Békés Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-18 / 41. szám
1958. február 18., betid BÉKÉS MEGYEI NEPÜJSAG 3 Mivel foglalkozik o gazdasági felügyelő Kondoroson? Az .'óasztaion sárgás színű, kopott munkafüzét. Fedőlapját magast púpozzák az akták. =~ Lapozzunk bele s nézzünk meg egy-két aktát, miről Szól, milyen intézkedéseket, milyen uta- súásokat tartalmaz, — szóltam Kugyela Jánoshoz. A gazdásági felügyelő rríágá elé tetté á vsfc- kos, felintézefléfi aktaKötegét. Fél- sóhaj tóit: — Dé megszaporodtatok, az ál- dóját! — A legfelsőt már olvassa is: — A községi gazdasági felügyelő véleményezze Varga Fái. Nlágy Mihály, Me!is Fái kondotosi lakosok ingatlan eladását és akt haladéktalanul küldje meg a járási tanácshoz. — Hol az összefüggés a föld adás-vételének véleményezése és a gazdasági felügyeld feladata között? — Ennek bizony nem sok köze van a imzógazdasági termetes növeléséhez — válaszolta nyakig be- levórosödve. ^ — Akkor miért csinálja? * — Valakinek meg kell csinálni. Rám szignálták, így ez az én feladatom. A beszélgetésbe csakhamar bekapcsolódott a tanács vb-titkára is. Megkérdeztem: — Miért bízzák meg a gazdasági felügyelőt a föld adás-vételi ügyek véleményezésével? Ez nem az ő feladata. Ezt a VB elnökének vagy titkárának kellené elvégezni. Közben Csabai Pál dolgozó paraszt nyitott az irodába. — A fasorból két fát akarok kivágni: Mindkettő kiszáradt. Bn- ged-O'-t kérek. A gazdasági felügyelő elővett egy füzetet, beírta a kérelmező nevét, lakását a kivágásra kerülő fák ciarabszámát és ezt aláíratta az ügyféllel. Ezzel el volt intézve. — Fakitermelési ügy feer» bányan jönnek naponta? — öté fi-ftá fáit, sót sokszor 26- an is. — Ki ellenőrzi a fakitermeléseket, mivel ilyen részletes adatokat vettek fel. — A három mezőőr... Néhány pere múlva ismét nyílt az apó. Magas, pirospozsgás arcú ember, Rák János lépett be. — Üszőt mázná: tam. Szeretném a mérlegelést hitelesíttetni, az adókedvezmény végett. Ezzel a községi mázsakezeiőtől kapott cédulát az asztalra tette. Kugyela "ános megnézte, rányomta a pecsétet és aláírta. Az ügyfél sárion fordult s elment. — Ki kezeli e községi tanács mázsáját? — Ladnyik György községi tűzoltó. — Az ő munkájáért is a gazdasági felügyelő felelős? — Fém — válaszolt Kugyela elvtárs. — Hát akkor miért pecsételte le és Irta alá a mázeacédulát. — Mert a pénzügyi csoportvezető csak az én aláírásommal adja meg az adóikedvezményt,. Alig beszélgettünk, máris ú- jabb ügyfél nyitott az irodába. ■p K-ittek /tzeseem a haszonbért: az | államnak-e. vagy a föld tulajdonosának? — kérdezte özv. Vaes Lajosné. —- A tulajdonosnak — válaszolta & felügyelő. Ezt a tanácsot az egyik- mezőőr is megadhatta volna, hisz’ minden Ötmilliónál több facsemetét ültetnek cl a tavasszal a megyében A megyében a legelőkön, árortpartoitun, dűloutak mentén és a tanyaközpontok környékén összesen ötmilliónál több facsemetét és nyolcvanezernyi stihángot ültetnek el a tavasszal. Különösen az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek fordítanak komoly gondot á kopár alföldi tanyavilág fásítására. Felsőnyomáson, Bánkúton, Dombegyházán, Csorváson, Lőkösházán és másutt száz és százezer különböző csemete kerül földbe. Döntően az Alföldön legjobban díszlő akác, nyár, kőrisfélék és kocsányos tölgyfa csemete, valamint vadrózsa, aranyribizke, és egyéb cserje kerül kiültetésre, s néhány év múlva lombsátraikkal megvédik a környéket a szárító szelektől és vihartól. Jelentős mennyiségű csemetét igényeltek az egyénileg dolgozó parasztok is, A kiiiitetésre váró csemeték és suhángok kiemelését hamarosan megkezdik a 3yu!ai Erdőgazdaság csemete- kertjeiben. hé en két »Utalómmal találkoznak a gazdasági felügyelő-vei, amikor megbeszélik a legfrissebb mező- gazdasági rendelkezéseket, többek között a haszonbér rendezési dolgokat is. ^Tizewkét óra felé egyre kevetebb ügyfél nyitott az irodába, A helyiségben ketten tartózkodtunk s tovább beszélgettünk a gazdasági felügyelő munkaszervezéséről. — Mikor járt utoljára a kondorosi tsz-ekten, termelési kérdések intézése, vagy tanácsadás végett? — Rég Az iroda annyira ideiül, — mutat megvetéssel az íróasztalon lévő aktakötegre —,hogy ki sem tud az ember mozdulni. Pedig lenne a termelőszövetfeeze- tek termelésében, szemezésében néhány feladat, melyet meg kellene oldani, csak nincs idő. — A község vezetői szokta'k-e s< ;íteni a szövetkezetek problémáinak intézésében? — Szoktak. Mi megszerveztük a munkát. A község termelőszövetkezeteit patronálás végett a községi tanács vb. függetlenített tagjai között felosztottuk, így mind- annyiónknak van egy-egy szövetkezete s azt látogatjuk. Ez a munkamegosztás alapjában véve helyes, de a termelőszövetkezetek termelési feladatában a szaktanácsadást nem oldja meg. Éppen ezért sokkal helyesebb lenne, ha a gazdasági felügyelő nem az íróasztal mellől ismerné a szövetkezeteket, hanem a gyakorlati életből. Ehhez viszont az szükséges, hogy a községi tanács vb. szervezze meg jobban a munkát és ahol lehet, könnyítsen a gazdasági felügyelő adminisztrációs feladatán, hogy Kugyela Jánosnak ne kelljen fakitermelési, má- zsálási, kataszter-nyilvántartási, föld adás-vételi véleményezéssel és még ki tudja, milyen mellékes feladatokkal foglalkozni, melyek munkaidejét teljesen kitöltik és a fő feladat végrehajtásában gátolják. Dupsi Károly Legelőgazdálkodási tervek és gondok megyénkben A Szarvasi Kutató intézet kísérleteiről s az elért jelentős sikerekről beszélgettünk Kovács Gábor elvtárssal, az intézet igazgatójával. Kutatásuk kiterjed a mezőgazdaság minden ágára, a legelőgazdálkodásra is és sok segítséget adnak a megye legeltetési bizottságainak. — Február 17-től egyhetes tanfolyam lesz Intézetünkben a legel* tetésf bizottságok elnökei' részére — közölte Kovács eivtána — Ki rendezte és milyen céllal? — Azt hiszem jobb lesz, ha dr. Gruber Ferenc kutató adja a részletes tájékoztatót Azért is, mert diploma munkája a megye legelő* gazdálkodása és ő a tanfolyam le előadója. Dr. Gruber Ferenc elsorol'a. hogy miről és kiktől hallgat előadást az 55 legeltetési bizottsági elnök. — Reméljük ugyanis, hogy valamennyien eljönnek. Jórészt rajtuk múlik, hogyan valósul meg a sok szép elgondolás és terv. Legelőgazdálkodásunk megjavítását szolgálja az, hogy az idén minden 500 holdnál nagyobb legelőn bevezetjük a villany pásztort Aztán fokozatosan bevezetjük a legelők rendszeres trágyázását: fektetéssel és az egy kocsi trágya mozgalommal. Ez úgy értendő, hogy a legeltetés megkezdése előtt minden állattartó köteles annyi szekér trágyát kivinni a legelőre, ahány tehenet legeltetni akar. A fektetése« trágyázás lényege abban van, hogy gyakran változik az ál- latok delelő helye. — Jónak látszik ez az egy szekér trágya-mozgalom, .de mit szólnak, hozzá az állattartók? — Azt tapasztaltam, hogy ók örülnének a legjobban, ha minél előbb megjavulna a legelő s nem csak járkálnának az állatok, hanem jól is laknának és tejelnének. Semmi sem jobb és olcsóbb a legeltetésnél, ha jó a legelő. Sajnos itt a megyében kevés jó legelő van. Legalább 500 holdat kell sürgősen újrafüvesíteni Ezenkívül szorgalmazni kell az öntözést. Megyénkben minden különösebb befektetés nélkül legalább 3000 hold legelőt lehetne öntözni. mivel több helyen ki van é- pítve a csatornarendszer. Például Békéscsabán is csak éppen ki kellene taKariumi es. renaoenozm. uz valahol pénzre van szükség, erre a célra az sem akadály: saját erő*' bői erre az évre egy és. félmillió forint áll rendelkezésre a megyei legeltetési alapnál, — Olyan jót ismeri a viszony«** ksd, ménsha egyebet sem oinálna,. — jegyeztük meg tréfásan — Afféle alefaöke vagyok a megyei legeltetési alapnak — válaszolta szerényen. Sokat küszködünk, hogy végre mindenütt felismerjék a legeld jelentőségét Ezért 1« helyen négy-négy holdas legelő trágyázás!, űjarafüvesítési és ta- lajavító kísérlett parcellát létesítünk. Megtesszük, amit tehetünk. Azonban kevés az erőnk Minden járásban kellene egy lege- iőnaeeter, aki szakszerűen irányítaná a legelői ápolását, trágyázását, újra füvesítését, öntözését és mind azt a sok feladatot, amit az állati hozamok növelése és olcsóbbá tételéért sürgősen meg kellene csinálni legelőinken. — Mi már régebben javasoltuk ezt — kapcsolódik a beszélgetésbe Kovács Gábor elvtárs. Vállaltuk e- zeknek a szakembereknek a megfelelő képzését és közvetlen irányítását is. A megyei tanácsnál azonban státuszra, bé*— 'Avatkoztak. ói. bü. Érdemes voll.* - fiaton mógegyszer alaposan elgondolkozni és béralapot teremteni, mondjuk a megyei legeltetési alapnál ’egalább három-négy legelőmester számára, mert megyénk 107 000 hold legelőjének az a legnagyobb baja, hogy eddig nem volt, aki fő- fviadalként törődött volna vele. A legeltetési bizottságok elnökej többet tudnának tenni rendszeres szakirányítás mellett. K. 1. Élénk országgyűlési képviselő beszámolók és fogadónapok a gyulai járásban . Nagy Károly országgyűlési képviselő, a megyei termelőszövetkezeti tanács elnöke Januárban a gyulai járásban több helyen fogadónapot és beszámolót tartott. Eleken és Dobozon a beszámoló gyűlésen több mint négyszázan vettek részt. Gyulán, Újkígyóson, Kétegyházán a fogadónapokon a dolgozók sok kérdésre kértek és kaptak választ. A vonat ritmikus zakatolással fúrja magát előre a holdfényben megcsillanó sínpáron. A mozdony kéményéből szikraeső hull. A komor fekete füst, mint óriási madár lebben tova a le- vegőben. A kocsi, amelyben ü- lünk, zsúfolásig telt diákokkal, fejkendős nénikkel, falusi, öreg paraszt bácsikkal. ' Beszélgetnek, cigarettáznak. Van olyan, aki szundikál, feje néha megbillen egy-egy zökkenőnél. Mellettem négy férfi ül. Három közülük középkorú, a negyedik őszhajú, alacsony, sovány ember. Lehet már 70 éves. Beszélgetnek. A szót az öreg viszi. — Én azt mondom nektek, mégis csak jobb a tsz, mint az egyéni gazdálkodás. Az öreg nem nyugszik — Őszi’ miért, János bátyám? — kérdezi az egyik. — Az egyéni gazdálkodás csak kínlódás — legyint az öreg. — A tsz az más. Az én vejem is tag, van annak mindene. Azt mondja, nem cserélne tíz egyénivel sem. A múltkor meg olvasom az újságban, hogy a kiöregedett tsz-tagok nyugdíjat kapnak. Ehhez, mit szóltok? Egy ideig csend von. Az öreg figyeli őket. A padszélen ülő ptrosképű, erőteljes férfi megszólal: — Én azt mind elhiszem, bátyám. De úgy vagybk vele: ami az enyém, azt nem, hagyom. Nem akarok én cseléd lenni. — JVíi? — kapja fel a fejét az öreg—Cseléd? — Ki beszél itt cselédségről? Azt hiszed, a tsz-ben cselédek az emberek? El vagy tévedve ecsém! A három férfi másra tereli a szól. ö azonban nem nyugszik. Tekintetét mérgesen veti a társaira. — Tudjátok is ti, mi az a cselédség. Én tudom. Huszonhárom érig voltam a más kutyája. Minden reggel három ó- rakor keltem, s este tíz- tizenegyig nem feküdtem le. Ma már nem úgy élünk, mint régen. A tsz-ben egész másként van. Kevesebb munkával megkereshetnétek azt, amit egyénileg. — Hát, ha olyan jó a szövetkezetben, kend miért nem tag? • — En? — csodálkozik az öreg- — Hetvennyolc éves vagyok már, mit tudnék csinálni? Elég az, hogy a vejem, meg a fiam tagok. ° 1 A vonat lassít, majd megáll. — Hol vagyunk? — áll fel hirtelen az ö- reg. — Muronyban — szól az egyik. — No, isten áldjon benneteket. Mondani a- kart még valamit, de meggondolta. Legyintett egyel s leszállt. — Jantyik — Március első napja^an megkezdik a gyulai > gyógyfürdő kút fúrását A lovarda mellett már elhelyezték a fúrótorony alkatrészeit, melyek összeszerelését hamarosan megkezdik. Ha a Földtani Intézet vizsgálatai beigazolódnak, úgy május végén a gyulaiak már „kóstolgathatják’’ a gyógyvizet. A fürdőjegyek megváltásából eddig mintegy kétszázezer forint gyűlt össze, elsősorban üzemi dolgozók és hivatali alkalmazottak adakozásából. Kevésbé értették még meg a gyulai gyógyfürdő létesítésének jelentőségét a magán- kisiparosok és a város dolgozó parasztsága. A városi tanács azonban reméli, hogy az említettek is tevékeny résztvevőivé válnak e nagyszerű városfejlesztési mozgalomnak. A fürdőépítéshez az állami beruházáson túl a megyei tanács száz e- zer forinttal járult hozzá. Az építési program iráni nagy az érdeklődés az ország különböző részein dolgozó gyulaiaknál is. Egyesek anyagi támogatást is felajánlottak. Olvasd A NÉPÚJSÁGOT
