Békés Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-18 / 41. szám
B&U£& MIGMT/ Világ proletárjai egyesüljetek! / MUNKÁSOK, PARASZTOK f'H f IBRUAR 18., KEDD Ara T/KAI NAPILAPJA. III. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM ^ «■ I ii irr I r a / Oyumolcsozo bara sag Miután elhallgattak az ágya- dőrgések és elcsitultak a régen € várt békét köszöntő örömujjongások, mi, magyarok megdöbbenve tekintettünk a tatárjárásra emlékeztető milliónyi sebet, sok pusztulást szenvedeti hazánkra. „Űj országot építünk, szebbet, mint, amilyen volt” — hangoztattak a b'zakodók, a kommunisták. „Miből és mikorra?" — kérdezték az üszkös gyárromok, a felrobbantott vasúti sínek, a csupasz hídpillérek, az üres iiz- letek s a növekvő Infláció Iái- Wr tán csüggedőik. A nyugatról visz- »7amerészkedö volt hatalmasságok és szegődményeseik tele szájjal hirdették, hogy az országból kihuroolt aranyak nélkül, doí- tárkölcsön nélkül 30 év alatt sem épül újjá az ország. Újjáépült! Még pedig hihetőt, lenül rövid idő alatt! A győzte* szovjet hadsereg elöl menekülő és pusztító nácik nyomában gyors ütemben hozták helyre a vasúti síneket s Budapesten híddal kötötték össze kelet- és myugat-Magyarországot — » szovjet katonák. Azok, akik élet• Iben maradtak, akik vérüket hullatták az egész világ békéjéért, a közép-európai népek szabadságáért. A magyar munkások legjobbjai és a szovjet katonák kezdték meg az újjáépítést hazánkban, ők bátorították munkára a csüggedőket, a kiás*- lőtt földet elfogadni fölöket, ime, a legértékesebb valuta az ország újjáépítéséhez: az ország tulajdonosává vált magyar dolgozó nép és a szovjet nép vérrel megpecsételt barátsága. Barátként léptek hazánk földjére. a hatalom, a javak tulajdonba 'vételére biztattak ban- n ünket az első perctől kezdve a e* a barátság egyre jobban mélyült, s a biztató szavakat egyre több vonatrakomány nyersanyag, szerszám, pénz és az követte az évek folyamán, amire legégetőbb szükségünk volt, 8 nih adtunk cserébe? Jószerivel csak hálánkat, ragaszkodásunkat, mert nem győztük viszonozni ós nem fogjuk tudni viszonozni talán solia azt a sok értéket, amit kaptunk, kapunk most és ezután. Mikor és hogyan tudnánk leront azt a véráldozatot, amit *- >,a®ovjet nép hozott létezésünkért, ■%p,*»hadságunké«1? Mikor és he- ^•'i/aajan tudnánk viszonozni a gok erkölcsi és anyagi segítséget, a- M’i népgazdaságunk fejlődéséhez, dalhoz« népűn életszínvonalához kaptunk? 1 —•c* nekünk annyi értékünk, i(; viszonozni tudnánk! A szovjet da" v-*” aßrar nép barátsága 1945-oam. bontakozott k4 és tíz évvel é alítf, 1948 teb. ruár 18-án kap • t „törvényes” formát a havai: -,i. együttműködési-és köles«* us segélynyújtási szerződés njn^kötésekor. A magyar nép isiéi ,-oha sem kötött olyan eüf™’%: szerződést története folyam mint 1918. február 18-án *ég solia sem volt olyan or “ iely annyira í.ul- . önzetlen bará törődött volna hazánk fey >»esével, népünk boldogulásává'' mindannak, a- mH; adott e és ad ezután, csak egy indító <**a van: marxista—leninista elméleten alapuló politikája, az, hogy függetlenül, szabadost, békességben és jólétben éljen minden nép Történelmi példák sokasága bizonyítja, hogy a “ •mié fennállása óta egy vlí$tCfc:er s«m tért el ettől -ától. Ezért nő állandó ' 7Ó're a s®°víet' unió baráti, v* it száma, s azért is, mer| »tattanul beblzonyosod* *'-» ^ sor nép előtt, hogy a' *' fi-ánió barátsága g.vü»:,,. ".rtásaal van a vele barátkozó ágok fejlődésére és az egésr !ág népeinek békéjére Is, £ bizonyság erre a mi példán* A Szövi dó nem habozott \.t*i ietközl viszonyok köz*», «- ■> magyar nép segítségére sieKtT 1956 novemberében. A sz* vjvst nép fiai ismételtén' életit és vérüket áldozták nép. ^függetlenségéért, a világ bt- ,5-ert. Nagyon jól tudjuk, hv 1 'emcsak a magyar »ép, ' '' az egész világ békéjéreVévéH vészt jósló árnyékot ítuJl n£i a m , .v?szági ellenforradalom :n jól tudjuk, hogy az e”eef ridalmi bandák- leverése - ifi? szovjet hősöket követték »—-alig felmérhető értékű éle*.. _aer és egyéb segélyküldv, _.^k. Nagyon jól tudjuk, 5 " az ellenforradalmároiotóí edett fegyvert a magyar mt'- Jásolf és parasztok kezébe adij-J, s az újabb élet- és véráldowíwi csak azt kérték oserét - -.agy szorosabban mar- koSJuk-ütlbg fegyvereinket, é fi •' Soh jm leszünk hálátlanok! * önzetlen, Igazi barát- lágot cos munka- és fegyverba- tággal, töretlen hűség - tel í. bálával viszonozzuk! ünnepségek a 10. évfordulón A magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének tizedik évfordulóján megyeszékhelyeken, illetve nagyobb városokban ünnepségeket rendeznek. Száz helyen 38 budapesti nagyüzemben és 62 vidéki városban és községben — kiskiállításon mutatják be, hogy mit kaptunk a Szovjetuniótól. 104 ezer forint y nyereségrészesedésf\ osztottak ki a Gyulai Vasipari KTSZ közgyűlésén A gyulai ktsz-ek tagjai szorgalmasan készülnek az évi mérleg- beszámoló közgyűléseikre és a vezetőségek újjáválasztására. Elsőnek a Gyulai Vasipari Ktsz tartotta meg közgyűlését, melyen 104 ezer forint nyereségrészesedést osztottak ki. Több dolgozó 2000 forint körüli részesedést kapott. A tanácskozáson elhatározták, hogy még ebben az évben vasöntödét létesítenek, mellyel a termelés folyamatosságát és növelését segítik elő. Ezentúl —úgy határoztak —, hog>‘ új tagok felvételével növelik a szövetkezet létszámát. ! •lói sikerült !»ekemigygyííItf* Orosházáin Félreérthetetlenül láthatja most már a világ, hogy a Szovjetunió kizárólag az emberiségért érzett felelősségtudatból tesz újabb és újabb lépéseket a béke érdekében, nem pedig félelemből. Ezért is csatlakoznak táborába egyre többen olyan emberek is, akik egyébként nem kommunisták, de a legmesszebbmenőkig egyetértenek a kommunisták bérpolitikájával. Többek között a tudósok hatalmas táborát említette, akik — közöttük az amerikai tudósokkal — felemelték tiltakozó szavukat aa atom és hidrogén-bomba gyártása, használata és annak kísérletezése ellen, Elmondotta Darvas József azt is, hogy az atomenergia kincseket érő érték, ha azt jó szándékkal az emberiség szolgálatába állítják ■» békés célokra hasznosítják. U- gj’anakkor veszélyes még a vele- való kísérletezés is, ha öldöklés céljára szánják. Hivatkozott a hirosimai és karácsonyszigeti következményekre, ahol nemcsupán a gyorsan bekövetkezett halálos áldozatokról lehet beszélni, hanem az évek múlva jelentkező legkülönbözőbb betegségekről, emberi szervezet roncsolódásáról és a torzszülöttek számának a megszaporodásáról. Orosházán vasárnap délelőtt, a Petőfi Művelődési Otthon nagytermében jól sikerült béke-nagygyűlést rendezett a Hazafias Népfront, a békebizottság és a Magyar—Szóvjfet Barátsági Társaság, melyen a nemzetközi kérdésekről és a békemozgalom időszerű feladatairól Darvas József, az Országos Béketanács elnöke tájékoztatta a jelenlevőket. Az előadó akinek szavait szülővárosa ezer felnőtt lakója hallgatta nagy érdeklődéssel, többek között elmondotta, hogy az utóbbi években Távolkelettől nyugatig számos országban járt, sok fehér- és színesbőrű emberrel találkozott^ akik különböző társadalomban élnek, mások a világnézeteik, de van egy közös vágyuk, egy közös óhajuk: a béke. Száz és száz millió embert foglalkoztat a gondolat: vajon, mii hoznak az elkövetkező évek, megmarad-e a tartós béke, vagy ránkszakad az iszonyatos, pusztító háború? Hangsúlyozta, hogy a becsületes emberek óriási tömege békét, nyugalmat akar, § egyre inkább kifejezésre is juttatja óhaját. Beszólt arról is, hogy az első ós és második világháború idején is sokan voltak, akik felemelték szavukat a rombdló háború eliLesn, de az imperialista fenevadat ham tudták megakadályozni. Ma azonban gyökeresen más a helyzé egyre többen csatlakoznak a béke- táborhoz, az igazság mellett most már hatalmas eió áll. Hangsúlyozta, hogy büszkék lehetnek * béketábor tagjai vezetőjükre, a hatalmas Szovjetunióra, amely a tudomány fejlődésében túlszárnyalta aa Egyesült Államokat. A grivicai vasutas-sxtrájk évfordulóján emlékkiállítás nyílt Gyulán Vasárnap deltáiban ünneplő közönség gyülekezett a gyulai Erkel Ferenc múzeumban. Munkások, parasztok, értelmiségiek, diákok és iparosok töltötték meg a kiállítási termet. Ott voltak még a távolabbi községekből a román tannyelvű iskolába éppen szülői értekezletre hívottak Is, megjelentek; Kovács Péter, a Művelődési Minisztérium'-nemzetiségi osztályának vezetője, a Román Népköztársaság budapesti nagykövetségének, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének, a Békés megyei, a gyulai járási és városi párt- és tanács, valamint a Hazafias Népfront-bizottság képviselői. A román munkásmozgalmi emlékkiállítás megnyitására érkezők figyelmét az első percekben két kifejező erejű művészi alkotás ragadta meg. Az egyik: Miklóssy Gábor erdélyi festőművész Gri- vioai sortűz című nagyméretű o- lajfestménye, a másik: a doftánaj halálbörtönben egykor sínylődött munkásrajbok fából faragott földgömbje. A képen folyik a rendőr- sortűz által tizedelt fegyvertelen grivicai munkások vére, a csodálatosan kifaragott Glóbuson pedig emberalakok láthatók, a tőkés, aki rabláncra fűzi a földgömböt és a munkásokat, előtte azonban ott tornyosul a kalapácsos proletárhősnek a kapitalizmus bilincselt ! szétzúzó, erőteljes alakja. Huszonöt évvel ezelőtt festette pirosra a bukaresti „Gnivita” vasúti műhely padlóját és udvarát a meggyilkolt munkások vére. Erről éa a népeink közötti barátság erő* södóséről beszélt magyar és román- nyelvű megnyitój ában Á rus Tibor, a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára. grivicai vértanúk emlékét idézte Virgil Podrumaru, a budapesti román nagykövetség sajtóattaséja és | vázolta a román munkásmozgalom iörtén-e tót. — Nagyon örülünk, hogy szomszédos baráti áiiam nem feledkezett el erről, ós a grivicai események 25. évfordulóján Gyulán megnyílt ez a jól megrendezett kiállítás. Megköszönjük figyelmüket, és mi is hasonlóan viszonozzuk majd hazánkban — mondotta többek közt és élénk taps közben melegen éltette a román—magyar barátságot, Kádár János elvtársai a Szovjetuniót és a békeszerető népeket. Ezután I vamja Iilés író, gyulai román tanár: A grivicai hősök című, román nyelven írt versét szavalta egy diák, majd a gyulai román tannyelvű gimnázium v. gyes- kara román békedalt énekek nagy, sikerrel. A kiállítás anyagát Ge- relyes Ede a legújabbkari történeti múzeum igazgatója ismertette, a- mely fényképekkel, rajzokkal, térképpel, korabeli román, magyar, szovjet, francia és olasz muxikáa- újságoik cikkeivel és má» dokumentumokkal szemlélteti a román mun-lcásmozgalom, főiként a grivicai munkásharcok történetét, A budapesti legújafobkori történeti múzeum gyűjteményéből rendezett kiállításit valószínűleg bemutatják majd nagyobb városainkban is. IBL.i Hangsúlyozta az Országos Béke- tanács elnöke, hogy az emberiség szoros összefogása, megállásra kényszerítheti az imperialista fenevadakat, akik maguk is beismerik a béketábor hatalmas erejét és azt is, hogy a tudományban lemaradtak a Szovjetunió mögött. Épp ezért félnek tárgyalóasztalhoz ülni, ezért keresnek kibúvót a Szovjetunió népszerű javaslata elől. Beszámolt Darvas József áriái is, hogy a Szovjetuniónak a tárgyalásról szóló javaslatát egtTe több államférfi támogatja népe kérésére és követeli a tárgyalás időpontjának mielőbbi kitűzését; Befejezésül az előadó szülővárosa valamennyi lakójának a véleményét fejezte ki, amikor ezt mondotta: „Ha majd elmegyünk a s tor kitol, mi békekoiigresszusra, tolmácsoljuk az orosháziak kivánsá* gát is: békét a világnak, s benne békét a sokat szenvedett ms gyár nemzetünknek is,’* Végül a nagygyűlés ezer részt, vevője tiltakozó táviratban követelte az atom- és hidrogénfegy verek betiltását, velük való esztelen kísérletezést és azt, hogy sürgősen üljenek tárgyalóasztalhoz a nagyhatalmaik vezetői, egyezzenek meg és teremtsék meg az emberiség hőn óhajtott békéjét. a Szovjet Hadsereg juiii'ejmi ünnepségéé szerepel 6 a 35 éves békéscsabai munkáskóras Békéscsaba legrégibb énekkara, az Általános Munkás Énekkar az év júniusában ünnepli fennállásán nak 35 éves jubileumát, A körmi mely minden nagyobb munkái megmozduláson részt vett, — így Pécsett, Debrecenben, Szombathelyen, Miskolcon. Hódmezővásárhelyen, Békéscsabán — most $ szovjet hadsereg február 22-í, békéscsabai jubileumi (innépségén lép majd fel. Az új kórusművek mellett azokat a régi munkásmozgalmi dalokat is éneklik majd, a- mit 1926-ban Szegeden, a Pünkösd napján megtartott első mun- kásdalos ünnepségen adtak elő.
