremben, s a titkár szemrehányást tett nekem, mondván, hogy felszólalásom kompromittálja a kommunistákat, aláássa tekintélyüket, s hogy a jövőben a szabad pártnapokon vagy nyílt gyűléseken ilyeneket nem kell mondani.”

4- Ifti TtfScúf ct Ha^tfVi£áqSaH^

Budapestre érkezett a negyvenéves szovjet hadsereget köszöntő Csillag-staiéta

A szovjet hadsereg fennállásának közelgő negyvenedik évfordulója tiszteletére a néphadsereg KISZ-szervezetei szombaton Csillag-stafétát indítottak Nagykanizsáról, Zalaegerszegről, Miskolcról és Békéscsabáról. A staféta vasárnap érkezett Budapestre. Ez alkalomból a Magyar Néphadsereg Központi Tiszti Házában ifjúsági nagygyűléssel egybekötött ünnepséget rendeztek.

*

Uj lengyel-amerikai gazdasági egyezményt írtak alá

A PAP lengyel hírszolgálati iroda jelenti! Washingtonból, hogy február 15-én új lengyel—amerikai gazdasági egyezményt írtak alá. Iengyelonszóg lengyel valutáért az Egyesült Államok kclrmányának tulajdonában lévő terményfölöslegekből 73 millió dollár értékű gyapotot, kenyérgabonát, takarmánygabonát, növényolajat, tejport, stb. vásárol az Egyesült Államoktól. Ezenkívül az Egyesült Államok kormánya az import-export bank útján 25 millió dollár hitelt nyújt Lengyelországnak további mezőgazdasági termények,

Reakciós és elleaforradalini tevékenység miatt letartóztatták a kantooi egyházmegye püspökét

A kínai állambiztonsági szervek .hivatalos kínai sajtójelentések szeJ rint a népi ügyészség hozzájárulá-1 sával letartóztatták Teng I-min- get, a kantont katolikus egyházmegye püspökét és Jien To-keng plébánost.

Teng I-ming püspök, visszaélve magas egyházi tisztségével, évek óta közvetlen kapcsolatot tartott fenn az amerikai imperialistákkal és a kuomintangiistáikkal, s Hongkongon át ellenforradalmi célokra nagy pénzösszegeket kapott az amerikaiaktól és a Vatikántól. Illegálisam továbbította a kínai katolikus egyházmegyékbe XII. Fiús pápának-arra szóló utasítását,

hogy a kínai katolikusok lépjenek fel a kommunista párt, a népi kormány és a szocialista rend ellen. A kamton! püspök, a vatikáni utasításoknak megfelelően arra használta fel magas egyházi méltóságát, hogy a katolikus egyházon belül az egész országra kiterjedő reakciós hálózatot hozzon létre. Azzal vádolta meg a kínai kormányt, hogy az aláássa a hívók vallásszabadságát. A burzsoá jobboldali támadás idején azon fáradozott, hogy ellenforradalmárokat szabadítson ki, s megtiltotta az egyházmegye tagjainak, hogy részitvegyenek bármilyen hazafias megmozdulásban, vagy a jobbdda' elleni harcban. E tilalom megszegése miatt mintegy háromszáz hívőt részesített egyházi büntetésben. Végül is a néptömegek követelésére a kínai államszeirvek letartóztatták.

Letartóztatását követően a kantoni egyházmegye hívői nagygyűlésen fejezték ki egyetértésüket a hatóságok intézkedéseivel.

Mindkét letartóztatottat bíróság elé állítják.

nyersanyagok, különféle gépek és berendezések vásárlására. A visz- szafizetés 1963-ban kezdődik és húsz évi részletben történik, a kaimat négy százalék. Megegyeztek abban is, hogy közösen tanulmányozzák a lengyel—amerikai kereskedelem megkönnyítésének további lehetőségeit.

Szovjet lépés a francia kormánynál a tuniszi falu bombázása miatt

A Szovjetunió párizsi nagykövete szombaton felkereste a francia külügyminisztert és kijelentette, hogy Moszkvában komoly aggodalmat keltett a francia légihaderő támadása az ENSZ egyik tagállama, a független Tunisz ellen és Sza.k>et-Szuli_J usszeí tuniszi falu bombázása, a szovjet kormány már többször kijelentette, hogy határozottan elítéli a vitás kérdések erőszakos megoldásának módszerét, mert ez ellenkezik az ENSZ alapokmányának betűjével és szellemével és az egyetemes béke érdekeivel.

A nagykövet hangsúlyozta: Moszkvában remélik, hogy a francia kormány helyesen fogja fel a szovjet kormány aggodalmait és megérti, hogy a Szovjetuniónak erős érdekei fűződnek az északafrikai és a Földközi-tenger térségi béke fenntartásához.

(MTI)

CIP R

és az angol katonai

V s

szempontok

A bagdadi paktum legutóbbi ankarai értekezletén ismét felmerült a ciprusi kérdés. A sziget valójában a nemzetközi viszályok szigete, ugyanis az értekezlet sem tudta elsimítani a sziget birtoklása körüli angol—török—görög ellentéteket. Az értekezleten nemhogy nem tudtak megegyezni a szemben álló felek, de még kompromisszumos megoldás sem született.

A probléma legkézenfekvőbb megoldása az lenne, ha megadnák i sziget lakosságának az önrendelkezési jogot a ö maga döntene sorsa ’elől. Miközben a diplomáciai csatározások folynak a kuliszák mögött s Ciprus szigetén egymást érik a véres megtorló Intézkedések görög—angol, török- görög incidensek és a közelmúltban új jelenségként török—angol összetűzések Is .

Hogy a sziget évek óta a nemzetközi viszályok színtere, ez elsősorban az angol politikai koncepcióknak köszönhető. Anglia ugyanis hallani sem akar arról, hogy a sziget lakossága önrendelkezési jogot nyerjen, hanem olyan terveket akar keresztül vinni, hogy kettészakítsák a szigetet és az angol katonai erők továbbra is támaszpontokkal rendelkezhessenek a szigeten.

Miért ragaszkodik Anglia annyira a szigethez? Ha a térképre tekintünk, ezt könnyen megérthetjük. Mivel Anglia a Közel- és Közép-Keleten az elmúlt években egész sor katonai támaszpontot vesztett el, Londonban azt remélik, hogy a sziget birtoklásával. esetleg újra kiterjeszthetik befolyásukat a Földközi-tenger medencéjére. Az angol kormány lépéseit tehát politikai, gazdasági és nem utolsó sorban katonai szempontok határozzák meg. Ciprus stratégiai jelentőségét ml sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 1956 őszén az összevont angol és franeia fegyveres erők innen kiindulva Intéztek támadást Egyiptom ellen. A sziget ezen túlmenően fontos összekö- tőkapocs Anglia és a közép-keleti támaszpontok között. Nem véletlen tehát, hogy éppen Itt helyezték el a brit fegyveres erők közép-keleti parancsnokságát.

Köztudomású, hogy Selwyn Lloyd angol külügyminiszter február 10-én Athénbe látogatott, hogy a görög vezetőkkel tanácskozzon a ciprusi kérdésben. A görög sajtó kommentárjaiban kiemeli, hogy az athéni kormány nem hajlandó semmiféle olyan erőfeszítést támogatni, amely a ciprusi lakosság önrendelkezési jogát háttérbe akarná szorítani. Az angol külügyminiszter látogatásáról úgy vélekednek a görög újságok, hogy „üres kézzel tér vissza Angliába.”

Görögországban rendkívül feszült érdeklődés kísérte a tárgyalásokat úgyannyira, hogy Athénben biztonsági óvintézkedéseket rendeltek el az e- gész város területén. A rendőrség külön őrjáratokat indított a városon át és megerősítették az őrséget az angol nagykövetség körül, ahol az angol külügyminiszter és a ciprusi angol kormányzó Sir Hugh Foot tartózkodott a tárgyalások Ideje alatt.

Február 12-én délben Athénben véget értek a tárgyalások, amelyet a görög és az angol külügyminiszter folytatott a ciprusi kérdésben. Hivatalosan jelentették, hogy közleményt nem adnak ki a tárgyalásról. A görög kormányhoz közelálló körök tudni vélik, hogy a tárgyalások nem hozták meg a várt eredményeket.

Ciprus népe továbbra is kitart elhatározása mellett > harcol az önrendelkezési Jog klvfvásáért.- kj -